Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
f 97Í. március 39, DUNANTOLI NAPLÓ Helytállás a munkában, tevékeny részvétel a közéletben (Folytatás az 1. oldalról.) Sztergár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára kiegészítőjében összegezte a HNF-válasz- tások legfontosabb tapasztalatait Pécsett növekedett a munkások érdeklődése, valamint a megyében a nőké és fiataloké. Az előbbiekből tízezer, az utóbbiakból hétezer vett részt a gyűléseken. Kedvezőbbé vált a bizottságok összetétele is. A munkások aránya 7-ről 25, a fiataloké 5-ről 22-re, a nőké pedig 30 százalék fölé emelkedett, ami jobb feltételeket teremt a további munkára. Most az a feladat — hangsúlyozta —, hogy segítsük, mindenki a maga területén, képességei szerint tevékenykedjen gazdaságpolitikai programunk megvalósításán, reálisan ítéljük meg népgazdaságunk helyzetét és emeljük megérdemelt rangjára a becsületes munkát, annak végzőit. Részletesen beszélt a hazafias nevelés és elkötelezettség feladatairól, melyet úgy kell ápolni és erősíteni, hogy elősegítse a szocialista demokrácia, a népgazdaság, a kultúra és a proletár nemzetköziség védelmét, fejlesztését. Az alkotó hazafiság közvetlen kettős feladata: helytállás a munkában, részvétel a közéletben. A szocialista demokrácia •— fejlődésünk éltető Aczél György elvtárs is felszólalt a küldöttértekezlet vitájában mmmmrn-- ' I # • V:< * ''' ■ Aczél György Horváth Lajossal, Novies Jánossol és dr. Adóm Antallal beszélget. Sztergár János kiegészítője után megkezdődött a vita. Dr. Máté Győző (mohácsi járási küldött) a népfrontbizottságí választások, a falugyűlések kedvező politikai hatásáról szólott és sürgette a közérdekű javaslatok fokozatos megvalósítását. Klobucsnik Imréné (sásdi járás) arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a járásban jelentős igény van a nők foglalkoztatására és javasolta, hogy az eddiginél többet tegyenek illetékes szervek a járás kereskedelmi és szolgáltatási helyzetének javítására. Dr. Kecskés Gyu- rov (pécsi járás) a népfrontbizottságok politikai befolyásának és a szövetségi politika erősödésének eredményeit ismertette és javasolta, hogy a községi tanácsok tegyék lehetővé az eddiginél jobban az ülések nyilvánosságát. Kiss István (Komló) a bányász-utánpótlás gondjairól szólott, melynek könnyítéséhez a népfrontbizottságok is hozzájárulhatnak és elismeréssel szólt arról a lelkes társadalmi összefogásról, mely a bányászvárosban megnyilvánul a városi, közös célok érdekében. Bogár József, a Szakszervezetek Baranya megyei Bizottságának vezető titkára méltatta azt az együttműködést, mely az utóbbi években létrejött a szakszervezet és a népfront között és ennek továbbfejlesztését javasolta. Kiár Mihály (Szentlőrinc) a közösségi érdekek iránti érzés fejlesztését hangsúlyozta, valamint, hogy a népfrontbizottságok és aktivisták segítsék intézni lakóhelyükön az emberek ügyes-bajos dolgait. Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség nevében köszöntötte a küldöttértekezletet és megköszönte azt a sokoldalú segítséget, melyet a népfrontbizottságok adtak a KISZ-szervezetek munkájához. A közös akciók továbbfejlesztésére hívta tel a figyelmet és arra, hogy a kedvező folyamatot felhasználva még több fiatalt kell bekapcsolni a népfront munkájába Pécsett és a megyében. A küldöttértekezlet következő felszólalóia Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Először arról beszélt, hogy Baranya igen sokszínű, sokarcú megye, melyben mint csepp- ben a tenger, tükröződik, az ország ék ez fokozott munkát, felelősséget jelent a Hazafias Népfront számára is. Emlékezett történelmünk nagyjaira, akiknek életére, tetteire most és a közeljövőben emlékezünk és hangsúlyozta, hogy mindegyikük a maga korában . hazafi volt és európai, nemzetközi eszméket is képviselt és ezt a megemlékezéseknél fontos figyelembe venni. Szólott Baranyáról, mint az országnak olyan megyéjéről, ahol legnagyobb számban élnek német és szerb- horvát nemzetiségek. A jelentős létszámú nemzetiség munkájában, tudatában tevékeny részese a szocialista építömunká- nak és ez összehasonlíthatatlanul több annál, hogy mindenütt megvannak-e a két-, vagy háromnyelvű feliratok, jóllehet erre is szükség van. Kiemelte, hogy a nemzetiségi politikának minden vonatkozásban a szocialista célokat keli szolgálnia, mert ezzel értenek egyet a nemzetiségek is. Beszélt az alkotmánytervezet jelentőségéről, mely az eddig megtett út nagy állomását, összegezését jelenti és arról, hogy az utat, melyen a szocializmus építése halad hazánkban, szélesíteni kell. Ebben a népfrontmozgalom nagyon sokat tehet. Ezek között legtontosabbként a szocialista demokrácia fejlesztését jelölte meg, melyre, mint éltető elemre szükség van a gyárakban, a városokban, falun és mindenütt, mert ez biztosítja, hogy a dolgozók ezrei még tevékenyebben részt vegyenek jelenünk és jövőnk formálásában. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia sehol sem lehet formalitás, hanem azt a célt kell szolgálnia, ami a valóság, hogy egész dolgozó népünk építi a szocialista társadalmat és ennek megfelelően a részvételét ebben minden szinten biztosítani kell. A szocialista demokrácia fejlesztése erősíti a közösségi akaratot, a nemzeti összefogást, a népi-nemzeti egységet, melynek segítségével úiabb és újabb feladatokat kell elvégeznünk. Az ország pozitív erőinek összefogása a helyes célok érdekében, nagy sikereket hozhat. Kitért arra, hogy azoknak a személyeknek értékét kell a társadalom előtt növelni, akik kötelességüket teljesítik, akik a közösség- érdekében dolgoznak és nemcsak önmaguknak élnek. Mindenütt vannak sokan, akik a közösségért, a közös érdekekért hajlandók ma és holnap szenvedélyesen küzdeni és ezeket az erőket szervezni, buzdítani kell helyes szándékaik valóraváltásá- ra. Végül további eredményes munkát kívánt a népfrontbizottságoknak, aktivistáknak. Az értekezlet délután Nagy Sándor elnökletével folytatódott. Farkas János (szigetvári járás) arról beszélt, hogy a tanácsok önkormányzati fejlődésében milyen seqítséget adhatnak a népfrontbizottságok. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke méltatta azt az együttműködést, mely a tanácsok és a helyi népfrontbizottságok között kialakult, melynek nemcsak a tanácsok és a mozgalom eredményessége látja hasznát, hanem elsősorban a lakosság. Állást foglalt amel- j lett, hogy az együttműködést a továbbiakban fejleszteni kell, mért ez a természetes. A tanácsoknak is igen fontos tömegpolitikai feladataik vannak és éppen ebben kaphatnak legtöbb segítséget a népfrontmozgalomtól. Kérte, hogy a népfrontbizottságok segítsék kialakítani az újtípusú tanácsi munkát, melynek célja, hogy jobban forduljon a lakosság felé és az eddiginél legyen nyíltabb, közérdeklődésre számot tartóbb. Pandur Jenő (Pécs, I. kerület) arról beszélt, hogy tár- sadalompolitikailag kedvező a fiatalok nagyobb részvétele a, népfront munkájában, majd segítséget kért a gyárvárosi művelődési és szórakozási lehetőségek javítására. Dr. Faller Jánosné azt javasolta, hogy minden népfrontbizottsági tag, minden aktivista segítse elő a maga példájával is az olvasómozgalom fejlesztését, mert ez egyik és nagyon fontos módja az általános műveltség emelésének Balogh György reformé- j tus esperes (Pécs) arról beszélt, hogy a közügyek iránt érdeklő- j dők és hívők képviseletében vé- I leménye egyezik az írásos és ; szóbeli beszámolóval, mely ; mindenki számára nagyszerű célokat tartalmaz. Lőrinci Károly, a KIOSZ titkára a kisiparosok mozgalmi tevékenységének jelentőségét hangsúlyozta. Szabó Jánosné (Siklós) arra hívta fel a figyelmet, hogy a falusi iskolák oktatási színvonala sokhelyütt önmagában is hátrányos helyzetet teremt a vidéken tanulóknak és e téren számos tennivalóra van szükség. Ognyeno- vics Milán főtitkár a Magyar- országi Délszlávok és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségeinek üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezletnek és arra hívta fel a figyelmet, hogy a népfrontbizottságok segítsék alkotóan alkalmazni a párt nemzetiségi politikáját és biztosítsák a nemzetiségek nagyobb számú részvételét a mozgalomban, a helyi feladatok megoldásában. A felszólalásokra Sztergár János válaszolt, majd a küldött- értekezlet megválasztotta a Hazafias Népfront Baranya j megyei Bizottságát, mely 87 ta- j, gú. Ezt követően Halasi Ilona jovaslotóra megválasztották a Hazafias Népfront V. kongresz- j szusára Baranya megye küleföt- I teit, akik a következők: Arnold I I János, dr. Adóm Antal, Balázs J László, Baratt József, Barics Rudoíiné, Benkő László, dr. Koller Jánosné, Farkas János, dr. Fekete Miklós, Földes Andrásáé, Gere Jánosné, dr. Gyöngyösi Jánosné, Horváth Endre, Köszön József, dr. Kecskés Rudolf, Keresztes János, Klobucsnik Imréné, Kozarics Mihályné, Szentistványi Gyuláné, Szilárd Béla, Sztergár János, Temesvári Béla, Kurucz Erzsébet, dr. Máté Győző, Micsó László, Mikesi Lajos, Németh Gyula, Ognye- novics Milán, Palkó Sándor, Papp István, Pákolitz István, dr. Pilaszanovich Imréné, Pohl János, Rein Magdolna, dr. Sólymos Adorjánná. Ezt követően Sztergár János javaslatára a küldöttértekezlet Achátz Imrét és Nagy Sándort a HNF Baranya megyei Bizottságának tiszteletbeli tagjává választotta. A bizottság megtartotta ülését és megválasztotta a 19 tagú elnökséget, melynek tagjai: dr. Adóm Antal, Földes Andrásné, dr. Fekete Miklós, dr. Pilaszanovich Imréné, Benkő László, dr. Csiky Ottó, Szabó Illés, Sztergár János, Keresztes János, Klepach Ottmár, Kovácsovics Márk, Vértes Tibor, dr. Faller Jánosné, Keresztény Árpád né, dr. Gyöngyösi Jánosné, Dómján Péter, Dékány Gézáné, Hánzs Gyula, dr. Sólymos Adorjánná. A megyei bizottság elnökének dr. Adóm Antalt, titkárának Sztergár Jánost választotta meg a megyei bizottság. Hat munkabizottság alakult és ezek vezetőit is megválasztották. A HNF Baranya megyei küldöttértekezlete dr. Adóm Antal zárszavával ért véget. . Köszön József Baranyaiak a kongresszuson (Munkatársunk telefonjelentése) Szerdán reggel 9 órakor a kongresszusi munkabizottságok megválasztásával kezdte meg első napi munkáját a termelő- szövetkezetek II. országos kongresszusa. A jelölő, a szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottság után öttagú szerkesztő bizottságot választottak a küldöttek, amelynek elnöke Fischer Ferenc, a Belvárdgyulai Közös út tsz elnöke lett. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének beszámolója után a kongresszus délelőtti szünetében kerestük meg Fischer Ferencet, hogy megkérdezzük mi lesz a bizottság munkája. — Egy dokumentumot adunk ki a kongresszus teljes anyagáról — válaszolta —, amely a beszámolót és valamennyi felszólalást tartalmazza majd. A kiadvány mintegy 3000 példányban készül el és megküldjük az ország valamennyi termelőszövetkezetének. A munka máris elkezdődött, és legkésőbb április közepéig szeretnénk postára adni a kongresszusi dokumentumot. A délutáni első felszólaló Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes volt, aki a kormány nevében több fontos bejelentést tett. A szünetben a küldöttek baranyai csoportja is ezt a felszólalást tárgyalta, vitatta a parlament folyosóján. A Pécsi TSZ Szövetség küldöttjét, Kiss Károly egerági tsz-elnököt kérdeztük meg. Véleménye szerint, hogy fogadja majd a szövetkezeti tagság a kormány legújabb szociális intézkedéseit.- A legidősebb termelőszövetkezeti generációt a 60. éven felüli férfiakat és a 65. éven felüli nőket, tehát a nyugdíjra nem jogosult járadékosokat érinti igen kedvezően ez az intézkedés. A járadékok 100, illetve 60 forinttal való felemelése azt jelenti, hogy aki eddig 312 forint járadékot kapott, az a jövőben (1973-ban) 412 forintot fog kapni. Áz özvegyi, illetve házastársi járadék pedig az eddigi 40 forint he- lyett 100 forint lesz. Azért nagy- jelentőségű ez az intézkedés, mert a legrászorultabb réteget segíti, akiknek a száma a mi szövetségünkben is magasabb, mint a rendes nyugdíjasoké. A másik két bejelentés legalább ilyen fontos, eddig a nyugdíjba menő tsz-tagok nyugdíjösszegének megállapításánál az utolsó három évet vették figyelembe. A jövőben viszont az utolsó öt év közül a számára legkedvezőbb három évet választhatja a tsz-tag. Megszüntették a termelőszövetkezet nyugdíjösszeg felső határának korlátozását is, ami igen méltányos. Ezzel az intézkedéssel a tsz-tagok is az ipari alkalmazotti nyugdíjasokkal kerülnek egy szintre. A kongresszus első baranyai felszólalója Baksai Antal, a boksái Eiüstkalász elnöke volt, aki délután negyed 5-kor kapott szót. Nagy tetszést váltott ki Baksai Antal felszólalásának az a része, amelyben a területi szövetségek továbbfejlesztésének lehetőségeit vázolta. (Beszédét holnapi számunkban ismertetjük.) — Rné —• Ianus Pannonius J anus síremléke — A Janus-fordítások műhelyproblémái A tudományos ülésszak második napja A Janus Pannonius emléké- | nek szentelt tudományos ülés- ] szak második napjának beveze- j tő nagy előadását Petrovich j Ede tartotta, Janus Pannonius Pécsett címmel. Az előadáshoz , öt kiselőadás kapcsolódott. A budapesti Rózsa György Janus síremlékéről tartott előadást. Nyilvánvaló — mondotta —, hogy Mátyás politikája számára a halott összeesküvő már nem jelentett veszélyt, hasonló képpen tisztes eltemetése, síremlékének emelése sem. A hányatott sorsú költő végső nyughelyének külső formájáról két régi írott adattal rendelkezünk. Az elsőben X. Leó pápai kívánságára, a pécsi káptalan beszámol a temetésről. Á második egy öt kiadási megért gyűjtemény, amely az antik és humanista kor szellemi nagyságainak síremlékeiről szól, azok leírását tartalmazza. Az első kiadás a boroszlói Siegfried Rybisch nevéhez fűződik, az utolsó pedig Marcus Zuverin van Boxhorn nevéhez, akit az 1671-es utrechti gyűjtemény Iri- odójaként tüntettek fel. Száz- huszonöt síremlék szerepel benne. Janus Pannonius még életében megírt sírversének négy sora téglalapalakú táblán olvasható, amelyen rózsákkal és levelekkel, két szárnyas oroszlánfej között elhelyezett koskoponya díszítmény van. Az egész formája egy szarkofág rövidebb oldalára emlékeztet, s megfelel a korabeli formáknak. Rózsa György valószínű- I nek tartja, hogy levelezés útján gyűjtötték össze a síremlékek . leírásait, de az is elképzelhető, hogy külföldön tanuló boroszlói diákok szedték össze. A kosfejet tépő oroszlán elmú- j lást szimbolizáló motívuma végső soron a római kori Pannónia provinciális síremlék-kultúrájára j vezethető vissza, amelynek hasonló korabeli emlékét Szom- ] bathelyen.. lelték meg. A délelőtti tudományos ülésszakon szót kaptak a műfordí- j tők is. A Janus-fordítások elvi i és műhelyproblémáiról először Csorba Győző beszélt. Mint elmondotta, a Janus-fordítások eddig még kellőképpen föl nem fedezett különlegessége abban van, hogy magyar költőt kell magyarul megszólaltatni, de olyan magyar költőt, aki latinul írt. Az olvasóval érzékeltetni kell azt, hogy ezeket a verseket először nem magyarul írták, tehát némileg el kell idegeníteni a szöveget. Szólt azokról a nehézségekről is, amelyet fordítás közben a kritikai kiadás hiánya okozott. Sok filológusi, szövegelem- ző munkát jelentett mindez a fordító számára. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy remélhetőleg később Janüs Pannoniushoz mindenben méltó fordítósok születnek, aminek előfeltétele számos elméleti és gyakorlati kérdés tisztázása. A másik Janus-fordító,, Weöres Sándor rögtön a bevezetőben elmondotta, hogy hiányos latintudása miatt Kardos Tibor nyersfordításai alapján dolgozott. Szabadon elmondott kiselőadásában nem annyira a fordítás műhelygondjairól szólt, hanem Janus költészetének mai hatásáról. Az ülésszak résztvevői délután autóbusszal Szigetvárra és Siklósra látogattak. Befejeződött az irodalomtörténeti vándorgyűlés A Magyar Irodalomtörténeti j Társaságnak — a TIT-tel, a Ba- | ranya megyei és Pécs városi j Tanáccsal közösen rendezett j — háromnapos vándorgyűlése í tegnap befejeződött. A Janus Pannonius-jubileumhoz kapcsolódó vándorgyűlés utolsó napi, heves vitát kiváltó témája a klasszikusok színpadra alkalmazásának vagy modernizálásának problémája volt. Nagy Péter egyetemi tanár tartotta a bevezető előadást, leszögez- j ve a tényt, hogy klasszikusaink színrevitele napjaink új, általában örvendetes divatja lett. A klasszikus drámák reneszánsza j elsősorban a színházlátogató, { irodalomkedvelő közönség í szemszögéből nagy nyereség, | hiszen újabb és újabb tömegeket hódít meg így a színház klasszikus íróinknak. Ez az új „divat” azonban életre keltette az irodalmárok és színházi emberek régi vitáját, amely az irodalom és a színpad látszólagos, vagy vélt ellentétére épül. Nagy Péter előadása nagyrészében az eredetiség követelményének és fogalmá- j nak tisztázásával foglalkozott, illetve konkrét példákon elemezte a kérdést. Végkövetkeztetésként elmondta, hogy minden esetben az eredeti müvet kell színre vinni, s ha az „ellenáll”, ha jelentősebb változások nélkül nem alkalmazható színpadra, új drámát kell belőle írni, miként az más irodalmakban már elfogadott megoldás. Magyar nyelven beszélő magyar szerzőt magyarra fordítani — ez nem járható út. Az előadáshoz két korreferátum kapcsolódott, Marton .Endréé, a Nemzeti Színház igazgatójáé és Keresztáry Dezső irodalomtörténészé, akinek hozzászólását - távollétében - úgy olvasták fel. Majd vita következett, amelyben sokan szólaltak fel, többek között Pándi Pál egyetemi tanár is. Az irodalomtörténeti vándorgyűlés végül az elnöklő Weber Antal zárszavával ért véget, aki hangsúlyozta a vándorgyűlés eredményességét és kifejezte o részvevők elismerését az alkq lomhoz illő szervezésért és ven déglálásért. v k
