Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

1972. március 25. DUNÁNTÚLI NAPLÖ / 3 „Kisközség a főútvonal mellett V_ „Foglalkozni kell az emberekkel“ A nagyforgalmú Pécs—Szigetvár főútvonal mellett fekszik az alig hatszáz lakost számláló Nagypeterd. Azt mondják: „nőuralom” van a községben — már ami a tanácsot illeti. A tények ezt bizo­nyítják. Pintér Amália a tanács elnöke — az apparátus dolgozói közül az adóügyi csoportvezető, a gazdasági, az adminisztratív és az igazgatási előadó, a hivatalsegéd is nő. Mindössze a tanács- titkár képviseli a férfi nemet Az elnöknő immár huszonhá­rom éve áll a közösség szolgá­latában, ebben a községben 1959 óta látta el a tanács­titkári feladatokat, — tavaly óta pedig elnöki funkciójának tesz eleget — Milyen volt a község ami­kor idejöttem? Eléggé szegé­nyes. Egy iskola egy tanterem­mel és egy szükségtanteremmel, három pedagógussal. Járda nem volt, a falu végétől a vas- útig villany sem. A „vízhálóza­tot" csak a házak kútjai jelen­tették, — de ezek is kálival fertőzöttek. A főútvonal melletti kis köz­ség azóta alaposan „felvere- kedte” magát. A szép körzeti iskolába 270 gyerek jár, — nap­közi otthont is létesítenek, már megvettek 160 ezer forintért egy épületet, ezt alakítják át. Májusban kezdik meg az egész­ségház építését, —- a falu 100 ezer forinttal, a Megyei Ta­nács 350 ezer forinttal járult hozzá — Megépítettük a tőrpevíz­művet — mondja az elnöknó. — A község 120 lakóháza kö­zül már közel 50 ház rákap­csolt a hálózatra. Most már örülnek a lakók a jó víznek. De nem így volt korábban. Amikor elkezdtük az építkezést sokan csak a vállukat vonogatták: minek ez? Kissé el is kesered­tem, csak az adott erőt, hogy tudtam: rövidesen mindenki megérti a vízhálózat fontossá­gát Amikor már elkészült, kérdezem az egyik nénitől: nos, örül-e a törpevízműnek? Jobb-e most az ivóvíz, mint a régi ku- také? A nénike méltatlankodva felelte: most is kútvizet iszunk, a „törpéből" csak az állatok­nak viszem... — Azóta persze a néniké ál­láspontja is megváltozott — mondja. Körzeti tanács. Ide tartozik Botykapeterd, Klspeterd, Nyugot- szenterzsébet is, — összesen másfélezer lakos ögyes-bajos dolgait Intézi e tanács. — Figyelemmel vagyunk « csatolt községek fejlesztésére is — mondja az elnöknő. — Nyu- gotszenterzsébeten például épületet vettünk, hogy KISZ- klubot alakíthassunk. A honvé­delmi nevelőmunka érdekében befejezés előtt áll a lődomb építése és majd fedett lőteret is építünk. Botykapeterd utat kapott, Kispeterden korszerűsí­tették a boltot, buszvárót, egész­ségügyi rendelőt létesítettünk. Most parkosítani szeretnénk Nagypeterden a Kossuth utcát. íróasztalán lévő naptárára pil­lantok, sűrűn teleírva. — Mozgalmas minden hónap, de különösen a február adott sok munkát — mondja. — Ér­tekezletek, a váradás, a tüdő­szűrés megszervezése, aztán tárgyalások, kivitelező keresése az egészségház, a buszváró építésére, Nyugotszenterzsé- beten a művelődési ház átala­kítására, Nagypeterden meg kell oldani az iskola fűtési gondját... Szívesen és nagy ambícióval végzi munkáját. Mint mondja, érőt merít a község lakóiból, akik nem egyszer társadalmi munkával is hozzájárulnak a feladatok megoldásához. A fa­lugyűlés is egyetértett az el­képzelésekkel, a fejlesztésekkel. Szóba kerülnek a gondok, — nem is kevesek. —■ Üj rendezési tervet kell készíteni ■— mondja. — Fejlődik a község, mind többen akar­nak itt letelepülni. Most is hét új ház épül, de már nincs ház­helyünk. A fejlesztés egyik fel­tétele, hogy a betervezett költ­ségvetési bevételekre számítani lehessen. Tavaly is közel 200 ezer forint kiesésünk volt a bor­forgalmi adóból. Szakszövetke­zet alakult, az államnak eladott bor utón pedig nem kell adót fizetni. Erre a pénzre már nem számíthatunk, pedig a 2 millió forintos költségvetésünknek ez jelentős részét képviseli, azaz képviselte volna. Most honnan teremtsük elő ezt a hiányzó összeget? £pül, fepSdík a község, a ta­nács is, a lakók Is építenek. Az építési ügyek intézéséért Sziget­várra kell beutazniok a lakók­nak. — Nagyon elkelne a községi tanácsnál egy műszaki ügyintéző I — mondja. — De nincs rá I státus. Egy hozzáértő ember, ' aki ellenőrizné az építőket. De ‘ ha mondjuk három, négy közös I községi tanácsnak lenne egy ' műszaki ellenőre, kifizetődne. I Felvetem ezt a javaslatomat, ! hátha valóra lehetne váltani. Most ha műszaki ellenőrt fo- i gadunk, fizetjük neki a költ- { ségvetés 1 százalékát. Tehát egy százezer forintos építkezés- j nél ezer forintot fizetünk. De ha az ellenőr tanácsi dolgozó j lenne, — közelebb érezné ma- j gához az ügyet, talán jobban ! is ügyelne, hogy rendben men- J jenek a dolgok. — Foglalkozni kell az embe­rekkel, én pedig ennek szente­lem az életemet — mondja. — Foglalkoztat a hiányos szolgál­tató ipar gondja, a kereskedel­mi ellátás javítása, meg kell oldani a kispeterdi cigánytelep problémáját is. — Hogyan győzi idővel? Mosolyogva mondja: — így, — mutat a fogára. — Csináltatnom kellene, ha rá­érnék ... Néha elfáradok, de ha elfáradok, újrakezdem. A közösségért végzett munkában nincs .szabadnap”. Az állomigazgatás Kiváló dol­gozója. Nemrég a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. Garay Ferenc A Megyeri út szomszédságában bővíti a MÁV a vasútállomás területét. Ennek érdekében a Verseny utcának ezen a szakaszán megszűnik a régi úttest és helyette újat építenek. Fotó: Erb János Hatvankilene telek családiház-építésre Egymillió forint szerepel Pécs megyei város Tanácsának idei tervében házhely-kialakításokra. A városszerte látható családi- ház-építések mindenkit meg­győzhetnek arról, hogy az épí­tési kedv változatlanul meg­van, s az sem titok, hogy sok­kal többen építkeznének, ha lenne elegendő telek. Ma már csak közművesített telkeket le­het eladni házhelynek: út, vil­lany, víz nélkül senki sem vág bele az építkezésbe. Ez olyan Épül a Szigeti úti óvoda és bölcsőde Nem túlságosan gyorsan, de azért épül Pécsett a Szigeti úti óvoda és bölcsőde. A nehéz pécsi óvodai viszonyok miatt természetesen a kettős célú épület óvodai része a sürgő­sebb. Ebben ugyanis öt csopor­tot indítanak majd, mivel 125 férőhelyes lesz az épület óvo­dai és 60 a bölcsődei férőhely. A hagyományos típusú panel­ből készülő épület összesen 7 millió forintba kerül. Ebből egy- egy óvodai férőhely mintegy 27-30, egy-egy bölcsődei pe­dig körülbelül 80 ezer forint A szerződésben rögzített átadási határidő: 1972. július 31. Az új oktatási évben, vagyis idén szeptembertől tehát minden­képpen működnie kell ennek az intézménynek is, mivel felépíté­se fontos oktatáspolitikai kér­dés. Óvodai részébe egyébként mindhárom évfolyamból vesz­nek fel gyerekeket, tehát 3, 4 és 5 éveseket — elsősorban Üj- mecsekaljáről, de lehetőleg az új óvodához közel lakó csalá­dokból. elemi igény, aminek kielégíté­sét jogosan várja el bárki, aki rászánta magát a házépítésre. De ez ugyanakkor komoly gon­dot jelent a tanácsi szerveknek is, hiszen a házhelyek kialakí­tására legtöbbször a város olyan területein van mód, ahol nincs meg minden közmű. Az idei egymillión két kerület — az I. és a III. osztozik, s ebből 183 építési telket alakítanak ki. Az I. kerületben a Bokor utcában szántóterületen 49, a Kispiri- csizma dűlőben pedig 114 ház­helyet parcelláznak. A III. kerü­letben, a Kovócstelep legdélibb utcája, a Hajnalka utca alkal­mas parcellázásra, itt a 60 mé­teres vasúti védősáv, megha­gyásával 20 telket tudnak majd értékesíteni. Az új telkek értékesítését a tanácshivatalok az év végére ígérik. Ennek egyrészt a hosz- szadalmas kisajátítási eljárás az oka, másrészt meg akarják várni, hogy a bevetett területe­ken betakarítsák a termést, mert ezzel elkerülhető a zöld­kár fizetése. A kerületektől ka­pott információ szerint ebben az évben összesen 69 telek ér­tékesítése várható, a Kispiri- csizma dűlőbeli 114 házhely el­adása a jelek szerint már csak 1973 elején történik meg. | BUS KATI FILMJÉVEL Ma nyílik a lánycsóki mozi Fél éven. belül ez már a har­madik. Kaposszekcső és Duna- falva előzte csak meg Lánycsó­kot, de a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat most ebben a faluban is megnyitja a modem, városi színvonalú filmszínházat Sőt: a 16 milliméteres falusi mozik közül most először Lány­csók kap modern kétgépes gép­házat A minap előzetes szemlén jártunk az új moziban. Velünk együtt szemlélődtek a lánycsó- kiak is, nézték a falon a sztá­rok képeit, belestek az új szék­sorok közé. Most már a sztárok „váltás nélkül” jelennek meg előttünk a filmvásznon, vagyis a kétgépes gépház eltünteti a kiábrándító szünetet, amely ed­dig ezzel a felirattal jelent meg: „Vége az I. résznek.” Most folyamatos lesz az'PSlő- adás. ; A gép Meopta rendsZeTű, csehszlovák gyártmány. A fűtés szabadáramlósú, a vetítővászon aló épített olajfűtés. A költsé­gek? — összesen 600 ezer fo­rint értékű mozit adunk Lány­csóknak. Nyitás ma este, az Osceola című színes NDK indiónfilmmel, amelyben Bus Kati is szerepel. ■ fiaiiiMMf A -'li .A rfi<uy"vWgy^l ÍOWw tóútról a koradélelútti nap- fényben fürdő templomtorony tű­nik fel. Harmadik templom es Almamelléken. 1782-ig egy ees* yyőfonatos, sárral tapasztott épü­let szolgált az imádkozás helyé- Dl. n. József császárkodása ide­jén Battyányl Tivadar földesúr építtetett templomot, mely egy Ideig örökös volt, mert száz évig állt és 1890-bew épölt a je­lenlegi. Mindezt Horváth Gyula plé­bánostól tudom meg, akivel a papiak udvarán a reggeli mise után találkoztam. Magas, szikár termet, kedves és barátságos. Sínadrág, bakancsra hajtott gyapjúzokni, pulóver. Kőműves­sel beszélget, mert alakítani kell a fészeren, hogy jobb he­lye legyen a Trabantnak. Beljebb kerülünk a barátsá­gos szobába. Gyorsan megitat­ja az olajkályhát, és ahogyan melegszik a levegő, úgy en­ged fel a kíváncsiság minde­nütt megtalálható fagyossága, amikor ismeretlen érkezik. Ter­veztem, hogy beszélgetünk a plébánia történetéről, keresgé­lünk a múltban, kikerekednek szép históriák. Csalódás, a plébániának csak 1945-től van története, mert előtte Ibafához, illetve Mozsgóhoz tartozott. A templom története is soványka, amit leírtam. Nagyadag kávé, aprósüte­mény és egymástkövető ciga­retták füstjének kíséretében j beszélgetünk. A falu Baranya megye ne­gyedik legnagyobb terülétű te­lepülése, csak Kölked, Bere- mend és Hosszúhetény előzi meg. Jelenleg 1152 lakosa van és ennek alapján negyvenha­todik a sokfalvas, kevés lélek­számú baranyai falvak között. Lelkes, fáradhatatlan helytör­Huszonhat éve Almamelléken ténet-' kutató Horváth plébános. Ha a plébániának nincs, a környéknek, a falunak van sok­évszázados és ennél is régebbi története. Almamellék. A helységnév eredetét bogarásszuk. Almából aligha származhat, még ha egyszerű és tetszetős is lenne, mert e tájon sohasem volt ho­nos gyümölcs, alkalmatlan erre a talaj. A legrégibb települési emlékek a honfoglalás előtti időkre mutatnak. Akkor e vidék a vágyi székelyispánság leg­északibb szállása volt, központ­ja pedig a mai Nagyváty, ille­tőleg Vágy. Török nyelvet be­széltek az őslakók, akik az ava­rokkal, hunokkal érkezhettek e tájra. Nyelvüket messzi Ázsiá­ból hozták, arról a tájról, ahol később a vándorló ősmagyarok is együtt éltek török törzsekkel. Az első okmányos bizonyíték 1183-ból való. A lakott helység neve Alma, később Almás. Az itt folyó pataknak ez a neve, de a többi kisebb vízfolyások is almás elnevezésűek. Érthető úgy, hogy Alma patak menti te­lepülés, patak melletti, mellé­ki. A patak volt a vágyi sze- kelyispánság területének nyu­gati határa, az alma szót a tö­rököktől vették át őseink és Ázsiában ma is honos, gondol­junk csak Alma-Atára. Egyi­künk se esküdne, hogy feltétle­nül helyes helységnév vizsgáló- | tunk, de valószínűbb, mint az | e tájon nem termelt almából következtetni. A török idők után Batthyány-! birtok lett e vidék. A falu kö­rül szaporodtak a majorok, j puszták, a telkes jobbágyok J helyzete fokozatosan változott. | A földművelés, szarvasmarha es ! lótenyésztés mellett elterjedt i volt az erdei foglalkozás. A faszén égetés, a hamuzsír és kalarnász készítés. Az üveg­gyártáshoz szükséges hamuzsír a helybeli szükségleten túl ki­viteli cikk volt, a kalarnász pe­dig a kocsik tengelyének ke­nésére kellett, üveggyár műkö­dött száz éven át 1782-ig a fa­lutól nem messze lévő Luka- fán, melyben különféle üveg­edényeket készítettek, később keménycserepet is, a fajansz­nak egy durvább változatát. A kvarchomok kivételével minden nyersanyag helyben volt. A Batthyányiak e korai iparosítá­si törekvése elsorvadt, de a tég­laégetés fellendült, a faszén égetés pedig eltartott a közel­múltig. Még élnek a faluban, akik néhány évtizeddel ezelőtt ezt a foglalkozást űzték. A falu értelmisége lelkes helytörténet kutató, a plébános is tagja az eredményesen mű­ködő honismereti szakkörnek. Kutató munkásságuk eddigi csúcspontját a tavaly augusz­tus 26—27-én rendezett Zselici napok jelentették, amikor Al­mamelléken és Szennán össze­gezték azokat a kutatásokat, melyeket részben a Somogy- hoz, részben Baranyához tar­tozó történészek eddig végez­tek. Mint hírlik, a falu vezetői, értelmiségei bíznak abban, hogy lesz folytatás, mert sok értékes kutatnivalót tartogat e tájegység. Horváth Gyula úgy [ J véli, hogy a célszerű helytörté- I neti kutatásnak, közkinccsé té­telének haszna van, mert be­pillantást enged a rég- és kö­zelmúltba, segíti bemutatni az élet máig tartó fejlődését, megszeretteti a lakóhelyet, iránta ragaszkodást vált ki. Hozzáteszi, hogy Almamelléken a lakosság száma viszonylag ] állandó, van kisebb mértékű j elköltözés, ami az urbanizáló- dásnál törvényszerű. A kisebb falvak megs^ínnek . Arról folytatjuk a beszélge­tést, hogy nem értjük, miért kel­lett „elsiratni” a televízióban az utolsó lakók elköltözésekor Gyűrűfűt. A háború előtti or­mánsági elnéptelenedés és Gyűrűfű megszűnése között nincs párhuzam. — Gyűrűfű régen életképes volt — teszi hozzá. Volt közle­kedése, ló és kocsi. Akinek nem volt, felkérezkedett. Ke­nyérellátás is volt. mert min­denki megsütötte a magáét. Ahhoz, hogy ma is életképes legyen, út, közlekedés, ellátás és sok egyéb kell, mert meg­változtak a körülmények, az igények. Ezt százötven lakosnak túlzottan költséges lenne biz­tosítani. Gyűrűfű esetében nem elmúlásról, hanem változásról kell beszélni. A szoba mennyezetéig ér a tömött könyvespolc. Az ó- és új­szövetség, latin- és magyar- nyelvű könyvek sokaságában gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozó szakkönyvek sora­koznak. A plébános méhészke- dik, tagja a szakszövetkezet­nek. — Negyven család méhem van. A vidék kiválóan alkalmas a méhészkedésre, évszázados a hagyománya. A közelben volt Mórcadó pusztáról már az Ár­pádok korában mézsörrel adóztak. Asztalossággal is foglalkozik. Bibliai szakma. Gépesített mű­helyének ajtaja nyitva minden helybeli előtt, aki gyalulni, fű­részelni akar. A falu életére fordul beszél­getésünk. Az elmúlt negyedszá­zad alatt megcsendesedett a lakosság. A háború viharában sokan elmenekültek a faluból, vagy kényszerből kellett távoz- niok. Az elhagyott házakba el­sőnek a környező uradalmak cselédjei költöztek be, majd a Dráva mellékéről és az ország északi részéből érkeztek bete­lepülők, különféle felfogású, szokású és eltérő, hiányos gaz­dálkodási tapasztalatokkal ren­delkező emberek. Volt időszak, amikor mindenki kölcsönösen „jöttmentnek” tartotta a mási­kat, napirenden voltak a súi- lódások. A gazdálkodás arculata is megváltozott. A szarvasmarha és lótenyésztés háttérbe szorult. Érthető, hogy a nagytestű bel­ga lovakat már nem tenyésztik, az viszont kár, hogy a szarvas- marha tenyésztés a lehetőség­nél kisebb mértékű, pedig sok és jó lucernát terem a föld. Szó sem lehet róla, nem akar bele- J avatkozni a termelőszövetkezet j életébe, mely Szentlászlót, Al­mamelléket és Boldogasszony­fát egyesíti, de örülne, ha job­ban menne a gazdálkodás. Igaza van. Nemrég Szigetvá­ron beszélgettem a járás veze­tőivel és szóba került, hogy a fejlődés ellenére eléggé gyen- | gécske a szóbanforgó termelő- j szövetkezet. Kapcsolata a faluval, lakos­ságával? — Huszonhat éve vagyok itt, őslakónak számítok. A huszon­hat év önmagában sokminden- j I re választ ad. Nehéz körülmé­nyek között is megértettük egy- i mást, az emberi súrlódások, ! csikorgások idején. Ma is elő­fordulnak kisebb, nem egészen összeilleszkedő felületek az emberi kapcsolatokban, amit tiszta szívvel, őszintén, a ma­gam módján segítek rendbe- j tenni, elsimítani. • Sok emléke lehet. Egy ideig szótlanul ül, az ablakon túl a hegyeket nézi. Arról szól, kis idő után, hogy egészen szép, huszonhat évet töltött a falu­ban, soha nem kívánkozott máshova. Résztvett és résztvesz a falu mindennapi életében, nem marad ki a társadalmi munkából. A temetői útjavítás, bol sem, melyhez csákány, la­pát, erős férfikarok kellettek. Nem maga miatt. A pap a ha­lottal csak egyszer megy a te­metőbe. A hozzátartozók több­ször. Kíváncsian várja a további fejlődést, mely az utóbbi évek­ben szépen meglódult és hiszi, hogy Almamelléknek van jövő­je. Egyszer, ha végleg kialakul­nak benne a gondolatok, a kö­vetkeztetések, minden bizonnyal megírja a község történetének legutóbbi negyedszázados tör­ténetét is, benne a plébániáét, hiszen az is éppen ennyi évet számlál. — A falunak van országúti.és vasúti közlekedése, számos olyan adottsága, amit az eddi­ginél jobban lehet hasznosíta­ni a fejlődés érdekében . .. Folytatja, beszél rajongó bi­zakodással. Szavai elsuhannak a fülem mellett, mert elgondol­kodva kinézek az ablakon és bámulom a szemközti házat. Udvarán a kerekes kút ledőlt lábairól, a házon és udvarán az enyészet ütött tanyát, ajtaja, ablaka bezárva. Lakói? Ki tud­ja, hogy hol élik életüket? Vi­zet a kútból aligha merítenek. Bámészkodásomból megérthette gondolataimat és folytatja: — Az elvándorlás a faluból nem jelentős. Azzal toldom meg, hogy a plébános úr optimistább a j- lu, oz itt élő emberek jc\ jjé ről, mint a szemközti ház lakói lehettek. Köszön József

Next

/
Oldalképek
Tartalom