Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

1972. április 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Hegyei HHSZ-aktívaértekezlet Eredményes évek után új feladatokra kész a Magyar Honvédelmi Szövetség ÉNEKLŐ FALU A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat tanácstermében gyűltek össze a Magyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei szer­vezetének vezető aktívái, hogy tárgyaljanak az elmúlt évek eredményeiről és körvonalazzák a közeljövő legfontosabb fel­adatait. Megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Novics Já­nos, a Megyei Pártbizottság első titkára, Csonka Tibor ez­redes, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkár-helyettese, dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese és Bcnkő Gyula, a megyei KISZ- bizottság titkára. — Szövetségünk fő feladata az, hogy a pártszervezetek irá­nyításával, az állami szervekkel és a tömegszervezetekkel össz­hangban vegyen részt a lakos­ság, elsősorban az ifjúság ha­zafias nevelésében és honvé­delmi felkészítésben — kezdte beszámolóját Vértes József, az MHSZ megyei titkára, majd megállapította, hogy a Politikai Bizottság 1967-es határozata, majd az azt követő kormány- határozat Baranyában is ked­vező politikai, társadalmi és tár­gyi feltételeket teremtett a honvédelmi felkészítő és nevelő munka kibontakozásához. Az átszervezést követően a szocia­lista nevelési rendszer e fontos területe mindinkább az egész társadalom ügyévé vált Az MHSZ munkájának „minő­ségi bizonyítványát" a néphad­seregnél állítják ki. Ennek tük­rében vizsgálta a szakágak munkáját megállapítva, hogy a sorkötelesek előképzésére for­dított társadalmi erőfeszítések eredményei mind jobban meg­mutatkoznak a hadseregben, minthogy a kellően felkészített fiatalok bevonulásuk után gyor­san elsajátítják a beosztásukhoz szükséges katonai ismereteket. Az MHSZ szervezeteinek sport- tevékenységéről szólva — az el­múlt évek kimagasló eredmé­nyeinek ismertetése után — megállapította, hogy ez összes­ségében alkalmas az előkép- zési feladatok megoldására. A továbbiakban az átszerve­zést követő változásokat, az azokból fakadó eredményeket elemezte a megyei titkár, ki­emelve azt, hogy az egyszemélyi vezetés erősödése nyomán cél­tudatossá vált a szervezetek te­vékenysége, növekedett a füg­getlenített munkatársak és tár­sadalmi aktivisták felelősség- érzete. A klubok .munkáját ér­tékelve rámutatott arra, hogy azok működési területükön tár­sadalmilag elismert szervek, a honvédelmi nevelő és felkészítő tevékenység aktív bázisai, ame­lyek egyre jobban betöltik tár­sadalmi, politikai szerepüket, majd az elmúlt négy és fél év tapasztalatait összegezve a kö­vetkezőket mondotta; Az aktivaértekezlet elnöksége — Az MHSZ Baranya megyei szervei és klubjai a párt- és kormányhatározatokban rögzí­tett elvek szerint alapvetően végrehajtották azokat a felada­tokat, amelyeket a sorkötelesek előképzése, a tartalékosok utó­képzése, a minőségi és tömeg­sport tevékenység, valamint a lakosság honvédelmi nevelése szempontjából meg kellett ol- daniok. Vértes József a továbbiakban az MHSZ előtt álló feladatok­ról szólt. Kijelentette, hogy a fiatalok mind nagyobb tömegét kell bevonni a szakképzési és általános katonai felkészítési tanfolyamokba, s a meggyőzés eszközeivel kell megértetni a haza védelmére való felkészü­lés szükségességét, s ezt kell a szövetség szerveinek, klubjainak központi feladatává tenni. Rész­letesen ismertette a szakágak feladatait és beszélt a vezető­irányító munka színvonala eme­lésének szükségességéről. A szervezeti megerősítésben foko­zott mértékben kell támaszkod­ni a hadseregből és más fegy­veres testületekből leszerelt fia­tal tartalékosok munkájára, de növelni kell a honvédelmi mun­kába bevont nők számát is, hiszen ők egyenrangú társaink a szocialista építőmunkában és a béke védelmében egyaránt. A megyei titkár a következő szavakkal zárta beszámolóját: — Meggyőződésem, hogy mindannyiunk együttes erőfeszí­tésével és összefogásával még eredményesebben oldjuk meg feladatainkat. Ehhez biztos ala­pot adnak pártunk és kormá­nyunk határozatai, a Honvédel­mi Minisztérium, az országos központ segítsége és az a szé­leskörű társadalmi támogatás, amely tevékenységünk kiapad­hatatlan forrása volt az elmúlt években is. A beszámoló vitájában a fel szólalok a saját területük ered ményeiről, problémáiról beszél tek, Bősz József bolyi MHSZ titkár elmondta, hogy az átszer vezés után a szövetség meg kapta a községben az őt meg illető helyet, amiben nagy sze repe volt annak, hogy a tanács kozó testület tagjait a község tekintélyes emberei közül vá lasztották ki, Bodá Pál, a pécs MÁV Igazgatóság MHSZ szer vezetőnek a KISZ-szel való szó ros együttműködéséről beszélt, Alföldi János, a sásdi járás KISZ-titkára ejmondta, hogy az ifjúsági szervezetek az MHSZ- szel összehangoltan hajtják vég­re a községekben a honvédelmi nevelési feladatokat. Novics János, a Megyei Párt- bizottság első titkára felszólalá­sában kiemelte, hogy az 1967- ben megszabott alapvető fel- | adatokat Baranya megyében | helyesen valósították meg az | MHSZ szervezetei, az átszerve- i zést jól előkészítetten, szerve- I zetten, eredményesen oldották meg, s ezért köszönetét és el­ismerést érdemelnek az abban rész vevők. Nagyra értékelte a szövetségnek a hazaszeretetre, a hazafiságra nevelés terén el­ért eredményeit, s az ebben va­ló előrehaladást jelölte meg a következő évek legfontosabb feladatának is mondván: ne­velje az MHSZ fiataljainkat arra, hogy szeressék hazájukat; ahol élnek, tanulnak és dolgoz­nak. Az előképzés fontosságá­ról szólva kijelentette: olyan feltételeket és hangulatot kell teremteni, hogy minden fiatal szívesen és önként menjen az előkészítő kiképzésre. Beszélt Novics elvtárs az MHSZ sport- tevékenységéről is. Méltatta az elért eredményeket, de rámuta­tott arra is, hogy színes, sok­oldalú programokkal kell kielé­gíteni az igényeket, fel kell ol­dani a rendezvények sablonos­ságát, keresni kell vonzóbbá té­telük lehetőségeit, s arra kell törekedni, hogy olyant nyújtsa­nak ezek a rendezvények, amit az emberek várnak. Felszóla­lása végén a Megyei Pártbi­zottság . nevében megköszönte az MHSZ Baranya megyei akti­vistáinak eddigi munkájukat, s az eljövendő feladatokhoz to­vábbi sikereket kívánt. Dr, Balassa László, a 25 éves repülőklub titkára társadalmi segítséget kért egy új, nagytel­jesítményű vitorlázógép megvá­sárlásához, amire a baranyai sportrepülők eddigi eredmé­nyeikkel rászolgáltak, H. Szabó Kálmán alezredes arról beszélt, hogy az elért eredményekre támaszkodva még magasabbra kell emelni a honvédelmi neve­lés színvonalát. A katonai szol­gálat a szocialista építőmunka és a haza védelmének szerves része, s erre sokoldalú, össze­hangolt nevelő tevékenységgel kell felkészíteni a fiatalokat. Schützenhoffer György az is­kolai honvédelmi nevelés ered­ményeit ismertette, hangoztatta annak erkölcsi és tudotformáló jelentőségét. Elmondta, hogy idén vonulnak be először olyan fiatalok, akik az iskolákban honvédelmi nevelésben részesül­tek, így tulajdonképpen az is­kolák vizsgáznak majd általuk a hadseregben. Balogh Kálmán helyőrségparancsnok méltatta a haderőn kívüli honvédelmi ne­velés jelentőségét és kijelentet­te, hogy a honvédség alakula­tai továbbra is minden segítsé­get megadnak mind az elő- képzési, mind az utóképzési fel­adatok eredményes végrehajtá­sához. Benkő Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági szövetségnek a honvé­delmi nevelés terén végzett munkájáról beszélt és a KISZ- szel való eredményes együttmű­ködés fontosságát hangoztatta. Az MHSZ megyei aktivaülése Vértes József megyei titkár zár­szavával ért véget. ,,A Magyarbolyi Dalárdát a millénniumi ünnepségekre való készülődés hívta életre. 1896. má­jus 10-én Wurch Gyula tanító ve­zetésével léptek először dobogó­ra a magyarbolyi dalosok és szó­laltatták meg a Magyarország az én hazám és az István király cí­mű dalműveket . . (Várnai Ferenc: Daloló Baranya) A millénniumi dalárda tisza­virág életű volt. Az első sze­replés után abbamaradt min­den, pedig még ma is az járja a faluban — Sólyom Árpádtól hallottam, aki az állomássoron lakik —, hogy énekszerető em­berek laknak itt. Aztán még kétszer megpróbálták a közös éneklést — 1922-ben Alexy Er­vin tanító vezette a kart, majd pedig Dolfi bácsi hívására jöt­tek össze az emberek estén­ként. Solt Adolf ma Budméren él, s amikor az ötvenes évek közepén elment o faluból, úgy nézett ki: magával vitte a da­loskedvet. Egyre kevesebben jöttek össze, aztán csak az ivó maradt, s liternyi bor mellett jött meg a bátorság . . . Néhány hónapja, ahogy ez lenni szokott, egy névnapi ün­nepség után, dúdolgatva haza­felé menet megszületett a gon­dolat: dalárda kell, dalárda, hogy megmutassák, milyen széphangú emberek laknak itt Magyarbolyban. Október vé­gén meghirdették az alakuló­ülést ... Az első héten, volt olyan nap is, amikor hárman voltak a próbán. Kevesen hit­tek benne, talán igazán csak Mayer Ferenc, a leendő együt­tes vezetője. — Volt, aki átkanyarodott a szembeniévé házba . . . Először a férfi kórus alakult, meg az alapszabály. Saját kassza: minden hónapban tíz forint fejenként, a közös költ­ségekre. Februárban a népda­lok szépsége már összeková­csolta a társaságot, híre lett a kórusnak - mint a Sólyom gye­rekeknek. Tizenhárom testvér — kilenc fiú, a többi lány. Méc| sokan emlékeznek arra, ami­kor az apával bement a kilenc fiú a kocsmába, körbeülték a nagyasztalt, s mindenki elcsen­desedett, amikor rákezdték: „Nem jártam el a templomba, prédikációra . . Ma négy Só­lyom gyerek jár a kórusba — a leglelkesebb Árpi bácsi, már nagyapa:- Széles utca visz hazafele, s próba után csak-csak próbál­gatom a hangom. Az asszony már vár, kérdi: nem hallottam e valamit? Én meg csodálkozom: Hát mit hallottam volna ...? A hírből - meghívás lett. Pécsre jöttek, a Ságvári Endre | kultúrotthonba. Otthon ugyan volt már egy nyilvános próba, a nősök bálján, így hát bátran álltak ki a pódiumra. Énekel­tek — az első fellépés pattogós, megilletődött stílusában. Aztán kedves est következett; barát- kozás a pécsi dalosokkal, ami­ről Nagy József csak ennyit mondott: „Úgy fogadtak ben­nünket, ahogyan azt ólmunk­ban sem képzelhettük volna. A dal eltüntette a különbséget, hogy mi falusiak vagyunk, s végül a dal nyelvén váltunk el, mint jóbarátok . . ." Amikor hazajöttek, s mesél­ték az élményeket, kedvet kap­tak az asszonyok is - megala­kult a női kar. Azóta énekel a falu, a hetente egy összejöve­telből kettő lett, s mikor a Pé­csi Rádió bemondta, hogy meg­alakult a magyarbolyi Röpülj Páva Kör — igazat adtak a hír­mondónak és felvették ezt a nevet. Mayer Ferenccel és Bátóri Gézával, a kultúrház igazgató­jával a tervekről beszélgettem. Szeretnék felvenni a kapcsola­tot több hasonló énekegyüttes­sel, s jó lenne a környező kis­községekben - egy-egy dalcsok­rot előadni. Mindenhol otthon lennének, hiszen az emberek szeretik a dalokat, s a kórusba járnak Kórolymajorból, meg még Lippóról is — Erdősi Pista bácsi kerekezik esténként tizen­két kilométert a próbákra. — Segítség van . . .? — A tanácsra és a tsz-re szá­míthatnánk csak. Talán jövőre már némi anyagi támogatást is kaphatunk - igaz előbb bit»- nyítani kell. Többnemzetiségű falu. Svá­bok, délszlávok, magyarok - gyűjtik a nemzetiségek dalait is. Várják a pécsi páva-körösö­ket - talán 29-én megérkeznek Várnai Ferenc vezetésével, s akkor új műsorral mutatkoznak be ők is.- Ez a kórus el fogja kerülni elődjeinek sorsát... A kultúrház nagy üvegab'o- kain keresztül ha esténként ki- hallatszik az énekszó, sokan megállnak a ház előtt, kerülge­tik a kaput - de végül is be­találnak. A kezdeti gondokból — vidám esték lettek. A próbák szünetében a férfiaknak enge­délyezett egy kisfröccs — hang-- szaiag melegítőnek. Késni nem szabad — még a körállatorvos is beszólt, amikor nem tudott eljönni pénteken estére . . . Kozma Ferenc Tegnap délelőtt a Tudomány és Technika Házában a Vendégvárás Baranyában rendezvénysorozat keretében terítési kiállítás és porcelánbemutató nyílt. A BARANYAKER Vállalat ízléses bemu­tatója április 15-én és 16-án tekinthető meg délelőtt 10 órától. Képünkön: halászlé tálalására szolgáló dekoratív együttes. Fotó; Erb János Budapestet] tartja ülését a KGST-Tagországok belkereskedelmi munkacsoportja A KGST tagországok belke­reskedelmi miniszteri értekezle­tének közgazdasági kérdésekkel és tudományos munkaszervezés­sel foglalkozó munkacsoportja április 18—21. között Budapes­ten tartja IV. ülésszakát. A mun­kacsoport elnöke dr. Sághy Vil­mos, a belkereskedelmi minisz­ter első helyettese. A tanács­kozáson a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román és a szovjet A Kálvária-dombtól a tárgyalóteremig A pécsi Kálvária-dombra már rég­óta rendszeresen feljártak a környék­beli fiatalok. Közös szórakozással, játékkal töltötték szabod idejüket, baráti társaságot alakítottak. A vád­lottak padján ülő fiatalok is ott is­merkedtek meg egymással. Egy ideig az együtt töltött órák valóban kelle­mesek voltak, ám egy napon, 1971. szeptemberének végén úgy vélték, hogy ezek a baráti találkozások túl­ságosan szelídek, szórakozásaikat „balhézásokka!” kellene színesebbé tenni. Ötlet, ötletet követett. A tár­saság tagjai megegyeztek abban, hogy gépkocsikat fognak feltörni, majd ha alkalmas hely mutatkozik, betöréseket követnek el. így a koráb­bi baráti társaság — galeri lett. A fiatalok tudták, hogy olyan dolgokat kezdenek el, amit a törvény tilt. Még­is jóváhagyták terveiket. A dombra 12—13 éves lányok is feljártak, akik hamarosan összebarátkoztak a galeri tagjaival. Két fiú, Fáncsi Gábor és Sz. János azonban túlment a fiúk— lányok közötti barátkozás határán. Cselekményüket büntető törvényköny­vünk megrontás címén szankcionálja, hiszen a leány-partnerek méa nem töltötték be tizennegyedik életévüket. Sajnos a bűncselekményék elköve­tésére vonatkozó tervekből tettek let­tek. 1971. októberében a galeri tag­jai betörést követtek el, magánlaká­sokba és intézményekbe hatoltak be erőszakos úton. Jármüveket is e'lop- tak, azokat jogtalanul használták, sőt az egyik járművel árokba borul­tak. A tizenkét fiatal ügyében a Pécsi Járásbíróság dl. Losonczy Istvánná tanácsa a héten hozott Ítéletet. Az elsőrendű vádlottat, Foncsi Gábort 3 évi és 6 hónapi szigorított börtönben töltendő szabadságvesztésre ítélte, a közügyektői és a gépjárművezetéstől 2 évre eltiltotta. Langer István bün­tetése 3 év és 2 hónap szabadság­vesztés és 2 évre eltiltották a köz- ügyektől. A galeri harmadik felnőtt korú tagját, Tóth Istvánt a bíróság 1 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, valamint a közügyek gyakorlá­sától 1 évre eltiltotta. A fiatalkorúak közül H. Géza 1 év és 8 havi sza­badságvesztés büntetést kapott, a többi fiatalkorúnál a bíróság a sza- i badsógvesxtés végrehajtását három j évi Dróbaidőre felfüggesztette. Eny 1 fiatalt javítóintézeti nevelésre utasí­tottak, egyet pedig pénzbüntetéssel i marasztaltak el. Az elítéltek egy része az ítéletet | tudomásul vette, négy vádlott fel- ] lebbezett, (Rieche!) kereskedelmi minisztérium kép­viselői vesznek részt. Az ülésszak foglalkozik egye­bek között a tagországok lakos­ságának áruvásárlási sajátos­ságaival, az árukereslet előre­jelzésének módszereivel, a bel­kereskedelmi és a vendéglátó vállalatok gazdasági ösztönzé­sének új módszereivel, a szak­emberképzés összehangolt mód­szereivel és hozzájárul majd q tagországok belkereskedelmé­nek továbbfejlesztéséhez, s a lakosság választékosabb, jobb áruellátásához. A tanácskozásnak fokozott je­lentőséget ad az, hogy a KGST végrehajtó bizottságának dön­tése alapján a belkereskedelmi miniszterek tanácskozó testületé a jövőben a KGST-n belül tevé­kenykedik. MAGYAR—OSZTRÁK JOGSEGÉLY Bécsben április 10—14. kö­zött magyar és osztrák küldött­ségek bűnügyi jogsegélyegyez­mény megkötéséről tárgyaltak. Ennek eredményeként az egyez­mény szerződéstervezetét pén­teken az osztrák külügyminisz­tériumban parafálták. ÉPÜL * A KECSKEMÉTI HÁZGYÁR A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat — 600 mil­lió forint beruházási költséggel — megkezdte az évi 2500 lakást előállító kecskeméti házgyár építését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom