Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

VÜég proletárjai, egyesüljetek! Iro; 80 fillér Dunántúlt napló XXIX, évfolyam, 78. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972, április 1., szombat Alapszabály-módosítás az ÁFÉSZ-eknél -/ Nemrég fejeitek be fogyasztási szövetkezeteink mérlegjóváha- gyó küldöttgyűléseiket. A szö­vetkezeti tagság igen nagyfokú aktivitását és a szövetkezetek ügye iránti érdeklődését mi sem bizonyítja jobban, mint a gyű­léseken megjelent több mint háromezer küldött és a három­száz felszólaló. Még alig fejeződtek be e szövetkezeti küldöttgyűlések, az általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek ismét nagy munka előtt állnak. Az elmúlt év szeptemberében alkotta meg az Országgyűlés az 1971. évi III. sz. törvényt, közismert nevén a szövetkezeti törvényt. Ma már egyértelmű, és ez a törvényben is kifejezésre jut, hogy a szö­vetkezeteknek, és ezen belül a fogyasztási szövetkezeteknek is jelentős szerepe van és lesz a jövőben is a szocializmus épí­tésében. A törvény egyik leg­lényegesebb kitétele az, amely­ben a szövetkezeti és állami tulajdont egyenrangúnak nyil­vánítja. Ma mór valamennyi szövet­kezeti ágazatnak a maga terü­letén számottevő jelentősége van, nemcsak a tagság, hanem az egész népgazdaság számá­ra is. A fogyasztási szövetkeze­tek tevékenysége szinte az egész megyére kiterjed, a ke­reskedelmi forgalomnak közel egyharmadót bonyolítják le. A törvényben, illetve e tör­vényerejű rendeletben foglaltak szerint 1972. június végéig mó­dosítani kell az AFÉSZ-ek alap­szabályait. Az alapszabály el­készítése a szövetkezeti közgyű­lések, részközgyűlések hatáskö­rébe tartozik. Jelenleg mór ja­vában folynak az előkészítő munkálatok. A szövetkezetek létrehozták az alapszabály-szer­kesztő bizottságokat. Ezek a bi­zottságok a megyei szövetségtől kapott segítséget felhasználva megkezdték az alapszabály-ter­vezet kidolgozását. Az alapszabály készítése ma már nem kizárólagosan jogi, hanem nagyrészt szövetkezetpo­litikai munka, amelyben részt- vesznek a tagság, a vezetőség és a szövetkezeti dolgozók egy­aránt. Mindannyiukra felelős­ségteljes munka hárul. A most készülő alapszabályban teljes egészében érvényesíteni kell a korszerű szövetkezetpolitikai el­veket, valamint a tagság érde­keit. Az új alapszabály, mint a szövetkezetek alkotmánya, így hosszú távon megfelel a köve­telményeknek. A szerkesztő bizottságok ál­tal elkészített és a vezetőséggel megvitatott tervezetet rövid időn belül el kell juttatni a tag­sághoz tanulmányozás céljából. A széles körű ismertetés érde­kében célszerű az alapszabály tervezetet közszemlére kitenni a tanácsi hivatalokban, illetve va­lamennyi szövetkezeti egység­ben. Az ily módon megismert alapszabályt a köz-, illetve a részközgyűlések elé terjesztik, ohol a tagság megvitatja, illet­ve elfogadja. A részközgyűlések előkészítése igen gondos, ala­pos és lelkiismeretes munkát igényel, annál is inkább, mert ez az első alkalom arra, hogy közvetlenül a tagság vitat meg egy ilyen nagyjelentőségű kér­dést. A tagságra hárul az a fel - ódat, hogy már a részközgyű­léseket megelőzően, majd pe­dig a részközgyűléseken őszin­tén nyilvánítson véleményt, bát- kw mondjon bírálatot A szö­vetkezet feladatainak meghatá­rozásánál célszerű figyelembe venni a helyi sajátosságokat, ezt szem előtt tartva szükséges meghatározni a szövetkezet te­vékenységét. A tulajdonosi aka­rat elsősorban a részközgyűlési rendszerben jut kifejezésre, en­nek következtében a részköz­gyűlések, a belső önkormányzót igazi kifejezői, és egyben a szövetkezeti demokrácia to­vábbfejlesztői. A törvény a szövetkezetek taglétszámától függően hatá­rozza meg o küldöttek számát. A legalacsonyabb küldötti lét­szám 60 fő, háromezres taglét­számon felül pedig legalább 150 fő. A küldöttek létszámkí- egészítése úgyszintén részköz­gyűlési hatáskör. Jó lehetőség nyílik arra, hogy a nők és a fiatalok számarányuknak meg­felelően kopjanak képviseletet a küldöttek sorában, amennyi­ben ez napjainkig nem volna biztosított, A törvény kötelezően írja elő a Szövetkezeti Döntőbizottságok megválasztását, amely szintén közgyűlési jogkör. A fogyasztá­si szövetkezetek első ízben vá­lasztanak a tagsági vitákban való döntésre bizottságot. A közgyűlés, illetve a részközgyű­lés tehát a szövetkezet legfőbb fóruma, szerve, a tagok összes­ségéből áll, dönt a szövetkezet legfontosabb kérdéseiről. Rész- közgyűlésen hagyják jóvá a szövetkezet éves vagy ötéves tervét, amelyet a küldöttgyűlés előzőleg megtárgyalt. Részköz­gyűlésen választják meg továb­bá a vezető testületeket, azok vezetőit és megállapítják a ve­zetők javadalmazását. A rész- közgyűlés dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy az alapszabály a hatáskö­rébe utalt. Természetesen a kül­döttgyűlésekre is jelentős fel­adatok hárulnak. így például a szervezeti és működési szabály­zat elfogadása, az üzletpolitika megállapítása, a tagsági érde­keltségi alap felosztása, bizo­nyos fegyelmi jogkörök gyakor­lása, különböző r nem kötele­ző jellegű — bizottságok meg­választása, szakcsoportok létre­hozása stb. A fogyasztási szövetkezetek nem első alkalommal tartanak részközgyűléseket. Az elmúlt év­ben került sor a tisztújításokra. A tisztségviselőket közgyűlése­ken választották újjá. A tagság részéről már akkor is igen nagy volt az aktivitás, tényleges tu­lajdonosként vettek részt a szö­vetkezet munkájában. Feltétlen Indokolt és szüksé­ges, hogy a szövetkezetek mór az alapszabály módosítás so­rán is szorosan együttműködje­nek az állami felügyeletet gya­korló tanácsi szervekkel, hogy maradéktalanul biztosítsák a törvényes előírások betartását. A megfelelően előkészített alap­szabály jól szolgálja majd a belső önkormányzat kiszélesíté­sét, erősíti a vállalatszerű gaz­dálkodást, segíti a párt és a kormány által előírt célkitűzé­sek megvalósítását. Szilárd ala­pot teremt a szövetkezeti tag­ság gazdasági, társadalmi, va­lamint kulturális igényeinek va- lóraváltására. A MÉSZÖV Elnöksége nevé­ben arra kérem a fogyasztási szövetkezetek tagságát, válasz­tott vezetőit és dolgozóit, hogy olyan alapszabályt készítsenek, amely biztos alapra helyezi a szövetkezet további fejlődését, Nagy Sándor, * MÉSZÖV elnöke Sikereink alapja a Szovjetunióval és a szocialista táborral való szövetségünk erősítése Ünnepség felszabadulásunk 27, évfordulóján Felszabadulásunk 27, évfor­dulóját ünnepeljük, A mindig emlékezetes ünnepi esemény színhelye a Pécsi Kesztyűgyár díszterme volt tegnap délután. A gyár szervezte és rendezte a megemlékezést. Az ünnepsé­get műsor vezette be, melyben az úttörő-zenekar. Marton Ilona szavalattal, a Tanárképző Főis­kola női kamarakórusa dalok­kal szerepelt Bezensek Antalné, a gyár partbizottságának titkára nyitot­ta meg az ünnepséget és kö­szöntötte Bocz Józsefet, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kárát, Ambrus Jenőt, o Pécs városi Pártbizottság első titká­rát, dr. Nagy Gyulát, a Bara­nya megyei Tanács elnökhelyet­tesét, Szentistványi Gyulánét, a Pécs városi Tanács elnökét, Bogár Józsefet, a Szakszerve­zetek Baranya megyei Tanácsá­nak vezető titkárát, Gergely Lászlót, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának titkárát és Szkripáj ezredest, a szovjet had­sereg tisztjét, aki 1944—45-ben részt vett Pécs és Dél-Dunántúl felszabadításában. Köszöntötte a megye és q város párt, álla­mi és társadalmi vezetőit, akik eljöttek az ünnepségre. Huszonhét év alatt életünk és helyzetünk gyökeresen megvál­tozott. Az ünnepség szónoka Hut János, a gyár üzemvezetője át­tekintést adott népünk történel­mi útjáról, a szabadságért foly­tatott harcairól. Ebben sikerek, veszteségek, vereségek, győzel­mek és bukások kísérték népünk sorsát A történelem úgy hozta, hogy népünk nem szabadulha­tott fel önerejéből, szabadságát a Szovjetuniónak köszönheti. Az emberiség — mondotta — nem felejtheti el a Szovjetunió világ- történelmi szerepét, a fasizmus elleni harcban és azokat a bol­gár, román, jugoszláv és ma­gyar hősöket sem, akik a mi szabadságunkért harcoltak, ál­dozták életüket A felszabadu­lás eltéphetetlenül összekap­csolta a magyar és a szovjet népet, a szocializmust építő és szabadságukért küzdő népeket. — Huszonhét esztendős sza­badságunk, fejlődésünk legfőbb tapasztalata, hogy a szocialista szövetség ápolása és erősítése biztosítja szabadságunkat, épí­tő munkánkat, fejlődésünket — — mondotta Hut János. Szó­lott a kommunisták áldozatos küzdelmeiről, a munkások és parasztok több mint negyedszá­zados harcáról, a haladó értel­miség nagyszerű gazdasági és politikai tetteiről, majd így foly­tatta : — Alapvetően megváltoztak a dolgozók életkörülményei és ebben legfontosabb, hogy a nép az ország gazdája lett. Amilyen változások történtek az országban, olyan mértékű a vál­tozás gyárunkban is, A régi, hagyományos tőkés vállalkozás­ból kialakult egy világhírű, szo­cialista gyár, mely a világ egyik legnagyobb kesztyűgyártója. Ez is tükrözi a huszonhét éves vál­tozást, fejlődést, melyet bejár­tunk mi és a mi hazánk. Ezután arról beszélt, hogy ha­zánk olyan haza, mely a nem­zetközi elismerést méltán váltja ki, mert hosszú, történelmi idők múltán most jutottunk el az elismerésig, — Ezekre a mindenütt talál­ható, fejlődést és haladást bi­zonyító tényekre kell a kővet­kező hónapokban és hetekben is gondolni, az ünnepség utáni dolgos hétköznapokon. Az ün­nepség hangulata kellemes, fel­emelő, de nem feledheti azt ami előttünk áll, amit el kell végeznünk. A jót tovább kell fejleszteni, o rosszért bátron el kell vetni, hogy o jövőben ne kísértsen, mert az előrehaladás nem tűrheti a visszahúzó erőket. Hat János a magyar—szov­jet, a nemzetközi barátság élte­tésével fejezte be beszédét. Az ünnepségen a Munkaér­demrend ezüst fokozatát Biskup Gyula, bronz fokozatát Aradi Ferencné kapta. A Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést Párkányi József, Marczi Mihály, Mohos Jánosné, Biró Lajosné és lurbéki András vette át. Befejezte munkáját a mezigazdaságj tsz-ek második országos kongresszusa A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasá­gi szövetkezetek második or­szágos kongresszusának záró ülése. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus pénteki ülését. A munkaértekezlet záró napján megjelent a tanácskozáson Fe­hér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai gazdasági, politikai és társadalmi élet sok kiválósága. Hárman szólaltak fel a vitá­ban, majd az elnöklő Győré Sándor lezárta a háromnapos munkaértekezletet, s felkérésére Szabó István, a TOT elnöke adott választ a hozzászólások­ra, a vitában elhangzott kérdé­sekre, javaslatokra. Köszönetét mondott az MSZ­MP Központi Bizottságának és a kormánynak a nevükben el­hangzott felszólalásokért, ame­lyek elismerést, bátorítást és út­mutatást adtak a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti moz­galomnak. Kifejtette, hogy a mezőgaz­daságban érvényesülő közgaz­dasági szabályozók összessé­gükben jól szolgálták a gazda­ságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként éven­te többször is módosítják az j érvényben lévő rendelkezéseket, ! ami zavarja a gazdálkodás sto- : bilitását. A gazdaságok információs rendszeréről az volt a vélemé­nye, hogy a termelők ma még kevés információval rendelkez­nek, igen gyakran hiányos is- I mereteket kapnak lényeges gaz- [ dasági kérdésekről. A termelő­szövetkezeti vezetők tájékozta- j fását azért a jövőben rendsze- j ressebbé kell tenni. Az üzemek differenciálódásá- 1 ról azt tartotta: a különbségek­nek nem szabad megszűnniük, a differenciálódás ugyanis egy­fajta hajtóerő, amit a gazda­sági élet egész rendszere sem nélkülözhet. Emlékeztetett arra, hogy az egészségtelen különb­ségek megakddályozására több intézkedés látott napvilágot; utalt arra, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek földadóját el­engedték és sok esetben a hi­telvisszafizetéstől is eltekintet­tek. Meg kell azonban vizsgál­ni, hogy a gyenge tsz-ek segí­tésére fordított 1,1 milliárd fo­rintot miképpen lehetne úgy felhasználni, hogy a legjobban szolgálja a gazdaságok boldo­gulását. Helytelenítette, hogy gyakran késik a tsz-eknek ki­utalt állami támogatás kifize­tése. Az élelmiszergazdasági koo­perációk kialakításánál tiszte­letben kell tartani a kialakult tulajdonformákat — hangsúlyoz­ta a TOT elnöke, majd arról szólt, hogy egész sor jó példa bizonyítja az együttműködés létjogosultságát, (gy van ez egyebek közt a baromfiiparban. Dicsérően szólt a többéves szerződéskötés lehetőségéről és azt tartotta: ebben kiaknázat­lan lehetőségek vannak. A part­nereknek minden előítéletet fél­re kell tenniük akkor, amikor az együttműködésről tárgyalnak. Kitért a szarvasmarha-te­nyésztés helyzetére. Figyelmez­tetett: ezt a kérdést nem lehet leegyszerűsíteni azzal, hogy csak a pénzügyi vonatkozásait feszegetik; többről van szó. Az óilpttenyésztésnek ez az ágaza­ta csak úqy dolqozhat a jövő­ben az eddiginél eredménye­sebben, ha a fejlesztésre komp­lex intézkedéseket dolgoznak ki, A legnagyobb baj az. hogy a háztájiban jobban csökken az állatállomány, mint ahogyan a közösben növekedett. Beje­lentette: egy részletkérdésben máris sikerült előbbre lépni. A MÉM kilátásba helyezte: az ál­lami szervek rövidesen felvásá­rolják az egyelőre eladhatatlan üszőborjakat. ' Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetők­nek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé, Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglévő ter­melőeszközökkel is javítani le­het a gazdálkodást, és hogy a lehetőségekkel él is a termelő­szövetkezeti parasztság. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kong­resszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában el­hangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egy­hangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és az eh­hez fűzött javaslatokat. A kongresszus állásfoglalása összegezi a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — az 1967. tavaszán tartott I. kongresszus óta - elért fejlődésének tapasz­talatait. Az eredményeket és a gondokat felelősséggel mérle­gelve foglalt állást a kongresz- szus a mozgalom fejlődését és jövőjét érintő kérdésekben. A kongresszuson elnöklő Győ­ré Sándor ezután felkérte Fier- pasz Károlyt, a jelölő bizottság elnökét, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnökét, hogy ismer­tesse annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a termelőszövetkezetek ta­nácsa. A bizottság javaslatát a kongresszus elfoaadta, a jelöl­tek nevét felvették a szavazó'a- pokra, (Folytatás az 3, oldalon,) ft A kesztyűgyári ünnepség résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom