Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
tf73. március 9. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Játék és matematika Beszélgetés Vargha Tamással, a matematikaoktatási kísérletekről N apjaink oktatásügyének egyik kulcskérdése a társadalmi igény és az iskolai oktatás hatékonysága közötti feszült- *ég. A matematika oktatás területén közel egy évtizede folynak már kísérletek. Az egyik ilyen kísérlet kidolgozója Vargha Tamás, az Országos Pedagógiai Intézet docense, aki nemrégiben erről a kérdésről tartott előadást Pécsett. Ezt követően kértük fel erre a beszélgetésre. „Budapesti megállapodás“- Miért éppen az utóbbi években vált időszerűvé a matematika oktatásának korszerűsítése? — Erre a kérdésre csak azzal válaszolhatok, hogy nem az utóbbi időben vált aktuálissá. Pontosan 1957-ben oz Amerikai Egyesült Államokban kezdtek hozzá a reformhoz, miután az első szovjet szputnyik fellövése figyelmeztette őket a lemaradásra, valóságos pánikot okozva. Tehát a Szovjetunióban ezen a területen előbbre tartottak és tartanak. Az amerikai kísérletek után Nyugat-Európában is hozzáfogtak a matematika oktatásának átformálásához, s számos olyan kísérleti eredmény született, amelyek jobbak, mint a hasonló amerikai próbálkozások. A Szovjetunió kivételével mi előbbre tartunk a szocialista országokhoz képest, mert 1962- ben az UNESCO Budapestre hívta egybe a nemzetközi matematika oktatási szimpoziont. Mintegy 20 ország, köztük Japán és Ausztrália, Lengyelország és Románia képviselői vettek részt. Ez volt az első alkalom, hogy szocialista és tőkés országok szakemberei közös nevezőre jutottak a matematika oktatás közös tartalmi és módszertani elveiben. Ma is „A budapesti megállapodás”- ként emlegetik az ajánlásokat Ezeket az elveket még nem valósítottuk meg, de ezen az alapon dolgozunk, s ezen az alapon indult el 1963-ban nálunk is az ún. komplex matematika oktatási kísérlet Mi a lényeg? — Mi az ön kísérletének a lényege, s mennyiben tér el a hagyományos matematika oktatástól? — Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy ez nem oz én kísérletem, hanem az Országos Pedagógiai Intézet kísérlete. Egyébként ezen a kísérleten kívül még több más kísérlet folyik hazánkban. Ezek többsége arra irányul, hogy az órákon jobban kihasználják az időt, tehát módszertani kísérletek. Ilyenek a Lénárd-féle alsó tagozatos és a Forrainé-féle felső tagozatos metodikai-pszichológiai kísérlet. Két olyan matematika oktatási kísérlet van, amely a tartalmi változtatásokat is hangsúlyozza, az egyik a mi j komplex kísérletünk, a másik a Szendrei-féle kísérlet. A komplex matematika oktatási kísérlet jelenleg az országban 200 általános iskolai — köztük több pécsi és baranyai — és egy elsős gimnazista osztályban folyik, összehasonlításul egy példát a hagyományos matematika oktatásból: a normál osztályokban l.-ben a két alapműveletet, az összeadást- kivonást tanulták húszig, és a számlálást, mondjuk százig. A kísérleti osztályokban olyan fogalmak is napirendre kerülnek, mint halmaz, függvény, reláció, egyenlet-egyenlőtlenség. Természetesen nem ezekkel a szavakkal, mert a numerikus matematikát még nem lehet háttérbe szorítani. Az én időmben a függvényeket 15—16 éves korunkban kezdtük. A hivatalos tantervben ma a függvények VII.-ben kezdődnek. De tulajdonképpen eddig Is voltak függvények: az összeadás például kétváltozós függvény. Hadd mondjon el egy példát az újságíró arra, milyen formában fordulnak elő ezek a bonyolult fogalmak az órán. Vargha Tamás is részt vett a 39-es dandár úti egésznapos ált isk. egyik kísérleti matematika óráján Dely Mátyásné I. osztályában. Ugyanebben az osztályban egyébként egy másik kísérlet is folyik, a Pólfiné-féle természetismeret oktatása. Meg kell jegyezni, hogy az osztály korántsem valamilyen kiválogatott, különleges csoport: többségében uránbányászok gyerekei járnak ide. A táblán egy téglalap alakú „gép” rajza: felül két tölcsér vezet bele, alul pedig egy tölcsér vezet ki. A tanárnő az egyik felső, háromszöggel jelzett tölcsér mellé odaír egy 5-öst, a másik, körrel jelzett tölcsér mellé egy 6-ost Az alsó tölcsérhez 20-at- Felül mi megy be a gépbe? A gyerekek mondják, hogy mi. — Alul mi jön ki? — Ezt megmondják. — Mit csinált vele a gép?- kérdezi a tanárnő. — Kiegészítette — válaszol- ják. — Látja, ez egy kétváltozós függvény — súgja Vargha Tamás. — Úgy tudom, az órákon nagy szerepet kap a játékosság. — Több olyan eszközt alkalmazunk, amelyek ezt a játé- ; kosságot érvényre juttatják, i Éppen emiatt a komplex kísérlethez két tényező szükséges: a játékos eszközök gyártását meg kell szervezni, másrészt fel kell készíteni a pedagógusokat az ilyen oktatásra. Amikor én egy nyugatnémet kiadványban megírtam, hogy nálunk hogyan állunk az új matematika oktatással, egy német szakértő meghökkent, hogy nálunk nem központilag kényszerítik rá az ilyen oktatást az iskolákra, hanem fokozatosan elterjesztik. A játékos tanulást a gyerek önként és szívesen vállalt megterhelésnek fogja fel. Ugyanakkor ha a matematika órán „kinyílik az agya”, ez segít más tárgyakban is, hogy ott is „kinyíljék”. Nem az a tervünk, hogy ezt a kísérletet vezessük be. Az eddig leszűrt eredményekre támaszkodva alakítani akarjuk. Egy bizottság dolgozza ki a tömegesítésre alkalmas terveket. 1974-ben vagy 1975-ben az I— V. osztályokban bevezetik, de csak ott, ahol a tanárok felkészítése megtörtént, s ahol a szükséges eszközök is a rendelkezésre állnak. íme a „játék“ Végezetül hadd írjam le, milyen is egy „matematikai játék”. Mindenekelőtt az, amit Vargha Tamás nekem is megmutatott, korántsem ördöngős, bárki el tudná készíteni. Egy deszkalap, amelyet szögekkel vertek tele, szabályosan, 5x5 szöggel. Nomármost, egy befőttes- üvegről vedd le a gumit. Húzd rá négy szögre, négyzetalakban. Az összeadás, szorzás mintegy kézzelfoghatóvá válik. S szinte egyik pillanatról a másikra rájön a gyerek a terü- letszámítósra is, hiszen a gumi határolja a mértani idomokat. S az külön érdekesség, ha nem szabályos négyszögeket „határol a gumi. A tanulónak nem kell szabályokat tanulnia a területszámításról, mert mindent maga előtt lát a szöges táblán. Marafkó László KISKÖRÖS KÉSZÜL A PETÖFI-JUBILEUMRA. Petőfi Sándor szülőhelye méltón kívánja megünnepelni a költő születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évre a nagyközség ismét szeretne városi rangra emelkedni. Ezért nagyarányú építkezésekkel formálják a község arculatát. Épül a Művelődési Központ is, amelyben négyszáz személyes kultúrterem, mozi, könyvtár kap helyet. A kultúrközpont átadását 1973. január 1-re, a jubileumi év kezdetére tervezik. Képünk: az épülő művelődési ház. NEB-vizsgálat nyolc intézményben Milyenek az új egészségügyi létesítményeink? A beteg ember amúgyis érzékenyebb, érthető tehát, ha megfelelő, sőt, „különleges" bánásmódot igényel. Ezért örültek a pécsiek, amikor 1970-ben átadták az új uránvárosi rendelőintézetet. A zsúfoltság csökkenését, nyugodtabb légkörben végzett gyógykezelést vártak az emberek. S ha javulás van is, bosszankodni való is akad még. Kezdve a kartonozónál, amelyet a folyosóból „kerítettek el”, vagy a folyosói várakozásokra gondolok, amelyek „légköre” korántsem hűvösebb, mint régebben. Üj intézmény esetén többre, jobbra számít mindenki. Egy példa alapján nehéz eljutni a hibák okáig. A Baranya megyei, valamint a Pécs megyei Városi és Járási Népi Ellenőrzési Bizottság nyolc, az elmúlt tíz évben épült egészségügyi beruházást vizsgált meg, vajon milyen volt előkészítésük, kivitelezésük és milyen a kész intézmény színvonala. Köztük volt az uránvárosi rendelő is. Harminckilenc népi ellenőr számos szakember két hónapos helyszíni vizsgálat alapján készítette el jelentését és javaslatait. Az Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikájának beruházási költsége csaknem 186 millió volt, s helyette 208 millióba került. A Dombóvári Kórház esetén 90, illetve közel 126 millió ez oz arány. Mire kellett a plusz néhány millió? Emelkedtek az árak, a 400 ágyas építésénél pedig váratlan tényezők léptek fel: a területen földalatti forrásokra bukkantak, ezért különleges alapozást kellett készíteni. A Dombóvári Kórház esetén az eredetileg tervezett, korszerűtlen műszerek helyett igényesebb felszerelést kellett beszerezni, ez okozta a különbözetet. Általánosan megállapítható, hogy egy-egy létesítmény rendkívül nagy időeltolódással épül A 700 éves Szederkény címmel baranyai pályamunka nyerte meg az országos nemzetiségi honismereti pályázat 5000 forintos első díját — adta hírül az Esti Krónika és az országos sajtó a múlt héten. Szerzője: Ravasz János, a szederkényi művelődési otthon vezetője, aki hosszabb ideje rokkant nyugdíjas, előtte kereskedelmi szakember volt. A pályamunka pedig egy sűrűn gépelt 171 oldalas tanulmány, amelyet a csaknem száz hasonló közül ítéltek a legjobbnak. A mozdulat, ahogyan a fekete kötésű munkát kiemeli a kopott aktatáskából, félreérthetetlen. Ök ketten együvé tartoznak. Tíz év munkáját rejti ez a fekete kötésű dolgozat. Az utóbbi tíz évét, amelyben egy nap sem múlt el „vonás nélkül”... Kitartóan, a szűkebb haza szeretetének és az új, az ismeretlen fölfedezésének megszállottságával — 14 dioptriás szemüveggel és a kezében nagyítóval történeti forrásmunkák és megsárgult levéltári dokumentumok felett görnyedve. Napra napot kezdve, tíz esztendőn át minden délelőtt, amíg népművelő munkája el nem szólította, vagy amíg lámpát nem gyújtottak . .. — Hogyan kezdődött?... A szememmel. Súlyos betegség támadta meg a szemem 1960- ban; csaknem megvakultam. A helyi FMSZ ügyvezető elnöke voltam, majd a MÉK-nél dolgoztam. A rokkantsági nyugdíj Országos siker: Szederkény helytörténete Honnan jöttek a falu telepesei — Az első baranyai marxista kör — Történetírásunknak is forrásai mellett elvállaltam a művelődési otthon vezetését. Nyáron tanfolyam indult Mohácson a honismereti szakkörvezetők részére. Itt hallottam először Varga Károly tanártól, hogy menynyire kevesen törődtek és törődnek a falujuk múltjával... Itt kaptam ösztönzést, itt határoztam el: felkutatom és megírom Szederkény történetét. Ott születtem, ott éltem, dolgoztam — lehet-e ennél szebb feladat? — Szederkény teljes egészében német ajkú község volt. Sikerült-e a német lakosság betelepülésére vonatkozóan új történeti forrásanyagot feltárnia? — Igen, hosszas keresés után külföldi levéltárak segítségével egészen pontosan .sikerült megállapítani: honnan települt be 1721-ben a falu német lakossága. Fuldau környékéről (Hessen tartomány) jött 35 család —: ennyit tudtunk a meglevő forrásokból. Megkereséseinkre 2—3 év utón a Frankfurttól északra levő Marburg an der Lahn levéltárából sikerült megtudni, hogy az a nyolc család, amelyik — vagyonuk 10 százalékának leadása fejében — legálisan, tehát földesúri engedéllyel hagyta el régi hazáját, Ulbach és Sarrod községből települt ide, Szederkénybe. A többség azonban a 10 százalék miatt illegálisan hagyta ott hazáját... — Egy másik érdekesség — a munkásmozgalom témaköréből : Szederkényben működött az első baranyai marxista kör, a századforduló táján. Egy bizonyos Hornung Ede asztalos- mester — a tradíció szerint — külföldet járva ismerkedett meg Marx néhány művével. Hazatérve iparosokból és a szegényebb rétegekből 25—30 tagú csoportot szervezett, amely illegálisan, pincékben találkozva ismerkedett a korabeli munkásmozgalom kiadványaival. — Az adatközlésen túl milyen általánosítható megállapítását tartja különösen fontosnak? — A korabeli történetírás gyakran említette — a két világháború között a fasiszta ideológia alaposan ki is használta — a német lakta magyar- országi községek jólétét, nagyobb gazdasági tudását, szorgalmát stb. — „kezdettől fogva”. A teljes igazsághoz azonban más is hozzátartozik, és ezt megvilágítja egyik művében Rúzsás Lajos, a marxista történetírás jeles alakja. Én ezt a tételt egészítem ki és erősítem meg Szederkény példájával. Mert miről van szó? A betelepülő németek a legkiválóbb termőföldekre, a megye keleti részébe települtek. Másrészt kezdettől nem röghözkötöttek, hanem szerződésesek voltak, ellentétben a magyar és délszláv jobbágyokkal, örökösödési szokásaik alapján egyben maradt a család vagyona. És mindehhez járult a szorgalom és a hozott gazdasági tudás is, amely viszont önmagában hiába lett volna meg a többi tényező nélkül ... A modern történetírás műveinek alkotó alkalmazását a történettudósokból álló bíráló bizottság Ravasz János pályamunkájának fő erényeként hangsúlyozta. Kiemelték: az 1945 utáni kitelepítéssel kapcsolatos részleteket, megállapításokat hiteles forrásként történetírásunk is figyelembe veszi majd. A díjnyertes pályamunka három részből áll: A középkori település 1720-ig; A német falu 1945-ig és A kialakuló szocialista község. Amikor szerzőjét meghívták az eredményhirdetésre, csak annyit tudott: munkáját figyelemre méltatták. Almában sem számított első helyezésre. Most úgy tartja: ez a siker a Baranya megyei honismereti mozgalomé, ahonnan ösztönzést, erőt, érzelmi és szakmai útra- valót kapott ehhez a szép — és abba nem hagyható — feladathoz. A legjobb műveket kiadják. Több szerv, intézmény most azon fáradozik,- hogy Szederkény története augusztusig, a 700 éves jubileumig megjelenhessen. Gratulációnk mellett őszintén kívánjuk: sikerüljön. W. E. fel. A vizsgálat szerint a be* ruházási alapadatok elkészülése és jóváhagyása között 4— 24, a program szerinti befejezés és a tényleges üzembehelyezés között pedig 3—42 hónap telik el. Közben fejlődik az orvos- tudomány, módosulnak az építőipari árak, felhasználható anyagok, szerkezetek. Ráadásul e hosszú idő alatt sem jó,,és még jobb változatokat vetnek össze az érdekeltek, hiszen a vizsgálat megállapította, hogy variációs megoldások nem készültek sem a telepítésre, sem a beruházásokra. Többnyire egyedi tervek alapján, két esetben sorozatterv alapján készültek az intézmények. Mivel a sorozatterveket későn használták fel, az elkészült létesítmények már átadásuk pillanatában bizonyos mértékig elavultnak tekinthetők. Elgondolkoztató az is, hogyan válhat a pillanatnyilag olcsónak tűnő megoldás idővel sokszorta drágábbá. A homlokzat hagyományos vakolása olcsóbb, mint mondjuk a piro- gránit burkolat. Ugyanakkor a vakolatot többször kell felújítani, s ennek költségei jóval meghaladják az egyszeri műkő burkolat árát. Ilyen ellentmondás a Dombóvári Kórház építésénél jelentkezik majd. Jó példaként lehet hivatkozni a 400 ágyas klinika előkészítésére. A beruházás előkészítését, az összehangolást egy külön erre a célra létrehozott apparátus végezte. A NEB javasolja is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium saját beruházási vállalatához hasonlóan egészségügyi területen is célszerű lenne létrehozni egy olyan szervezetet, amely a beruházókat, építőket a népgazdasági szempontból legoptimálisabb megoldásra késztetné. A kép nem éppen „rózsás", de erre még akkor is érdemes felfigyelni, ha tudjuk, hogy a megye kórházi ágyellátása országosan is jó, s az egy általános orvosi körzetre jutó átlagos felnőtt lélekszóm is pillanatnyilag kedvező. Remélhetőleg a NEB vizsgálat javaslatai azért sem maradnak „elfekvő értékek", mert míg 1960—1970 között nem volt még távlati tervezés, 1970—1935 közötti időszakra elkészült a megye egészségügyi távlati fejlesztési tervtanulmány. S itt hadd hivatkozzunk a NEB vizsgálat egyik fontos következtetésére: ha a beruházó és tervező vállalatok előkészítő munkáját nem is helyettesítheti*, de a terv- pályázatok elkészítésébe a műszaki szakemberek mellett be kell vonni orvosokat és gazdasági szakembereket is! M. L /
