Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

Ära; 8ß fillér VHég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 75. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 29., szerda A mezőgazdasági szövetkezeiéit alkotó kongresszusa M a kezdődik a mezőgazda­sági szövetkezetek máso­dik országos kongresszu­sa. Több mipt egymillió terme­lőszövetkezeti, szakszövetkezeti és halászati szövetkezeti tag megbízásából három napon át tanácskozik az Országházban 450, titkos szavazással megvá­lasztott küldött. Számba veszik a tsz-rnozgalom minden lénye­ges kérdését, az első kongresz- szus óta eltelt öt évben végzett munka eredményeit, fogyaté­kosságait, értékelik a mezőgaz­dasági szövetkezetek önkor­mányzati szerveinek eddigi te­vékenységét és javaslatokat tesznek arra, hogy miképpen lehet még sikeresebbé tenni a szövetkezetek működését. Ott lesznek a kongresszuson a pórt, a kormány, a közélet és a tu­domány képviselői is. A kong­resszus tehát jó alkalom arra, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek sokoldalúan megvitas­sák a mai helyzetet, a X. párt- kongresszuson, valamint a IV. ötéves tervben megjelölt fel­adatokat. Gondos és alapos előkészí­tés után került sor erre a kong­resszusra. Minden szövetkezet­ben közgyűlésen mondtak vé­leményt a tagok a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa által még a múlt év végén közreadott irányelvekről, s ar­ról, hogy ők hogyan ítélik meg c nagyüzemi társas gazdálko­dás mai helyzetét, fejlődési le­hetőségeit Ezt követően a te­rületi szövetségek küldöttvá­lasztó értekezletein összegezték oz adott tájon, termelési körzet­ben szerzett tapasztalatokat, in­dítványokat, s választották meg o megújuló TOT togjainok túl­nyomó többségét és a kong­resszusi küldötteket. Mindazok, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy a szövetkezeti tagok kép­viseletében részt vesznek a ma kezdődő tanácskozáson, bősé­ges és tartalmas kongresszusi útravalót kaptak megbízóiktól. Valamennyi küldöttválasztó értekezleten erős hangsúlyt ka­pott a párt jó politikájának, a munkásosztály támogatásának szerepe az elért eredmények­ben. Az a felismerés és szilárd meggyőződés, hogy mint eddig, ezután is csak a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság alapvetően azonos érdekeltsé­gére épülő, testvéri együttmű­ködése lehet az egészséges tár­sadalmi és gazdasági fejlődés legfőbb biztosítéka. Ebben a szövetségben a mezőgazdaság iparosodásával egyidőben mind fontosabbá válik a gazdasági tartalom, az áru- és termelési kapcsolatok egyre szerteága­zóbb rendszere. Joggal várja el a munkásosztály, az egész or­szág a termelőszövetkezetektől — saját érdekük is azt diktálja —, hogy minden rendelkezésük­re álló lehetőséget hasznosítsa­nak a termelési eredmények és jövedelmek növelésére, a költ­ségek csökkentésére, az élelmi­szerellátás javítására, a nép­gazdaságnak annyira nélkülöz­hetetlen mezőgazdasági export fokozására. Ezeknek a követelményeknek kizárólag saját erőfeszítéseikkel nem tudnak megfelelni a szö­vetkezetek. Évről évre több mú­lik azon a mezőgazdaságban, hogy milyen, mennyi gépet, al­katrészt, berendezést, másféle ipari eredetű termelési eszközt és milyen áron vásárolhatnak a szövetkezetek. S nem mindegy az sem, hogy a pénzügyi gaz­dálkodós, a vállalati önállóság és egyenjogúság törvényben szentesített elve mennyire való­sul meg a gyakorlatban. Sok szó esett az eddigi ta­nácskozásokon, s bizonyára be­szélnek a kongresszuson is az érdekképviseletről, az érdekvé­delemről. Az eddigi tapaszta­latok szerint a szövetkezeti ta­gok és vezetők túlnyomó több­sége azt a helyes felfogást vallja, hogy az érdekvédelem létjogosultságát szocialista terv­gazdálkodósunk szolgálata ad­ja. Az a törekvés, hogy minden szövetkezet a törvényes keretek között a lehető legeredménye­sebben járuljon hozzá népgaz­dasági céljaink meavalósításá- hoz, tagjaik jólétének megala­pozott növeléséhez. Ebből fa­ltad a szövetkezeti szövetségek­nek, a TOT-nak, és a mostani kongresszusnak az a joga és kötelessége is, hogy észrevéte­leivel, javaslataival segítsen el­hárítani minden akadályt, ami a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő előnyök, lehetőségek hasz­nosítása ellen hat Gátló ténye­zők természetesen nemcsak szö­vetkezeteken kívüli okok lehet­nek és vannak, hanem olyanok is, amelyeket maguk a szövet­kezetek háríthatnak el, szüntet­hetnek meg. Megcáfolhatatlan igazság, hogy az érdekvéde­lemnek a szövetkezetben kell kezdődnie. A közös gazdaság erejéhez, hatékony gazdálkodó­sához nélkülözhetetlen, hogy az alapszabálynak megfelelő, demokratikus rend, öntudatos fegyelem, szorgalmas és hoz­záértő munka legyen a szövet­kezetekben és ne tűrjenek meg semmiféle törvénysértést, sza­bálytalanságot, visszaélést. S zocializmust építő munkánk egyik legnagyobb eredmé­nye a mezőgazdasági szö­vetkezetek létrehozása, megszi­lárdulása. Hogy biztonságosan és még gyorsabban haladhas­sunk tovább, ahhoz járulhat hozzá alkotó munkájával, oko3 és megfontolt tanácskozásával, megalapozott javaslataival a mezőgazdasági szövetkezetek második kongresszusa. Ezt vár­ja tőle, résztvevőitől nem csu­pán a szövetkezeti tagság, ha­nem egész társadalmunk. Szentegát, Boly, Bikái, Bogádmindszent Tiszta állami gazdaságok Tegnap, március 28-án, ked­den délelőtt Szentegóton ülése­zett az állami gazdaságok köz­pontjának Tolna-Baranya me­gyei főosztálya, a MEDOSZ me­gyei titkársága, a Baranya me­gyei KÖJÁL és a Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége. A tanácskozáson —, amelyet az üzemegészségügyi hónap alkal­mából rendeztek meg — érté­kelték az állami gazdaságok tisztasági versenyét, E szerint a négy első hely a következőkép­pen alakult: Szentegát, Boly, Bikái és Bogádmindszent Ezek a gazdaságok a Vöröskereszt megyei szervezetének oklevelét kapták. Ez az oklevél feljogosít­ja őket a Tiszta állami gazdaság cím viselésére. Kaptak mellé egy azonos feliratú diszbélyeg- zőt is. Tegnap a Szentegátí Ál­lami Gazdaság tí megye vala­mennyi állami gazdaságát tisz­tasági versenyre hívta. Befejezőinek Moszkvában a szovjet-magyar tárgyalások Bajbakov, miniszterelnök-he­lyettes, a Szovjet Állami Terv­bizottság elnöke, Mihail Le- szecsko és Venjamin' Dimsic miniszterelnök-helyettesek, And­rej Gromiko külügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereske­delmi miniszter, Szemjon Szkacskov, a külgazdasági kap­csolatok Szovjet Állami Bízott­f ságának elnöke, cr szovjet kor­mány több minisztere és mi­niszterhelyettese. Fock Jenő miniszterelnök rö­vid pohárköszöntöjében köszö­netét mondott a Szovjetunió vezetőinek a gazdasági tárgya­lások folyamán tanúsított 1 (Folytatás a 2. oldalon) i A tartalomból^ A lengyel Szejm alakuló ülése (2. old.) Ünnepi diákhangverseny (3. old.) Négynapos tudományos ülésszak kezdődött (5. old.) Áczél György látogatása Pécsett Aczél Gyrögy (az asztalfőn középen) a pécsi Akadémiai Bizottság tagjainak körében Fokozott Intenzitás, változat­lanul szívélyes atmoszféra és együttműködési készség jelle­mezte a magyar kormánykül­döttség moszkvai tárgyalásai­nak második napját. A két ország vezetőinek tár­gyalássorozata kedden délelőtt érte el csúcspontját, amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra fogadta Fock Jenőt, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tag­ját, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnökét. Az SZKP és a magyar kormány vezetője közötti találkozó an­nak a megállapodásnak a szel­lemében jött létre, amely idén februárban született Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára között. Leonyid Brezsnyev és Fock Jenő ez alkalommal is a ma­gyar-szovjet gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseiről folytatott eszmecserét, de a ta­lálkozóról kiadott moszkvai hi­vatalos közlemény szerint idő­szerű világpolitikai kérdések is szóbakerültek. A szovjet és a magyar állam­férfiak egy és háromnegyed órás megbeszélését „a pártja­ink és országaink közötti kap­csolatokat általánosan jellemző teljes és kölcsönös megértés, a testvéri barátság légköre j II*- mezte”. Kedden délelőtt folytatták megbeszéléseiket a magyar kormányküldöttség tagjai is. Vályi Péter miniszterelnök-he­lyettest Mihail Leszecsko, a Szovjet Minisztertanács elnök­helyettese fogadta. A kora délutáni órákban Alekszej Koszigin miniszterelnök magyar kollégájának vendége volt, aki a moszkvai magyar nagykövetség dísztermében ebédet adott a kétoldalú gaz­dasági tárgyalásokon résztvevő szovjet partnerek tiszteletére. A magyar kormányküldöttség tag­jain kívül a reprezentatív foga­dáson részt vett többek közt Rapai Gyula nagykövet is. Szovjet részről Koszigin kor­mányfőn kívül jelen volt Dmit- rij Poljanszkij első miniszterel­nök-helyettes, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Konsztar- tyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Nyikolaj A felszabadulás ünnepére készül Baranya Koszorúzások, ünnepi gyűlések Tegnap délután Aczél György, az. MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára Pécsre látogatott Találkozott a Pécsi Akadémiai Bizottság tagjaival és a felső­oktatási intézetek vezetőivel. Az Akadémiai Bizottság tevékeny­ségéről dr. Tigyi József egyete­mi tanár tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki ez­után tudománypolitikánk idő­szerű kérdéseire válaszolt. Látogatására Aczél György elvtársat elkísérte Novics János, dr. Nagy József és Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárai, továbbá Ambrus Jenő, a Városi Pártbi­zottság első titkára. Részt vett a találkozón Horváth Lajos, a Me­gyei Tanács elnöke; a Városi Tanácsot Papp Imre elnökhelyet­tes képviselte. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulóját hagyományos ün­nepélyességgel köszönti Bara­nya megye és Pécs város. Az ünnep tiszteletére fellobogózzá.k a lakóépületeket, nemzeti színű és vörös zászlókkal ékesítik a központi tereket. Pécsett március 31-én, 14 órai kezdettel a Kesztyűgyár kultúr­termében ünnepi nagygyűlést tartanak. A város üzemeiben, Törzsgárda-pótlék havonta Ötszázalékos bérfejlesztés a Pécsi Sütőipari Vállalatnál Az iparra jellemző fluktuáció a Pécsi Sütőipari Vállalatot sem kíméli. A múlt év folyamán a vállalat 425 dolgozójából 246 fő cserélődött ki. A helyzet még súlyosabb a munkásállomány körében. Két éve a munkások közötti fluktuáció meghaladta a kétszáz főt, mély a múlt évben valamennyire mérséklődött: 135- en cseréltek munkahelyet. A fluktuációcsökkenést kedvezően befolyásolta az, hogy tavaly a második és negyedik negyedév­ben nagyobb mérvű béremelést hajtottak végre. A bérrendezés általános volt, mely közel öt százalékos bérnövekedést jelen­tett. Ezzel az intézkedéssel a munkásállományú dolgozók éves jövedelme közel huszonhétezer forintra emelkedett. A bérpreferencia nagy részét alapbéresítették, egy részét a törzsgárdo fokozott anyagi el­ismerésére fordítják havonta fi­zetett törzsgárda pótlék formá­jában, míg a fennmaradó össze­get egyszeri kifizetésként juttat­ják a dolgozók részére. A törzs­gárda tagjai nagy megelége­déssel fogadták kiemelt elisme­résüket: így az öt, a tíz, a ti­zenöt és a húszéves dolgozók differencáltan kapják a kiegé­szítést, mely kétszáz főt érint: a havi törzsgárdo pótlék nyolcvan forinttól kétszáz forintig terjed. A végrehajtott béremelés óta ugyan csökkent a fluktuáció, de még ma is gondot jelent o vál­lalatnak, ha a sütödédben csak egy pék is hiányzik, ez nyolc-tíz mázsa kenyérrel jelent keveseb­bet, melyet a többi munkásnak kell pótolni. De hasonló a hely­zet o szállítómunkásoknál is. Már egy árukísérővel keveseb­bet is megéreznek, ez pedig a kenyér kiszállításban érződik: később kerül a pékáru c boltok­ba, A műkődő kilenc üzem a je­lenlegi körülmények között két műszakban is nehezen látja el a várost pékáruval. Az egy mű­szakos termelésről aztán így szó sem lehet, a pékeknek még so­káig két műszakban kell dolgoz­ni. Ma huszonegy olyan szak­munkásuk van, akik jövőre nyugdíjba mennek: az utánpót­lásuk nem biztosított. A válla­lat ugyan minden lehetőséget megkísérel a szakmunkás után­pótlás biztosítására, azonban a viszonylag kedvezőbb kereseti lehetőségek sem vonzóak a fia­talok előtt. Az ígéretek szerint 1973-ban egy szakmunkástanuló végez, aki nem pótolja a kieső tizenegy szakembert A vállalat tavaly ötmillió fo­rintot fordított sütőipari gépek beszerzésére, hogy a technoló­giát korszerűsítsék, illetve ezzel a hiányzó létszámot valamennyi­re pótolják. intézményeiben, iskoláiban em - . lékeznek az évforduló alkalmá­ból. Április 1-én, szombaton 10 órakor Harkányban, délután 1 órakor Pécsett koszorúkkal díszítik majd a bolgár, illetve a jugoszláv hősök emlékműveit. ; Szigetvárott április 1-én 11 , órakor a pártszékház nagyter­mében a városi pártbizottság és' tanács ünnepi ülést tart. Meg­nyitót mond: Tinusz János, a városi tanács elnöke, ünnepi megemlékezést tart: László Emil, a Városi Pártbizottság titkára. Az ünnepi ülés után 12 órakor, a Felszabadulás téri emlékmű­nél koszorúzási ünnepségre ke­rül sor. E napon Szigetvár üze­meinek dolgozói és az iskolák tanulói koszorút helyeznek el o várban lévő szovjet, illetve o bolgár temetőben. Siklóson április 1-én este 8 művelődési otthonban ünnepi gyűlést rendeznek. A felszaba­dulási, valamint a szovjet hő­sök emlékműveit április elsején és április 4-én koszorúzzák: Sik­lóson, Sellyén, Villányban és Harkányban. Mohács városban április 4-én o Duna partján álló szovjet hősök emlékszobránál a párt és állami vezetők és a város lakói helyezik el koszorújukat. Komlón április 1-én délelőtt a gesztenyési téren lévő fel- szabadulási emlékműnél helyez­nek el koszorút, fél tizenkettő­kor a Lenin téren o munkás- mozgalmi emlékművet díszítik koszorúkkal. Pécsett április 4-én, a forra­dalmi ifjúsági napok keretében a KISZ fiatolok részt vesznek o központi temetőben tartandó koszorúzási ünnepségen a szov­jet hősök emlékművénél, ahol katonai tiszteletadással emlé­keznek oz évfordulón. 4 * J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom