Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

Í*7Í. április 16. DUNANTÜLI NAPLÖ Ezeréves Alba Regia I I e történelmünk nem sorozatos * * pusztulásból és újrakezdésből állna, Székesfehérvár ma Európa egyik ékessége lehetne. Csodálhat­nánk az I. István építtette bazilikáját, amelyet a velencei Szent Márk temp­lom építői alkottak és később I. Lajos és Hunyadi Mátyás bővíttetett. A ki­rálysírok párjukat ritkíthatnák, a kirá­lyi palota falai ezer év előtti eleink életéről beszélhetnének. Mindezek helyett ma csak a romkert sejteti Gé­za fejedelem városának egykori nagy­ságát. A muzeológusok kutatóárkai tárják fel szorgalmasan a régmúlt föld alá süllyedt maradványait. Fehérvárnak is megvan a maga ezer év előtti története. Hiszen kelta település nyomait is felszínre hozták a kutató ásók, a római Herculia is itt állott Pannónia természetes út csomó­pontjában. De Székesfehérvár mégis magyar székvárosként, lett naggyá, elődeitől szinte csak a földrajzi helyét örökölve. A millenniumi emlékmű makettja Fél évezreden át jelképe volt a ma­gyar államiságnak. István bazilikájá­ban harminchét királyt koronáztak és tizenhetet temettek. Amikor a királyi székhely Esztergomba, Budára, majd Visegrádra került, a koronázóhely to­vábbra is Fehérvár maradt. Utoljára 1527-ben lépett ki falai közül koroná­zott király. Habsburg Ferdinánd, maid’ fél évezredre megszerezve a koronát a Habsburgok számára... Utána, A Városi Tanács épülete. Épült a XVII. században rettenetes jelképként, meghalt a ma­gyar székváros is... 1636-ban, ami­kor Batthyány Adóm visszafoglalta a várost a töröktől, mintegy kétszáz dii- Icdező házat, néhányszáz lakost ta­lált az egykor büszke falak között. A bazilika romjai még álltak, de a Habsburgok számára a koronázóhely nem jelentett semmit. Hagyták pusz­tulni, úgy, hogy az 1800-as évek kö­zepén már a helyét sem ismerte sen­ki. Köveit széthurcolták a polgárházak építéséhez. Alapfalait csak az 1930- as években tárták fel, amikor előke­rült 121 csontváz, hét férfikoponyán réz, illetve bronz halotti koronával ... minium félgyártmányokat előállító gyárává vált. 1941-ben német érde­keltségek egy évi 2000 tonna lemezt előállító alumínium hengerművet hoz­tak létre a mai gyáróriás helyén. 1944 végén azonban szinte minden berendezését elszállították. Az újjó­A középkori romkert, háttérben a Velinszky lakótelep toronyházai A középkori Fehérvárról ma csak a múzeumi leletek és az Anna kápol­na épségben maradt falai tanúskod­nak. No és a városfal egy-egy darab­ja. Az úgynevezett történelmi város­mag inkább a barokk kor levegőjét őrizte meg. Székesfehérvár álmos vidéki város­ként született újjá a törökdúlós után. Püspöki székhellyé tette Mária Te­rézia, iskolavárossá az egyházi kö­zépiskolák, parasztvárossá a Fejér megyei nagybirtokosok érdekei. Némi pezsdülést vitt az álmosságba a ki­alakuló vasúthálózat. A pannoniai utak irányánál a vasútépítő mérnökök sem tudtak jobbat kitalálni. A déli­vasút a Velencei tó—Balaton vonalán futott végig a várost érintve, a Móri árok pedig megszabta a győri és a sárbogárdi vasútvonal nyomvonalát. A vaspályák és a később kiépülő út­hálózat természetes találkozópontja csak Fehérvár lehetett. Azután amikor elindult volna, hogy kilépjen a pa- rasztváros-sorból, jött a második vi­lágháború. Iszonyú sebeket kapott a város. Mint vasúti és közúti csomó­pont, számtalanszor vált a légitáma­dások célpontjává. A hadműveletek során háromszor cserélt gazdát. Hét­ezer lakásából hatezer megsemmisült, így indult neki a második újjászüle­tésének. A mai Fehérvár a régit valóban csak emlékeiben őrzi. Ma a legdina­mikusabban fejlődő magyar városok között kér magának helyet. 1955-ben még ötvenezer lakost említenek Szé­kesfehérváron, ma hetvenötezer lakó­ja van, és a bejáró munkások száma mintegy tizenötezer. Nyáron pedig - bár a balatoni autóút elkerüli a vá­rost — szinte állandó a csúcsforga­lom, a megszámlálhatatlan átutazó turista jóvoltából. A munkások száma kétezer körül mozgott. Ma húszezer­nél több a gyárpirban dolgozók szá­ma. A legnagyobb üzeme a Videoton. Aligha kell bárkinek is bemutatni je­lenlegi termékeit, hiszen vezető szere­pe volt abban, hogy hazánkban a te­levíziózás szinte robbanásszerűen el­terjedt. De hamarosan a televíziógyár- tás, ide számítva a színes műsorvevők gyártását is, csak kiegészítő profillá válik. A gyár nagy feladatai a szá­mítógép-programban rejlenek. Az egész szocialista tábor számítógép- gyártásának egyik bázisüzeme lesz a Videoton. De nemcsak a Videoton tartozik az országos hírű üzemek közé. A Székes­fehérvári Könnyűfémmű például az elmúlt huszonöt évben szinte a sem­miből Európa egyik legnagyobb alu­építés és a megszakítás nélkül folyó fejlesztés, ami különösen a magyai- szovjet alumíniumegyezmény kapcsán ugrásszerűen növelte meg a terme­lést, azt eredményezte, hogy az 1950­a Münnich lakótelepen a város leg­nagyobb lakóháza a 278 lakásával, mint volt korábban egyik-másik bel­városi palota. Még a romkert is új környezetet kapott. A középkori fal­maradványok mögött a távolban a Velinszky lakótelep toronyházai nyúl­nak a magasba. Az új lakótelepek kö­zötti régi külvárosi házak pedig egy­re fogynak. Jövőre a piactér is csá­kány alá kerül, azután a református templom környéke is eltűnik majd El­süllyednek a parasztvárosi múlt ittfe­lejtett emlékei, mint ahogy eltűntek már a hétvégi piacokra baktató sze­keresek, a marhahajcsárok, a piac­környéki kiskocsmák áldomásivói. A helyükön az új ipari -centrum korszerű lakóházai, közintézményei épülnek majd fel, mintegy körülölelve a régi vá rosmagot. Fehérvár az ezeréves fennállását mindenekelőtt építéssel teszi emléke­zetessé. Az építők ezer új lakás fel­építését vállalták a millénniumi év­ben. Egyre többen vesznek részt az „Ezer percet Fehérvárért" mozgalom­ban. Ennek keretében rendezik az új lakótelepek környékét, ifjúsági sport­telepet alakítanak ki a malomcsator­na és a vidámpark között. A millen­niumi óvoda felépítése pedig már nem is csupán fehérvári ügy. A 125 fős óvoda számára a Jászberényi Hű­tőgépgyár is felajánlott egy 26 ezer • forintos hűtőgépet. Székesfehérvári Könnyűfémmű. A szélesszalag hengermű meleghengersora es évi 5000 tonnáról 1972-re 76 000 tonnára futott fel a különböző termé­kek gyártása. Szembetűnő az 1970 és 72 közötti 30 000 tonnás termeiésnö- ‘ vekedés, ami jelzi az új öntöde és a szélesszalag hengermű üzembelépé­sét is. De a további fejlődést is jól érzékeltetik a számok: az ötéves terv végére 90 000 tonnás termelést tervez­nek, a nyolcvanas években pedig el­érik az évi 150-160 000 tonnát. ^1 éhány éve az Ikarus gyáregysége " is otthont talált Fehérváron, és ma már ezerszám készülnek itt — jó­részt exportra — a népszerű „faros"- ok és újabban 250-es autóbuszcsa­lád tagjai is. Felesleges lenne az összes székes- fehérvári gyárat és üzemet felsorolni. A néhány reprezentáns is jelzi, hogy a város az ipari fejlődés korszakában jól rajtol egy újabb ezer év felé. Mindez természetesen a város ar­culatát is átalakította. A régi város­mag körül csupán az elmúlt tizenkét évben| kilenc új lakónegyed épült fel. Ma már legalább olyan nevezetesség A hivatalos ünnepségsorozat au­gusztus 19-én kezdődik, de egy sor korábbi esemény is szervesen kapcso­lódik az ezeréves ünnepségekhez. így például május elsején nyílik a 104 ágyas Alba Regia szálló, nagyszabá­sú Alba Regia bállal. A május köze­pén kezdődő Alba Regia napok ugyancsak részei lesznek az ezeréves évforduló megünneplésének. Az ünnepségek szervezésének gond­ja egy harmincöt tagú szervező bi­zottság vállán nyugszik. Az egyes szakterületeket kilenc tagú albizottság fogja át, már tulajdonképpen évek óta tevékenykednek a millenniumi ünnep­ségek sikere érdekében. Augusztus 19-én avatják fel a mil­lenniumi emlékművet, Skoda Lajos es Kalló Viktor szobrászművészek alko­tását. A harminc méter magas alu­mínium obeliszk, ami egyébként nem kevés vitát váltott ki, Fehérvár legma­gasabb pontján, a Demkó hegy csú­csán áll majd. A városalapító Géza fejedelem szobrát, Meszlényi László fiatal fehérvári szobrászművész alko­tását a belvárosban állítják fel. Az október 1-ig tartó ünnepi eseményso­rozat méltán kelti fel majd az ország közvéleményének érdeklődését. A művészeti rendezvények sorát a vorosilovgrádi népi együttes bemuta­tója nyitja augusztus 20-án. Egy hét­tel később kezdődik az országos nép­táncfesztivál, majd azt követi a koto- nazenekarok országos fesztiválja. Szeptember 16—17-én a gorsiumi ro­moknál a Ludi Romani bemutatóira kerül sor, majd az országos meghívá­sos pódium és színjátszó fesztivál elő­adásait nézhetik végig az érdeklődők. A tudományos tanácskozások sorá­ból kiemelkedik a történésztanácsko­zás, ahol a képviseleti intézmények és a parlamentarizmus történetének té­májáról hangzanak el előadások. A számítástechnikai ankét szeptember 20. és 25-e között, nem véletlenül ke­rült az ünnepi programba. Hiszen Fe­hérvár jövőjét a számítástechnikai gépgyártás fejlődése is meghatá­rozza. A meghirdetett pályázatok díjait szeptemberben osztják ki. Az ünnepi hetekben pedig a városról készült 35 perces riportfilmet vetítik a mozikban, és több kiadvány is jelenik meg, ame­lyek a város múltját, jelenét, jövőjét ismertetik. A városalapítók nagy erénye min­den időben, hogy hisznek a vá­rosuk halhatatlanságában. Székesfe­hérvár átélte ezer év történelmének nagy viharait. Romjaiból mindig meg­újulva támadt életre. Most egy má­sodik évezred — vagy inkább: további évezredekre készül. Bizakodva, fiata­losan, mintha csupán most kezdene élni, készen arra, .hogy kivívják a kö­vetkező évezredek elismerését. Kurucz Fái Videoton házikiállitás a gyárban Kabáczy Szilárd felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom