Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

1972. ópritis 19, DUNANTÜU NAPLÓ Érettségi előtt az egészségügyi szakközépiskolások Az Operaház öt előadása Rómában Pannónia dicsérete Nemrég megjelent a minisz- I téri utasítás, amely szabályoz­za a most először érettségiző ' egészségügyi szakközépiskola- ! sok további sorsát. Eszerint ál­talános rendelőintézeti asszisz­tensi, csecsemő- és gyermek- gondozónői képesítést kapnak * a végzettek, s további húsz szakmában 5—10 hónapos mun­ka melletti tanfolyamon kap- i hatnak oklevelet. A védőnőnek és gyógytornásznak készülők rövidített — felvételi nélküli, , egyéves — tanulás utón állhat­nak munkába. A miniszteri utasítás az I utolsó pillanatban érkezett. Országszerte csaknem 12 ez­ren tanulnak a négy esztende- , je létesített, újtípusú egészség- j ügyi szakközépiskolákban, s az j első 2500 végzős az idén hagy- J ja el az iskolát. Mindmostanáig j igen sok tisztázatlan kérdés volt j akörül, vajon milyen szakmák- ben milyen feltételek mellett állhatnak munkába a fiatalok. Hiszen az iskolatípus azért szü­letett, hogy segítsen megoldani a betegápolás és az egészség­ügyben szükséges egyéb „kö- zépkáder”-feladatok égető gondját. Pécsett 68 lány érettségizik az idén a Janus Pannonius Szakközépiskola ilyen osztályá­ban. i Évek óta nyílt titok, hogy az egészségügy szakképzett dol­gozókkal való ellátása nem megoldott. A betegápolás szín­vonala rendkívül alacsony. A hagyományos egészségügyi szakiskolákba — ápolónőképző, védőnőképző stb. — nem jelent­keznek elegen. Az általános fi­zetésrendezés ezeken a terü­leteken sokat javított a helyze­ten, de az utánpótlás kérdése még mindig megoldatlan ma­radt. Amikor 1968-ban megin­dították a középiskolák szak­középiskolai osztályait, az egészségügy sok vezetője re­ménykedett, de sokan tamás- kodtak. Már három esztendeje tanultak af egészségügyi szak­középiskolások, amikor — ép­pen a Janusban — végeztek egy röpke felmérést: hová készül­nek érettségi után a tanulók? Az eredmény nagyon ellent­mondásos lett. Kiderült példá­ul, hogy az elsősök közül még sokan vállalnák a betegágy melletti, háromműszakos ápoló­női munkát, de a felsőbb év­folyamok lányai már inkább a továbbtanuláson törik a fejü­ket, vagy az asszisztensi, vé­dőnői állások után érdeklőd­nek. A pesszimista véleménye­ket e számokra támaszkodva így foglalta össze az egyik me­gyei egészségügyi vezető több mint egy évvel ezelőtt: „saj­nos azt kell mondanunk, hogy nem lesz azoknak igaza, akik az egészségügyi szakközépisko­lákhoz) látják megoldottnak a közeljövő középkáder ellátott­ságát, annál is inkább nem, mert nem szakképesítéssel vé­geznek”. A szakképesítés kérdése a rendelettel megoldódott. De mi a helyzet az érdekeltek köré­ben? Hogyan sikerült kedvet ébreszteni a négy év algtt a diákokban e pályák iránt? A Janus Pannonius Gimnázi­um és Szakközépiskolában dr. Weber Mihályné igazgatón és dr. Szentesi Bélánén, az egész­ségügyi szakközépiskola gya­korlati oktatásvezetőjén kívül ott találtuk dr. Temes Gyuláné megyei vezető védőnőt is, aki a védőnőnek jelentkező kilenc tanuló ügyében járt ott. Kilen­cen mennek tehát a megyébe védőnőnek, ha az egyéves tan­folyamot elvégezték. A megyé­ben 120 védőnői állás van, eb­ből tíz betöltetlen, húsz védő­nő pedig szülési szabadságon van. A kilenc lány tehát nem oldja meg a gondokat, de munkábalépésük mégis óriási jelentőségű. Egészségügyi szak­középiskola nélkül aligha tör­ténhetne egyetlen év alatt ilyen változás a „védőnő-fron­ton”. A 68 végzős közül összesen hárman mennek más jellegű pályára. Ez százalékos arány­ban nemhogy természetes, de még alatta is marad a szoká­sos képnek. A tévedés jogát a tizennégy évesen idekerülők- nek meg kell adni. Természetes, hogy többen tovább szeretnének tanulni, el­sősorban az orvosegyetemen. Az is jellemző, hogy valameny- nyi,továbbtanulni szándékozó — azon az említett három tanulón kívül — orvos szeretne lenni. Hogy az egészségügy „meg­hódította" a lányokat, az nagyrészben a hivatásra neve­lés eredményének . köszönhető. Persze, az utóbbi időben meg­javult lehetőségeknek is. De vajon mennyi lehet ebben „az iskolán kívüli tényező", vagyis mekkora a szerepük azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a gyakorlati időben, az egészség- ügyi intézményekben, tehát „kint az életben” szereztek a diákok? Erre nézve legbiztosabb tám­pont az, hogy sokan már meg­határozott helyre kérték ma­gukat. Boros Emma a csecse­mőotthonba, Székely Márta a 400 ágyas klinika sebészeti la­boratóriumába, Kálé Irén ápolónőnek az I. sebészetre, Horváth Ágnes ugyancsak ápolónőnek az intenzív osz­tályra. Néhányat az'onban elriasz­tottak azok a vélemények, ame­lyeket „kint az életben” hal­lottak: meg vagy te őrülve, hogy érettségivel ápolónőnek mész? A rendelőintézetben ke- zitcsókolomot köszönnek, a kórházakban csak jónapotot . .. Ilyenkor aztán hiábavaló volt az iskolában megszerzett hiva­tástudat, lelkesedés, vállalkozó­kedv. Ebből is látszik, hogy az egészségügy munkaerőgondjai egycsapásra semmiféle új isko­larendszerrel nem oldhatók meg. * tan, csecsemő- és gyermek-fej­lődéstan, gyógyszertan, táplál­kozástan. gyermekgyógyászat, alkalmazott pszichológia, bel­gyógyászat, sebészet, szüleszet- nőgyógyószat, általános labo­ratóriumi ismeretek, munkavé­delem, végül az első két osz­tályban heti egy, azután heti két nap gyakorlat. Nyáron kö­telező 2—4 heti gyakorlat. A ta­nári karban orvosok, védőnők, ápolónők, szakasszisztensek, gyógyszerészek, biológiataná­rok vannak. A kinti gyakorla­tokat is a legjobb szakembe­rek irányítják. Az iskola jelentőségét így foglalták össze többen, gyakor­ló orvosok, egészségügyi veze­tők, az iskola gyakorlatvezetői is: szakmai alapképzést és egészségügyi szemléletet ad. Ebben sokminden benne van: gyermekszerető, elsősorban a betegre figyelő, intelligens és képzett ápolónők, asszisztens- nők jövendő ígérete. H. E. A Magyar Állami Opjpraház öt előadásból álló római ven­dégszereplésének műszaki elő­készítése céljából kedden 32 fős csoport utazott az olasz fő­városba. Lukács Miklós igazgató, Mikó András főrendező, Seregi László koreográfus és Forray Gábor vezető díszlettervező mellett a műszakiak egy része is a cso­porttal tartott, hogy az április 23-i nyilvános sajtófőpróbára megoldják a díszletkiépítési, vi­lágítási és egyéb műszaki fel­adatokat. Az énekesek — Kasza Katalin, Szőnyi Olga, Melis György és ütő Endre —, a ba­lettszólisták és a kar 77 fős cso­portja pénteken utazik el. Erdé­lyi Miklós karnagy a zenekari próbák, a betanítás céljából már régebben Rómában tartóz­kodik, mert „A csodálatos man- darin”-nal, „A kékszakállú her­ceg várá"-val és o „A fából fa­ragott királyfi"-val öt alkalom- inai fellépő társulatot a Római Opera zenekara fogja kísérni. A tisztelgést igen. a műsor i színvonalát már kevésbé fehet j dicsérni. Holott a Kamaraszín- I ház hétfői irodalmi estje kettős j.. célt tűzött ki: Janus Pannonius halálának'500 éves évfordulóján a költőt idézni, s mindezt a leg­alkalmasabb időpontban, a költészet ünnepének közelében. Erre inkább az est időpontja utalt, ugyanis a kortárs költők közül csak ketten, Pákolitz Ist­ván és Keresztúry Dezső szere­peltek verssel. Az est előtt Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztályának vezető­je mondott bevezetőt, Janus gondolatainak időszerűségét, költészetének modernségét ki­emelve. A színpadkép — a Panegyri- cus díszleteinek elemeit szeren­csésen átmentve — szimmetrikus elrendezésű volt. Középen kandeláber és oldalt súlyos, sö­A sütőipari képzés Szentlőrincen lesz Helyzetjelentés a szakmunkás-utánpótlásról Mialatt az első - érettségizők a munkára készülnek, az iskola számára már a beiskolázás az új gond. De ez szerencsére nem jelent nagy problémát. Magas a jelentkezők száma, tanulmányi eredménye is, tehát még válogatni is lehet. Dr. Weber Mihályné igazgató mondja: —. Magas az oktatás színvo­nala a szakközépiskolában. Ép­pen azért működhet csak gim’- rjpzium mellett az egészségügyi szakközépiskola, mert a köte­lező latin mellett emeltszintű kémia, laboratóriumi elmélet és gyakorlat van. Sok gondunk von azért még, sok tisztázatlan­ság is akad, így például az idei érettségi (érettségi ma­gyarból, történelemből és szak­mai elméletből van) eléggé le­szűkíti az anyagot azzal, hogy csak számítási feladatokat je­löl meg. De a legfőbb gon­dunkat, a gyerekek 'jövőjét meghatározó lehetőségeket ez az utóbbi rendelet megoldotta. Dr. Szentesi Béláné gyakorlat- vezető tanár foglalja össze, mi mindent tanulnak a diákok e négy év alatt:- Igen erős a biológia, mint szakmai előkészítő tantárgy. Vannak egészségügyi alapis­meretek, anatómia, mikrobioló­gia-járványtan, kórtan, ápolás­Mit mondanak a márciusi adatok a szakmunkástanulók beiskolázásáról? Lényegében azt, hogy a megyében beisko­lázható 3144 hely közül még nagyon sok betöltésre vár. A tervezett létszám több mint 60 százaléka (1892 tanuló) Pécsett tanul. Pécsett a tervezett 900-as lét­szám helyett eddig 778-an je­lentkeztek szakmunkástanuló­nak, s ez az arány rosszabb a gimnáziumok és szakközépisko­lák jelentkezési arányainál. S nagyon elgondolkoztató az is (bár jelenleg más megoldást nehezen lehetne találni), hogy a szakmunkástanulóknak jelent­kezettek nagyrészének (648 ta­nuló) 2—3,4 közötti a tanulmá­nyi eredménye. Ez abból is fa­kad, hogy a gimnáziumok és a szakközépiskolák „merítenek” először, s azután következnek a szakmunkásképző intézetek. Természetesen a tanév kez­detéig még változik a jelent­kezési helyzet, az átcsoportosí­tásokkal most foglalkoznak a tanácsi munkaügyi osztályok s a szakmunkásképző iskolák is. S a munkaerő utánpótlással foglalkozó illetékesek nem ke­vés szakmunkás tanulóra szá­mítanak azok közül a végzős nyolcadikosok közül, akik nem jelentkeznek egyik iskolába sem. Számuk nem kicsi, felmé­rések szerint 17,1 százaléka az összes végzősöknek. szarvasmarha-tenyésztő tanuló­ra lenne szükség. Az iskola 120 elsős helyére egyébként 91-en jelentkeztek, ami azért is megr lepő, mert a kollégiumi ellátás biztosítva van. Sellyére, a Me­zőgazdasági Szakközépiskolába még 50 növénytermesztő gé­pészt várnak. Bár a Villányi Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet is ad kollégiumot, sőt, az új inté­zet is épül, mégis 32 gyümölcs- termesztő, 21 szőlőtermesztő és 16 zöldségtermesztő még hiány­zik.az induláshoz. nők érdekelve) még 12 tanulót várnak. A kereskedelmi szakmunkás- képző iskolákba túljelentkezés volt. Csak Pécsett az 500 hely- I re 770-en adták be lapjaikat. Meglepő viszont, hogy a vonzó­nak tűnő cukrász szakmában 14 tanuló hiányzik még. Bár az ún „hiány”-, illetve „divatszakmák" évek óta válto­zatlanok, nem érdektelen egy futó áttekintés, hogyan oszlik meg a jelentkezők aránya az egyes szakmákon belül. A me­zőgazdasági szakmunkás-után­pótlással kezdve: a Pécsváradi Mg. Szakmunkásképzőben pél­dául még 6 sertéstenyésztő és 10 Miniszteri utasítás AZ ELSŐ OSZTÁLYOSOK TANULMÁNYI ELBÍRÁLÁSÁRÓL Asztalos szakmunkásokat felveszünk Cím: PÉCSI BÚTORGYÁR Pécs, Somogyi Béla út 6. A művelődésügyi miniszter az általános iskolák igazgatóihoz és az első osztályok tanítóihoz intézett legutóbbi körlevelében felhívta a figyelmet arra, hogy az első osztályos tanulók 11,4 százaléka tanévet veszít. Ehhez a rendkívül súlyos helyzethez gyakran a környezetismeret, gyakorlati foglalkozás, ének­zene és testnevelés osztályzatai is hozzájárulnak. Ezért az általános iskolák el­ső osztályából történő tovább­haladást a rendtartástól eltérő­en a miniszter most utasításban módosította. Az első osztályos tanulókat a tanév folyamán és a tanév vé­gén változatlanul a tantervi kö­vetelmények és a rendtartás­ban foglaltak szerint a meg­adott öt érdemjeggyel kell elbí­rálni. Ennek megfelelően, ha a tanuló tanítói segítséggel sem tudott eleget tenni a követel­ményeknek: elégtelen érdemje­gyet kap. A környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének­zene és a testnevelés esetében is mindent el kell követni annak érdekében, hogy ó tanulók megfelelő felkészítést kapjanak, azonban ezekből az elégtelen osztályzatot a második osztály­ba lépés szempontjából figyel­men kívül kell hagyni. Az emlí­tett tantárgyakból javítóvizsgát sem kell tenni. Az első osztá­lyokban nem kell tanulmányát­lagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tanév végén fi­gyelembe veszik a tanulók elbí­rálásakor. Az ipari szakmunkásképző in- j tézeteknek Pécsett is, a megyé­ben is lényegében hasonló he­lyeken „szorít a cipő”. A leg­nagyobbnak számító 500-as in­tézetben például autószerelő- i nek 100-zal többen jelentkeztek | a lehetségesnél. Ugyanakkor marósokban, esztergályosokban és géplakatosokban hiány van. Az intézet el is beszélgetett a szülőkkel, 70—80 tanuló így ke­rült át az utóbbi szakmákba, j De további hiány van postai j hálózatszerelőkben, akiknek fe- j le, 7-8 tanuló hiányzik, vagy i gumijavítókban, ahova még 15 ! tanulót tudnának felvenni. Az 506-os intézetben a kő- | műves, szobafestő és melegbur­koló szakmákban megvan a szükséges létszám, ácsokra és vasbetonszerelőkre viszont vál- ; tozatlanul szükség lenne. Az : 508-as intézetben 13 hegesztő­hely még betöltésre vár, úgy­szintén fel tudnának venni 15 vas- és fémszerkezeti lakatost is. Rendkívül érdekes, hogy a kelmefestő- és vegytisztító szak­mában egyetlen jelentkező sem volt, holott a keret 10 lenne. Ide elsősorban lányokat várnak. A Mohácsi 502-es MüM in­tézetben is elsősorban géplaka­tosokat, villanyszerelőket, esY- tergályosokát, kőműveseket és öntő-formázókat fogadnának szívesen'. Szigetváron a gyáron belül indított cipőipari szakmunkás- képző iskola 60 helyére eddig 32-én jelentkeztek, a konzerv­ipari szakmunkásképző iskolá­ba, amely úgyszintén a gyáron belül működik, 20 helyre össze­sen négyen. Itt nem is indul meg a kéozés, ha nem lesz elég jelentkező. Egy korábban vajúdó kérdés­ben végre döntés született. A sütőipari képzés Szentlőrincen lesz, ahol már meg is van az induláshoz szükséges létszám, s ez mindenképpen örvendetes, ismerve e szakma utánpótlási gondjait. Komlón az 501-es intézetben 48 vájártanuló hely még „ki­adó”. Ezen kívül 28 gépszerelőt, 33 gépi forgácsolót, 12 kőmű- v^t látnának szívesen. A Hirdí Kenderfonó kihelye­zett iskolájába (fonó-szövő ta­nulónak elsősorban lányok van­Még valamitől sokat ^remél­nek a szakmunkás utánpótlás­ban érdekeltek. Ismeretes, hogy a Gazdasági Bizottság határo­zatot hozott, hogy 200 forint ösz­töndíj-kiegészítésben részesül (évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függetlenül) né­hány különösen fontos szakma tanulója, ahol utánpótlási gon­dok is vannak. Ezek közé tarto­zik a vájár, hegesztő, kovács, öntő, gépi forgácsoló, fonó-szö­vő, tímár, ács-állványozó, vas­betonkészítő szakma, tehát a mi megyénkben is gondot oko­zó szakmák jórésze. Ezen kívül a vállalatok 250—500 forint kö­zötti társadalmi ösztöndíjat ad­hatnak (az eddigi 250 helyett) a tanulóknak. Bár a határoza­tok részletes végrehajtási uta­sításai még nem jelentek meg, a következő tanévtől már ha­tályba lépnek. Kedvező hatá­suk viszont csak akkor mutat­kozik meg, ha a vállalatok mer­nek is élni a bennük rejlő lehe­tőségekkel. M. L. tét függönyök utaltak az emlé­kezés kegyeletére. A statikus színpadképből önmagában méc nem következik egy előadás túl­zott nyugalma, de ezúttal mégis ilyesmi történt. Fényes Márta, a: est rendezője nyilvánvalóan t versekre akart összpontosítani kerülve minden felesleges sal­langot. Csakhogy a verseke mondó színészek mozgatása, ki és bevonulása inkább elvontc a figyelmet a lényegről, bizony talanságról árulkodott. A hosz szabb ideig színpadon tartózko dó színészek nem mindig tudtál mit kezdeni oz egyszeri beáIli tással, ólmozgásokra kénysze rültek. A műsor lényegében az élet mű időrendjét követte, s próza részletekkel, valamint megzené sített versekkel oldotta a Janus költemények sorát. A Heves András által megzenésített ver seket Molnár Miklós adta ele zongorán közreműködött Varg< Márta. Hevesi érezhetően i megzenésítés klasszikus elvé követte: mintegy belehelyezked ve a költő érzelemvilógába, ki fejezni a versek töltését. Véle inényünk szerint itt sikerült eg árnyalattal sötétebbre a kép Janusban több a reneszáns életvágy, a férfias tűz, mint a a megzenésített változatokba kiderült. Bár hozzá kell tenn ez versválogatás kérdése is. Ha igényességünket az alka lomhoz mérjük, meg kell mon dani, hogy a vártnál szeré nyebbre sikerült az est. Labanc Borbála, Szabó Tünde, Győr Emil, ifj. Kőmives Sándor é Unka György adták elő a vei seket, s jórészt rajtuk múlot hogy a szép, végig kidolgozó versmondós ritkább volt, mir az egyenetlen. Néha túl hal volt a művészek hangja, szint az érthetetlenségig, máskor ecj) azon versen belül is indokola lanul váltakozott a felfogás: o előadóművész hol érzékelted a vers ritmusát, hol nem. Töbt szőr szövegmondási hibák előfordultak. Érezhetően a le; oldottabban Janus kevéssé i: mert és forgatott pajzán verse mondták a színészek. A Janus-műfordításnak kijái tiszteletből (hiszen tudjuk, hoc nem kevés filológiai nehézséc gél küzd még ma is ez a mur ka) nem ártott volna a műfo dító, Csorba Győző (sőt, a mi fordítók!) nevét megemlíte vagy feltüntetni valahol. Az estet a Baranya megy­és a Városi Tanács művelődé, ügyi osztályai, valamint a Péc Nemzeti Színház rendezte. (Marafká L.) Az előadás egyik szereplője, Szabó Tünde Fotó: Erb Jóin i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom