Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

1972. március 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A beszámoló párffaggyűlések tapasztalatairól A X. kongresszuson jóváha­gyott szervezeti szabályzat sze­rint a pártvezetöségek minden évben kötelesek beszámolni a párttagság előtt a végzett mun­káról, a pártmunka helyzeté­ről. 1971. decemberében és 1972. januárjában — ennek megfelelően — sor került a ve­zetőségek beszámolóira. A ta­pasztalatok birtokában mond­hatjuk, hogy a kongresszusi döntés helyes volt, mert párt­életünk számottevő eseményei voltak ezek a taggyűlések. Me­gyénk több mint nyolcszáz párt- szervezetében összegyűltek a kommunisták és komolyan szem­ügyre vették, hol tartanak a X. kongresszuson hozott határoza­tok végrehajtásában. Ennek so­rán közel ötezer párttag nyilvá­nított véleményt, tett javaslato­kat, kifogásolta, vagy bírálta a politikai célkitűzések megvaló­sításában, helyi érvényesítésé­ben tapasztalható mulasztáso­kat. Megnőtt az alapszeryezetek szerepe A kommunisták legfőbb helyi fórumai — a taggyűlések - bi­zonyították, hogy párttagjaink többsége, az eltelt egy év alatt is odaadóan szolgálta és to­vábbra is küzdeni akar a kong­resszus határozatainak követke­zetes végrehajtásáért A felszó­lalások arról tettek tanúbizony­ságot — mint eddig már szám­talanszor a felszabadulás óta eltelt évek alatt -, hogy a párt­szervezetek oroszlánrészt vállal­nak a harcból, a társadalom­építő munkából. A kommunista közösségek politikai légköre — kevés kivétellel — olyan volt, hogy bátran felelősséggel szól­hatott mindenki, akár a helyi gazdasági élet fejlődését szol­gáló feladatokról, akár a veze­tők munkamódszereit, magatar­tását érintő kérdésekről, vagy az egyes párttagok mulasztásá­ról. Az eddiginél nagyobb igé­nyességgel szóltak a pártveze­tőségek, de a felszólalók is a hozott határozatok, döntések következetesebb végrehajtásá­ról. Számtalan esetben jogos türelmetlenségnek lehettünk ta­núi az elég gyakran jelentkező tehetetlenséggel, szervezetlen­séggel szemben, vagy nem egy esetben a politikai magatartást, a politikai munkát lebecsülő megnyilvánulásokkal szemben. Kétségtelen tény, hogy párt- etapszervezeteink szerepe sok tekintetben növekedett Mutatja többek között az a körülmény is, hogy a taggyűlések kellő ön­állósággal kutatták, keresték a pártmunka helyi, konkrét fel­adatait, a célravezetőbb meg­oldásokat. Kezd gyakorlattá vál­ni a politika realizálásával ősz- szefüggő helyi kérdések önálló elemzése, vizsgálata. Többek között a pórtmunka olyan alap­területein pl. mint a mezőgaz­dasági élet, helyes utalások vol­tak arra, hogy a pártmunkóban jobban a politikai elemek do­mináljanak, a pártszervek erő­sítsék tovább a gazdaságveze­tők önállóságát, felelősségét, ne korlátozódjék az alapszerveze­tek munkája csupán a vezetők beszámolóinak meghallgatásá­ra stb. Az éves beszámoló taggyűlé­seken nagy teret kapott, hogy a kommunista közösségek az eddigieknél jobban szerezzenek érvényt a pártélet törvényének, hogy „aki párttag, az rendsze­resen részt vesz a párt valame­lyik alapszervezetének munká­jában". Ennek az egészséges folyamatnak kiteljesedésével ér­hetjük el, hogy megyénkben a párt vezető szerepe minden szinten és területen tovább nö­vekedjék. Az egyes kommunis­ták alkotó, aktív tevékenysége elengedhetetlen a politikai cé­lok megvalósításához. Aktív helyi politikai munkát! A helyi politikai munka aktí­vabbá tételének igénye a tag­gyűléseken sokszínűén került szóba. A lényeg azonban az volt, hogy szocialista építőmun­I kánk magasabb szinten történő folytatása nem bírja el a poli­tikai közömbösséget, a kispol­gári kényelemszeretet, a jogos észrevételek elhallgatását, a szo­cialista erkölcsi normák semmi­bevevését. Csak helyeselni le- | hét a párttagok részéről elhang- j zott azon észrevételeket, hogy a I pártvezetőségek több elvi követ­kezetességgel lépjenek fel, az ilyen jelenségekkel szemben. Még kísért elég gyakran az a felfogás is, „ha a kommunista munkahelyén elvégzi jól a szak­mai beosztással járó munkáját — ezzel eleget tett kötelezettsé­geinek”. Ez azonban mindenki állampolgári kötelezettsége. A I párt, a kommunisták ereje azon­ban éppen abban van, hogy a lehető legnagyobb lendülettel, tudással fáradhatatlanul dől- j goznak a szocialista célok meg- I I valósításáért, kommunista fele- | lősséget éreznek minden terüle- ! ten az előrehaladásért. Az éves I beszámoló taggyűléseken éppen az volt a nagyszerű, hogy alig volt olapszervezet, ahol a kom­munista hivatásérzet — az élet egyik, vagy másik területén — í a fejlődés sürgetésében, annak megvalósításáért végzett mun- J kában, ne jutott volna kifeje- j zésre. A kongresszus óta nem sok j idő telt el. Mégis megyénk párt- életében mérhető a fejlődés ab­ban, hogy a párt rendszerében az alapszervezetek a döntő lánc­szemet képezik. A kongresszusi határozat, az irányító pártbi­zottságok munkájának < fontos kritériumaként kezeli — a terü­letükön működő helyi pártszer­vek fejlődését. A beszámoló taggyűlések jó fórumok voltak arra is, hogy a pártbizottságok elkészítsék az alapszervezeteket 1 irányító politikai munkájuk | mérlegét. Munkájukban kezd előtérbe kerülni az alapszerve­zeti munka segítése. Már az el­múlt esztendőben számos — a helyi pártélet fejlesztését szol­gáló — intézkedést tettek. Utal­hatunk például arra, hogy a Pécs városi Pártbizottság létre­hozott egy „módszertani kabi­netet”, amely az alapszervezetek vezetői számára nyújt majd gaz­dag pártmunkás ismereteket. A Mohács városi párt-végrehajtó­bizottság pedig külön-külön fog­lalkozott egyes problematikus alapszervezetek helyzetével. Konkrét határozatokat hozott munkájuk fejlesztésére. Egy év elteltével pedig visszatért a ha­tározatban foglaltak végrehaj­tására. Ezek követendő módsze­rek. A XI. kongresszusig azon­ban —, amikor majd a pártbi­zottságoknak is számot kell ad­ni az alapszervezetek területén végzett munkáról — addig még sok mindent kell tenni. Többek j között még nagyobb gondosság­gal foglalkozni kell titkárok, ve­zetőségek politikai, általános és szakmai műveltségének növelé­sével, még jobban kell biztosi- tani a pártszervek rendszeres politikai informáltságát Az alapszervezetek irányításában az általános politikai feladatok mellett javításra szorul a terü­letre vonatkozó differenciálás, a konkrétság, a munkamódszerek­re vonatkozó útmutatások biz­tosítása. Az irányító pártszervek helyszínen végzett munkájában szükséges a tartalmi és formai hiányosságok gyorsabb meg­szüntetése. A pártmunka színvonalának emelése a fő feladat A megyei párt-vég rehajtó- j bizottság most összegezi majd első alkalommal az éves beszá­moló taggyűlések tapasztalatpit és azokat közreadja a párt­vezetőségek számára. Azért is i érdemes ezt megtenni, mert | ezek a taggyűlések nem egy­szerűen egy esztendő munkáját összegezték, hanem a jövő fel­adataira utaló számottevő fó­rumok is voltak. Néhány felada­tot szeretnék csak megemlíteni: Még számottevő különbségek vannak az egyes alapszerveze­tek részéről végzett munka szín­vonalában. A pártbizottságok­nak az eddigieknél konkrétabb intézkedéseket kell tenniök a gyengén dolgozó alapszerveze­tek fejlődésének meggyorsítá­sa érdekében. Érdemes utalni arra a tanul­ságra is, amelyet úgy össze­gezhetünk, hogy az elvszerű, demokratikus pártélet nem tűri az úgynevezett „kényes kérdé­seket". Az elvtelenség, a de­mokratizmus hiánya tesznek egy- egy ügyet, vagy problémát ké­nyessé. Esetenként a vitát most is akadályozta a személyi füg­gőségi viszonyok szövevénye. Ilyen helyeken szó sem lehet objektív, a közös érdekeket szol­gáló vitáról, demokratizmusról. A helyenként szembetűnő szub­jektivizmus ellen a határozot­tabb fellépés, a párttagoknak, pártvezetőségeknek, pártbizott­ságoknak egyaránt feladatuk. igény, hogy a pártvezetőségek még rendszeresebben, még na­gyobb igényességgel tájékoz­tassák a vezetőket a dolgozók hangulatáról, észrevételeikről — a dolgozókat pedig informál­ják jobban a vezetői munka eredményeiről, gondjairól. Akár üzemben, akár hivatalban — ahhoz, hogy a vezetők és dol­gozók megfelelő emberközelben legyenek egymáshoz — a párt- szervezetek korrekt, elvi alapo­kon nyugvó, nevelő, szervező munkája további fejlesztésre szorul. Több Ott ahol erre szükség van a pártvezetőségek foglalkozzanak személy szerint azzal az egy-két párttaggal, akik elhanyagolják a pártéletet, fegyelmezetlenek. Legyen az régi, vagy új párt­tag, fizikai dolgozó, vagy ve­zető. Érjük el a XI. kongresz- szusig, hogy megyénkben ne le­gyen olyan, aki elmaradozik a pártrendezvényekről, aki elha­nyagolja pártmegbizatása, kom­munista kötelezettségei teljesí­tését. A politikai vezetés egyik leg­nehezebb, legnagyobb felké­szültséget és áttekintő képes­séget igénylő feladata: a po­litikai jelentőségű kérdések ki­választása, a velük való ered­ményes foglalkozás. Fontos, hogy a pártvezetőségek műkö­dési területükön jól ismerjék a gazdasági, a kulturális életet, a szociálpolitikai helyzetet stb. Mindig koncentráljanak azon­ban a legfontosabb, — a párt politikai célkitűzéseinek végre­hajtására. Elsősorban azokkal a kérdésekkel törődjenek, ame­lyeknek politikai kihatásuk van. A pártmunka ezirányú fejlesz­tése egybeesik a párttaggyűlé­seken támasztott követelmé­nyekkel. A pártszervek sokat tehetnek azért, hogy a dolgozók és veze­tők kapcsolatai kiegyensúlyo­zottak legyenek, a kölcsönös bizalom, a jó együttműködés legyen a jellemző. Sokoldalú és nagyon objektív munkát igényel ( minden alapszervezet vezetősé- j gétől, hogy a munkahelyi lég- ; kör jól szolgálja a fejlődést. Ezért figyelemreméltó jogos í kezdeményezést — kollektív munkát Egy-egy pártszervezet munká- | jónak eredményességét végső j soron a párttagság felkészült- | sége, politikai helytállása, a párttaggyűlések még magasabb színvonala biztosítja. Éppen ezért nem állhatunk meg párt- | tagságunk ideológiai, politikai, i szakmai műveltségének jelenle- | i gi színvonalánál. Tovább kell j kutatni cárokat a formákat és természetesen ideológiai, poli- 1 tikai kérdéseket, amelyek útján a kommunista kollektívák tudás- I szintje növelhető. A pártvezető- ) ségektől önállóságot, még több ! kezdeményezést, kollektív mun- | kát kíván, az adott körülmé­nyeknek megfelelő célravezető, a politikai munkát szolgáló j munkamódszerek alkalmazása, i | A pártvezetőségek, a párttag- j j gyűlések az 1972-es munka- j ' terveikben vegyék figyelembe a tapasztalatokat. Dolgozzanak a beszámoló taggyűléseken el­hangzott helyes javaslatok meg- ! valósításán. Ez az esztendő je- j lentsen újabb fejlődést a párt- alapszervezetekben, így a kö­vetkező éves beszámoló taggyű­lések arról adhatnak majd szá­mot, hogy a pártszervezetek területükön jól érvényre tudták juttatni a párt politikáját. Ehhez a megyei pártbizottság részéről is érezzük a felelősséget és biztosítjuk a szükséges segít­séget. FÖLDES ANDRASNÉ az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője y „Diákok a IV. ötéves tervért*4 Szakmai társadalmi munkát végezzenek a diákok! A dióknak, a társadalomnak egyaránt hasznosabb, ha az egyetemi és főiskolai hallgató olyan jellegű társadalmi mun­kát végez, amelynél fel tudja használni szakképzettségét, spe­ciális ismereteit. A Diákok a IV. ötéves tervért címmel tavaly in­dított akció ezt a célt szolgál- j ja. Sajnos azonban egyes gaz­dasági vezetők nem értik az akció lényegét, vagy nem mér­ték fel az igényt, de szíveseb­ben adnának, mondjuk az or­vostanhallgató kezébe, talics­kát, mintsem üzemegészségügyi vizsgálatok végzésével bíznák meg — állapították meg a ja­nuárban újjáalakult pécsi Egye­temi és Főiskolai Tanács teg­napi ülésén. Az Egyetemi és Főiskolai Ta­nács működésének célja a hat j pécsi felsőoktatási intézmény hallgatóinak összefogása, a kö­zös akciók, rendezvények meg­szervezése. Ezért kezdeményez­te és szervezte meg a tanács a Diákok a IV. ötéves tervért mozgalom pécsi akcióit. A ta­nácsülésen értékelték az első év eredményeit, megbeszélték a tapasztalatokat. Az akció a hallgatók társadalmi-közéleti tevékenységének legjobb for­mája. Részint a hallgatók szá­mára, mert hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatokat sze- ‘ reznek, részint a város, a me­gye számára, mert sok terüle­ten igen nagy segítséget kap a diákoktól, A KISZ Baranya megyei Bizottsága tavaly köz­véleménykutatást indított a ta­nácsok és a vállalatok között, s az információk birtokában szervezték meg a szakmai tár­sadalmi munkát. Sajnos sok vállalat nem értette meg az akció célját, nem vették komo­lyan a hallgatók tevékenységét. Pedig a példák mást bizonyító- i nak. A Tanárképző Főisltola pél- ] dóul együttműködési szerződést [ kötött a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályával, s ennek értelmében többszáz főiskolás segít délutánonként az iskolá­ban, a napközikben. Az Orvos- j tudományi Egyetem hallgatói üzemegészségügyi vizsgálatokat végeztek a Bőrgyárban, nyáron helyettesítették a szabadságon lévő kórházi ápolókat, segítet­tek a „házi gyógyszertárak" fel­mérésében. A Műszaki Főiskola hallgatói a lakásépítésben se­gédkeztek — hogy csak néhány példát említsünk. Azonban még számtalan ki­használatlan lehetőség kínálko­zik. A szakmai társadalmi mun­kaakciók során teljesíthetnék a fiatalok a Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, tanár stb. mozgal­mak követelményeit is, melyek­nek kidolgozását megkezdték. Az Egyetemi és Főiskolai Ta­nács tegnapi ülésén megtár­gyalták és elfogadták a már­cius 16-án nyíló V. pécsi egye­temi és főiskolai napok prog­ramját is. A fekete bárány, meg a fehér lúd A kaposszekcsői termelőszö­vetkezeten veri el a port a Lu­das Matyi. A szatirikus hetilap humoristája a kaposszekcsőiek egy merőben új és egyedül­álló melléküzemágát kapta toll- végre. A Kossuth Tsz - hökken­ti meg olvasóit a szerző - egy­szerűen és nagyvonalúan félre­értelmezte a vonatkozó szabá­lyokat s takarékbetétkönyvet bocsátott ki — maszek alapon. Sőt. A szövetkezet kamatot is fizet, hét százalékot, amennyi­ben a tag a befizetett összeget a következő év január 15-ig benthagyja, öt százalékot, ha nem. A humorista ezek után, mivel neki ez a kenyere, elhu­morizál, hogy hová vezet ez a merészség és önállóság. Kapos- szekcső népköztársaságot ala­pít, kéri a felvételét az ENSZ- be, satöbbi, végül pedig átve­szi á Magyar Nemzeti Bank sze­repét és bankjegyeket is nyom. Na, de megálljunk — citálja a vonatkozó szabályokat a hu­morista. A tsz-nek joga lett volna ugyan a saját tagjaitól a tsz céljaira kölcsönt felvenni, de csak meghatározott célrá, meghatározott időre és a tör­vényes kamatnál — a jelenlegi évi öt százaléknál — nem ma­gasabb kamatra. Ám az ügyes kaposszekcsői Kossuth Tsz nem meghatározott célra vette fel a kölcsönt a tagoktól, hanem általában kölcsönt vett fel tő­lük és — bár a revizori jelentés szerint a tagoknak kölcsönöket nem adott — a havi jövedel­mükre előleget adott nekik, ami gyakorlatilag, banknyelven szól­va, rövidlejáratú kölcsönnek számít. A termelőszövetkezet te­hát — állapítja meg a humo­rista — szabályos (illetve telje­sen szabálytalan!) banktevé­kenységet folytatott. Védjük az államot, védjük a vonatkozó szabályokat. Hábo­rodjunk fel, ha valaki államot akar alapítani az államban. De vajon mennyire illik felhábo­rodni? Lássuk csak a dolgot, először durva megközelítésben, kívül a vonatkozó szabályokon. Van ugye állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon. Mindket­tő szocialista tulajdon. Ám a szövetkezetei önként társult ál­lampolgárok hozták létre, ők maguk adták a közösbe föld­jüket, állataikat, termelőeszkö­zeiket, a szövetkezet tehát mint ilyen — csoport tulajdon. És mi­csoda gyakorlat, a közösbe vitt föld után a tsz földjáradékot fizet tagjainak! Mármost mi a különbség a kettő között? Be­adom a közösbe a földemet és ezért földjáradékot folyósítanak, máskor: saját elhatározásomból saját pénzemet odaadom saját termelőszövetkezetemnek, s ezért a jövő év január 14-ig törvényes kamatot kapok, ha pedig január 15-ig hagyom bent a pénzemet, akkor hét szá­zalékos kamatra számíthatok, pontosan annyira, mint ameny- nyit a takarék- vagy a fogyasz­tási szövetkezetek fizettek vol­na, ha náluk váltok részjegyet. Jó, jó, de csak meghatározott i célra. Hogy állunk ezzel? Én nem tudom elképzelni, hogy a szövetkezet, bármi vagy bárki csak úgy általában venne fel kölcsönöket, s nem egy vagy netán több meghatározott cel- i ra. Az ember csak úgy általá­ban nem szokott kölcsönt kérni, a pénzzel valamit csinálni akar, mondjuk befektetni, hogy leg­alább annyival gyarapítsa, ami­ből a kamatokat ' visszafizeti. Továbbá nem tudom elképzelni, hogy a szövetkezet tagjait fej- j re ejtették volna, hogy önszán- I tűkből odaadják megtakarított ! pénzüket, Kaposszekcsőn össze­sen kétmillió forintot, csak úgy általában, meghatározatlan célra. ^ Azt viszont el tudom képzel­ni, hogy egyik-másik tsz pilla­natnyilag pénzszűkében van és nem akarja, hogy az élet meg­álljon. A szövetkezetek az el­múlt években új istállókat, ta­karmánykeverőket és még sok­minden mást építettek. Baranya az országos átlagot meghaladó mértékben vette ki a részét a beruházásokból. Ezek a beru­házások nehezen jöttek, jönnek tető alá, mert nincs az az ál­lami építőipar, amelyik istállót építene. Továbbá nem annyiba kerültek, mint amennyinek kez­detben ígérkeztek. Ezeket az istállókat most be kell telepí­teni, az állatokat etetni, ezen felül műtrágyát, gépeket vásá­rolni, munkabéreket fizetni. Eh­hez pénz kell. A bank viszont nem osztogatja behúnyott szemmel a forgóalap hiteleket. Hát összeadta a kaposszekcsői tagság, mint a szövetkezet tu­lajdonosa. A humorista, miközben a NEB figyelmébe ajánlja a ka- posszekcsőiek által kifundált melléküzemágat, óva inti a töb­bi termelőszövetkezetet az ál­lamalapítástól. Bár még, mint írja, fogalma sincs, mi a véle­ménye az OTP-nek erről a fris­sen jött konkurrenciáról. Mi megsúghatjuk, már másoknak is eszébe jutott tsz-bonkot ala­pítani. Azt is eláruljuk, tudjuk, hogy mi a véleménye erről a merőben új és egyedülálló mel­léküzemágról a pénzügyminisz­ternek. Mert volt már a kezé­ben a pénzügyminiszternek is ilyen tsz takarékbetétkönyv. Igaz, nem Kaposszekcsőn, ha­nem Boksán. És nem váltatta le, nem csukatta be, nem törte kerékbe a tsz vezetőit. Még csak a NEB figyelmébe sem ajánlotta. Egyébként a baksaiak, mi­előtt megcsinálták a tsz-ban- kot, kikérték a TOT véleményét, nézzen utána, van-e törvényes akadálya a dolognak. És az il­letékesek nem láttak ott is mel­léküzemágat, ahol csak a kö­zösségi érzés megnyilvánulásá­ról van szó. Ej, Mátyás. Nem mindig fe­kete az a bárány, amelyik nem lúd. Miklósvári Zoltán Közkinccsé tenni a pártmunka gyakorlatát Módszertani tanácsadó iroda nyílt a pécsi pártmunkásoknak A pártszeivezetekben a párt­munkások sokrétű és nem egy­szer nehéz feladatokat végez­nek. Felelősségteljes tevékeny­ségüket többségük társadalmi munkában látja el. A feladatok is sokasodnak, a felelősség is növekszik és emiatt nagyon fon­tos, hogy a gyakorlati pártmun­kát végzők gyarapodjanak ta­pasztalatokban, adják át egy­másnak a hasznos, tanulságos módszereket Többek között erre gondolt a Pécs városi Pártbizottság, ami­kor határozatot hozott a Mód­szertani Tanácsadó Iroda létre­hozására. A határozatból valóság lett, tegnap délután Wieder Béta, a Pécs városi Pártbizottság titká­ra nyitotta meg a módszertani tanácsadó irodát a siklósi terü­leti pártszervezet helyiségében, a Szabadság úton. —■ A gazdasági, politikai, pártépítési, pártirányítási, kultu­rális és nemzetközi kérdések fontossá és időszerűvé teszik a tanácsadó létrehozását. Lehető­ság nyílik arra, hogy még job­ban biztosítsa a felsőbb szervek elvi és gyakorlati segítségét, mó­dot adjon a kötetlen vélemény- cserére, a kölcsönös tájékozó­dásra és a közös tapasztalatok hasznosítására — mondotté" többek között. Elkészült a módszertani ta­nácsadó iroda első félévre szóló programja is. Ez tartalmazza mindazt, ami most legidősze­rűbb és legfontosabb a párt- szervezetek munkájában. A mód­szertani tanácsadó iroda heten­ként kétszer, kedden és pénte­ken délután két órától este nyolcig rendezi programját, melyben előadások, tájékozta­tósok, viták és tapasztalatcse­rék szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom