Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

1972. március 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Alapításának 20. évfordulóját ünnepelte tegnap Pécsett a Ba­ranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat. Kelemen György igazgató méltatta ha­zánk felszabadulása közelgő évfordulójának jelentőségét, majd ismertette a gyár eredmé­nyekben gazdag két éytízedét. Az ünnepség alkalmából Keresz­ti József gazdasági igazgató­helyettest, Neth József gépko­csivezetőt, Jerger János lakatos­csoportvezetőt és Bank Tibor gyártáselőkészítőt a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítették. Márk Endréné, Vincze Dezső és Békefi Tibomé vezette munkacsapatoknak a kitüntető szocialista brigád cí­met adományozták. Az 1971. évi munkaverseny első helye­zettje a mohácsi villanyszerelő részleg lett — vezetőjük Kól- csics János — elismerésül ván­dorserleget kapott. Kilencvenöt dolgozónak törzsgárda jelvényt nyújtottak ót. A vállalat dolgo­zói között — átlag — egy havi bérnek megfelelő nyereségré­szesedést osztottak ki. * Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Politikai Akadémiá­jának soron lévő előadását teg­nap tartották Pécsettt az Okta­tási igazgatóság előadótermé­ben. Megnyitót mondott Tóka Jenő, a MÉSZ igazgatója, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Előadást: Integrációs fo­lyamatok a világgazdaságban címmé/, dr. Zinlróber Ferenc egyetemi tanár tartotta. * „Hatékonyság a városfejlesz­tésben" címmel tartott előadást tegnap a műszaki és közgazda- sági propaganda hónap kere­tében Tóth Zoltán városi építési és közlekedési osztályvezető. Előadásában a városfejlesztés gazdaságossági és társadalmi hatékonyságának feltételeit ele­mezte és részletesen foglalko­zott a távlati tervezés és a vá­rosfejlesztés kapcsolatával. Tegnap befejeződtek a „Baj­nok kerestetik" című áttörő^ rá­diós vetélkedő megyei döntői az Építők úti általános iskolában. A vetélkedő célja az volt, hogy felkeltse az olimpiai játékok iránti érdeklődést a gyerekek között, aktív sportolásra ser­kentsen és a sport szeretetére neveljen. A kétnapos versenyen —, melyre nyolc csapat neve­zett — a győzelmet a Tanár­képző Főiskola Gyakorló Általá­nos Iskolájának csapata sze­rezte meg. Ök képviselik a me­gyét a területi döntőn, melyet a rádió is közvetít majd. •it Tegnap megtartotta alakuló ülését a KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett működő me­gyei mezőgazdasági ifjúsági ré­tegtanács. A 33 tagú tanács el­nöke Mayer Béla, a Bolyi Álla­mi Gazdaság KISZ-csúcstitkára, titkára Kemény Árpád, a Me­gyei KISZ Bizottság munkatársa lett. Az alakuló ülésen három munkabizottságot választottak: szövetkezeti munkabizottságot, lakóterületi munkabizottságot és az állami mezőgazdasági üze­mek munkabizottságát. * Tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházában tanácskozásra gyűltek össze a megye ÁFÉSZ elnökei. Fő témaként az 1971. évi beruházások, az építkezé­sekre fordított összegek megha­tározása, illetve azok mérséklé­se szerepelt. it Három tavasz Magyarorszá­gon címmel ünnepi klubfoglal­kozást rendezett o mohácsi Ifi­vezetők Klubja, tegnap késő délután a mohácsi ifjúsági Házban. A forradalmi ifjúsági napok keretében megtartott ün­nepi klubfoglalkozás során a mohácsi ifivezetők saját maguk által összeállított zenés-irodalmi műsorban emlékeztek meg már­cius 15-ről, március 21-ről és hazánk felszabadulásának 27. évfordulójáról. Az Ifivezetők Klubja erre az alkalomra ven­dégül látta, a város általános iskoláinak most végző úttörői közül azokat, akik jövőre ifive­zetőkként kívánnak tevékenyked­ni az úttörő-csapatoknál. A holnap ifivezetőit Nemeskéri Imre, a mohácsi Városi Úttörő Elnökség elnöke tájékoztatta az ifivezetnk mozgalmi munkájá­ról, a klubtagok pedig beszá­moltak klubjuk életéről, prog­ramjairól. Ianus Pannonius Négynapos tudományos üléssiak kezdődött Erb János felvétele Kardos Tibor akadémikus megnyitja az ülésszakot Kedden délelőtt kilenc órakor a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karának aulájában a költő munkássága elemzésének szentelt négynapos tudományos ülésszak kezdődött, amelynek megnyitóján megje­lent Bocz József, az MSZMP Baranyai megyei Bizottságának titkára, Horváth Lajos, a Bara­nya megyei Tanács elnöke és Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyettese. A megyei és városi tanács védnöksége alatt rendezett ülés­szakot a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az MTA Ókortudomá­nyi Kutatócsoportja, a magyar bölcsészettudományi karok régi magyar irodalomtörténeti tan­székei és a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar irodalomtörté­neti tanszéke szervezte. Az elnökségben helyet foglalt Kardos Tibor akadémikus, dr. Szotáczki Mihály, a Jogtudomá­nyi Kar dékánja, Harmattá Já­nos akadémikus, Klaniczay Ti­bor akadémikus, Horváth János egyetemi tanár, Borzsák István egyetemi tanár, Keserű Bálint egyetemi adjunktus. A délelőtti ülésen Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár elnökölt. A tudományos ülésszakot Kardos Tibor akadémikus nyi­totta meg. Mint elmondotta, a Janus-probiémák megoldásában egy sor tudományág érdekelve van, és elsősorban a költő éle­tével kapcsolatban vannak még homályban lévő részletek. A Ja- nus-kutatások mindmáig nem tudtak kritikai kiadást lehetővé tenni. Kardos Tibor bejelentette, hogy az ő közreműködésével Horváth János egyetemi tanár és Horváth Judit kezdenek hoz­zá egy kritikai kiadás előkészí­téséhez, amely előreláthatóan öt év múlva jelenhet meg. Ak­kor tehát hiteles szövegű kiadás áll majd többek között a fordí­tók rendelkezésére. Azt is hoz- I cselekvő humanizmusára hívta zátette, hogy a jelen tudomá­nyos ülésszak anyagát a Ma­gyar Tudományos Akadémia ki­adja, amelynek szerkesztői Kar­dos Tibor és V. Kovács Sándor lesznek. Ezt követően Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­ke a vendéglátó szervek nevé­ben köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Mint elmondotta, oz utódok önmagukat becsülik meg a nagy halottak eszméinek fel- használásával, az ő értékeik fel­ismerésével a maguk értékeiről vallanak. A tanácskozás színhelyét ren­delkezésre bocsátó vendéglátó egyetem nevében dr. Szotáczki Mihály dékán mondott köszön­tő beszédet, amelyben Janus fel a hallgatóság figyelmét. A tanácskozást Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár nyitotta meg, felkérve Kardos Tibort „Janus költészete, hivatástuda­ta és a közép-európai humaniz­mus” című vitaindító előadásá­nak megtartására. Előtte néhány szóban emlékeztetett arra, mint a régi pécsi bölcsészettudomá­nyi kar Olasz Intézetének taná­ra figyelhetett fel tanítványának, Kardos Tibornak akkor feltűnő tehetségére. A keddi napon a nyitó nagy­előadás után tíz ún. kiselőadás hangzott el, köztük négy kül­földi tudós, Jozet Ijsewijn (Leu­ven), Josef Hamm (Bécs), Jan Slaski (Varsó) és Dávid András (Újvidék) előadása. A régi magyar irodalom és az iskola Kedden délelőtt a fenti cím­mel folytatta tanácskozását a Janus Panncnius-jubileum alkal­mával Pécsett rendezett iroda­lomtörténeti vándorgyűlés. A bevezető előadást Bécsy Tamás, az irodalomtudományok kandi­dátusa tartotta. A régi magyar irodalom oktatásának számta­lan problémája között elemezte azt a gondot, amit a gimnázium második osztályában, kevés óra­számban tanítandó anyag el­szigeteltsége okoz. Az irodalom- történet és a történelem taní­tásának időbeli eltérése, a régi irodalom nyelvi nehézségei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar irodalom kezdeti szaka­szai, első nagy egyéniségei nem tudnak igazán maradandó él­ményt nyújtani a diákoknak, ha­mar kiesnek az emlékezetből. Erre vonatkozóan érdekes fel­mérésekkel támasztotta alá | elemzését: bölcsészkarra készü­lő érettségizők is alig egy-két Balassi- és Janus Pannonius- | versre, a kuruc költészet néhány markáns darabjára emlékeznek ! csak e századok irodalmából. Ebből pedig az is következik, hogy a régi magyar irodalom tanításának sok lehetősége — | köztük az egészséges nemzeti érzésre, az irodalom értő szere- | telére nevelés — kihasználatla- i nul marad. Bécsy Tamás nagy j érdeklődéssel kísért előadásá- í ban újszerű gondolatokat ismer­tetett e probléma megoldásának j lehetőségeiről is . Az irodalomtörténeti vándor- gyűlés résztvevőit délután Tüs­kés Tibor kalauzolta végig Pécs irodalmi nevezetességű helyein. Jutalom a legjobbaknak Onnepi termelési tanácskozást tartott tegnap délelőtt a Pécs város és vidéke Fogyasztási Szövetkezet a Ságvári Endre művelődési ház nagytermében. A hazánk felszabadulásának 27. — Indulásra kész az Általá­nos Mezőgazdasági Összeírás apparátusa. Az elmúlt héten be­fejeződött az összeírást végre­hajtó számlálóbiztosok, felül­vizsgálok felkészítése. A kor­mányrendelet alapján egységes szempontok szerint április első napjaiban Baranyában több mint 800 fő — nagyobbrészt pe­dagógus és tanácsi dolgozó — kezdi meg az adatgyűjtést. Munkájuk eredményeként ka­pott adatok —, melyet kizárólag statisztikai célra használnak fel — a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek eddig kevésbé is­mert területéről adnak számot. I brigádja is. évfordulója tiszteletére rende­zett munkaértekezleten Csányi Sándor, a szövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet, illet­ve értékelte az 1971. évi mun­kát, ismertette az 1972. évi ter­veket és célkitűzéseket. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően közel 80 ezer forint ösz- szegű jutalmat osztottak ki a munkaversenyben kiváló ered­ményt elért dolgozók és szocia­lista brigádok között. A „Kiváló Dolgozó" kitüntetést 33 dolgozó kapta meg, 9 üzem „Kiváló egy­ség” lett. A szocialista munka- | versenybe benevezett brigádok közül a faipari üzem 4 brigád­ja áll az élen. A sorrend: első a „Gagarin", második a „Kos­suth”, harmadik a „Rákóczi” és negyedik a „Lenin” nevét viselő brigád, de jó eredményt ért el a villanyszerelő részleg „Tán­csics”, a Szőlőskert Kisvendéglő „József Attila”, illetve a kozár- mislenyi vegyesbolt „Kossuth” Hogy nylon '*'* HARi5NYA8AN LBGObiNoS^&AK A ‘ÖNN!/Ü• $2ÉP • OLCSÓ' Elutaztak küldötteink a TOT-kongresszusra Tegnap délután fél kettőkor j Pécsett a Mecsek és Dráva- j menti Tsz Szövetség Déryné utcai székházában búcsúztatták el a TOT II. kongresszusára utazó termelőszövetkezeti kül- I dötteket. A pécsi területi szö­vetséget tizen képviselik Buda­pesten, Papp Zoltán, a szövet­ség elnöke, Sziveri Kálmán, a mágocsi Béke Tsz elnöke, Bok­sái Antal, a baksai tsz elnöke, Kustra Fálné, a felsőszentmár- toni tsz főkönyvelője, Tihanyi József, a vejti, Weisz János, a gödrei, Máté Antal, kaposszek- csői tsz elnöke, Neiczer József, a szentlászlói tsz főagronómusa, dr. Sáros/ István, a kétújfalui tsz párttitkára és Kaposi Lajos- né, a görcsönyi tsz nőbizottsá­gának elnöke. Meghívták a kongresszusra Pöiöske Nándort, az abaligeti Petőfi Tsz nyugdí­jasát, aki öt éven át tagja volt az Országos Tanácsnak, mint a tsz akkori gépcsoport vezetője 1967-ben részt vett a TOT első országos kongresszusán is. A küldöttek közül ketten Szi­veri Kálmán és Baksai Antal voltak ott az első kongresszu­son. Az indulás előtti fél órá­ban, míg a küldöttek gyülekez­tek, az öt év előtti emlékei­ket elevenítették fel apró mo­mentumokat a kongresszus mun­kájából részleteket meséltek el a legérdekesebb felszólalások­ból. — öt év hosszú idő, sokat fejlődtek azóta a termelőszövet­kezetek, változtak a körűimé- j nyék is. Baksai Antal, aki az ! első kongresszuson is felszólalt s most újra felszólalásra készül, Oz első kongresszus eredményei­ről így nyilatkozik. — A határozatok, amelyeket akkor hoztunk zömmel megvaló­sultak, tehát helyesek voltak. Az akkori nagy témák közül talán a háztáji és a melléküzemek kér­dését említhetném, rengeteg felszólalás foglalkozott ezekkel. Az első kongresszus legnagyobb jelentőségét a területi szövet­ségek létrehozásában látom. A kongresszus áprilisban volt s az év végéig minden megyé­ben megalakultak a tsz-ek ér­dekképviseleti szervei, a területi szövetségek, amelyek azóta is életképesen működnek. Mégis, ha azt kérdeznék személy sze­rint mit várok a második kong­resszustól, azt felelném tömören és egy mondatban: a kongresz- szus határozza meg a területi szövetségek továbbfejlesztésé­nek irányát. S hogy mi legyen ez az irány, a saját véleménye­met ezzel kapcsolatban a kong­resszuson fogom elmondani, ha szót kapok. A küldöttek pécsi csoportjával utazott el Bíró Sándor, a szövet­ség titkára is. A mohácsi szö­vetség tíz tagú küldöttsége is kedden délután 2 órakor indult Budapestre Mohácsról. A Duna és Karasica menti Tsz Szövet­ség tagszövetkezeteit a követ­kező küldöttek képviselik a kongresszuson: Fischer Ferenc, a szövetség elnöke, Szabó Má­tyás, bolyi tsz elnök — ők ket­ten már részt vettek az első kongresszuson is — továbbá Kerner Adám szalántai, Horváth László egyházasharaszti és Kiss Károly egerági tsz elnök, Schnei­der Béla, a lippói tsz főagronó­musa, Imre Ferenc, a babarc! tsz párttitkára, Bubregh Illés, a mohácsi Új Barázda Tsz ellen­őrző bizottságának elnöke és ifj. Szabó Józsefné, a kátolyi tsz nőbizottságának elnöke. — Részt vesz a kongresszuson dr. M ajzik Jeremiás, a szövetség titkára is. A megyei pártbizott­ságot dr. Nagy József, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának titkára, a Megyei Taná­csot pedig dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyette­se képviseli Budapesten a ter­melőszövetkezetek ma megnyíló második országos kongresszu­sán. Kiss Tibor kiállítása a Kisgaláriában Tegnap, március 28-án, ked­den délután öt órakor a pécsi Kisgaiériában megnyílt Kiss Ti­bor képkiállítása. A megnyitót j Bizse János festőművész mond- j ta, s utána kértük az alábbi ! -nyilatkozatot Kiss Tibortól:- Pécsi születésű vagyok, s a képzőművészettel gyerekkorom óta foglalkozom, párhuzamosan irodalommal és zenével. Sőt, kiskorom óta dédelgettem ma­gamban azt a gondolatot, hogy épitész leszek s ez az álmom j meg is valósult. De — bá' nem megszakítás nélkül — a képző- | művészeti tevékenység folyama­tosan végigkisérgette egész életemet. Ez az első önálló je­lentkezésem. 1957-ben Tillai Er- nővel és Lantos Ferenccel vöd már egy közös kiállításom is, ahol egyesek szerint feltűntem túl élénk színeimmel. Végül is a festészet nagyon szigorú, mondhatnám nagyon op-art építészet oldódása nálam. Két­ségtelenül ez érződik ebben a hobby-szerűen űzött festészet­ben, mely azonban mégsem hobby, mert a hobbyt abba le­het hagyni, ezt meg nem. Tanácskozás a vizgazdáikodásról Az agrár- és a vízügyi szók- j emberek eredményes együtt- j működésének köszönhető, hogy j Dél-Baranyában megváltozott a I táj „műszaki” arculata. A je­lentősebb vízfolyásokon és csa­tornákon végzett mederrende­zési munkákkal lezárult o víz­rendezés hősi korszaka — hang­zott el azon a tanácskozáson, amelyet tegnap a vízügyi igaz­gatóság és a vízgazdálkodási társulatok szakemberei tartot­tak Sellyén. Kiss György vízügyi igazgató megnyitója után Dr. Zsuffa 1st- j ván műszaki tanácsadó, hidro- lógus mérnök tartott előadást a dombvidéki vízrendezés hid­rológiai alapjairól. Előadásá­ban hangsúlyozta, hogy milyen jelentős eredmények érhetők el a vízgazdálkodásban, ha a számítógépek munkáját igény­be veszik. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy a jövő egyik fő fel­adatává a talaj vízháztartásá­nak szabályozása lépett elő, mert ennek segítségével való­sulhatnak meg az eredményes vízgazdálkodás távlati céljai. Új szolgáltatás az Autóklubban: l-es szemle Általános karbantartást, úgy- | nevezett l-es szemlét vállal a ; Magyar Autóklub pécsi Citrom utcai műszaki állomása április 1-től. Az l-es szemlét ötezer ki- j lométerenként ajánlatos elvé­geztetni, hiszen olyan fontos karbantartási műveletek tartoz­nak ide, mint a zsírzás, olajcse­re, fékolajellenőrzés, kormány- műellenőrzés. a motor teljes mű­szeres átvizsgálása, akkumulá­torellenőrzés, a világítás, a gu­minyomás ellenőrzése, belső tisztítás, kívánság szerint polí- rozás, fékhatásmérés, fékállítás stb. Az Autóklub ezt a szolgálta­tást csak a klubtagok részére nyújtja, de még ígysem tudnak korlátlanul elfogadni jelentkezé­seket. Ebben az évben mintegy 50 kocsi rendszeres l-es szem­léjére van lehetőség. A szolgál­tatás költsége típus ó! függően í változik. Jelentkezni április 1-ig I lehet a klubirodában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom