Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 30. Jogi tanácsadó Kovács J. olvasónk arra kér í bennünket, hogy ismertessük a j szolgálati lakás fogalmát, vala- | mint a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra vonatkozó elő­írásokat. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 33. §-ában határoz- I za meg a szolgálati lakást. E rendelethely szerint szolgálati lakás az olyan ÁLLAMI LAKÁS, amely nem a lakásügyi ható- | ság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és KI- j ZÁRÓLAG a szervvel MUNKA-, j illetőleg SZOLGALATI VISZONY­BAN (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló szemé- i lyek elhelyezésére szolgál. A rendelet szerint a szolgálati la­kás lehet: a) munkakörrel kapcsolatos, \ b) községi vagy c) fegyveres testületi szolgá- lati lakás, illetőleg d) műteremlakás. A mindennapi életben leg- | többször a munkakörrel kap- ! csolatos szolgálati lakásokkal 1 találkozunk. Olvasónk is az er- j re vonatkozó előírások iránt j érdeklődik. Ezért ismertetjük a ! fentebb már megjelölt kormány- rendelet 34. §-ának (1) bekez- elését, amely ezt határozza meg. j MUNKAKÖRREL kapcsolatos j szolgálati lakás az állami szerv | (vállalat, hivatal, intézet, ín- i tézmény, állami gazdaság stb.) TERÜLETÉN (a munkahelyen) belül levő, az otf betöltött mun­kakör (gondnok, házfelügyelő, j kapus, gépész, gátőr, állomás- j vezető stb.) ellátása érdekében létesített állami lakás. Külön kell hangsúlyoznunk, hogy a szolgálati lakás amint az az ismertetésből is kitűnik a munkörrel kapcsolatos és munkaviszonyon alapul. Ezért a szolgálati lakás felett rendel­kezni jogosult szerv a bérlő ki­jelölésekor kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló mun­kaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, az el­helyezésre nem, vagy csak szük­séglakásra tarthat igényt. Nagy József Bregségi nyugdíj­ban részesült és mint nyugdíjas újból munkaviszonyba lépett, nyugdija folyósítását 1970. feb­ruár 1-től kérte beszüntetni, mert keresete az 500 forintot lényege­sen meghaladta. Kérdése: Jo­gosult-e az 1970. február 1-től eltelt időre is az ösztönző nyug­díjpótlékra? Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatos rendelkezések 1972. január hó 1. napjától léptek életbe. A jogszabály külön sza- . bályozta azokat az eseteket, | amikor az ösztönző nyugdíjpót- lékot az 1972. január 1. napja előtti időre is alkalmazni kell. Ezek között a már nyugdíjban részesülő személyek nem sze­repelnek. A 45/1971. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának rendelkezé­sei értelmében a nyugdíjban részesülő személy csak akkor részesülhet az ösztönző nyug­díjpótlékban, ha a nyugdíja folyósítását e miatt beszünteti és munkaviszonyba lép. A nyugdíjas ösztönző nyug­díjpótlékra jogosító időt a ren­delet 14. § (2) bekezdés b) pontja értelmében csak 1972. január 1. napja után szerezhet. Olvasónknak az 1970-től, 1971. december 31-ig munkaviszony­ban eltöltött ideit nem lehet az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából számításba ven­ni. H. I. termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy a háztáji föld te­rületébe a termelőszövetkezet jo­gosan számítja-e be a belterü­leten lévő személyi tulajdonú j földet? Igen! A háztáji földdel kap- ! csolatos egyes kérdéseket az j 1967. évi III. sz. törvény szabá­lyozza. Ennek 72. §-a (2) be­kezdésében előírja, hogy a ház­táji föld területe termelőszövet­kezeti tagonként 800—1600 négyszögöl lehet. A háztáji sző­lő és gyümölcsös területe ezen belül nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A (3) bekezdés szerint a ter­melőszövetkezeti tag a belterü­leten, zártkertben vagy közvet- lenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdona alapján ház­táji földként használhatja. * A 12-es AKÖV „sűríti a járatokat...“ Fenti címmel nem is olyan ré­gen tudósítás jelent meg a Du­nántúli Naplóban, ami szerint 1972-ben az Orfű üdülőtelep utazási feltételeinek javítása, | illetve biztosítása érdekében az AKÖV süríteni fogja a járatokat. örömmel tapasztaltuk, hogy az AKÖV betartotta az ígéretét, j mert március 19-én (vasárnap) reggeltől, délután fél kettőig j hat buszra való utast szállított I ki Orfűre. Ezzel szemben vissza­felé már csak 12 óra 45-kor és j 17 órakor indult egy-egy busz. i Igaz, közben be kellett volna jönnie az abaligeti busznak is 1 (17.25-kor), ez azonban nem ér- i kezett meg. Ennek következmé- | nyeként este 17 órakor, mini­mum három buszra való utas várakozott, nem is beszélve - azokról, akik már szombaton kiutaztak és vasárnap este akar- i tak visszajönni. Valamennyien reménykedve várták a „sűrítést". ' Hogyan került haza mégis ez a j sok utas, nem tudom. Magam és i családom, valamint jónéhány , hasonló sorstársunk, akik már sok szomorú tapasztalatot sze­reztek, óvatosságból egy órával | előbb elindulva, mintegy bú­csú járásként kijutottunk a sza- | káli megállóig. Ez volt a „sze­rencsénk". Hogy aztán mit szóltak a ; szakáli megálló utáni hazatérni szándékozók, — ahol a buszunk megállás nélkül tovább ment, — ezt nem merném leírni. Mi „sze­rencsések", akik a buszban láb- ujjhegyen állva szorongtuk vé- j gig az utat, saját bőrünkön ta- I pasztaltuk, hogy az AKÖV tény- j leg betartja ígéretét és való- j ban „sűríti” az utasokat. Marosvölgyi Ferenc Pécs, Münnich F. u. 4/B. j Elzárva a külvilágtól Mindig nagy figyelemmel ol­vasom városunk ívóvízellátási problémáit, beleértve a víz köz­ismerten rossz minőségének oly sokszor megígért javítását, és teljes mértékben egyetértek a takarékos vízfogyasztásra intő cikkekkel is. Éppen ez utóbbi inspirált ar­ra, hogy felhívjam az illetéke­sek figyelmét egy naayos is nyilvános, s éppen ezért köny- nyűszerrel „leleplezhető" vízpa­zarlásra. A pécsbányatelepi Is- tenáldásvölgyi út közkútjairól, pontosabban ezek elrongáló­i dott csapjairól van szó, melyek j tavaly ősz óta ontják a drága | vizet az útmenti lefolyókba. Nem értek ugyan hozzá, de gondolom, hogy a vízcsapok tö­mítőgyűrűi koptak el, vagy leg­rosszabb esetben a zárószele­pek menetei rongálódtak meg, amit egy vízvezetékszerelő ipari tanuló is könnyűszerrel kijavít­hatna, illetve kicserélhetne. Kérdés: mikor küldik ki végre ezt a tanulófiút az illetékesek? Horváth Jánosné Bajcsy Zs. u. 26. Kis község Gyümölcsény, mely­nek már négy éve van bekötő kövesútja, de autóbuszjárata még mindig nincs. A községből j 12—13 üzemi dolgozó gyalog 1 vagy kerékpárral jár a godisai köves útig és ott ül fel a mun- j kásbuszra. Az iskolás gyerekek pedig gyalog vagy kerékpár- 1 ral járnak a felsőmindszenti is- 1 kólába, ami három és fél kilo­méter. A betegek is nehezen kerülnek orvoshoz, mert nincs rendszeres járat. Ezért kérjük az illetékeseket, tegyék lehetővé, hogy minél előbb kaphassunk autóbuszjáratot hogy kis közsé­günk se legyen elzárva a kül­világtól, Gál Antal Gyümölcsény Nincs az a háztartás, ame­lyet meg ne rendítene csaknem ezer forint egy összegben tör­ténő kiadása. Ez az összeg — pontosan 905 forint — egy számla kapcsán jelentkezett, a számla története viszont érde­kes és tanulságos — nemcsak a szolgáltató vállalatnak, hanem másnak is, azoknak, akik kap­ják a számlákat. Történt, hogy elromlott a gáz­bojler. Elromlott? Tulajdonkép­pen szegény bérlő nem képes a szerkezet belsejébe nézni, nem ért hozzá, a készüléken szigorú utasítások vannak, hogy nem szabad hozzányúlni ide­gennek, csak a hívatott szere­lőnek. Nosza, hibabejelentő, ahol mindjárt kiderül, hogy PIK-ház lévén, a javítást a ház- kezelőségen meg kell rendelni, a hívatott szerelő csak azután jön ki. A történethez hozzá tartozik, hogy rossz ház, „halálra ítélt” ház gázbojleréről van szó, ezt a házat ez év folyamán lebont­ják. Annak rendje és módja szerint járt el a szenvedő fél, megrendelte a javítást a ház- kezelőségen, sürgette is egy ki­csit a dolgokat, aztán várt. Egy idő múlva megjelentek a szerelők — ketten voltak — és közölték, hogy nagyjavítást kell végezni a bojleren, be kell szál­lítani. Az első gond mindjárt a le­szerelésnél jelentkezett. A füst­cső, avitt, régi vacak, a lesze­reléskor eltörött. Nem baj, ké­szítünk másikat — volt az állás­pont, csak egy kis többletkölt­séget jelent. Teltek, múltak a napok, a bojler visszakerült. Az új füst­cső, kacifántos, rendhagyó szer­kezet, valamivel később készüit el, de az is meglett. Fel is sze­relték, aztán eltűntek a hívatott szerelők, mondván, hogy a számla majd megérkezik. XVIII. STÓrnrfi eredeti levél tanúsága alapián 1799-ben üttettéle a képen látható harslát a clomolcj pusztai kastély szomszédságában. A fa egyik érdekessége, hogy az elpusztult törzsrészek helyén újabbak nőttek, és négy métet magas­ságban Összeforrtak. Foté; Erb János \ Kifencszázöt forint. Szépen ! részletezve, anyag, haszon, fel nem osztható alap, helyszíni munka háromszor is (mindhá- romszor más összeg!), bojler­javítás, és a többi, összesen: kilencszázöt forint. Szenvedő fél vette a fáradsá­got és utánanézett a dolognak. Bádogos szakembert hívatott, megnézette az új füstcsövet, en­nek nyomán megtette az első lépést: megkérdezte a szolgál­tató vállalatot, hogy vajon va­lóban beépítették-e azt az anyagmennyiséget, amit ki- j számláztak? | Minden szó nélkül, dicséretes gyorsasággal sztornírozták az i anyagköltség felét. Mondván, hogy az új számla nemsokára I megérkezik, addig nem kell fi- : zetni semmit. Közben kiderült, hogy a bojler bérkészülék (ért- I hetetlen volt, hogy csak később j derült ki, hiszen szép kis táb- j lácska van rajta: Pécsi Gázmű | tulajdona), és a javításért ilyen- j formán nem számíthatnak fel I semmit. Újabb számlamódosí­tás történt, megint biztatással, hogy csak várjanak, a módosított j számla nemsokára megjön, I majd akkor kell fizetni. Meg is érkezett a számla: ! 600 forintról szólt. De még min- | dig nem stimmelt. Azok a szá- [ zalékok ugyanis, amelyeket a I fel nem osztható alapra és ha- 1 szonra számítottak fel, az ere- i deti összeg után szóltak. A lai­kus szenvedő fél kiszámolta ott­hon : bizony, nem kerülhet ez j többe, mint 524 forint, i Nincs szószaporítás: ment a telefon, hogy figyeljenek fel er- j re is. Mégegy módosítást ígér- j telr, s nemsokára meg is jött az j utolsó számla: 76 forintot le- j vontak, így a számla végössze- j ge — 524 forint lett. .. A glossza kötelessége, hogy csattanjon. Nagy csattanója nincs ugyan ennek, de elgon- ! doikodtató, hogy ha nem vette j volna a bérlő a fáradságot, s ■ nem nézett vagy nézetett volna utána a számlának, hanem szó nélkül kifizette volna az eredeti 905 forintos összeget, vajon ; szóltak volna-e a szolgáltató j vállalat számlázó szakemberei, hogy valami nem stimmel a í kréta körül? Aligha. A különbség nem nagy, j mindössze 381 forint. Csaknem j ; az eredeti összeg fele. „Sej, haj fekete vonat... A címet kissé korrigálnom kell ugyan, mert az alábbiak­ban szóbakerülő vonat motoros volt, de a belsejére, pontosab­ban az utazófülkéire nagyon is ráillik a fenti jelző. A történet is „régi” - majd kéthetes -, s így a távolság kissé elhomályosítja, csaknem „megszépíti” már az emlékeket, mégis megkísérlem rekonstruál­ni utazásom „élményeit”. A „bűnjelekkel" kezdem. Egyik a Patyolatba beadott ta­vaszi kosztümöm, a másik a motoros vonat száma (6342), a harmadikat már csak feltételes módban említem, mert lehetsé­ges, hogy a vonat fülkéiben az­óta elvégezték már a húsvéti „nagytakarítást". Ezzel tulaj­donképpen el is mondtam min­dent, de a pontosság kedvéért hadd tegyem még hozzá, hogy ez a motoros Szentlőrinc és Sellye között bonyolítja le rend­szeres ingajáratát, a lehető leg­rendetlenebb, legkulturálatto- nabb körülmények között. Hogy csak néhány szemléltető példát mondjak; a fülkék üléseire, ab­lakaira rajzolni lehetne a vas­tagon rájuk rakódott porba, maszatba, s amikor mindezt szóvótettük a kalauznak, csak ennyi volt a válasza: — A sellyeiek gondja a taka­rítás ... Magyarán értésünkre adta, hogy az ő dolga a jegykezelés- ami rendjén is volna —, de ha hozzátesszük, hogy ehhez • hoz­zátartozik az utasok kényelme is — amelyre a megváltott jegy ellenében jogosan tartanak igényt —, akkor méltán várha­tunk megnyugtatóbb választ. Természetesen nem a kalauztól — aki legkevésbé kárhoztatható az elmondottakért —, hanem a MÁV Igazgatóság illetékeseitől. Szomor Rózsa Pécs Az illetékesek oálxuzőliiak „Nem bírná el a nyomdafestéket11 Pécs város területén, nagyon [ sok helyen a kihelyezett szemét- tároló edény nem felel meg a Tanács 2/1965 számú rendeleté­ben előírtaknak. A rossz mosdó­tól, mosóíazék, láda stb. rontja a városképet, azon túl baleset- | veszélyes is. 1971-ben üzemi j baleseteink 30 százaléka, az állományi létszám 10 százalékát kitevő szállítási dolgozóknál történt. Vállalatunk a balesetek csökkentése érdekében évről évre komoly erőfeszítéseket tesz, erre egyébként újonnan a 2019/ 1971. számú Kormányhatározat 1 is kötelez bennünket. Felhívó- | sunk a lakossághoz az edény- zet kicserélésére azért történt, hogy a keletkező baleseteket el tudjuk kerülni, és ne rontsa a városképet. A nem zárható edényből már kis szél is ki­„KÉK FÉNY KAPCSÁN" A Rákóczi és a Felsőmalom utca sarkán üzemelő 406. sz. Tejbolt dol­gozói közül az említett napon két [ kiszolgáló betegség miatt hiányzott, | s az ebből adódó munkaerő prob- | !éma miatt szüneteltette a boltveze­tőnő 9 óra után a helyben fogyasz- táshoz a poharas tej és kakaó ki­szolgálását. Ez egyébként nem jel- ! lemző a boltra, ugyanis ezt meg- | e-őzően hasonló eset nem fordult | elő és azóta is e bolt nyitva tartási ideje alatt a helyben fogyasztókat kiszo'gá!;ák. Dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Elelmiszerkereskedelmi V. igazgatója. „ESÖ3EN, SÁRBAN, GYALOGOSAN" Fekete Ágnes és társai által felvetett probléma nem ismeret­len vállalatunk előtt, de sajnos az 5240/448 sz. járat kért mó­dosítását nem tudjuk megolda­ni, ugyanis a járat visszaútban az éjszakai műszakra szállít dol­gozókat. A kisherendi betérés esetében a műszakszállítást megoldani nem tudnánk. Vi­szont a 19.30 órai járatot a munkavégzések és a délutáni oktatások miatt korábbon indí­tani nem tudjuk. így a kérést rajtunk kívülálló okok miatt nem tudjuk teljesíteni. Laki Pál Igazgatóhelyettes fújja a papírt és szétteríti az úttesten. Sajnos nagyon sok­szor előfordul, hogy dolgozóink testére ömlik vissza a szemét a rossz edény miatt és ilyenkor kétségtelen, drasztikus szavak is elhangzanak. Vállalatunk veze­tősége azon van, hogy dolgo­zóink magatartásán javítson, de ahhoz a már említett rendelet betartása is szükséges. Abban az esetben, ha vigyázatlansá­gunk vagy hanyagságunk miatt megy tönkre az edény, minden esetben kártalanítást fizetünk a tulajdonosnak. Az edények ki­cserélését, mint ahogy közle­ményünk is tartalmazta, nem kívánjuk máról holnapra. Az ál­talunk említett türelmi idő egyébként 1972. szeptember 30- ig szól. Gyimesi László a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója Szerkesztői üzenetek K. Jánosné, Mágocs: Levelé­ből nem tűnik ki, hogy gyermek- gondozási segélyre gondolt-e, mert oz megszűnik, ha munká- baáll, de a családi pótlékot továbbra is kaphatja. P. M., Nagykozár: Az első félévi boradót a tavalyi adóki­vetés szerint kell fizetni, vagyis a tavalyi évi boradójának a fe­lét kell befizetni. Júniusban vi­szont kiküldik az adóívet és ab­ban fel lesz tüntetve, hogy mennyi az egész évi adója. így a második félévben a különbö- zetet kell csak befizetni. M. I .-né, Pécs: Levele alapján nem jár három gyermek után családi pótlék, mert az egyik nem a saját háztartásában él. így tehát csak két gyermek után kaphatja a családi pótlékot. „22 éjjeliőr" jeligére üzen­jük, hogy a vállalati kollektív szerződés az irányadó kérdé­sükben. Ha abban nem szere­pel, hogy a nyereségből a nyugdíjasoknak is bizonyos szá­zalékot fizetnek, akkor nem követelhetik. 9 Nyilvános vízpazarlás Számla

Next

/
Oldalképek
Tartalom