Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

Vlléa prol^rini. *ayesÜfiet@k ! ARA- 120 F0R!NT Dunántúli napló 1XIX. évfolyam, 79. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 2., vasárnap Szabadságunk évfordulóján írta: Bocr József, a Megyei Pártbizottság titkára S zeszélyes az idei tavasz. A Mecsek mandulafái, ba­rackfái virágba borultak, a kiskertekben pompázik a liliom, lassan kibomlik az orj gona. Esténként, éjszakánként mégis didergünk, fázunk. Szá­munkra azonban ez a leg­szebb évszak. Népünk, hazánk sorsfordulói immár egy évszá­zad óta a tavaszhoz kapcsolód­nak, 1848. március 15., 1919. március 21. és 1945. április 4., a legnagyobb ünnepünk, ha­zánk felszabadulása. Ezeken a tavaszokon népünk az emberi, társadalmi haladás élvonalába került, s ha 1848-ban és 1919- ben rövid ideig is élt március szelleme, ám 1945 végérvénye­sen és visszavonhatatlanul győz­tes tavasz volt, megvalósultak a nép legjobbjainak évszázados törekvései és vágyai. A szeszélyes tavasz virágú! borítják el szerte a megyében az elesett katonák, partizánok, forradalmárok sírjait, emlékmű­veit. Legtöbbjük szovjet ember. Huszonhét évvel ezelőtt ők hoz­ták el a szabadságot. Népünk őszinte tisztelettel, testvéri sze­retettel emlékezik a hősökre és a ma élőkre is. Április 4. a nem­zeti újjászületés, a talpraállás évfordulója, s kezdete a szocia­lizmus felépítéséért folytatott küzdelemnek. Ezek az évtizedek tették teljessé a tanulságot: a hűség szovjet barátainkhoz any- nyi, mint hűség önmagunkhoz. Akár gazdasági elmaradottsá­gunkkal, akár társadalmunk visszahúzó erőivel viaskodtunk, mindig bizton támaszkodhat­tunk a Szovjetunió segítségére. Jóleső érzéssel tekintünk visz- sza, hiszen nem sáfárkodtunk rosszul a lehetőségekkel, s al­kotó tervekkel, jó reményekkel nézünk a jövő elé is. Derűs nép vagyunk, országunknak, közéle­tünknek sajátos hangulata van, az emberek egy-egy szemvil- lantásból megértik egymást. S ha még nincs is nálunk min­denből bőség, ha nem hasz­náltunk is ki minden lehetősé­get, van hit és bizalom, s őszin­te a szó. Sok a nyílt, a kemény bírálat, ám a legélesebb sza­vak mögött is ott van a féltés: azért bírálunk, mert szeretnénk, ha minden még nagyobb rend­ben volna. Nagy tettek, sors­döntő tennivalók idején népünk legjobbjaiban mindig volt elég erkölcsi tartalék és bátorság ahhoz, hogy egymás kezét meg­szorítva, közösen vállalja a fe­lelősséget a haza, a nép sor­sáért. Ez a kialakult egység garan­tálja érdekeink, elképzeléseink következetes megvalósítását. Alig több, mint egy évvel ez­előtt a pórt X. kongresszusa át­fogóan meghatározta fejlődé­sünk mostani szakaszának fel­adatait és mindazokat az elve­ket, amelyek támpontot adnak a megvalósításhoz. A párt ve­zető szervei a múlt év folyamán munkaprogramokba foglalták a kongresszusi határozatból adó­dó feladatokat, a kormányzati szervek pedig annak nyomán sok fontos intézkedést hoztak és ezek végrehajtása szervezet­ten folyik. Megnyugtatóan ha­lad népgazdaságunk szerkeze­tének átalakítása. Fejlődésünk azonban — főként a beruházá­sok területén — túllépett a reá­lis határokon, s emiatt nem ki­elégítő népgazdaságunk egyen­súlya. A párt múlt évi intézke­dései a fejlődést következetesen e tervhez igazítják. Ez nem csök­kenti fejlődésünk dinamizmusát, csupán visszafogja a túlfűtött lendületet, s a kiaknázatlan tar­talékok feltárására kötelez. Nagy eredményeket értünk el, ugyanakkor nem kevés gonddal és kedvezőtlen jelenséggel is szembe kell néznünk. Közvéle­ményünkét már a X, kongres­szus idején, s azóta is élénken foglalkoztatja a munka szerint való, igazságos, szocialista el­osztás következetesebb érvénye­sítésének igénye, a harácsolás visszaszorítása, o munka nél­kül szerzett jövedelmek elvoná­sának követelménye. A párt kezdeményezésére a kormány­zat jelentős és közmegelége­désre számottartó intézkedése­ket hozott az említett jelensé­gek megszüntetésére, bár visz- szaszorításuk érdekében még sok a politikai tennivaló is. Fontos megértetni mindenkivel, hogy az igazságos elosztással mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy az előbbre vigye a mun­kát, jobb teljesítményre ösztö­nözzön mindenkit: így lesz mind több elosztani való, magasabb életszínvonal. Erősítenünk kell azt a gondolkodásmódot, amely nem azt kutatja szüntelenül, hogy az egyén mit kaphat a társadalomtól, hanem inkább azt, hogy mit tehet a köz ja­vára, mivel járulhatna hozzá eredményesebben a vállalat, a lakóhely, az ország gyarapodá­sához. A szocialista öntudat es közszellem erősödését szolgál­ná, ha mindenütt megértenék, hogy ügyeink jobban haladhat­nának a demokratizmus kiszé­lesítésével. Ennek két fontos té­nyezője van: a felismert érde­kek ösztönző ereje és az intéz­ményes keretek a köz ügyeibe való beleszólásra. A szocialista demokrácia nekünk létérde­künk: szocialista demokrácia nélkül nincs szocializmus - szo­cializmus nincs szocialista de­mokrácia nélkül. Becsülni kell az értelmes szót, kérni, igényel­ni kell az okos véleményt, oda kell hívni az embereket, ahol a döntések születnek. A belső egység, a közös fe­lelősség és politikai isko­lázottság jelentősen meg­növelte népünk önérzetét, magabiztosságát, felelősségtu­datát. Miközben sikeresen vias­kodunk a magunk gondjaival, mind több ablakot nyitunk a vi­lágra, s jól látjuk a mi közös gondjainkat is. Joggal elmond­hatjuk, hogy Európát és a vilá­got mind többen ismerő és mindinkább megértő nép va­gyunk, akik képtelenek volnánk közömbösen szemlélni mások gondjait. Mint minden önérze­tes, s a maga útját járó nép, elítélünk mindenféle igazságta­lanságot, érje az a jogtalanul Jsebörtönzött Angela Davist, ’vagy az amerikai agresszió el­len hősiesen küzdő vietnami né­pet. Kis nép vagyunk, de vé­leményünket ismeri a világ, s barátainkkal összefogva olyan erőt képviselünk, amely megál­lásra készteti a béke ellensé­geit Hogy ezek túlságosan prózai gondolatok az ünnep meghitt­ségében? Aligha hinném. Még­is csak más gondolatok ezek, mintha egy pangó helyzetet kel­lene előre lendítenünk. Ez per­sze nem olcsó vígasztalás akar lenni, de az ilyen gondjainkon is csak a realitások tiszteletben tartásával lehetünk úrrá. Ami­kor az ötéves tervről, a gazda­sági hatékonyságról, a minden­napi munka lendületének foko­zásáról, a dolgozó emberekkel való figyelmesebb törődés szük­ségességéről töprengünk, akkor mindennapi életünk szüntelen javítása, a még többre törekvés akarása szólal meg bennünk. Az ünnepeket hétköznapok követik. Az emlékezés meghitt pillanatai újabb erőt adnak a dolgos munkás hétköznapokhoz, az előttünk álló feladatok el­végzéséhez. Jó reményekkel te­kinthetünk a jövő elé, közös erővel, együttes munkálkodás­sal minden bizonnyal gyarapit- hatjuk maid sikereinket a szo­cializmus teljes felépítésébe«. 4 Koszorúzás Harkányban és Pécsett A bolgár delegáció koszorúz Harkányban Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek tegnap — szombat — délelőtt Harkányban, a bolgár hősök emlékművénél. A néphadsereg pécsi díszegységének tisztelgé­se, majd a bolgár és magyar himnusz után a gyászinduló hangjai mellett kezdődött meg a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Náná- sí László és dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács tagjai, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány képviseletében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és Roska István külügyminiszterhelyettes koszorúzták meg az emlékmű­vet. A Bolgár Népköztársaság részéről Sztoio Sztanoev, a Bol­gár Népköztársaság nagykövete és Todor Dacsev vezérőrnagy, 0 bolgár nagykövetség katonai és légügyi attaséja, a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók képviseletében, dr. Ziga Vodu- sek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy­követe, Sagdarszüren, a Mon­gol Népköztársaság nagykö­vete, Sead Hodzovic ezredes, a jugoszláv nagykövetség kato­nai és légügyi attaséja, vala­mint Willy Meurer alezredes, a Német Demokratikus Köztársa­ság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja koszorúztak. A Honvédelmi Minisztérium ko­szorúját Szűcs László vezérőr­nagy, miniszterhelyettes, Évin Sándor ezredes és Balogh Kál­mán alezredes helyezték el az ! emlékmű talapzatán. Az MSZ­MP részéről Novics János, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, dr. Jerszi István, a sikló­si pártbizottság első titkára, a Baranya megyei Tanács nevé­ben Horváth Lajos elnök és dr. Vida Sándor, a megyei tanács siklósi járási hivatalának elnö­ke, a Hazafias népfront nevé­ben dr. Adóm Antal, a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke és Szter- gár János, a megyei bizottság titkára helyezték el a hála és megemlékezés virágait a bolgár hősi emlékmű talapzatán. Az ünnepség a díszőrség tisz­telgésével és az Internacionálé hangjaival ért véget * Pécs és Baranya felszabadí­tásáért életüket áldozó jugosz­láv hősök sírjánál Pécsett, teg­nap délután a központi temető­ben koszorúzási ünnepséget rendeztek hazánk felszabadulá­sának 27. évfordulója alkalmá­ból. A néphadsereg díszegysé­gének tisztelgése, majd a ju­goszláv és a magyar himnusz elhangzása után a gyászinduló hangjai mellett kezdődött meg a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében Nánási László és dr. Trautmonn Rezső, az Elnöki Tanács tagjai, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és dr. Korom Mi­hály igazságügyi miniszter és Roska István külügyminiszter­helyettes helyezett koszorút a sírokra. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képvise­letében dr. Ziga Vodusek, Ju­goszlávia budapesti nagyköve­te és Sead Hadzovic ezredes, a nagykövetség katonai és lég­ügyi attaséja, a diplomáciai testület nevében Sztoio Szta- noev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, Sagdar- szüren, a Mongol Népköztársa­ság budapesti nagykövete, Fo­dor Dacsev vezérőrnagy, a bol­gár nagykövetség katonai és légügyi attaséja és Willy Meu- rer alezredes, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja koszorúzott. A Honvédelmi Minisztérium koszo­rúját Szűcs László vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Évin Sándor ezredes és Balogh Kálmán al­ezredes helyezte el. Az MSZMP részéről Novics János, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára és Ambrus Je­nő, a Pécsi városi Pártbizottság első titkára, Pécs város Taná­csa részéről Szentistványi Gyti­táné elnök és Laki Istvánná dr., a Pécs városi Tanács II. kerületi Hivatalának elnöke helyezte el a kegyelet virágait. A Hazafias Népfront képviseletében dr. Pi- laszanovich Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és dr. Gyöngyösi János­áé, a városi bizottság titkára helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait a ju­goszláv katona-sírokon. Az ünnepség a díszőrség tisz­telgésével és az Internaciona- lé hangjaival fejeződött be. ! Ünnepségek j' Két koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg felszabadulá­sunk évfordulójáról tegnap Komlón. Délelőtt 10 órakor a gesztenyési Felszabadulási em­lékműnél — a város határának azon pontján, ahol a komlóiak először találkoztak a szovjet csapatokkal — Horváth István, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd a városi pártbizottság a Mecseki Szén­bányák gazdasági és politikai vezetői, a városi tanács, a KISZ- bizottság, a szakmaközi bizott­ság, az üzemek és a szocia-^ lista brigádok képviselői he­lyeztek el koszorúkat. Fél 12-kor a Lenin téren a fasizmus 16 komlói mártírjának emlékét őrző emlékművet ko­szorúzták meg a város vezető szerveinek és gazdasági egysé­geinek képviselői. * Szigetvárott tegnap a párt­székház nagytermében a városi pártbizottság és a tanács ün­nepi ülést tartott. Tinusz János­nak, a városi tanács elnökének megnyitó szavai után László Emil, a városi pártbizottság tit­kára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi ülés után 12 órakor a Felszabadulás téri emlékmű­nél koszorúzási ünnepségre ke­rült sor. * Hazánk felszabadulása 27. évfordulója alkalmából tegnap délben ünnepi megemlékezést tartottak Pécsett, a Megyei Ki­egészítő Parancsnokságon. Áp­rilis 4-e történelmi jelentőségét H. Szabó Kálmán főtiszt méltat­ta, majd felolvasták a honvé­delmi miniszter díszparancsát. Ezt követően kitüntetések át­adására került sor. A Megyei Kiegészítő Parancsnokság állo­mányából a honvédelmi minisz­ter Takács Imre főtisztet a Ha­za szolgálatáért érdemérem arany fokozatával tüntette ki. * Tegnap a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat 4-es számú bá­nyaüzeme hazánk felszabadulá­sának 27. évfordulója alkalmá­ból, a vállalat központjában ünnepi megemlékezést tartott, melyen Virág József üzemi párt­bizottsági titkár mondott ünne­pi beszédet. Az ünnepségen megjelent Viktor Mihajlovics Mjamiin szovjet tanácsadó, Nagy Zsigmond, a 44-es csapot vezetője, Szomolányi Gyula mű­szaki főosztályvezetőtől vette át a Nehézipar kiváló dolgozója kitüntetést. Továbbá csapata el­érte a Vállalat kiváló brigádja címet is. PÉCS, 1972. ÁPRILIS A A jugoszláv küldöttség a pécsi koszorúzáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom