Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

6

DUNANTÜLI NAPLÓ

1972. április <9.

Jogi

tanácsadó

I*;.»; « -V

SZERKE SZTOSEG

tJ/VlJ-Ar!Á/)iÁO

f Ü/i/í :vTsj\AjJ KJ u

Tóth József olvasónk kérdezi, hogy oz albérleti jogviszonyt miként szabályozza a lakásrendelet és annak létrejöttéhez szükséges-e a tulajdonos beleegyezése?

Az albérlettel kapcsolatos kérdéseket az 1 1971. (II. 3.) Korm. sz. rendelet szabályozza a 13. fejezetben. Részletesen meghatározza, hogy a bérlemény milyen esetekben adható ki albérletbe, milyen jogviszony keletkezik, nrk a főbérlő és az albérlő kötelezettségei stb.

A feltett kérdésre az 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 104. §-a ad választ. Az ALBÉRLETI JOGVISZONYT a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Az albérleti szerződést lehet határozott, vagy határozatlan időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséhez kötni.

A rendelet szerint az. albérleti szerződés CSAK AKKOR ÉRVÉNYES. HA AZ ALBÉRLETBE- ADASHOZ;

a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv,

b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárul.

A most ismertetettek szerint tehát az albérleti, jogviszony érvényes létesítéséhez szükséges a bérlő és az albérlő megállapodásán túl az is, hogy a bérbeadó - tulajdonos — hozzájáruljon.

Az albérleti jogviszony rendszerint megszűnik a szerződés felmondásával. A felmondás szabályait a jogszabály a 109. és 110. §-ában szabályozza. Ezek szerint a bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja :

a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben;

b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják;

c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik;

d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára lelmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

Mi, Alpár Gyula utca lakói i kérjük, hogy a 201-es Élelmiszerbolthoz szállító kocsik ne a járdán és az előtte lévő pázsitos részen forduljanak, hanem az úttesten, mint hajdanában.

I Szemben van velünk az isko- 1 ; la, a sok gyerek eső után a nagy sárban, pocsolyában fut- ,

Az elmúlt év őszén lapunkban riport jelent meg a MŰM komlói intézetében élő csökkent mozgásképességű lányok helyzetéről. A cikk nyomán több vállalat és intézmény segítségéről tett tanúságot. Erről ; számol be az alábbi levél:

„örömmel közölhetem, hogy a lányainkról írt riport a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki, nemcsak Komlón, hanem megyeszerte is.

I Nagyon hosszúra nyúlna a levelem, ha részletesebben is bemutatnám mindazon vállalatokat, vagy inkább az embereket, akik a riport hatására emberszeretetükről, segítőkészségükről tettek tanúbizonyságot. Ezért csupán felsorolom, j hogy mi mindennel járultak I hozzá lányaink mindennapi életének megszépítéséhez, te- : vékenységének megkönnyítéséhez. Például, a Komlói Gépüzem falipolcokat, virágtartó- j kát és. három szobakocsit ado- j mányozott, de ezenfelül elvállalta intézetünk különböző seI# II ■■

Köszönöm...

Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Szentlőrinci Tanács vb-elnökének, hogy törődik az öregekkel, ' elhanyagolt lakásunkat rendbehozatta. Külön köszönöm a Költségvetési özem dolgozóinat a gyors és jó munkát.

Molnár Ferenc

nyugdíjas, Szentlőrinc

kározik. Mire hazaérnek nem lehet őket megismerni, annyira piszkosak. Kérjük, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatot, hogy kötelezzék az árut szállító gépkocsivezetőket, hogy ne a pázsiton közlekedjenek.

Az utca l'-'tói nevében:

Dr. Báné Zoltánná

gédeszközeinek állandó karbantartását, javítását is. Az ugyancsak komlói Carbon Vállalat kárpitosmunkákkal, ülőpárnákkal, a szigetvári diákkollégium pedig hajszárítóval kedveskedett. A VOLÁN Vállalat pécsi központja és komlói részlege mosógéppel, centrifugával tetézte meg az említett adományokat. Róluk még any- nyit, hogy három növendékünk patronólását fs elvállalták.

Intézetünk és hövendékeink nevében ezúton szeretnénk köszönetét mondani segítőinknek, patronálóinknak.

Fábos Józsefné nevelőtanár

Különös

AKÖV-szabály...

Április 11-én, délelőtt 10 órakor a Kossuth térrő induló autóbuszra a Tüzér utcánál szálltam fel. Körülbelül a kocsi közepe táján álltam, de a középső ajtó nem nyílt ki. A hátsó ajtóhoz szaladtam s még sikerült felszállnom. A kalauznő megjegyezte, hogy hátul van a felszállás. • Mondtam, hogy január 1-e óta nem így tudom, s kérdeztem, hogy mióta van ismét így. Ö elmagyarázta, hogy 1—2 utas?kedvéért nem nyit'ák ki'a többi ajtót, s erősítette, hogy ez szabályosan így van,

Amennyiben a bevezetett rendszabályok szempontjából a , kalauznőnek igaza van, jó lenne, ha a januári közlemény helyesbítéseként közölné a vállalat, hogy hány személy fel- és leszállása esetén hányadik ajtó kinyitására lehet számítani.

És hogyan tudja a felszállni kívánó, hogy melyik ajtónál hányán akarnak leszállói? Elég sokat közlekedtem Budapesten, ; de ott még soha sem ütköztem • hasonló problémába,

Dr. Buvóri András

hány rövid keresztbefűrészelt ágcsonkkal. Nyár dereka, de inkább ősz lesz addigra, mire egy-egy alvó rügyből vessző nőhet, és némi lomb is fejlődik a fán.

Amikor már a járókelők is megállnak, szörnyülködnek, méltatlankodnak, a ,,brigádvezetőt” ez már idegesíti : — Mi közük a fákhoz? Nem a maguké, nem a maguk dolgai

Társbérlőnk az ecetfa címen a tévé a közelmúltban igen nagy visszhangot kiváltó műsort sugárzott egy pesti bérház lakóiról, akik összefogtak udvaruk fájának megmentéséért. A Pécsi Természetvédelmi Egyesület is az elmúlt napokban Harkány, Orfű környezetvédelméről, a fásítás jelentőségéről és lehetőségeiről tárgyalt. A ..Facsonkiló Brigádok” tagjainak ugyan ki róhatja fel, hogy sohasem hallottak még smogról, vagy a vizek szennyeződéséről, és környezetvédelemről. Tőlük csak annyit várhatnánk el, hogyha fákkal foglalkoznak, értsenek is hozzá.

DR. KORCSMAROS IVAN

főiskolai tanár

Leveleink nyomában

„Eladó üzem...“

Simon Mório munkahelyén napi négy órás munkaidőben dolgozik. Kérdése: Részére mennyi alapszabadság jár ebben az évben?

A Munka Törvénykönyv rendelkezései értelmében a dolgozót általában évi 12 nap alapszabadság illeti meg. Ez j az alapszabadság megilleti a j csökkentett — a törvényesnél kisebb munkaidővel foglalkoz- ; tatott — dolgozókat is.

Olvasónk tehát ez évben 12 nap alapszabadságra lesz jogosult, ha a hét minden nap- | ián napi négy órán át dől- : gozik. Keresete azonban a szabadság idejére is a napi négy órának megfelelő összeg lesz.

A Munkaügyi' Minisztérium ezzel kapcsolatos 230. sz. — ; munkajogi állásfoglalása a következőket tartalmazza:

A dolgozót az évi rendes szabadság akkor' is megilleti, j ha a törvényesnél rövidebb munkaidőre alkalmazzák. Ha az ilyen dolgozó a hét minden 1 napján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a törvényes munkaidővel foglalkoztatott dolgozókat. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak munkaidejével arányos időre jár. Pél- 1 dóul, ha a dolgozót hetenként hat napon át napi négyórás ! munkaidővel foglalkoztatják, akkor egy szabadságnapra is , négyórai átlagkereset jár. Ha azonban a törvényesnél rövidebb munka'dővel foglalkoztatott dolgozó esek a hét meg- j határozott napjain végez munkát, szabadságideje is a munkában töltött napok szerint | arányosan csökken. Például napi négyórás munkaidővel hetenként hat nap helyett csak három napot dolgozik, alap- j szabadsága tizenkét nap he- 1 S«ett csak hat nap lesz.

„A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat komlói lakatosüzemében dolgozunk, s többen közülünk alapító tagjai voltak 1950-ben a jogelőd Komló ÁÉV mór említett üzemének. Amikor „új" vállalatunk öt évvel ezelőtt központosítani kezdte vidéki részlegeit, ezzel egyúttal kilátásba helyezte lakatosüzemünk megszüntetését is. Természetesen annak előrebocsátásával, hogy a szanálás időpontját egy évvel előbb bejelentik.

Ehelyett sajnos az történt, hogy vállalatvezetőnk, ez év január 10-én személyesen jelentette be a feloszlatást, még pedig március 31-i határidővel. Igaz, egyúttal azt is megígérte, hogy gondoskodik elhelyezésünkről a Baranya megyei, vagy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az ajánlatot nem fogadtuk el, mert dolgozóink döntő többsége Komlón és környékén telepedett le a családjával, tehát jogosan viszolygott a vándonélet kilátásaitól. Miután más ajánlatot nem kaptunk, szabadidőnkben nyakunkba vettük Komlót, de sikertelennek bizonyult minden elhelyezkedési kísérletünk. A Komlói városi Tanács egyidóre felcsillantotta ugyan a reményt, amikor felajánlotta saját vállalatának üzemünk átvételét, de néhány tárgyalás utón kiderült, hogy nem tudnak mit kezdeni velünk. Ezekután határoztuk el, hogy a sajtóhoz fordulunk segítségért. Abban a reményben tettük ezt, hogy valamelyik pécsi, vagy baranyai vállalat felfigyel problémánkra és átveszi üzemünket. Minden bizonnyal jól járnának velünk, hiszen 45 olyan dolgozóról van szó, akik az épületszerelő és lakatos szakmában 15—20 éves gyakorlattal rendelkeznek.

Tolna megyei ÁÉV lakatosüzemének reménykedő dolgozói.

A meglehetősen szerény külsejű lakatos üzemben nyomát sem találtuk a levél után feltételezett pánikhangulatnak. A munkagépek, satuk, szerelőosz- talok mellett serény kezek formálták a legkülönbözőbb rendeltetésű épületszerkezeteket, pedig az üzemi iroda asztalán ott volt már gemkapocsra fűzve, csaknem valamennyiük felmondólevele. Néhányon ugyanis elfogadták időközben a vállalat szekszárdi lakatosüzemében felajánlott munkát, csak a „ma- kacsabbak" várták meg a végszót jelentő felmondólevelet.

Megvárták, de mint mondottuk nem ölhetett kézzel. Művezetőjük Szantneh János sorra vette Komló és környékének szinte minden üzemét, s ha csak napokra szóló „szerződésekkel is”, de biztosította a munka folyamatosságát. Egyik dolgozójuk, Tompos Jenő, így nyilatkozott róla.

— A bajban ismertük meg igazán a művezetőnket, akinek egyébként semmi gondja nem lett volna, a saját jövőjét illetően, mert az anyavállalatunk azonnal helyet, munkát biztosított volna számára. De ő maradt, és minden igyekezetével azon volt, hogy feledtesse velünk a gazdátlanságot.

S amikor már nyilvánvalóvá vált a dolgozók és velük együtt a kis lakatosüzem sorsa, még egy utolsó kísérletet tettek.

— Egy valamennyiünk által aláírt levelet küldtünk vállalatunk igazgatójához, arra kérve, hogy legalább május végéig függessze fel elbocsátásunkat, de erre már választ sem kaptunk, mondotta. — Hát ezután határoztuk- el, hogy a sajtó segítségével „áruba bocsátjuk” magunkat és üzeműnket.

I

i

És Iám mi történt néhány napra rá? Egyszerre csak köztük termett a „mentőangyal”, még- j pedig a Sásdi Járási Építő Ktsz j elnökének képében.

— Egy szóval sem említette, hogy honnan szerezte a hírt, de | ehelyett reménytkeltő alapossággal körülnézett az üzemünkben és távozásakor csak ennyit mondott: A lehető legrövidebb időn belül felkeresi vállalatunk igazgatóját, s bízik abban, hogy az ezt követő viszontlátás már tartós lesz...

Nos, ha e személyes viszontlátás még néhány napot várat is magára, de az üzenetet megkapták mór a komlóiak. A tárgyalások sikerrel jártak. Május 1-gyel új cégtábla kerül az üzem kapujára, de a változás „mindössze" annyi lesz, hogy ezután nem kell munkáért, megrendelésekért kilincselniük.

Mégsem hagyhatjuk szó nélkül az előzményeket. Nem azt kifogásoljuk, hogy a szekszárdiak felszámolták egyik vidéki üzemüket, mert erre nyilván megvolt az okuk. Senki sem vitatja — s ezt belátták a dolgozók is —, hogy anyagi helyzetükön vajmi keveset segített volna, a már évek óta amúgyis halódó üzem további fenntartása.

Egy valamit azonban joggal elvárhattak volna vállalatuktól. Nem többet, csak annyit, hogy magára vállalja elhelyezésüket, I vagy legalábbis mindent elkövet ennek érdekében. így kívánta volna ezt a humánum, olyan emberek érdekében, akik 15—20 éven át szorgalmas, hűséges j dolgozói voltak a vállalatnak.

De ezt — mint utólag kiderült — a Komlói városi Tanács vállalta magára, amikor felvette a kapcsolatot a Sásdi Építő Ktsz vezetőivel. S amint látjuk eredménnyel, pedig csak egy telefonhívásba került e „reménytelennek" látszó ügy elintézése.

P, Gy, l

A postagalambok védelmében.«

Már a címmel is szeretnénk lelhívni a figyelmet arra a vandál pusztításra, amelyet felelőtlen elemek követnek el pécsi egyesületeink postagalamb állományában. Sajnos több mint egy hónapja,-vagyis azóta észleljük azt, amióta postagalambjainkat külföldi versenyekre készítjük fel, illetve tréningeztet- iük kisebb-nagyobb távolságú röptetésekkel. Igen sok időbe, fáradságba, és pem csekély pénzünkbe kerül az ilyen előkészítés, nem is beszélve arról, hogy a versenygalamb állományok egyedeit igen magas ász- szegért külföldről tudjuk csak beszerezni.

Elég talán ha megemlítjük, hogy egy Belgiumból hozatott 30 napos fiatal galambpár 3000 forint, amihez még hozzá számítandó a szállítás, a vámköl- ség, az állatorvosi díj stb. De olyan példa is van, hogy négy darab Franciaországból kapott galambért 12 000 forintot fizettünk, sőt oz egyik világhírű belga tenyésztőtől hozatott egyetlen galambpár 40 000 forintjába került a tagságnak.

Vajon tudják-e mindezt a lelkiismeretlen kártevők, okik sörétes puskával, de legtöbb esetben légpuskával vadászgat- nak értékes szárnyasainkra. Sajnos nem sikerült fülöncsíp- nünk még egyetlen lesipuskást sem, pedig okkal gyanítjuk, hogy a fiatalkorúak között kell keresni a tetteseket.

Most már csak abban bízunk, hogy panaszunkról ezúton szereznek tudomást az illetékes hatóságok, s nem utolsó sorban a szülők, mert csak együttes szigorral és esetenkénti súlyos pénzbírsággal lehet elejét venni a további pusztításnak.

A pécsi postagalamb tenyésztők

Meghálálják gondoskodásunkat...

Szeretem az állatokat és az elmúlt szép tavaszi vasárnapon felkerestem a pécsi állatkertet. Sajnos nem sok örömöm telt benne. Bár a bejáratnál két kedves úttörőkislány kellemes szórakozást kívánt, ez ezúttal elmaradt és szomorú nosztalgiával kellett távoznom. A jobb sorsra érdemes, kedves állatolt igen elhanyagolt körülmények között élnek szűkös ketrecükben. Különösen szembeötlő volt az oroszlán testének arányaival ellentétes, inkább börtönnek mondható parányi ketrece. A teljesen apatikus szerencsétlen állatot ráadásul még lelketlen látogatók kővel dobálták, hogy némi mozgásra serkentsék. Azonkívül az állatkert WC-je a legminimálisabb higé- nia követelményeinek sem felelt meg. Ha már mindenáron saját állatkertet hoztunk létre városunk számára, akkor gondoskodjunk annak kulturáltságáról is. A fogságban tartott állatok számára pedig tegyük elviselhetővé életüket. Megérdemlik és meghálálják gondoskodásunkat.

Toll Ivón

Pécs, Megye u. 19.

Az illetékesek válaszolnak

„Kora tavasztól késő őszig"

Az Arany János u. bitumenes portalanítása már az 1971. évi útkarbantartási tervünkben is szerepelt és kivitelezésére a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak adtunk megbízást, Megbízásunkat elfogadták, azonban ennek ellenére a portalanítást nem végezték el. Az idén ismét megrendeltük a fenti vállalatnál az elmaradt

„Számla"

Vállalatunk a szóban forgó bérvízmelegítő javítását saját önköltsége terhére végezte és a hibás számlázás nem ezzel, hanem a fogyasztót terhelő munkával — egy különleges füstcső elkészítésével, majd a készülék visszaszerelésével — kapcsolatban merült fel. A hibánál az a külső körülmény is közrejátszott, hogy a munkára soronkívüliséget rendeltek el, így a két részleg egymástól függetlenül dolgozott. A számlázás a két párhuzamos vonalon keletkezett alapbizonylatoknak megfelelő volt. Elismerjük, hogy a helyesbítés összegét tévesen állapítottuk meg. Minden esetben, összegre való tekintet nélkül korrigáljuk felismert tévedésünket, akkor is, ha erre nem az érdekelt fogyasztó hívja fel figyelmünket. A konkrét esetben sajnálatos egyedi, de nem tevékenységünkre jellemző hibáról van szó. Az egyes részlegek érintett dolgozóinak figyelmét felhívtuk, hogy a jövőben fokozottan ügyeljenek arra, hogy hasonló hibák ne forduljanak elő.

Lantos János

a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat gazdasági igazgató-helyettese

I munkát és annak kivitelezése j már megtörtént. Ez a fenntartási munka elvégzése elsősor- I ban az útburkolat további rom- j lásának megelőzését és a porképződés csökkentését szolgálja, mely a felület aszfaltosodása következtében fokozatosan mutatkozik.

A panaszos egy szemétlerakást tiltó tábla elhelyezését is kérte a fenti utcába. A kérés teljesíthető, ezért kérjük a tábla pontos helyének utólagos megjelölését.

Gömöry János

Pécs m. V. Tanácsa VB I. Kerületi Hivatalának oszt. vez. főmérnöke

Szerkesztői

üzenetek

„Érdeklődő előfizetőjük” jeligére üzenjük, hogy a levelében leírtak alapján nyugodtan mehet i külföldre, semmilyen hátránya nem származik belőle. Édesanyja nyugdíjat fog kapni, tehát hadiözvegyi segély nem jár neki.

S. J.-né, Pécs: A 25/970 MIM (XI. 26) rendelet 10. §-a értelmében a határtól 50 centiméterre lehet szőlőt ültetni, Szilva-, kajszi-, alma-, barackfát (ha alacsony növésű) pedig 2 méterre.

Kiss János, Mágocs: 60 év^s kor után járna az említett százalék, de mivel a tsz-nél dolgozik, így önre nem vonatkozik.

W. János, Mohács: A 32/1971 (X. 5) Korm. sz. rendelet értelmében az illetékes tanács pénzügyi osztályán kell bejelenteni, és kérni az elidegenítés mente- | sítését, amíg szüleinek haszon- ; élvezeti joga van ez egyik há- j zán.

*

„Tavasz11 a pécsi III. kerületben

Egyes pécsi lakók szerint a tavasz ]

érkezésének legbiztosabb jele a Szé- 1 chényi téren megjelenő hóvirág, mások viszont a kankalinra vagy az ibolyára esküsznek. A virágnaptárak híveinek valószínűleg többé-kevésbé ' igazuk van, de azt már aligha tudják, hogy Pécs Ili. kerületében a tavasz beköszöntésének egészen speciális jelei vannak.

A környékbeliek több éve hitelt érdemlő megfigyelései szerint, a tavasz közeledtét az jelzi, hogy egyszerre csak megjelennek a „Nemtudom Miféle Vállalat Facsonkitó Brigádjának” az emberei és fametszés ürügyén egy újabb esztendőre ismét ellátják a baját az Ifjúság útja, a Honvéd utca és a Szigeti út jobbsorsra érdemes fáinak.

Nos, e „Facsonkító Brigád” egy- egy tagja a fatörzsnek támasztott lét- | rán felmászik az ágak tövéig — a létra csak odáig ér ott megmarkol egy kiélesített fűrészt és az ágakat tövig lefűrészeli. A munka akkor a legtökéletesebb, ha végül csupán j a puszta fatörzs marad meg, csúcsán j gircses-görcsös bunkóival, esetleg né- 1

Ne a pázsiton közlekedjenek!

,Lányaink életének megszépítéséért...1