Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

1972. március 21. DUNÁN TOLI NAPLÓ Kényszeredetten végighallgatták az Internacionálét... Fogolvcsere-egyezmény 1921-1922 Elítélt kommunistákat - hadifogoly tisztekért Az arány 1:6 Megrendítő képsorokat su­gárzott a Hét műsorában nem­régiben a Magyar Televízió: a 48-as ereklyék, zászlók vissza­adásának történelmi pillanatait. Ma is éreztük, intő jel, szimbo­likus figyelmeztető a Szovjet­uniónak ez a gesztusa akkor, 1941 márciusában: óvják meg urai a szabadságszerető ma­gyar népet egy készülő hábo­rús kalandtól. Hogy mire jutot­tak vele — ismeretes ... Az már kevésbé, hogy az ellenforradal­mi rendszer hivatalos képvise­lői ezúttal másodízben kénysze­rültek feszes „vigyázzban" vé­gighallgatni Himnuszunk után a nemzetközi proletariátus him­nuszát is. Az első eset semleges terüle­ten, Rigában játszódhatott le 1921 őszén. ötven esztendővel ezelőtt — kétoldali egyezmény alapján - ezekben a napokban, hetekben érkezett szovjet földre a Ma­gyarországon bebörtönzött po­litikai elítéltek egy nagyobb csoportja. Köztük volt az ese­mény egyetlen Pécsről elszár­mazott részese, a 10 évi bör­tönre elítélt Magyar Lajos is. A szállítmányokat Rigában cse­rélték ki, a két fél hivatalos képviselőinek jelenlétében és ellenőrzése mellett. Am. a való­ságban mindez a legkevésbé sem volt ennyire sima, egysze­rű ügy, amelynél parádés kül­sőségek domináltak volna. Sőt... Az 1921-ben megkezdett ki­cserélésnek sajátos története van. (Az utóbbi évtizedben egy­re több eredeti dokumentum és forráspublikáció világít rá mindkét fél szerepére a sors­döntő események alakulásában. A Párttörténeti Közlemények áprilisi száma újabb adaléko­kat fog közölni erre vonatkozó­an.) A fogolycseréket a fiatal szovjet diplomácia céltudatos akciói; hosszú, határozott és következetes tárgyalásai előz­ték meg a kommunista elítéltek kiszabadítása, a fehér-terror üldözöttéinek megmentése ér­dekében. Az akciók eredménye­ként Horthy kormánya rákény­szerült a tárgyalásokra és a megállapodásra. Magatartásá­val — a tárgyalásokon és ké­sőbb, a kicserélés idején tanú­sított késleltető magatartásával — pedig a hazai és főleg a nemzetközi közvélemény előtt súlyos presztízsvereséget szen­vedett. Az előzmények a fehérterror eseményeihez vezetnek. Siófok, Orgovány után az ellenforrada­lom dühe nem csillapszik, csu­pán az „akciók" formája válto­zik meg. 1920-tól a különítmé­ny! gyilkosságokat fokozatosan felváltják a bírói ítéletek, a „törvényesített” jogi gyilkossá­gok, „jusztizmordok”. Ezekről a bonyolult nemzetközi viszonyok, a hírzárlat miatt csak késve sze­reztek tudomást Szovjet-Orosz- országbari. így az első halálos ítéletek végrehajtását — példá­ul Korvin Ottón, dr. László Je­nőn és másokon, a fővárosban és vidéken is, ahol vérbírósá­gok működtek — nem tudták megakadályozni. Az összes áldozat számát tel­jes pontossággal ma sem is­merjük. Egy nyugati becslés sze­rint 1919 augusztusától 1922-ig Magyarországon mintegy tíz­ezer a kivégzettek és legyilkol­tak száma; 70 ezren börtönök­ben és internáló táborokban sínylődnek, s 20-*25 ezren emig­rálni kényszerültek. A Szovjetunió több helyen és formában tiltakozott a terror- cselekmények, perek és ítéletek ellen. Legfontosabb akció az 1920 nyarán megkezdett, úgy­nevezett népbiztos perhez fűző­dik. A Tanácshatalom kormánya í tíz tagjának ügyét látványos ! montsre perben, gyorsított eljá­rással 1920 júliustól november j végéig tárgyalták. Néhány