Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 (Hlér Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 71. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 24., péntek „Kiválók“ és korszerűtlenek M ásodszor hirdették meg ez évtől a Kiváló közműve­lődési könyvtár és a Ki­váló művelődési otthon pályázatot. A meghirdető szer­vek - a Művelődésügyi Minisz­térium, a SZOT és a KISZ Köz­ponti Bizottsága — számos tar­talmi követelményt támasztot­tak feltételként a pályázatra benevező intézményekkel szem­ben. Egyebek közt: segítsék a pályázó intézmények az embe­rek műveltségének gazdagodá­sát; tájékozódásukat a mai élet társadalmi és termelési kérdéseiben; járuljanak hozzá a szocialista gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcs kiteljesedé­séhez; tegyenek többet azért, hogy a művészet és a tudo­mány segítse az emberek éle­tének tartalmasabbá válását; biztosítsák mind szélesebb kör­ben a közösségi, emberi kap­csolatok ápolásának, a műve­lődésnek, a kultúrált szórako­zásnak a méltó feltételeit, és hosszan sorolhatnánk. Ezek a feltételek — mint a felsorolás­ból is kiderül -, lényegüket il­letően nem különböznek azok­tól az általános feladatoktól, amelyek teljesítésére általában hivatottak közművelődési intéz­ményeink. Voltaképpen ez a funkciójuk, ezért vannak. Más kérdés, milyen színvona­lon, milyen hatásfokkal képe­sek hivatásukat betölteni. A Kiváló cím elnyerése nyilván­valóan az intézmény sokirányú feladatainak magas szinvonalú teljesítését feltételezi. Ezt pe­dig kiváló személyi és tárgyi adottságok nélkül nehéz elkép­zelni. És itt következik a mosta­ni pályázat másik fontos köve­telményrendszere: „A Kiváló cim elnyeréséért az intézmények nem egymás kö­zött versenyeznek. Ezúttal saját feltételeik közepette kell bizo- nyítaniok kiváló voltukat.... Ér­telemszerűen a Kiváló címet csak olyan intézmények nyer­hetik el, amelyek elhelyezési körülményei jók, amelyek föl­szereltsége célszerű, épület- adottságai pedig esztétikus környezetet biztosítanak a lá­togatók számára." Ezt pedig sajnos az intézmé­nyek csupán egy (kisebb) ré­széről mondhatjuk el. A műve­lődési otthoni intézményháló­zat Baranya megyében 55 szá­zalékban, Pécsett 47 százalék­ban korszerűtlen. A könyvtári hálózat tárgyi feltételei még ennél is gyengébbek. A megye 344 könyvtárának mintegy két­harmada elhelyezésére, fölsze­relésére nézve kifogásolható. Ez is magyarázza, hogy az or­szágos pályázati felhívásra me­gyénkből mindössze 9 könyvtár és 7 művelődési otthon jelent­kezett. És jóllehet a megfelelő vagy jó, korszerű feltételekkel működő intézmények száma en­nél sokkal magasabb, a kiváló pályázaton való részvételünk csekély mértéke hangsúlyozot­tan és újra figyelmeztet műve­lődési intézményeink állapotá­ra. F ontos és szükségszerű, hogy a jól működő intézmények legjobbjai elnyerhessék a kiváló címet. Ösztönző erő lehet ez is. Jó lenne azonban egyszer a főleg mostoha tárgyi feltéteWk miatt gyengén mű­ködő közművelődési intézmé­nyek fölkarolására is kitalál­nunk valami országos pályáza­tot vagy mozgalmat. (w. e.) Ülést tartott a Minisztertanács Előterjesztés az alkotmánymódosítás törvényjavaslatáról jelentés a népgazdaság Í971. évi fejlődéséről Határozat Országos Közművelődési Tanács létrehozásáról A tartalomból: Tűz Kossuth-bányán Egy hegy eladó Bővül az Állami Nevelőotthon A kormány tájékoztatási hi- tala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az igazságügymi­niszter előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az 1949. évi XX. törvény módosí­tásáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egysé­ges szövegéről szóló törvény- javaslat tervezetét. A Minisz­tertanács javasolja az alkot­mány módosítását előkészítő or­szággyűlési bizottságnak, hogy a törvényjavaslatot a komány- nyal egyetértésben terjessze a soron következő ülésszakon az országgyűlés elé. Az Országos Tervhivatal elnö­ke jelentést terjesztett a kor­mány elé a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről. Gazdasági fej- I lődésünk az elmúlt évben a terv j legfontosabb célkitűzéseinek ; megfelelően alakult. A nemzeti I jövedelem az 1970. évinél gyor- ] sabban, mintegy 7 százalékkal l nőtt. Az ipari termelés a terve- J zett ütemben, az építési-szere- I lesi teljesítmény a tervezettnél | gyorsabban, mintegy 9 száza­lékkal emelkedett. A mezőgaz­daságban — az előző évi gyen­gébb termés után — 9 száza­lékkal nőtt a termelés. A termelés növekedését az iparban és a mezőgazdaság­ban teljes egészében, a többi népgazdasági ágban nagyobb részben a termelékenység emel­kedése eredményezte. Mivel a munkaerő-források jelentősebb bővülése a későbbiekben sem ! várható, a vállalatoknak és o | szövetkezeteknek további haté­kony műszaki és munkaszerve­zési intézkedéseket kell tenniök. A lakosság életkörülményei tovább javultak, az életszínvo­nal a IV. ötéves terv célkitűzé­seinek megfelelően emelkedett. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme országos átlagban 5 —6 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Az áruellátás általá­ban kiegyensúlyozott volt, a fogyasztói árszínvonal összessé­gében a számított mértékben emelkedett. Az anyagi eszközök felhalmo­zása — a beruházások és a készletek növekedése — meg­haladta a tervezettet A na­gyobb felhasználás anyagi fe­dezete csak a behozatal gyors ütemű növelésével volt biztosít­ható, ugyanakkor a kivitel nö­vekedése lassult, így a külke­reskedelmi egyenleg a számí­tottnál kedvezőtlenebbül ala­kult. A felhalmozás és a behoza­tal növekedése az év második felében mérséklődött, a kivitel viszont gyorsult. Ez év első két hónapjában is hasonló irányú fejlődés tapasztalható. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, s egyben felhívta a minisztériu­mok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy figyelem­be véve a múlt évi terv végre­hajtásának tapasztalatait, biz­tosítsák az ez évi tervben meg­jelölt célok teljesítését. A kormány meghallgatta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter jelentését az 1971. évi mun­kaügyi helyzetről. A szabályo­zók módosításai, valamint a központi és a vállalati intézke­dések hatására javult a munka termelékenysége. A foglalkozta­tottak száma az iparban némi­leg csökkent, az építőiparban emelkedett. A munkabérek és a személyi jövedelmek az ipar­ban o terv szerint alakultak. A népgazdaság többi ágában az átlaabérek növekedése mér­sékeltebb. A munkaügyi helyzetben mu­tatkozó fejlődés az előző évek­hez képest általában kedvező, de nem minden tekintetben ki­elégítő. Továbbra is elsőrendű feladat a vállalaton belüli tar­talékok feltárása, az ösztönzőbb bérezés megvalósítása. Mind­ezekhez hathatós segítséget nyújthat a vállalati munka- és üzemszervezés színvonalának gyors ütemű emelése. A kormány meghallgatta és elfogadta.a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelenté­sét a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy az üze­mek, a termelőszövetkezetek dolgozói lelkiismeretesen végez­ték el az őszi és a téli mun­kákat, s felkészültek a további tennivalókra. A tavaszi munkák időbeni teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek'ösz- szességükben megfelelőek. A mezőgazdasági gépek beszer­zésénél a helyzet az előző évi­nél kedvezőbb, az alkatrészek­nél és egyes anyagoknál lénye­gesen jobb. A tavaszi vetések­hez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer mennyisége meghaladja a tavalyit. A következő hetek jelentős feladatainak megoldása az erők koncentrálását követeli a gazdaságoktól, a termelőszövet­kezetektől. A kormány felhívta a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztert, továbbá az érintett mi­nisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a feladatok eredményes végrehaj­tásához — különösen az öntö­zésre való szervezett felkészü­léshez — a szükséges intézke­déseket tegyék meg. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács mó­dosította a közületi szervek el­helyezéséről szóló kormányren­deletet. A most elfogadott jog­szabály a közületi szervek el­helyezését szabályozó rendele­tet a tanácstörvénnyel, az új lakásügyi és a helyiségek bér­letére vonatkozó rendelkezések­kel hozza összhangba. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a tanácsi egészségügyi és szociális intéz­ményekről. A határozat szabá­lyozza, hogy a különböző szin­tű tanácsok milyen egészség- ügyi és szociális intézetet léte­síthetnek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az Or­szágos Közművelődési Tanács létrehozására. Az Országos Nép­művelési Tanács a különböző szervek közművelődési tevé­kenységét hangolta össze. A megnövekedett feladatok az ed­diginél hatékonyabb és maga­sabb szintű művelődéspolitikai munkát kívánnak meg. A kor­mányhatározat értelmében a jövőben a Minisztertanács el­nökhelyettesének irányításával működő Országos Közművelő­dési Tanács biztosítja, hogy a különböző állami szervek, tár­sadalmi szervezetek és szövet­kezetek művelődéspolitikai cél­kitűzéseiket megvalósító közmű­velődési tevékenységüket egy­séges alapelvek szerint végez­zék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek, a munkaügyi mi­niszternek és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának együttes előterjesztését a ter­melőszövetkezeti tagok társada­lombiztosításában rendezést igénylő kérdésekről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Rádió- és tv-müsor Losonczi Pál látogatása Borsod megyében Losonczi Pál, a Magyar Nép- j köztársaság Elnöki Tanácsának j elnöke csütörtökön kétnapos j látogatásra Borsod megyébe érkezett. Miskolcon, a Megyei Pártbizottságon dr. Bodnár Fe- j renc, a Borsod megyei Párt- j bizottság első titkára, dr. Hava- { sí Béla, a Miskolci városi Párt- bizottság első titkára, dr. Ladá­nyi József, a Borsod megyei Tanács elnöke és Bárczi Béla, ) Miskolc megyei város Tanácsá- nak elnöke fogadta. Ezután az Elnöki Tanács elnöke a megye | és a város vezetőinek tórsasá- j gában rövid sétát tett a Fel- J szabadítok útján és megtekin- | j tette Miskolc büszkeségét: a I korszerű sportcsarnokot és beír­ta nevét a vendégkönyvbe. Losonczi Pá| a Megyei Pártbi­zottság tanácstermében a me­gyei és városi párt végrehajtó bizottság tagjaival, a tömeg­szervezetek vezetőivel találko­zott, majd dr. Bodnár Ferenc ismertette Borsod megye politi­kai, gazdasági és kulturális életének fejlődését, Az Elnöki Tanács elnöke ko­ra délután a huszonnyolc kül­földi országgal kereskedelmi kapcsolatot tartó Diósgyőri Gép­gyárat kereste fel, ahová el­kísérték a megye és a város vezetői. A gyárlátogatás az esti órákban ért véget. Az amerikaiak ismét félbeszakítják a párizsi Vietnam-konierenciá! Az amerikai delegáció ismét félbeszakítja a Párizsban folyó Vietnam-konferencia munkáját, sőt fenyegetően utalt a kon­ferencia végleges megszakítá­sának lehetőségére is. Porter nagykövet, az amerikai delegá­ció vezetője, a konferencia csütörtöki, 147. ülésén bejelen­tette, hogy az amerikai fél a jövő héten nem hajlandó részt venni a konferencia soron kö­vetkező ülésén. Porter élesen támadta a VDK és a DIFK kül­döttségének magatartását, — mondván, hogy ennek nyomán „kételyek támadnak, vajon egy­általán van-e értelme folytatni a tárgyalásokat jelenlegi for­májukban”. Az amerikai nagykövet ez­zel kapcsolatban ismét felve­i tette az úgynevezett hadifogoly- j kérdést. I Xuan Thuy, a VDK küldött­l ségének vezetője, élesen elítél­te az amerikai küldöttségnek a konferenciát szabotáló maga­tartását, s hangsúlyozta: a Nixon-kormányt' terheli a fele­lősség azért, hogy a fogságba került amerikai katonák még nem térhetnek vissza otthonuk­ba. Az úgynevezett hadifogoly­kérdés felvetésével a Nixon- kormány meg akarja téveszteni a közvéleményt, leplezni igyek­szik az Indokínában elkövetett háborús bűneit, ki akarja ke­rülni az alapvető problémákat és meg akarja akadályozni a vietnami problémának e konfe­rencián való békés rendezését — fejtette ki Xuan Thuy. Áz új lengyel szejm párt közi összetétele Hivataloson ismertették az új lengyel nemzetgyűlés párt- közi összetételét. Eszerint a 460 tagú szejmben a LEMP-nek 255, a Parasztpártnak 117, a Demokrata Pártnak 39 képvise­lője lesz. A parlamentben 49 pártonkivüli, köztük a katolikus társadalmi szervezetek 15 kép­viselője kapott helyet. A szejm március 28-i első ülése különösen ünnepélyes jel­legű lesz. A korelnök megnyitó­ja után a képviselők leteszik az esküt, majd megválasztják a nemzetgyűlés elnökét (marsoll- ját) és két alelnökét. Ezt köve­tően kerül sor az Államtanács új elnökének, alelnökeinek, tit­kárainak és tagjainak megvá­lasztására. Jozef Cyrankiewicz, az Államtanács jelenlegi elnö­ke nem tagja a mostani parla­mentnek. Ugyancsak az első ülésen a kormány benyújtja lemondásét, s a szejm megválasztja az új miniszterelnököt, aki ezután előterjeszti kormányának név­sorát és programját. A KGST Szénbányászati Állandó Bizottságának 39. ülésszaka tegnap a küldöttségek tanácskozó sóval, illetve a küldöttség-vezetők baranyai tapasztalatcsere-látogatásával folytatta munkáját. A délelőtt folyamán a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályát keresték fel a vendégek, ahol dr. Szirtes Lajos kandidátus, az osztály vezetője adott tájékoztatást a bányabiztonság fokozása érde­kében végzett tudományos kutatómunkáról. Ezt követően a delegátusok a György-aknai kísérleti bázist látogatták meg. Dr.' Bánhegyi Mihály csoportvezető mérnök itt beszámolt azokról az ered­ményekről, melyeket a bónyatüzek elfojtása céljából kialakított habképző generátorokkal értek el. A látogatás a kísérleti táróban végrehajtott sújtólégrobbantásos kísérlet megtekintésével ért véget. Képünkön: üzemben a habgenerátor. Fotó: Szokolai k

Next

/
Oldalképek
Tartalom