Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
1972. március 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A beszámoló párffaggyűlések tapasztalatairól A X. kongresszuson jóváhagyott szervezeti szabályzat szerint a pártvezetöségek minden évben kötelesek beszámolni a párttagság előtt a végzett munkáról, a pártmunka helyzetéről. 1971. decemberében és 1972. januárjában — ennek megfelelően — sor került a vezetőségek beszámolóira. A tapasztalatok birtokában mondhatjuk, hogy a kongresszusi döntés helyes volt, mert pártéletünk számottevő eseményei voltak ezek a taggyűlések. Megyénk több mint nyolcszáz párt- szervezetében összegyűltek a kommunisták és komolyan szemügyre vették, hol tartanak a X. kongresszuson hozott határozatok végrehajtásában. Ennek során közel ötezer párttag nyilvánított véleményt, tett javaslatokat, kifogásolta, vagy bírálta a politikai célkitűzések megvalósításában, helyi érvényesítésében tapasztalható mulasztásokat. Megnőtt az alapszeryezetek szerepe A kommunisták legfőbb helyi fórumai — a taggyűlések - bizonyították, hogy párttagjaink többsége, az eltelt egy év alatt is odaadóan szolgálta és továbbra is küzdeni akar a kongresszus határozatainak következetes végrehajtásáért A felszólalások arról tettek tanúbizonyságot — mint eddig már számtalanszor a felszabadulás óta eltelt évek alatt -, hogy a pártszervezetek oroszlánrészt vállalnak a harcból, a társadalomépítő munkából. A kommunista közösségek politikai légköre — kevés kivétellel — olyan volt, hogy bátran felelősséggel szólhatott mindenki, akár a helyi gazdasági élet fejlődését szolgáló feladatokról, akár a vezetők munkamódszereit, magatartását érintő kérdésekről, vagy az egyes párttagok mulasztásáról. Az eddiginél nagyobb igényességgel szóltak a pártvezetőségek, de a felszólalók is a hozott határozatok, döntések következetesebb végrehajtásáról. Számtalan esetben jogos türelmetlenségnek lehettünk tanúi az elég gyakran jelentkező tehetetlenséggel, szervezetlenséggel szemben, vagy nem egy esetben a politikai magatartást, a politikai munkát lebecsülő megnyilvánulásokkal szemben. Kétségtelen tény, hogy párt- etapszervezeteink szerepe sok tekintetben növekedett Mutatja többek között az a körülmény is, hogy a taggyűlések kellő önállósággal kutatták, keresték a pártmunka helyi, konkrét feladatait, a célravezetőbb megoldásokat. Kezd gyakorlattá válni a politika realizálásával ősz- szefüggő helyi kérdések önálló elemzése, vizsgálata. Többek között a pórtmunka olyan alapterületein pl. mint a mezőgazdasági élet, helyes utalások voltak arra, hogy a pártmunkóban jobban a politikai elemek domináljanak, a pártszervek erősítsék tovább a gazdaságvezetők önállóságát, felelősségét, ne korlátozódjék az alapszervezetek munkája csupán a vezetők beszámolóinak meghallgatására stb. Az éves beszámoló taggyűléseken nagy teret kapott, hogy a kommunista közösségek az eddigieknél jobban szerezzenek érvényt a pártélet törvényének, hogy „aki párttag, az rendszeresen részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában". Ennek az egészséges folyamatnak kiteljesedésével érhetjük el, hogy megyénkben a párt vezető szerepe minden szinten és területen tovább növekedjék. Az egyes kommunisták alkotó, aktív tevékenysége elengedhetetlen a politikai célok megvalósításához. Aktív helyi politikai munkát! A helyi politikai munka aktívabbá tételének igénye a taggyűléseken sokszínűén került szóba. A lényeg azonban az volt, hogy szocialista építőmunI kánk magasabb szinten történő folytatása nem bírja el a politikai közömbösséget, a kispolgári kényelemszeretet, a jogos észrevételek elhallgatását, a szocialista erkölcsi normák semmibevevését. Csak helyeselni le- | hét a párttagok részéről elhang- j zott azon észrevételeket, hogy a I pártvezetőségek több elvi következetességgel lépjenek fel, az ilyen jelenségekkel szemben. Még kísért elég gyakran az a felfogás is, „ha a kommunista munkahelyén elvégzi jól a szakmai beosztással járó munkáját — ezzel eleget tett kötelezettségeinek”. Ez azonban mindenki állampolgári kötelezettsége. A I párt, a kommunisták ereje azonban éppen abban van, hogy a lehető legnagyobb lendülettel, tudással fáradhatatlanul dől- j goznak a szocialista célok meg- I I valósításáért, kommunista fele- | lősséget éreznek minden terüle- ! ten az előrehaladásért. Az éves I beszámoló taggyűléseken éppen az volt a nagyszerű, hogy alig volt olapszervezet, ahol a kommunista hivatásérzet — az élet egyik, vagy másik területén — í a fejlődés sürgetésében, annak megvalósításáért végzett mun- J kában, ne jutott volna kifeje- j zésre. A kongresszus óta nem sok j idő telt el. Mégis megyénk párt- életében mérhető a fejlődés abban, hogy a párt rendszerében az alapszervezetek a döntő láncszemet képezik. A kongresszusi határozat, az irányító pártbizottságok munkájának < fontos kritériumaként kezeli — a területükön működő helyi pártszervek fejlődését. A beszámoló taggyűlések jó fórumok voltak arra is, hogy a pártbizottságok elkészítsék az alapszervezeteket 1 irányító politikai munkájuk | mérlegét. Munkájukban kezd előtérbe kerülni az alapszervezeti munka segítése. Már az elmúlt esztendőben számos — a helyi pártélet fejlesztését szolgáló — intézkedést tettek. Utalhatunk például arra, hogy a Pécs városi Pártbizottság létrehozott egy „módszertani kabinetet”, amely az alapszervezetek vezetői számára nyújt majd gazdag pártmunkás ismereteket. A Mohács városi párt-végrehajtóbizottság pedig külön-külön foglalkozott egyes problematikus alapszervezetek helyzetével. Konkrét határozatokat hozott munkájuk fejlesztésére. Egy év elteltével pedig visszatért a határozatban foglaltak végrehajtására. Ezek követendő módszerek. A XI. kongresszusig azonban —, amikor majd a pártbizottságoknak is számot kell adni az alapszervezetek területén végzett munkáról — addig még sok mindent kell tenni. Többek j között még nagyobb gondossággal foglalkozni kell titkárok, vezetőségek politikai, általános és szakmai műveltségének növelésével, még jobban kell biztosi- tani a pártszervek rendszeres politikai informáltságát Az alapszervezetek irányításában az általános politikai feladatok mellett javításra szorul a területre vonatkozó differenciálás, a konkrétság, a munkamódszerekre vonatkozó útmutatások biztosítása. Az irányító pártszervek helyszínen végzett munkájában szükséges a tartalmi és formai hiányosságok gyorsabb megszüntetése. A pártmunka színvonalának emelése a fő feladat A megyei párt-vég rehajtó- j bizottság most összegezi majd első alkalommal az éves beszámoló taggyűlések tapasztalatpit és azokat közreadja a pártvezetőségek számára. Azért is i érdemes ezt megtenni, mert | ezek a taggyűlések nem egyszerűen egy esztendő munkáját összegezték, hanem a jövő feladataira utaló számottevő fórumok is voltak. Néhány feladatot szeretnék csak megemlíteni: Még számottevő különbségek vannak az egyes alapszervezetek részéről végzett munka színvonalában. A pártbizottságoknak az eddigieknél konkrétabb intézkedéseket kell tenniök a gyengén dolgozó alapszervezetek fejlődésének meggyorsítása érdekében. Érdemes utalni arra a tanulságra is, amelyet úgy összegezhetünk, hogy az elvszerű, demokratikus pártélet nem tűri az úgynevezett „kényes kérdéseket". Az elvtelenség, a demokratizmus hiánya tesznek egy- egy ügyet, vagy problémát kényessé. Esetenként a vitát most is akadályozta a személyi függőségi viszonyok szövevénye. Ilyen helyeken szó sem lehet objektív, a közös érdekeket szolgáló vitáról, demokratizmusról. A helyenként szembetűnő szubjektivizmus ellen a határozottabb fellépés, a párttagoknak, pártvezetőségeknek, pártbizottságoknak egyaránt feladatuk. igény, hogy a pártvezetőségek még rendszeresebben, még nagyobb igényességgel tájékoztassák a vezetőket a dolgozók hangulatáról, észrevételeikről — a dolgozókat pedig informálják jobban a vezetői munka eredményeiről, gondjairól. Akár üzemben, akár hivatalban — ahhoz, hogy a vezetők és dolgozók megfelelő emberközelben legyenek egymáshoz — a párt- szervezetek korrekt, elvi alapokon nyugvó, nevelő, szervező munkája további fejlesztésre szorul. Több Ott ahol erre szükség van a pártvezetőségek foglalkozzanak személy szerint azzal az egy-két párttaggal, akik elhanyagolják a pártéletet, fegyelmezetlenek. Legyen az régi, vagy új párttag, fizikai dolgozó, vagy vezető. Érjük el a XI. kongresz- szusig, hogy megyénkben ne legyen olyan, aki elmaradozik a pártrendezvényekről, aki elhanyagolja pártmegbizatása, kommunista kötelezettségei teljesítését. A politikai vezetés egyik legnehezebb, legnagyobb felkészültséget és áttekintő képességet igénylő feladata: a politikai jelentőségű kérdések kiválasztása, a velük való eredményes foglalkozás. Fontos, hogy a pártvezetőségek működési területükön jól ismerjék a gazdasági, a kulturális életet, a szociálpolitikai helyzetet stb. Mindig koncentráljanak azonban a legfontosabb, — a párt politikai célkitűzéseinek végrehajtására. Elsősorban azokkal a kérdésekkel törődjenek, amelyeknek politikai kihatásuk van. A pártmunka ezirányú fejlesztése egybeesik a párttaggyűléseken támasztott követelményekkel. A pártszervek sokat tehetnek azért, hogy a dolgozók és vezetők kapcsolatai kiegyensúlyozottak legyenek, a kölcsönös bizalom, a jó együttműködés legyen a jellemző. Sokoldalú és nagyon objektív munkát igényel ( minden alapszervezet vezetősé- j gétől, hogy a munkahelyi lég- ; kör jól szolgálja a fejlődést. Ezért figyelemreméltó jogos í kezdeményezést — kollektív munkát Egy-egy pártszervezet munká- | jónak eredményességét végső j soron a párttagság felkészült- | sége, politikai helytállása, a párttaggyűlések még magasabb színvonala biztosítja. Éppen ezért nem állhatunk meg párt- | tagságunk ideológiai, politikai, i szakmai műveltségének jelenle- | i gi színvonalánál. Tovább kell j kutatni cárokat a formákat és természetesen ideológiai, poli- 1 tikai kérdéseket, amelyek útján a kommunista kollektívák tudás- I szintje növelhető. A pártvezető- ) ségektől önállóságot, még több ! kezdeményezést, kollektív mun- | kát kíván, az adott körülményeknek megfelelő célravezető, a politikai munkát szolgáló j munkamódszerek alkalmazása, i | A pártvezetőségek, a párttag- j j gyűlések az 1972-es munka- j ' terveikben vegyék figyelembe a tapasztalatokat. Dolgozzanak a beszámoló taggyűléseken elhangzott helyes javaslatok meg- ! valósításán. Ez az esztendő je- j lentsen újabb fejlődést a párt- alapszervezetekben, így a következő éves beszámoló taggyűlések arról adhatnak majd számot, hogy a pártszervezetek területükön jól érvényre tudták juttatni a párt politikáját. Ehhez a megyei pártbizottság részéről is érezzük a felelősséget és biztosítjuk a szükséges segítséget. FÖLDES ANDRASNÉ az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője y „Diákok a IV. ötéves tervért*4 Szakmai társadalmi munkát végezzenek a diákok! A dióknak, a társadalomnak egyaránt hasznosabb, ha az egyetemi és főiskolai hallgató olyan jellegű társadalmi munkát végez, amelynél fel tudja használni szakképzettségét, speciális ismereteit. A Diákok a IV. ötéves tervért címmel tavaly indított akció ezt a célt szolgál- j ja. Sajnos azonban egyes gazdasági vezetők nem értik az akció lényegét, vagy nem mérték fel az igényt, de szívesebben adnának, mondjuk az orvostanhallgató kezébe, talicskát, mintsem üzemegészségügyi vizsgálatok végzésével bíznák meg — állapították meg a januárban újjáalakult pécsi Egyetemi és Főiskolai Tanács tegnapi ülésén. Az Egyetemi és Főiskolai Tanács működésének célja a hat j pécsi felsőoktatási intézmény hallgatóinak összefogása, a közös akciók, rendezvények megszervezése. Ezért kezdeményezte és szervezte meg a tanács a Diákok a IV. ötéves tervért mozgalom pécsi akcióit. A tanácsülésen értékelték az első év eredményeit, megbeszélték a tapasztalatokat. Az akció a hallgatók társadalmi-közéleti tevékenységének legjobb formája. Részint a hallgatók számára, mert hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatokat sze- ‘ reznek, részint a város, a megye számára, mert sok területen igen nagy segítséget kap a diákoktól, A KISZ Baranya megyei Bizottsága tavaly közvéleménykutatást indított a tanácsok és a vállalatok között, s az információk birtokában szervezték meg a szakmai társadalmi munkát. Sajnos sok vállalat nem értette meg az akció célját, nem vették komolyan a hallgatók tevékenységét. Pedig a példák mást bizonyító- i nak. A Tanárképző Főisltola pél- ] dóul együttműködési szerződést [ kötött a Városi Tanács művelődésügyi osztályával, s ennek értelmében többszáz főiskolás segít délutánonként az iskolában, a napközikben. Az Orvos- j tudományi Egyetem hallgatói üzemegészségügyi vizsgálatokat végeztek a Bőrgyárban, nyáron helyettesítették a szabadságon lévő kórházi ápolókat, segítettek a „házi gyógyszertárak" felmérésében. A Műszaki Főiskola hallgatói a lakásépítésben segédkeztek — hogy csak néhány példát említsünk. Azonban még számtalan kihasználatlan lehetőség kínálkozik. A szakmai társadalmi munkaakciók során teljesíthetnék a fiatalok a Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, tanár stb. mozgalmak követelményeit is, melyeknek kidolgozását megkezdték. Az Egyetemi és Főiskolai Tanács tegnapi ülésén megtárgyalták és elfogadták a március 16-án nyíló V. pécsi egyetemi és főiskolai napok programját is. A fekete bárány, meg a fehér lúd A kaposszekcsői termelőszövetkezeten veri el a port a Ludas Matyi. A szatirikus hetilap humoristája a kaposszekcsőiek egy merőben új és egyedülálló melléküzemágát kapta toll- végre. A Kossuth Tsz - hökkenti meg olvasóit a szerző - egyszerűen és nagyvonalúan félreértelmezte a vonatkozó szabályokat s takarékbetétkönyvet bocsátott ki — maszek alapon. Sőt. A szövetkezet kamatot is fizet, hét százalékot, amennyiben a tag a befizetett összeget a következő év január 15-ig benthagyja, öt százalékot, ha nem. A humorista ezek után, mivel neki ez a kenyere, elhumorizál, hogy hová vezet ez a merészség és önállóság. Kapos- szekcső népköztársaságot alapít, kéri a felvételét az ENSZ- be, satöbbi, végül pedig átveszi á Magyar Nemzeti Bank szerepét és bankjegyeket is nyom. Na, de megálljunk — citálja a vonatkozó szabályokat a humorista. A tsz-nek joga lett volna ugyan a saját tagjaitól a tsz céljaira kölcsönt felvenni, de csak meghatározott célrá, meghatározott időre és a törvényes kamatnál — a jelenlegi évi öt százaléknál — nem magasabb kamatra. Ám az ügyes kaposszekcsői Kossuth Tsz nem meghatározott célra vette fel a kölcsönt a tagoktól, hanem általában kölcsönt vett fel tőlük és — bár a revizori jelentés szerint a tagoknak kölcsönöket nem adott — a havi jövedelmükre előleget adott nekik, ami gyakorlatilag, banknyelven szólva, rövidlejáratú kölcsönnek számít. A termelőszövetkezet tehát — állapítja meg a humorista — szabályos (illetve teljesen szabálytalan!) banktevékenységet folytatott. Védjük az államot, védjük a vonatkozó szabályokat. Háborodjunk fel, ha valaki államot akar alapítani az államban. De vajon mennyire illik felháborodni? Lássuk csak a dolgot, először durva megközelítésben, kívül a vonatkozó szabályokon. Van ugye állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon. Mindkettő szocialista tulajdon. Ám a szövetkezetei önként társult állampolgárok hozták létre, ők maguk adták a közösbe földjüket, állataikat, termelőeszközeiket, a szövetkezet tehát mint ilyen — csoport tulajdon. És micsoda gyakorlat, a közösbe vitt föld után a tsz földjáradékot fizet tagjainak! Mármost mi a különbség a kettő között? Beadom a közösbe a földemet és ezért földjáradékot folyósítanak, máskor: saját elhatározásomból saját pénzemet odaadom saját termelőszövetkezetemnek, s ezért a jövő év január 14-ig törvényes kamatot kapok, ha pedig január 15-ig hagyom bent a pénzemet, akkor hét százalékos kamatra számíthatok, pontosan annyira, mint ameny- nyit a takarék- vagy a fogyasztási szövetkezetek fizettek volna, ha náluk váltok részjegyet. Jó, jó, de csak meghatározott i célra. Hogy állunk ezzel? Én nem tudom elképzelni, hogy a szövetkezet, bármi vagy bárki csak úgy általában venne fel kölcsönöket, s nem egy vagy netán több meghatározott cel- i ra. Az ember csak úgy általában nem szokott kölcsönt kérni, a pénzzel valamit csinálni akar, mondjuk befektetni, hogy legalább annyival gyarapítsa, amiből a kamatokat ' visszafizeti. Továbbá nem tudom elképzelni, hogy a szövetkezet tagjait fej- j re ejtették volna, hogy önszán- I tűkből odaadják megtakarított ! pénzüket, Kaposszekcsőn összesen kétmillió forintot, csak úgy általában, meghatározatlan célra. ^ Azt viszont el tudom képzelni, hogy egyik-másik tsz pillanatnyilag pénzszűkében van és nem akarja, hogy az élet megálljon. A szövetkezetek az elmúlt években új istállókat, takarmánykeverőket és még sokminden mást építettek. Baranya az országos átlagot meghaladó mértékben vette ki a részét a beruházásokból. Ezek a beruházások nehezen jöttek, jönnek tető alá, mert nincs az az állami építőipar, amelyik istállót építene. Továbbá nem annyiba kerültek, mint amennyinek kezdetben ígérkeztek. Ezeket az istállókat most be kell telepíteni, az állatokat etetni, ezen felül műtrágyát, gépeket vásárolni, munkabéreket fizetni. Ehhez pénz kell. A bank viszont nem osztogatja behúnyott szemmel a forgóalap hiteleket. Hát összeadta a kaposszekcsői tagság, mint a szövetkezet tulajdonosa. A humorista, miközben a NEB figyelmébe ajánlja a ka- posszekcsőiek által kifundált melléküzemágat, óva inti a többi termelőszövetkezetet az államalapítástól. Bár még, mint írja, fogalma sincs, mi a véleménye az OTP-nek erről a frissen jött konkurrenciáról. Mi megsúghatjuk, már másoknak is eszébe jutott tsz-bonkot alapítani. Azt is eláruljuk, tudjuk, hogy mi a véleménye erről a merőben új és egyedülálló melléküzemágról a pénzügyminiszternek. Mert volt már a kezében a pénzügyminiszternek is ilyen tsz takarékbetétkönyv. Igaz, nem Kaposszekcsőn, hanem Boksán. És nem váltatta le, nem csukatta be, nem törte kerékbe a tsz vezetőit. Még csak a NEB figyelmébe sem ajánlotta. Egyébként a baksaiak, mielőtt megcsinálták a tsz-ban- kot, kikérték a TOT véleményét, nézzen utána, van-e törvényes akadálya a dolognak. És az illetékesek nem láttak ott is melléküzemágat, ahol csak a közösségi érzés megnyilvánulásáról van szó. Ej, Mátyás. Nem mindig fekete az a bárány, amelyik nem lúd. Miklósvári Zoltán Közkinccsé tenni a pártmunka gyakorlatát Módszertani tanácsadó iroda nyílt a pécsi pártmunkásoknak A pártszeivezetekben a pártmunkások sokrétű és nem egyszer nehéz feladatokat végeznek. Felelősségteljes tevékenységüket többségük társadalmi munkában látja el. A feladatok is sokasodnak, a felelősség is növekszik és emiatt nagyon fontos, hogy a gyakorlati pártmunkát végzők gyarapodjanak tapasztalatokban, adják át egymásnak a hasznos, tanulságos módszereket Többek között erre gondolt a Pécs városi Pártbizottság, amikor határozatot hozott a Módszertani Tanácsadó Iroda létrehozására. A határozatból valóság lett, tegnap délután Wieder Béta, a Pécs városi Pártbizottság titkára nyitotta meg a módszertani tanácsadó irodát a siklósi területi pártszervezet helyiségében, a Szabadság úton. —■ A gazdasági, politikai, pártépítési, pártirányítási, kulturális és nemzetközi kérdések fontossá és időszerűvé teszik a tanácsadó létrehozását. Lehetőság nyílik arra, hogy még jobban biztosítsa a felsőbb szervek elvi és gyakorlati segítségét, módot adjon a kötetlen vélemény- cserére, a kölcsönös tájékozódásra és a közös tapasztalatok hasznosítására — mondotté" többek között. Elkészült a módszertani tanácsadó iroda első félévre szóló programja is. Ez tartalmazza mindazt, ami most legidőszerűbb és legfontosabb a párt- szervezetek munkájában. A módszertani tanácsadó iroda hetenként kétszer, kedden és pénteken délután két órától este nyolcig rendezi programját, melyben előadások, tájékoztatósok, viták és tapasztalatcserék szerepelnek.