hét- j tel a per kezdete után Cs/cse- i rin szovjet külügyi népbiztos táviratban közölte Teleky Pál miniszterelnökkel, hogy a tíz magyar népbiztosért a szovjet kormány visszatart tíz előkelő származású magyar tisztet. E jegyzéket újabb távirat követte, ám a magyar kormány — aho­gyan az előbbiekre —, erre sem reagált. Sőt, arra sem, amikor később a szovjet kormánymeg­bízott Berlinben tárgyalást ja­vasolt fogolycsere-ügyben. A magyar kormány — amelyet vál­tozatlanul fűtött a kommunisták elleni bosszú — egyfelől félt a hazatérő hadifoglyok tízezrei­től (köztük sok esetben a tisz­tektől is), másrészt erősen biza­kodott a fiatal szovjet állam mielőbbi összeroppanásában. Ezért nem is válaszolt a távira­tokra. A népbiztos per négy halálos ítéletét azonban már nem merte végrehajtani. Sőt — a legteljesebb titokban — ítélet- hirdetés után a Teleky-kormány — részben az intervenciós of­fenzívak kudarcai miatt, részben a magyar közvélemény, a fo­goly honvédtisztek hozzátarto­zóinak nyomására — már vála­szolni kényszerült a korábbi jegyzékekre. Teleky ebben tilta­kozik a túszok szedése miatt, de hajlandó tárgyalni. Csicse- rin válasza egyértelmű: „Az orosz kormány visszautasítja azokat a szemrehányásokat, amelyeket Önök útján a szélső militarizmus szűk kasztja intéz hozzánk... Ez a kormány, amely mészárlások és pogro­mok útján uralkodik, és a gyil­kosságot, a terrort és a rablást politikai rendszerré emelte, nincs alkalmas helyzetben arra, hogy az emberiséghez és a ci­vilizációhoz apelláljon. Ennek a kasztnak ama képviselői, akik jelenleg Oroszországban van­nak, fejükkel lelelnek azokért a tettekért, amelyeket Magyaror­szágon az áldozatokkal szem­ben el fognak követni,.Csi- cserin javaslatára Reválban (a mai Tallinnban) megkezdődnek, rövidesen félbeszakadnak, majd — amikor a nemzetközi botrány veszélye miatt más kiút nincs — ismét folytatódnak a tárgyalá­sok. Ezúttal már a szovjet kor­mány erélyesen követeli a tíz népbiztoson kívül — név szerint — valamennyi halálra és súlyos börtönre ítélt (mintegy 400) po­litikai elítélt ügyében is a kicse­rélés lehetőségét. Egykorú rajz a „népbiztos per” tárgyalásáról Az egyezményt 415 magyar kommunista ellenében mintegy két és fél ezer magyar tiszt cse­réjéről 1921 július végén Rigá­ban kötik meg. Ezzel bizonyos­sá válik, hogy a szovjet kor­mány akciója megmentette tíz népbiztos, összesen 402 elítélt kommunista életét, ök — az egyezmény szerint — családjuk­kal együtt — amennyiben írá­sos nyilatkozatot adnak szándé­kukról — a szovjet állam terüle­tére távozhatnak. Az egyezményt a Telekyt kö­vető Bethlen-kormány is nagy erkölcsi veszteségnek érzi. Azért is, amit nyíltan röstell bevalla­ni — de a nemzetközi hadifo­goly bizottság és a Vöröske­reszt révén ismeretessé válik —, ti. hogy Csicserin első javasla­ta óta pontosan egy év telt el. Horthyék halogató és az inter­venció sikerében reménykedő taktikázása miatt újabb egy év­vel nyújtották meg saját tiszt­jeiknek (4—5-6 éve tartó) fog­ságát és természetesen az ott­hon bebörtönzött politikai el­ítéltek szenvedéseit. Az első fogolycsere-szállítmá­nyok 60:375, azaz 1 :6 arányban 1921 októberében és novembe­rében találkoztak Rigában. A következő csoport 1922 febru­ár-márciusban ért rendeltetési helyére. Ezt követően a csere ismét hónapokra megszakadt. A magyar hatóságok ahol tudták, szabotálták a lebonyolítását. Végül júniusban újabb tárgya­lások után a cseréket irányító magyar külügyminisztériumban — a hadügyi és igazságügyi ko­rifeusokkal szemben — felülke­rekedett a józanság és felelős­ségérzés. Elfogadták végre a szovjet kormány követeléseit és garanciát adtak a csere zavar­talan lebonyolítására. Mindez természetesen a szovjet kor­mány politikus türelme, követ­kezetessége és mindkét fél iránti humanitása nélkül aligha valósulhatott volna meg. Részesei közül ma már keve­sen élnek. így amikor vissza­gondolunk a fél évszázada le­zajlott fogolycserékre, a meg­mentett kommunistákra, az el­lenforradalmi Magyarország ül­dözöttéire, a történelem egyko­ri tanúira emlékezünk kegyelet­tel. Wallinger Endre Eredményes tanácskozást! KGST-ülésszak Baranyában Nagyszabású nemzetközi tanácskozás színhelye Baranya: *7 március 21 és 25 között Pécsett, illetve Harkányban tartja ülését a KGST Szénbányászati Állandó Bizottsága. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának múlt évben elfogadott komplex integrációs programja új szakaszt nyitott a szocialista országok e nagymúltú gazdasági szervezetének történetében. A KGST — mint ismeretes — 1949-ben alakult. Az alapokmány leszögezi: a szervezet feladata, hogy a tagállamok erőfeszítései­nek összefogásával és koordinálásával elősegítse ezen országok népgazdaságának tervszerű fejlesztését, meggyorsítsa a gazda­sági és műszaki fejlődést, növelje a kevésbé fejlett iparral bíró országok ipari fejlettségének színvonalát, s a termelékenység szakadatlan növelése útján segítse a társadalmi jólét állandó emelését. A múlt évben lezajlott XXV. ülésszak mindezt azzal egészítette ki, hogy az árucserére épülő két-, illetve többoldalú kapcsolatokat most már a tervszerű és tudományosan szervezett munkamegosztásnak kell felváltania. A világ jövője az integráció. A tudományos-technikai forra­dalom és az egyre élesedő világpiaci verseny időszakában csak kevés ország képes volcmenyi ágazatát a kor elvárásainak meg­felelő ütemben fejleszteni, s különösen így van ez a kis- és közepes országok esetében. A KGST feladata a szellemi és anyagi erők összefogása és hatékony felhasználása — a szocialista világ egésze és a tagállamok népei javára. A hatalmas szervezet legfelsőbb szerve a tanács ülésszaka, az érdemi munka — azaz az igények összegezése és a lehetőségek feltárása — azonban az úgynevezett állandó bizottságokban folyik. A Szénbányászati Állandó Bizottság egy ezek közül. Harkány ünnepi díszben várja vendégeit. Az ünnepi külső­ségeket különösen indokolttá teszi az a tény, hogy a mostani, 39. ülésszak egybeesik a bizottság megalakulásának 15. évforduló­jával. A ma délutáni, jubileumi plenáris ülés tehát egy kicsit a számvetés, az összegezés lóruma is lesz. A Szénbányászati Állandó Bizottság a KGST húsz állandó bizottsága közül a leg exponáltabbak egyike, hisz az energiellátás gond volt és gond marad. Az a tény, hogy e bizottság a mecseki szénmedencét választotta jubileumi ülésszaka színhelyéül önmagában is beszé­des tény: nagy feladatok várnak még hazánk egyetlen feketeszén medencéjének vezetőire, munkásaira. A program gazdag és színes. A delegációvezetők és a szerkesztöcsoportok munkaülései mellett plenáiis üléseket tartanak, s felkeresnek néhány baranyai bányaüzemet is. Külön programpont a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának megtekintése, mely az elmúlt évek során rendkívül jelentős sikereket ért el a bányabiztonság fokozása terén, s nemzetközileg is ismertté vált. / Baranya — s azon belül a Mecseki Szénbányák — büszke örömmel vállalta a házigazda tisztét. Kellemes itt-tartózkodást —- eredményes tanácskozást! Tájegységi mezőgazdasági kiállítás és vásár Szekszárdon Országos érdeklődés Mór többször hírül adtuk: Szekszárd augusztusban négy megye részvételével mezőgaz­dasági élelmiszeripari kiállítást és vásárt rendez. A jelentkezé­si lapokat kiadták, így tehát a kiállítás kontúrjai már kibon­takoztak. Milyen lesz hát ez az újszerű kiállítás és vásár, s mik a további teendők? - kér­deztük Horváth Józseftől, a Tolna megyei Tanács elnökhe­lyettesétől. — A feladat végrehajtása, amelyre vállalkoztunk, nem könnyű. Annak tudatában azonban, hogy Baranya—Fejér— Somogy—Tolna megyék párt, tanácsi szervei, állami és erdő­A TOLNA MEGVEI TANACS ELNÖKHELYETTESÉNEK NYILATKOZATA a kiállítás céljáról és az előkészületek állásáról gazdaságai, kutató intézetei, termelőszövetkezetei, ÁFÉSZ-ei, vállalatai, intézményei stb. nagy többsége pozitív hozzá­állást tanúsít a kiállítás meg­rendezéséhez, biztosíték, hogy célunkat elérjük. Elöl tartunk jelenleg? Az elmúlt hónapban kiadott Kiállítási Tájékoztató és Sza­bályzat, valamint a jelentkezé­si lapok alapján a jelentkezé­sek megkezdődtek. Különösen nagy az érdeklődés az országos „Gáz van, jön a szerelő../ A házmester ezt tanácsolta: kedden jöjjön, vagy csütörtö­kön, öt óra előtt néhány perc­cel. Csengessen„jegy hosszút és azután háromszor verje meg az ajtót... A férfi öt óra előtt néhány perccel érkezett Hosszút csen­getett és háromszor megverte I az ajtót. A következő pillanat­ban már egy kombinés hölgy I csimpaszkodott a nyakába, s I kedvesen invitálta befelé. — A gázmüvektől jöttem — mondta a férfi, miután szóhoz j jutott —, néhány hónapja nem j fizeti inár a gázszámiét, s ed- | dig sehogy sem tudtam itthon | találni... A félreértés és a számla vé- I gül is tisztázódott — a pontban j öt órakor érkező úr segítségé- j vei ... * Fél hat körül jói az idő, bal­lagunk a Szabadság úton a Semmelweis utca felé. Ezen az estén Vasvári Gyulával, a Pé­csi Gázmű kikapcsoló szerelő­jével kettesben keressük fel azokat az émbereket, akik nem fizették ki a gázszámlát. A fi­zetni nem szeretők által „vég­rehajtónak” is titulált szerelő szóval tart. Egy-egy történetet J még az elődjétől örökölt — de neki is van mit mesélnie: há- [ rom esztendeje végzi a kikap­csoló szerelő cseppet sem szív- [ derítő munkáját. 1 Esti séta, adósoknál Egy pillanatra megakad a beszélgetés. — A doktornő már megint nincs itthon. Látja, sötét az ab­lak. A házmesternek fogalma sincs merre járhat, de ő is fel­tétlenül beszélni akar vele, mert ma már a PIK-től is keresték... Ez a számla továbbra is a tar­tozik rovatban szerepel. Irány tovább a Kolozsvár utca felé... „Éppen esküvőre toppantam be, na talán most kifizetik. Nem fizették ki. Ha én megyek, az már az utolsó lehetőség, vagy fizet valaki, vagy kikapcsoljuk a gázt. A férfi persze könyörög, ne kapcsoljam ki, pont most, a menyegzője napján. — Fizet? — Hogyan fizetnék? Az eskü­vőre kaptam kölcsön egy szá­zast ...” * Kolozsvár utca, harmadik emelet. Az egyik lépcsőfordu­lóban felsóhajt a szerelő: „ha ezt a nevet meglátom, borsód­zik a hátam .. — Ismerős? — Ajjaj. Tartoztunk az ördögnek egy Úttal. Pontosabban három eme­lette! — a kitartó csöngetésre senki sem nyit ajtót. Petőfi utca. Vasvári Gyula úgy fordul be a kapun, mintha hazamenne. Iskolaköpenyes kis­lány nyit ajtót — Megint a gáz? — Az. Pedig a papa nagyon fogadkozott, hogy kifizeti . .. { Ez a Petőfi utcai házszám majd minden hónapban szere- I pel a kikapcsoló szerelő jegy­zetfüzetében .... Endresz György utca. Lifttel megyünk, a szerelőnek nagyne- hezen sikerült egy liftkulcsot szereznie, hogy ne kelljen gya­log megmászni a toronyházak lépcsőit. — Ez jogos? — kérdi az asz- ! szony a kisablakon keresztül, és ; miután megnyugszik, hogy mind- j ez teljesen törvényes, szó nél­kül fizet. Az elmaradt számla | összegét és 12 forintos kiszál- í lási díjat. A kettő együtt nincs i ötven forint * j Münnich Ferenc utca, Rad­nóti utca, Hajnóczy utca. A Hajnóczy utcai lakásban két ' férfi buzgólkodik, egyikük sem j a tulajdonos. A gázórán plom- j ba, a két férfi idegentől nem várható igyekezettel jegyzi a ki­fizetetlen számlák összegét. — Majd tizenötödikén ki lesz fizetve — mondja az egyik —, már úgy értem csak akkor lesz pénze a tulajnak ... A Páfrány utcai toronyház­ban így fogad bennünket a házfelügyelő: „tessék csak ki­kapcsolni. Másképp úgysem fognak fizetni . . Itt nyolc lakó nem fizetett, arra hivatkozva, hogy gyakran nem volt meleg víz a két felső emeleten. Volt, vagy nem volt, nem a gázmű dolga, mert a gáz viszont fogyott. És a fo­gyasztást ki kell fizetni. Kapnak egy nap haladékot, s ha nem jön össze a pénz, lezárják a gázt. „Akkor palotaforradalom lesz” — mondja Vasvári Gyula —, ha nyolc lakó miatt negy­ven lakásban nem lesz meleg víz.., * Van aki három forintos szám­lával marad adós, van aki ezer­ötszázzal tartozik. Van aki a kikapcsolástól félve azonnal fizet, van akit három hónapja képtelenség otthon találni. Ke­vesen vannak: százötven-száz­nyolcvan ember a tizennyolc- ezer fogyasztó közül. D. Kónya József | vállalatok részéről (Mezőgép, [. Agrotröszt, Mezőber, Agroteiv stb.), az élelmiszeripari vállala­tok és a háztáji gazdaságok kisállattenyésztését 1 segítő | ÁFÉSZ-ek, MESZÖV-ök részé- ! ről. Hasonlóan nagy az érdek­lődés az állami gazdaságokba i termelőszövetkezetek, az erdő- gazdaságok területéről. A különböző szintű tanáosko- i zásokon elhangzott javaslatok I alapján programba vettük a : tájékoztatóban nem szereplő: I szarvasmarha, sertés, juh, ba­romfi tenyészetek díjazását és dokumentációs bemutatóját. A legjobb termelési eredmé­nyeket elérő gazdaságok nagy­díjakat, l„ II., III. díjakat, okle­veleket kapnak és a kiállításon fényképekkel, dokumentációs anyaggal szerepelhetnek. Ugyancsak . értékes díjat kapnak azok az önálló kiállí­tók, akik az 1-es számú jelent­kezési lapon több termékkel (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés stb.) jelentkéz­nek és a legjobb eredményeket produkálják. (Ne _ tévessze meg a jelentkezőket, hogy ezen a ' lapon lehet jelentkezni a kö- : zönségellátóknak is.) Szakmai rendezvények kereté­ben a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium rende­zésében országos szarvasmarha tenyésztési tanácskozás és be­mutató is lesz, előreláthatólag augusztus 16-án. Egy-egy napon a kiállító me­gyék egész napos program ke­retében mutatkoznak be a lá­togatóknak. Ekkor lesz lehető­ségük a kiállítóknak termékeik részletes ismertetésére, tanács­kozások szervezésére, üzletek kötésére (bár ez a kiállítás bár­mely időszakában lehetséges), kulturális programra, filmvetí­tésre stb. A közönségszervezés orszá­gos, minden megyére kiterjedő lesz. Ez is arra kötelez bennün­ket, hogy mindent megtegyünk a kiállítás sikeréért: a legjobb termelési módszereket, a jövő technológiáit, a legújabb ku­tatási eredményeket mutassuk be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom