Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 11. Mindennap elmegyünk megettük... [x" A fémfog nem szuvasodik... A műemléki leírások meglehetősen szűkszavúak. Felsőmalom utca 9.: későbarokk lakóház, épült az 1780-os években. A táblát sokan megszokták, nem nézik. Műemlék, s a tábla szerint a múlt század elején épült Akad olyan vélemény is, amely a ház megszületésének idejét még korábbira teszi. Kétszáz esztendős. Legalább annyi. Tímárműhely és lakás volt - az akkori szokások szerint a földszinten működött az üzem, az emeleten pedig a mester lakott, családjával. Szembetűnik azonnal, hogy miben különül el a szomszédos házaktól: a foglalkozásnak megfelelően hatalmas bőrszá- ritó padlás is épült amelynek jellegzetes zsalus spalettái kifejezetten szép látványt nyújtanak. A nagy kapu ive alatt belátni az udvart A ház hátsó szárnya messze nyúlik — a nézőt izgalomba hozhatja a kétszáz éves mű építőmesterének képzelőereje, s a nagyszerű felimerés: hogyan lehet a szépet a praktikussal ötvözni? Az udvaron, a hátsó szárny tulajdonképpeni földszinti részén boltíves, hatalmas termek sorakoznak. Valaha itt voltak a meszesgödrök, a bőr cserzése, kikészítése itt folyt A mennyezeten néhol még látszanak ■ csúszdák helyei, amelyeken ■ már kikészített, száradnivaló bőrt a padlásra húzták. Két boltív az udvar felé: elütnek a ház falának okkersárgo színétől, egyiken vasrács. Eredeti állapotban hagyták. A feljáró a kapu alatt balra található. Viszonylag alacsony, hangulatos lépcsőház, tágas verandarész. A Malom utcai oldal rövidebb, a folyosó hátrafelé folytatódik. Ablakainak ívei az udvar felé néznek. A padlásfeljáró a verandáról nyílik, A padlás világos, hatalmas és szellős. Közepetáján füstölő dagad ki a kéményből. A gerendázat szép szerkezetet mutat. A hátsó szárny fölött nagy deszka-csapóajtó, bizonyítéka a hajdani csúszdának. Akad efféle bizonyíték több is. O Ipari műemlék ez a ház, s ennek az iparnak is hosszú története van. Már a mohácsi vész előtt ismertek Európa piacain a magyar bőrök. A török Időkben már Pécsett is működtek bőrösmesterek, ez az akkori adójegyzékből kiderül. Természetesen találkozhattunk volna török mesterekkel is, akik nagyon értettek a bagaria és a kordován, a fehér és a vörös — a színes bőrök készítéséhez. Később a bőripar, amely elsősorban a helyi igényeket elégítette ki, másfelé is terjeszkedett Kereskedelmi kapcsolatok alakulnak Eszékkel, Kanizsával, a Dunántúl nagyobb városaival. Ezekben az időkben épülnek ezek a jellegzetes tímárházak. Itt már manufaktúrákat találni, sok segédet foglalkoztató üzemeket Külöhben a tímárok voltak azok az úttörők, akik először törték ót a céhek működési kereteit, s létrehozták a nagyobb, igényesebb műhelyeket Az ősi pécsi iparok között a tímárság szerepel. A korai kapitalizmus idején tűnik el a műhely-jelleg, s e hajdan virágzó ipar a szabályok szerint egy-két kézbe kerül. Ne is menjünk messzire, a nevek mindent elmondanak: Erreth, Krauthsack, Höffler — tulajdonképpen a mai Pécsi Bőrgyár megalapozói voltak. ❖ Mindennap elmegyünk műemlékeink mellett Ez a tímárház Pécsnek nagyon szép emléke, talán ideszorulhat egy szerény javaslat. A bőriparnak két olyan reprezentánsa működik városunkban, mint a Kesztyűgyár és a Bőrgyár. Történetük, fejlődésük kis múzeuma lehetne ez az épület amely ma lakóház, s elférne benne a város ipartörténeti múzeuma is. Méltó volna rá. Kampis Péter Ki gondolná, mi mindent hord magával az átlagember a kalapon, esernyőn, táskán kívül. Kobaltot, krómot, molibdént és ... Protenit B-t. Ne tessék meglepődni az utóbbiakat a szájban viselik. Hiúság — 32 fog a neved!? Csak részben igaz. A jó fog nemcsak esztétikai, egészségügyi követelmény is. * Pécs, Bem utca 20., a protézisgyár székhelye. Égnek a Bunsen lámpák, kattognak az ál-állkapcsok, pörögnek az apró köszörűkövek, olvad a műanyag, csurran a gipsz, cseng a sok apró üllő. A Fogtechnikai Vállalat 8-as számú részlegénél vágunk. Szűk műhelyek, úgy pasz- szolnak a székekbe a technikusok, mint egy alsó jobb hármas... A levegő fojt — a tüdők elől a gázláng lopja el az oxigént. Minden asztalnál külön reszort: itt a hidak készülnek, ott a szabályozókészülékek, amott a protézisek ... Évente tízezer alsó- felső, azaz teljes fogsor, s közel nyolcezer szóló-fog kerül a meós elé. — Idénymunka ez — mondja Földes György mmőségellenőr. — A nagyobb ünnepek is kiürítik a pénztárcákat: s ki várná fog nélkül a karácsonyt... ? Nyáron azonban az üdülés miatt elmarad a pótlás. így néha dömpingszerűen érkezik a megrendelés, máskor meg alig akad valami. S a határidőket a legnagyobb tumultusban is tartani kell — a páciens lecsiszolt fogakkal vár. Harapásra készen ... Nézem a tálcát A fémfogak ezüstösen csillognak. Úgy mondják, az anyaguk félnemesfém: ergo. Tartós. A protézisváz többnyire Protenit műanyag — egy mosolynál fogínyként látszik. A fogak tizenkét színárnyalata van raktáron, a szürkéktől a tejfehérig. Az erős dohányosok, pipázók előre sárgított fogakat kapnak. Ügy illik a többi közé, hogy még a jó megfigyelő sem veheti észre ... Mire kell vigyázni egy technikusnak? A pótfog ne deformálja a szájat, ne pöszítse a beszédet. Jól tartson, s ne csak a kézben legyen esztétikailag szép. A szájpadlás pedig tágasan maradjon. Bölcsességfogat nem csinálnak: száznégy forintból kerül ki, egy 28 fogas protézis. Persze, nehéz dolguk van, a fogorvostól megérkező gipszminta mellé nincs az igénylő csatolva. így általában négyszeri próba után válik hordozhatóvá a rógóberendezés ... Miből éltek a régi magyar írók? Elöljáróban mindjárt lesző- 1 gezhetjük: nem írásaikból! írás- ; ra az alkotási vágy, az édes onyanyelv pallérozása, vallási j és politikai okok, nevük meg- ! örökítése késztette őket. A könyvkiadás a kapitalizmus hazai kialakulása után lett csak foglalkozás, az írói hivatás pedig szűkös megélhetést is nyújtó tevékenység — keveseknek. A felszabadulás után változott meg a helyzet, olyképpen, hogy a legnevesebb írók műveikből is meg tudják keresni kenyerüket. A magyar irodalom első latin és magyar nyelvű emlékei szerzetesek és világi papok nevéhez fűződnek. A nagy humanista költő, Janus Pannonius pécsi püspökként a maga örömére szerezte verseit, amelyeket külföldön is nagyra becsültek. A reformáció bibliamagyarázó, hitvitázó papjai a szabadabb szellemért küzdöttek, de csak erkölcsi sikereket arattak. Tinódi Lantos Sebestyén (1505— 1556), Török Bólint, Nádasdy Tamás, Báthory András és mások udvarában élt; históriás énekei előadásáért tartották. „Cronica" című munkájáért — mert Ferdinándnak ajánlotta — 50 arany forint jutalmat kapott. Balassi Bálint, a hányatott életű főúri költő versei leginkább kéziratos másolatokban forogtak; szerelmes versei, írói munkásságának remekei csak 1874-ben kerültek elő a zólyom- radványi könyvtárból. Irinyi Miklós maga adta ki munkáit A felvilágosodás íróinak legnagyobb része honorárium helyett inkább csak börtönbüntetést szerzett. Csokonai, második világirodalmi mértékkel is mérhető költőnk, a költői-írói mesterség hazai semmibevevését csonkán maradt színdarabja címében mondja ki: „Méla Tempefői, avagy az is bolond, ki poétává lesz Magyarországon”. Munkáit előfizetés segítségével, mecéngsok igénybevételével (Széchenyi Ferenc, Festetics stb.) próbálta kiadni, de hihetetlen nyomorban,élt és életében mindössze két könyve látott napvilágot. Amikor 1805- ben meghalt, csak adósság maradt utána. Kazinczy, a magyar irodalom nagy szervezője írói munkásságáért a hatalomtól 2387 nap börtönt szenvedett. A kiadók lanyha érdeklődése következtében tizenöt kötetre tervezett összkiadásából csak kilenc kötet jelenhetett meg. Állandóak voltak anyagi gondjai, gyalog járt be Újhelyre, ahol a levéltárat rendezte. „Én éjjel-nappal pénzt csinálok — de csak álmaimban” — írja. Levelezésében gyakran találunk utalást a mostoha kiadói viszonyokra. Előfizetőket kellett gyűjteni, mert a kiadó nem kockáztatott. Horváth Adóm így ír neki Füredről 1788. december 7-én: „Románodra én hirtelen prenumerónsokat nem kapok .. . Kapok-e csak egyet is, nem tudom. Igaz, hogy nálunk magyarok laknak, de nem nem tudom mi által, úgy meg vannak igézve, hogyha könyvről való tudósításokat mutatok és javaslok nekik, többnyire csak mosolygással felelnek — pénzzel senki sem kínál”. Vörösmarty fiatal kora óta írt. Nevelősködött, juristásko- dott, de 1826-ban Pestre költözött, hogy „független ember és író maradjon”. Pesten a nélkülözés várja; az a szerencséje, hogy 1827-ben, az Auróra Kör tagjainak ajánlására, rábízzák a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését — szerény évi fizetéssel. írásaiból él, de tele van adóssággal, s amikor meghal, a támasz nélkül maradt családot Deák Ferenc gyűjtése menti meg a nyomortól. A tizenkilencedik század harmincas éveiben megindult divatlapok, az újságok már honoráriumot is fizetnek. Megélni nem lehet ugyan belőle, de mégis fejlődést jelent. Petőfi először mint a Külföldi Regénytár fordítója kap honoráriumot. 1844-ben azonban sokáig hiába keres kiadót verseire, végül is a Nemzeti Kör adja ki. Ebben az évben kerül az akkor indult Pesti Divatlaphoz segédszerkesztőnek. De már a következő esztendőben kilép a szerkesztőségből, bár verseit továbbra is itt publikálja. Vándorol és ír. 1847-ben megjelent összes verseiért ugyan tekintélyes honoráriumot kap, s bár nevét ismeri az egész ország, az anyagi gondok fiatal élete végéig elkísérik. G, F, Világért se nehezteljen a foghíjasok népes tábora. Hiszen ezt az állapotot kevesen kerülhetik el. Úgy hírlik, hogy az ötvenesek a főigénylők. A fiatalabbaknál egy-két fog kiesik, a gondozás hiánya megviseli apró fog — szekszepilt adhat Senki sem feltételezi, hogy éjjel pohárban áll — vízkörzéssel... * Huszonkét technikus naponta többszáz fogat illeszt a helyétársaink sorsát — sokszor rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk elodázni a fogásszal való találkozás határidejét. Próbáltam tanácsot kérni: Milyen fogat válasszak, ha majd eljön az idő ... ? — Lehetőleg ne tejfehéreket és abszolút szimmetrikus fogsort, — oktat a szakember. — ; Bár mindenkinek az a célja, hogy műfogát eltitkolja — mégis ragaszkodnak a precíz munkához. Néha nem árt egy „hanyagul" elhelyezett fémfog a 28-as protézisbe. Azt a látszatot kelti, mintha az az egy lenne csak műfog. Aztán a sok barna közé ne tegyünk rikító fehéret, s kerüljük a mértanilag szabályos sorokat Néha egy- egy kétoldalt kijjebb álló szemPÓDIUM OPERETT-EST. Ágoston Edit is fellép a Magyar Televízió legközelebbi operettestjén, amelynek felvételei március 21-én lesznek. * í/nYITÖ-MESEBAL. Sólyom Katalin Meseból című óriási sikerű önálló estjével nyitja meg kamaraelőadásainak sorozatát a Budapesti Bartók Gyermekszínház. Április utolsó vasárnapján lesz a megnyitó és május valamennyi vasárnapján előadja műsorát o Bartók Színházban. O FÖ15ZALLOTT A PAVA, aX KISZ jubileumi ünnepi estjén, amelyet a Vígszínházban rendeznek meg, a Pécsi Balett előadja Eck Imre Fölszállott a páva című, Kodály művére írott balettjét (Képünk: a Fölszállott a pávának a nép mellett egyetlen főszereplője Bretus Mária). ❖ ELADOTT MENYASSZONY. Ezzel a címmel forgat filmet a televízió, amelyben szerepet kapott Pásztor Erzsi is. re. Azon igyekeznek, hogy koszte- lásunkat ismét a régi formában végezzük, diót törjünk a hídon™ Ismerik a protézis-vicceket? Néhány évig felszabadultan nevettünk rajtuk, aztán már csak egy kényszerű vigyorra telik, s vigyázunk, hogy nyelvünk hegyével megtartsuk a kivehető fogpótlást ... 5 ha már egyszer eljön az az idő, amikor rizikó karamellába harapni, hát ne keseredjünk el. A porcelánfog nem szuvasodik... Kozma Kroó György: Bartók-kalauz Ezt oz útmutatót az író is, , a kiadó is a hangversenyláto- j gató közönség kezébe szánja, j Bartók zenekari, színpadi és ka- ! maraműveihez igyekszik beve- j zetéssel szolgálni, kezdve az : 1903-ban komponált Kossuth- szimfóniai költeménytől a befejezetlenül maradt III. zongorc- ; versenyig, sőt, a Bartókot élete utolsó perceiig elkísérő posthu- mus Brácsaversenyig. Értékes tájékoztatással szolgál a művek j keletkezésének története, formá- | ja, nyelve. Minden alkotás ismertetésének elején tájékoztat a kompozíciós munka, a hang- szerelés, továbbá a bemutatás helyéről és időpontjáról, a művet megszólaltató hangszerek- ről, az időtartamról és a kiadóról. Függelékként közli a Hungaroton hanglemezeken eddig megjent Bartók művek jegyzékét. Hogy Bartók zenei hagyatékának kevésbé játszott, kevésbé ismert, nehezebben megközelíthető része is eljusson a hallgatóhoz, időről-időre segítségül hívja a hanglemez-adta lehetőséget és egy-egy lényeges fordulatra, hangulatra, képre magában a zenei anyagban mutat rá. A könyvhöz csatolt 30 cm-es mikrolemez így szerves részévé válik a Bartók-útmutató- nak, kár hogy emiatt a kötet túlságoson nagy mérete nem teszi alkalmassá arra, hogy eredeti céljának megfelelően hangversenyen kézben tartsuk. (Zeneműkiadó). — nt — Hűlőszcrviz Pécs: 11-52 Komló, 12-36 Mohács: 4 19 Siklós: 2-40 Helyszíni javítás 24 órán belül, gépek ki- és beszállításáról gondoskodunk. TÍMÁRHÁZ Kobalt, króm és műanyag — a szánkban