Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

1972. április 18. DUNANTOll NAPLÓ Szalai utcai ikrek Lakások, lakéit, sorsok 1972. április 11., délelőtt 10 óra. Egy kékköpenyes asszony ér­kezik, karján egy Mózes-tabló- hoz hasonló deszkalappal. Ó a kulcsos asszony. Még néhány perc tehát, s beteljesülnek az ólmok ... A lakók az átvevő bi­zottság mögött szoronganak a folyosón, mások a kapu előtt állnak, a legélelmesebbek azonban mór a „véletlenül” éppen idetévedt fuvarosokkal tárgyalnak. A Szalai utcai ik­rek 3-as számú épülete most már tehát végleg elkészült. A 2-es számú épület előtt néhány építő a talajt egyengeti. Ami tegnap még munkahely volt, ma már otthon, ha be akarnak nyitni valahová, csengetni kell - egyszóval: az ő küldetésük lejárt. Vállalat, a Mecseki Szénbá­nyák szintén bérlőkijelölési jo­got vásárolt a tanácstól. A házban egyébként nemcsak Heckenhasték ex-pestiek. A fő­városból települt át Pécsre Kin­cses István és Király László is. Mindketten az épülő Pécsi Mű­szergyár munkatársai — a gyár beindításának előkészítése és segítése a feladatuk. Megint egy teherautó, me- I gint egy család. A házmester már ism -ős - ő most a legkeresettebb em­ber. Földszinti másfélszoba — j harminc négyzetméternyi re­mény. — Szentlőricről költöztünk be. 1 Én a PIK-nél dolgozom, felesé- ] gém meg 950-ért elvállalta a i házmesterséget . . . Azt mond- I tam a vállalatnál: önöknek is ; jó, ha egy épületasztalos éjjel­nappal kéznél van. Most is: mór ; legalább tíz helyre hívtak. A DÉDÁSZ-osok is engem keres- j tek - nem tudták kinyitni a vil- ! lanyórók szekrényeit. Szóltak, mentem, s megyek máskor is — í mert nekem mindennél többet ér, hogy végre Pécsen va­gyok ... Nem mondja tovább, tekinte­te megáll a kisfián és elhomá­lyosodik. Négyéves. Születése­kor agyvérzést kapott; járás­képtelen és beszélni se tud . .. Az aprócska szoba közepén Pepi áll, a bohóc, két tenyerén cintányér. A kicsi mosolyog, mondani akar valamit, de tor­kán csak ijesztő hörgés sza­kad fel. Rózsa István kinyújtja- felé a kezét, magához húzza, s közben alig hallhatóan azt mondja:- Pécs nagy város, rengeteg az orvos ... A lakók tolonganak, bosszú­sak a huzavonáért, Sárics Já­nosáé, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat II. kerületi házkezelő- ségének munkatársa azonban megértőén mosolyog: — Mindig az’ utolsó napok, s aztán az utolsó percek a leg­elviselhetetlenebbek. Van, aki öt évet várt, van, aki még töb­bet, de úgy látszik, most már nincs tovább türelem . .. Néhány lakásban már búto­rok is vannak: az áruházból egyenesen ide szállították. Sá- ricsné 1959 óta dolgozik a PIK- nél, s most azt mondja: hogy mennyit változott az élet, azt legjobban a költözködések vál­tozása mutatja. Tíz évvel ez­előtt még a képszögeket is ki­szedték a falból, s vitték az új lakásba - most meg, alig van, oki ne a Bizományi Aruház érintésével érkezne az új lakás­ba. A régi, a kopott — nem il­lik az újhoz .., Nyolcvankét lakás — nyolc­vankét'boldog család, Az öröm foka „persze , változó. Vannak, okik/minőségi cserével érkez­nek, vannak, akiknek ez az el­ső önálló otthonuk. Vannak, akik gyakorlott „lakásátvevők”, vannak, akik semmit se néz­nek, csak állnak az ajtóban, s simogatják a falat tekintetük­kel... A Szalai utcai ikrek elsőnek átadott épületében tanácsi la­kások vannak. Az üzemeltető a PIK. Mielőtt kiosztották volna a kulcsokat, egy bizottság még egyszer végigjárta a házat, a pincétől a tetőig. Egy lakatos és egy asztalos követte őket: a kisebb hibákat azonnal javítot­ták. Ezt a bej 1 ást egyébként jónéhány hasonló előzte meg. A PIK-et megelőzően a Beru­házási Vállalat tette meg ész­revételeit, mindkét vállalat úgy summázta azonban a vélemé­nyét, hogy szép munka volt. Türkizkék gumipadló, citrom­sárga fényvédő függönyök, az erkélyablak előtt száz színben viliódzó dísz-üveg. A konyhá­ban beépített bútorok, gáz-, il­letve villanytűzhely. A másfél­szobás lakásokhoz főzőfülke tartozik. — itt biztonsági okok­ból tilos a gáz. A főzőfülkéből tolóablak nyílik a kisebbik szo­bára. Egy kedvesen spicces fér­fi arra kíváncsi, milyen'a hang- szigetelés? Egy vad csatakiál­tás, s aztán kis csend, majd távolinak tűnő válasz a szom­széd lakásból. Nem rossz. Ha úgy hozza a sors, el lehet „be­szélgetni" az asszonnyal, nem hallja meg a Nötanács... Jókedvű ház. Kézenfogva jön egy fiatal pár: huszonegynéhány évesek. Az asszonyka is, a férj ié lo­bogó trapéznadrágban. Pesti­ek. Pontosabban: pestiek vol­tak. Egy órája, hogy a házke- zelőségen aláírták a szerző­dést: másfél szobás lakás a Szalai András utca 12-es szá­mú házban... Egyszóval: most már visszavonhatatlanul pécsi­ek. Heckenhast Péter a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanít. Tanársegéd az építészeti karon. A főiskola az oktatói kar lete­lepítése érdekében bérlőkijelö­lési jogot vásárolt jónéhány la­kásra — közlük a Szalai And­rás utcában. Az épület laká­sainak jelentős része egyébként ugyanilyen úton talált gazdá­ra. A DÉDASZ, az Építőipari Kaputelefon, lépcsőházan- -ként liftek - s leírhatatldnul gyönyörű panoráma. Az ikre­ket összekötő szalagszerű üz­letsor persze még nincs kész, de így is a város legszebb mo­dern lakóházai ezek. Járjuk a folyosókat, a még üres, vagy félig berendezett lakásokat, s egyszercsak Wolf Istvánnal fu- | tunk össze, az építésvezetővel. ! „Civilben" van - kalappal a j fején.- Na, hogy tetszik a ház? — kérdezi. Hárman is mondják: Ahhoz képest, hogy decemberben mi­lyen reménytelen volt a kép ... Az 1-es számú épület szere- : lése november közepén még folyt, aztán jöttek a fűtési gon­dok, majd a gáz körüli huza­vona.- Volt időszak, amikor há- j romszáz ember dolgozott a te- . rületen — mondja Wolf István. Újabb emelet, újabb laká­sok. Ez a séta nem egyszeiű í bejárás: — mint ahogy ez a három épület sem egyszerűen három a sok közül Wolf István számára.- Ezek az utolsó lakásaim — mondja csendesen. — Én épí­tettem az első panelokat Pé­csett, aztán egész Uránvárost, majd a Szigeti városrész zö­mét, s most vége. Hatezeröt- százvalahány lakás után köny- nyebb területre kértem magam. Tönkrement a szemem, a gyom­rom .. . Az orvos azt mondta: nincs itt baj, elvtórs, csak ne cigarettázzon, ne igyon szeszt, s ne idegeskedjen . . . 1950 óta dolgozik a vállalatnál, s leg­alább tíz év óta mindig ezt mondták az orvosok, s most, úgy látszik, szót kell fogadnom — ha ugyan még nem késő . . . Szemerkél az eső — a köl­tözködőle számára mégis ez a legszebb nap. Nézők is vannak, i „szaktanácsadók” is — s persze némán álló irigykedők is. De vannak dühöngök is: ők lesz­nek a másik két épület lakói. A 2-es és az 1-es épületben szövetkezeti lakások vannak, a ! tulajdonosokat már ki tudja, mikor kijelölték, a lakásszövet- , kezet közgyűlést is tartott, a i többség befizette a pénzt — nemcsak a „beugrót”, a fenn- | tartási költségek első össze­Képességvizsgálatok a Pécsi Dohánygyárban — Mindössze egy percig fi­gyelhették meg a gépmeste­rek a modell működését, me­lyet aztán szétszedtünk és a dolgozónak kellett összerakni, illetve működőképessé tenni. A j vizsgálat során figyelemmel kí- | sértük azt is, hogy az egymás- i hoz kapcsolódó alkatrészeket I milyen sorrendben illesztették j össze — mondotta dr. Balogh j Irén, aki több munkatársával i a Dohánygyárban folyó ergo- j nómiai vizsgálattal foglalko- ! zik. Az említett mechanikus mo- ! deli csak egy a több módszer | közül, melyet a Dohánygyár- [ ban folyó munkalélektani vizs- [ gálatok soián alkalmaztak. A technológián dolgozók többsé- ! ge részt vett a vizsgálatokban: eddig több mint kétszázötvenen töltötték ki a különböző teszt­lapokat, illetve végezték el a több irányú feladatokat. A vizsgálat célja az, hogy meg­ismerjék a munkások megfi­gyelő és manipulációs készsé­gét, a pontosságot és a tanu­lékonyságukat is. A két éve in­dult felméréshez a gyár veze­tőinek felkérésére az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató In­tézet munkatársai dolgozták ki a vizsgálati módszereket. A dohányipar, ezen belül a Pécsi Dohánygyár a nagy vál­tozások időszakát éli. Két év alatt a gyár gépparkja az gét is —, azt azonban, hogy mi­kor lehet költözni, senki se tud­ja. Az építők a jövő hét köze­pén végleg elhagyják az épüle­tet, egyszóval: most már nem tarthat soká . . . Egy elkesere­dett lakó megállít, kéri, hogy azonnal tegyek valamit. Jó, de hat mit? Telefonáljon, vagy ír­ja meg, amit itt látott. Jó. Először tehát, a telefon. La­kásszövetkezeti titkárság, Pécs, Kossuth Lajos tér 8. 13-25. Mi­kor lehet tehát költözködni? — Az átvétel mellett még jóné­hány szerződés megkötése is hátra van. Hogy ez meddig tart, nagyrészt a lakókon mú­lik. Hogy mégis mikor? — Sze­rintük két hét... És most a vélemény mindar­ról, amit láttam. Gyönyörűek ezek a házak. Élmény volt nézni, hogy nőnek ki a földből, figyelemmel kísér­ni, hogy szelídülnek az ember­hez. Hibát is láttunk, sokat, szervezetlenség is akadt — még­is ez az építkezés is mutatta; építőiparunk nagykorú lett, te­vékenysége valóban iparszerű. Amikor az ikrek homlokára fel­tűzték a zöld ágat, talán senki sem vette észre, mint ahogy észrevétlenül vonultak el a munkák végeztével a brigádok is. Nem csinált senki se cso­dát, de egy kézfogást megér­demeltek volna. Legyen hát ez a riportsorozat a köszönő kéz­fogás. Békés Sándor Faiiázak - 200 óra alatt :>'K:-xk- .Tv,.. -. Vikendházok előregyártó« elemei Csendről, víkencfházakról ál- I módik a világ. A Svéd—Ma- I gyár Kereskedelemfejlesztő Bizottság éppen ezért az ápri­lis 10. és 13. között Budapes­ten megrendezett svéd építő­ipari műszaki napok program­jába is beiktatta a legprakti­kusabb víkendház, a faház- gyártás és forgalmazás idő­szerű kérdéseit. Baranyában a Szentlőrinci ÁFÉSZ Faipari Ozeme gyárt ilyen házakat, érthető hát, ha az üzem kép­viseltette magát a svédek bu­dapesti előadássorozatán. — Svédországban a fahóz nem jelent egyet a víkendház- zal: gyárilag előállított épü­leteik 90 százaléka fa alap­anyagú — mondotta Maletics Allami vállalatok, szövetkezetek, ktsz-ek részére eladjuk E-302-es kotrógépünket ALKATRÉSZEKKEL EGYÜTT ALKATRÉSZEKET KÜLÖN IS ÉRTÉKESÍTÜNK, ESETLEG ÁRENGEDMÉNNYEL, VALAMINT EGYÉB ALKATRÉSZEKET IS Címünk: BARANYA MEGYEI ÁÉV. 1«. TMK-RAKTAR Dittler Emil raktárvezető Tel.: 10-39 247 NDK importból származó ciga­rettagyártó gépsorok beállítá­sával megfiatalodik. Az új gé­pek működési elve nem azo­nos a régi típusú Triumf é* Skoda gépekével. Amíg a do­hányiparban is egyszerűbb gépsorok üzemeltek, nem volt gond, a munkások betanítása. Évtizedes gyakorlat volt az, hogy a „vasas" szakmából, ke­rült felvételre a dolgozók több­sége, akik előbb tmk munká­sokká, majd később gépmes­terekké váltak. Az új gépek üzembe helyezésével nőnek a munkásokkal szemben támasz­tott követelmények. így vált szükségessé a dolgozók képes­ségvizsgálata, mely hamarosan befejeződik. A munkások e vizsgálatokat megértéssel fo­gadták, ismerve annak célját, csupán néhányon idegenked­tek a felméréstől. Az elemző munkát a gyár gépmesterei és gépvezetőnői között végezték: a tesztek kü­lönbözőek vpltak a két szak­mában. így többek között a munkások értékelték saját tu­lajdonságaikat egy 81 fogal­mat tartalmazó kérdőíven: azt a tulajdonságot választották ki, mely érzésük szerint illett rájuk. Egy másik tesztlápon negyven féle ábra közül emel­ték ki a hibásakat. Erre har­minc perc állt rendelkezésre, mely a megfigyelő készséget jelezte. Hasonló jellegű volt egy másik teszt: ezen a lapon nevek és címek voltak feltün­tetve és milliós nagyságrendű számok. A feladat a hibák ki­keresése volt, melyet időre vé­geztek. A vizsgálat során al­kalmazták a Bogem—Lipman- féle kalitkát is. Ebben a négy rekeszt tartalmazó rácsos fa­dobozban egy golyót kellett különböző szerszámok felhasz­nálásával egyik rekeszből a másikba átgurítani. A gépmes­terek egy, a mechanikával összefüggő gondolkodást vizs­gáló tesztlapot töltöttek lei. Ezen különböző gépek műkö­désének vázlatát találták, me­lyekhez húsz kérdés közül a legalkalmasabb választ keltett kikeresni. Sorolhatnánk még xsz alkal­mazott módszereket, de talán így is sikerült érzékeltetni azt, hogy milyen módon vizsgálták a munkások képességeit. A vizsgálati eredmény ä követke­zőképpen alakult: a gépmes­terek hatvan százaléka jó, huszonnyolc százalékuk köze­pes minősítést ért el. A gép­vezetőnőknél harminc százalék a jó és negyvenöt százalék a közepes eredmény. A vizsgá­lati eredményeket a gyár veze­tői felhasználják a dolgozók továbbképzésében is. Újszerű az, hogy a vizsgálati módszer egyes elemeit alkalmazták az új felvételesek esetében: aki nem felelt meg a teszt alap­ján, nem került a gyár mun­kásai közé. — Megismertük munkásaink képességeit. A közeli napokban indítunk be egy szakmai tan­folyamot, melyen hatvan gép­mester és gépvezetőnő vesz részt, — a tapasztalatokat itt már alkalmazzuk — mondotta Várhelyi József főmérnök. A szakmai továbbképzést eredményesen befejező dolgo­zók, a tervek szerint, tíz száza­lékos bérfejlesztést kapnak. A gyár vezetőinek elképzelései között szerepel az is, hogy ez év őszétől kétéves dohányipari szakmunkásképző tanfolyamot indítanak. Egy másik terv is foglalkoztatja a gyáriakat. Kel­lő számú jelentkező esetén a Debreceni Élelmiszeripari Szak- középiskola egy kihelyezett osztályt indít Pécsett: a g' r szakmunkásai négy év a .itt dohányipari technikus szakké­pesítést szerezhetnek. S. CY. Miklós szentlőrinci üzemvezető. — Az előállítási módszereket három csoportba sorolhatnám. Vannak úgynevezett kisele- mekből épített házak, melyek­be a nyílászáró szerkezeteket később szerelik be, s utólag történik a festés is. Egy-egy kiselem 60—20 centiméteres. Ezeket az elemeket kézi erővel be lehet emelni — daruigény tehát nincs. Olcsó, de elég hosszadalmas eljárás. A má­sik módszer éppen az idővej ta ka ré ko s kod i k. A 130—240 crn-es elemek az ablakokat, ajtókat, szerelvényeket is tar­talmazzák — de összeállításuk­hoz komolyabb emelőszerkezet kell. Egy lakóház — 200 óra. Mi is ezt az eljárást alkalmaz­zuk — természetesen víkend­ház méretekben. A harmadik módszer nem elemekkel, fa­lakkal operál. Ez a faházgyár- tás csúcsa. Van azonban még egy gyártási módszerük, s ez a hazai piacon is sikeres lehet. Úgynevezett nyers-elemeket ad el a gyár — melyekből a házat magának az építőnek kell ösz- szeszerelnle. Szakértelemre nincs szükség —■ s lehetőség van a variálásra, az egyéni elképzelések megvalósítására is. — A svéd tapasztalatokból három nálunk is viszonylag rövid idő alatt alkalmazható. Az egyik a tapétázás. Festés helyett tapéta — ez nagyon kézenfekvő dolog. Egy másik tapasztalat: a farost borítóle­mezek helyett valamivel vasta­gabb réteges lemezek alkal­mazásával kiküszöbölhető a fa­lakat ma oly gyakran elcsúfító hullámzás. S végül egy harma­dik dolog: nemcsak fenyőfából lehet házat építeni. A kemény­fák házgyári felhasználósa je­lentősen csökkentheti a költsé­geket. A lombosfa köbmétere alig fele a fenyőének, s ez azt jelenti, hogy az alapanyag megváltoztatása útján mérsé­kelni lehet az árakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom