Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúlt naDlö XXIX. évfolyam, 69. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 22., szerda Tudósjelöltek A nnyi bizonyos, hogy lejárt az a korszak, amikor szin­te gyerekfejjel korszakos felfedezéseket tehetett va­laki, mint Gauss. Manapság gyárnagyságú kutatóintézetek­ben, seregnyi kutató összehan­golt munkájából születnek a tudományt előrevivő jelentős lépések, még csak nem is ug­rások. Ez korántsem jelenti azt, hogy csökkent volna a tudós fők, sőt a fiatal tudósok, a „szűz koponyák” jelentősége. A magyar származású Sellye pro­fesszor, a stressz elmélet meg­alkotója vallja be éppen köny­vének első lapjain, hogy elmé­letének lényege már egyetemis­ta korában kialakult, de azután egyéb tudományok, s ezek fo­galomvilága elvonta őt a lé­nyegtől, csak később, évtizedek múlva bizonyosodott meg iga­zában. A felhalmozott ismeretek nél­kül nem lehet tudós valaki, de az elméletektől még nem „meg­fertőzött" fiatal tudósjelöltnek is új, friss szempontjai lehet­nek. Azért aktuálisak most ezek a gondolatok, mert jubileumi, tizedik konferenciájukra készül­nek a magyar felsőoktatási in­tézmények diákkörei. Az orszá­gos diákköri konferencia köz­ponti, megnyitó ünnepsége március 16-án Gödöllőn volt, s egyben itt tartották a marxiz- mus-leninizmus szekcióüléseit is. Április 10-én, Budapesten, az Eötvös loránd Tudomány- egyetemen lesznek a társada­lomtudományi szekció felolvasó ülései, április 21-23-án pedig Nyíregyházán a természettudo­mányok ifjú művelői találkoz­nak. A diákköri munka céljai köz­ismertek: a tudóssá, alkotó szakemberré válás gyakorlati műhelyei ezek a körök, ahol a tudományos munka módszereit, „fogásait” sajátítják el a hall­gatók. Közülük kerül ki az egye­temi, főiskolai tanszékek, inté­zetek, a kutatóbázisok utánpót­lásának nagyrésze. A pécsi egyetemisták, főisko­lások is készülnek az idei diák­köri konferenciára - kötelez a múlt is, hiszen minden konfe­rencia után értékes pécsi sike­rekről is beszámoltunk. Az idei diákköri konferenciá­nak van egy másik vetülete is: a diákkörök a megújulás idő­szakát élik. A diákköri munká­nak, az itt születő tudományos dolgozatoknak nemcsak a szub­jektív hatása fontos. Nemcsak a sikerélmény kedvéért dolgoz­nak a fiatal szakemberek, ha­nem azért is, hogy munkájuk eredményét a gyakorlatban is megvalósulni lássák. Ha a tu­dománypolitikai irányelveket helyesen értelmezzük, akkor lo­gikus a következetetés, hogy á diákköri munkának is jobban kapcsolódnia kell a gyakorlat­hoz, a gyakorlati élet által fel­vetett tudományos problémák­hoz. M anapság egyre gyakrab­ban szólunk a diploma- munkák, szakdolgozatok eredményeinek felhasz­nálása érdekében. A diákköri dolgozatok is megérdemlik a figyelmet. Ezért örvendetes, hogy a Pécsi Tanárképző Főis­kola korábban elkészítette az 1960-1970 között írt díjnyertes diákköri dolgozatoknak kataló­gusát. Remélhetőleg így gyor­sabban bekerül a tudományos élet vérkeringésébe az arra ér­demes anyag. Marafkó László Koszorázási ünnepség a Köztársaság téri muakasiBOzgatrai emlékműnél A KISZ újjászervezésének 15. évfordulóján Ifjúsági nagygyűlés Pécsett Novics János és Ambrus Jenő elhelyezi az emlékműnél a Megyei és a Városi Pártbizottság koszorúját. Erb János felvétele A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 53. évforduló­ja alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek tegnap dél­előtt Pécsett, a Köztársaság téri munkásmozgalmi emlékműnél. A katonai alakulatok és a munkásőrség diszszázadának fo­gadása után került sor a koszo­rúzásra. Koszorút helyezett el az emlékműnél Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára, Horváth La­jos, a Baranya megyei Tanács elnöke, és Szentistványi Gyulá- né, Pécs megyei város Tanácsá­nak elnöke. A szakszervezetek nevében Beck Ferenc, az SZMT elnöke és Bogár József, az SZMT vezető titkára, a KISZ képvisele­tében Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, és Lukács József, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront képviseleté­ben Sztergár János, a HNF Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára és dr. Gyöngyösi Jánosné, a HNF Pécs városi Bizottságá­nak titkára koszorúzta meg az emlékművet A Brit Kommunista Párt főtitkárának magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására március 16—20 kö­zött Magyarországon tartózko­dott John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtit­kára, feleségével, Elsie I. Gol- /an-nal együtt. A brit testvérpárt főtitkára megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A megbeszélésen kölcsönös tájé­koztatásra és eszmecserére ke­rült sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és a munkásmozgalom, valamint az imperialista-ellenes küzdelem előtérben álló problémáiról. A szívélyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára és Gorái Róbert, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának he- ! lyettes vezetője. A vendégek j megismerkedtek a főváros ne- j vezetességeivel és kulturális éle­tével. John Gollan és felesége i elutazott Magyarországról, t A pécsi üzemek, intézmények képviselői is elhelyezték a ke­gyelet virágait, majd a díszszá­zad díszmenetben elvonult a Köztársaság téren. é Az ünnepség alkalmából a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa fogadást adott. A részt­vevőket Bogár József, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd Bocz József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára köszöntötte a veteránokat. A KISZ újjászervezésének 15. évfordulóján ifjúsági nagygyű­lést rendezett tegnap délután Pécsett a KISZ Pécs városi Bi­zottsága és a M,-'V KISZ Bizott­sága. A Magyar Tanácsköztár­saság megalakulásának 53, és a KISZ zászlóbontásának 15. év­fordulója alkalmából megren­dezett nagygyűlésen Lukács László, a KISZ Pécs városi Bi­zottságának első titkára köszön­tötte a megjelenteket a zsú­folásig megtelt PVSK sport- csarnokban. Külön köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló Novics Jánost, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkárát, Wieder Bélát, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titká­rát, Szabó Ferencet, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagját, a Magyar Úttörőszövetség főtitká­rát, Papp Imrét, Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyettesét, Rameisl Ferencnét, az SZMT titkárát, Petőházi Szilvesztert, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagját, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, dr. Szabó Ferencet, a MÁV pécsi Igazgatóságának igazgatóját, valamint az állami és pártszer­vek megjelent vezetőit. Nemzetközi tanácskozás Baranyában Jubileumi plenáris üléssel megkezdődött a KGST Szénbányászati Állandó Bizottság 39. ülése Pécsett A Kölcsönös Gazdasági Se- j gítség Tanácsa Szénbányászati Állandó Bizottságának 39. ülé­se, amelyet a bizottság fenn­állásának 15. évfordulója je­gyében tartanak március 21. és 25. között Pécsett és Harkány­ban — tegnap — kedden dél­után ünnepélyesen megnyílt Pécsett az Orvostudományi Egyetem aulájában. Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes a Magyar Népköztársaság Szénbányásza­ti Állandó Kormánybizottsága és a Nehézipari Minisztérium nevében köszöntötte Jan Mit- rengát, a Szénbányászati Ál­landó Bizottság elnökét, a Lengyel Népköztársaság kor­mányának elnökhelyettesét, a tagországok kormánybizottsá­gainak vezetőit: a Bolgár Nép- köztársaság részéről K. Banda*/ nehézipari miniszterhelyettest, a Német Demokratikus Köztár­saság részéről K. Siebold alap­anyagipari minisztert, a Román Szocialista Köztársaság részé­ről /. Lezerescu bányászati, kő­olajipari és geológiai miniszter- helyettest, a Szovjetunió részé­ről B. Bratcsenkót, szénbányá­szati minisztert, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részé­ről J. Matusek szövetségi tüze­lőanyag- és energetikai minisz­tert, a KGST titkársága részéről V. Contantiríescut, a tanács tit­kárhelyettesét. Köszöntötte a VDK megfigyelőként résztvevő delegációját, Brendow igazga­tót, az ENSZ EGB képviselőjét, valamint Vályi Pétert, a kor­mány elnökhelyettesét, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának képviselőjét, Bara­nya megye, Pécs város és Kom­ló város pártbizottságainak, ta­nácsainak, állami, társadalmi szerveinek, intézményeinek ve­zetőit, az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség képviselőjét és Simon Antalt, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete fő­titkárát Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára a megye párt- és ál­lami vezetésének nevében kö­szöntötte a tanácskozás vala­mennyi külföldi és hazai részt­vevőjét. — Ügy érezzük — hangsú­lyozta dr. Nagy József —, hogy ez az ülésszak egyúttal ennek a szakmának és a nagy mun­kásmozgalmi hagyományokkal rendelkező mecseki szénbányá­szoknak is megbecsülést jelent. Kívánjuk, az ülésszak érje el kitűzött célját, vendégeink pe­dig ismerjék meg Baranya gaz­dasági és kulturális életét. Ezután Jan Mitrenga, a Len­gyel Népköztársaság miniszter­elnök-helyettese, a KGST Szén­bányászati Állandó Bizottság elnöke mondott ünnepi beszé­det. Elöljáróban megemlékezett az ülés különleges időpontjá­ról, arról, hogy a bizottság fennállásának 15. évfordulója egybeesik a Magyar Tanács- köztársaság megalakulása 53. jubileumának ünneplésével. Méltatta a Magyar Tanácsköz­társaság dicsőséges 133 napos fennállását, majd a bizottság­ban résztvevő valamennyi or­szág delegációja nevében kí­vánt további haladást a szo­cializmus építésében a magyar kommunisták által 1919-ben megkezdett úton. A továbbiakban a szocialista országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés kibontakozásáról, a KGST Szénbányászati Állandó Bizottság másfél évtizedes mun­kájáról beszélt J. Mitrenga. A jövőt illetően arról szólott Jan Mitrenga, hogy a szén ez­után is az egyik alapvető ener­giahordozó szerepét tölti be. A KGST XXV. ülésszakán jó­váhagyott komplex-program a Szénbányászati Állandó Bizott­ság feladatait is megszabja. Ezek között szerepel prognózis elkészítése a KGST tagországok szénszükségleteiről, valamint ezen országok szénbányászatá­nak fejlődéséről a 2000-ig ter­jedő időszakra. A tagországok delegációinak vezetőit követően Vályi Péter miniszterelnök-helyettes szólalt fel. Többi között a következő­ket mondotta: — Azt a feladatot, ami a népgazdaság energia ellátá­sában szénbányászatunkra há­rul, az iparág közel 100 ezer fős kollektívája mindenkor ma­radéktalanul teljesítette. — Ahhoz az eredményhez, hogy a szénbányászatunk fo­lyamatosan meg tud felelni a rá háruló — a korral változó — feladatoknak, nagy mértékben járult hozzá a nemzetközi együttműködés előnyeinek hasznosítása. Vályi Péter a kormány nevé­ben sok sikert és eredményes tanácskozást kívánt a bizottság elnökének és a kormánybizott­ságok elnökeinek és minden tagjának. Az ülésszak résztvevőit kö­szöntötte Simon Antal, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete főtitkára, végül V. Contan- tinescu, a KGST titkárhelyettese szólalt fel. A plenáris ülésen emléklapot adtak át a Szénbányászati Ál­landó Bizottság másfél évtize­des munkájában aktívan tevé­kenykedő szakembereknek. Az első nap programja a KGST Szénbányászati Állandó Bizottság 15. éves fennállása alkalmából rendezett, a szén­bányászat fejlődését bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitá­sával fejeződött be. A kiállítást J. Mitrenga nyitotta meg a Me­cseki Szénbányák Pécs, Déryné utcai épületében. Nagy István j Az úttörők ünnepi köszöntője I után Szabó Ferenc, a Magyar i Úttörők Szövetségének főtitká- I ra, a nagygyűlés szónoka lépett a szónoki emelvényhez. — ün­nepelni hívott ma bennünket a tavaszi forradalmak ünnepe — kezdte beszédét Szabó Ferenc. — Azt a három tavaszt ünne­peljük, amelyek beírták nevüket a magyar történelembe: 1848- at, 1919-et, és 1945-öt. Ugyan­csak ma ünnepeljük a KISZ új­I jászervezésének 15. évfordulóját. Múltunk, jelenünk, s jövőnk ez a három ünnep. A Magyar Tonácsköztársaság 1848—49 szerves folytatása, de több is, mint 48 öröksége. A 133 nap alatt a munkásosztály bizonyított: bebizonyította, hogy az egyetlen osztály, amely ké­pes a nemzetet vezetni. A mun­kások kiváló vezetőknek, kiváló politikusoknak bizonyultak, A Magyar Tanácsköztársaság nem bukott meg, hanem a külső in­tervenció verte le. A magyar munkásosztály továbbvitte a Tanácsköztársaság eredményeit, hagyományait, 1919-ből ma is tanulunk, s tanulni akarunk. Em­léke ma is lelkesít, tettekre hív — folytatta a szónok. Ezután a pécsi munkásmoz­galomról, a pécsi munkásság harcáról beszélt. Az első világ­háború alatti pécsi katonaláza­dásról, az 1919-es 17 napos sztrájkról. — Ma ezek a példák hívnak tettekre bennünket — mondta Szabó Ferenc. — A mai forradalmiság: tenni, al­kotni, nem pedig csodákra vár­ni. S a KISZ épp azokat a fia­talokat tömöríti a szervezetbe, akik tanulni, tenni akarnak a szocializmusért, jövőnkért. A fiataloktól joggal elvárjo a tár­sadalom a becsületes tanulást. Az'új* ismeretek szerzése — ez a mi életünk romantikája. A KISZ a 15 esztendő alatt mind­végig ennek a szemléletnek volt a harcosa; a sokoldalú, teremtő ember formálásának. — Tisztelet és köszönet mind­azoknak, akik a 15 év alatt dolgoztak az ifjúsági szövet­ségben, segítették azt és sok sikert mindazoknak, akik most, az évfordulón állnak a KISZ zászlaja aló — fejezte be ün­nepi beszédét Szabó Ferenc, Az ünnepi beszéd utón Sza­bó Ferenc és Lukács László emlékjelvényt és a KISZ Pécs városi Bizottsága által alapított emléklapot nyújtott át azoknak, akik 15 éve aktívan tevékeny­kednek a KISZ-ben, s azoknak az állami, vállalati és tömeg­szervezeti vezetőknek, akik tá­mogatták az ifjúsági szövetsé­get. A nagygyűlésen harmincon kapták meg az emléklapot, kü­lönböző ünnepségeken még 152-en kapják meg. Ünnepség Mohácson Kedden délelőtt Mohácson, oz Ifjúsági Házban a KISZ meg­alakulásának 15. évfordulója alkalmából a KISZ mohácsi já­rási és városi bizottsága közös ünnepséget rendezett. Az ünnepségen megemlékez­tek a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulójáról és a KISZ megalakulásáról. A bensőséges hangulatú ün­nepségen Mózer Fülöp, a KISZ mohácsi járási Bizottságának titkára, Kalocsai László, a KISZ Mohács városi Bizottságának titkára az alapító KISZ tagok­nak és az ifjúsági mozgalom­ban eredményes munkát végző fiataloknak kitüntetéseket adott át. Munkájuk elismeréseképpen tizennégyen a 15 éves emlék­jelvényt, ketten az aranykoszo-' rús KISZ jelvényt, négyen pe­dig a KISZ KB dicsérő okle­velét kapták. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom