Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

1972. március 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A hét végére megérkezik 13 gépsor o húsréti sonkavásár Tegnap történt.. A szakszervezetek termelést segítő tevékenységének értéke­lése, az 1971. éyi gazdálkodás tapasztalatai, valamint a szak- szervezetek 1972. évi feladatai szerepeltek az SZMT Elnöksége tegnapi ülésén. A testület ülé­sén részt vett Imhoff János és Sajgó Jenő, a Megyei Pártbi­zottság munkatársa, valamint dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács, — és dr. Né­meth Lajos, a Pécs városi Ta­nács elnökhelyettese. Munkásőrök jutalmazása. A MÁV Pécs! Igazgatóságának vezetője, dr. Szabó Tibor teg­nap kilenc munkásőrnek 10 ezer forint jutalmat adományo­zott a munkásőrségben, vala­mint a munkahelyeiken végzett, példamutató eredményeik elis­meréséül. Pécs város Tanácsa mellett működő egészségügyi szociál­politikai Állandó Bizottság teg­nap Papp Imre elnökhelyettes elnökletével — ülést tartott a Városi Tanács épületében. Az állandó bizottság megtárgyal­ta ez évi .munkatervét, továb­bá az egészségügyi osztály szervezeti és működési ügy­rendjét, vá la mint a nő- és gyermekvédelmi ellátás helyze­tét. Csütörtökön délután a Ne­velők Házában ülést tartott a Magyar Pedagógiai Társaság Pécs városi és Baranya megyei tagozata. Dr. Komlóssy Sándor, a tagozat elnöke beszámolt a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűléséről, majd megvitatták a tagozat 1972. évi munkatervét. A tervben munkacsoportok létrehozását határozták el. Cukorrépa- termesztési szakemberek Lippén A hazai cukorellátás érdeké­ben évente tizenhatezer vagon­nal importálunk, főleg a nyu­gati országokból, melynek má­zsája évről-évre drágul. E nagyarányú behozatal csak ak­kor csökkenthető, ha a kor­mányrendelet — mely tavaly látott napvilágot — serkentőleg hat a cukorrépa termesztési kedvre. Baranyában ennek ha­tása már érezhető, ez évben ezer holddal nő a vetésterület. Természetesen a répatermesz­tés csak a modern gépsorok alkalmazásával jövedelmező: a kézi megmunkálás idejétmúlt. A Kaposvári Cukorgyár, az AGROKER, valamint a Mező- gazdasági Gépkisérleti Intézet közös szervezésében Lippón ta­lálkozott közel száz mezőgaz­dasági szakember tegnap har­minckét tsz képviseletében. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy nyolc Bács-Kiskun megyei tsz-től is érkeztek szakembe­rek. Az egésznapos program keretén belül Rőhnig Imre, a Kaposvári Cukorgyár felvásár­lási osztályvezetője tartott elő­adást a cukorrépatermesztés tavaszi munkáinak technológiá­járól, illetve gépeiről. A cukor­répatermesztés gazdaságosan ma már csak zárt gépi műve­lésű rendszerben képzelhető el, melynek előnyei közismertek. Ezek közül a leglényegesebbek a következők: a hagyományos termesztéssel szemben — mely igen magas élőmunkát köve­tel — alacsony az eleven mun­ka aránya, a holdankénti két­száz mázsás termésátlag pedig már jövedelmező. Természete­sen jó gazdasági eredmények csak akkor tárhatók, ha az előírt technológiát a termesz­tők betartják. A cukorrépa ter­mesztés növelésének előfeltéte­le továbbá hogy a tsz-ek már ősszel jól előkészítsék a talajt. A jó előkészítés elősegíti a csí­rázást és a növény fejlődését. A hagyományos termesztés ese­tén egy mázsa cukorrépára két és fél óra munkaráfordítás Jónak ígérkezik az ünnepi ellátás esett, míg a gépi művelés ese­tén ez három tized órára csök­kenhet. A gépi művelés feltétele a megfelelő gépsor alkalmazása: hazánkban a nyugatnémet RAU gépsor használatos, de terje­dését magas ára gátolja. Eh­hez hasonló a kombinált ma­gyar és NDK gépek rendszere, mely jóval olcsóbb, mint a nyu­gati gépek. A cukorrépának köztudottan sok kártevője van, ezért lényeges a preventív, vegyszeres védekezés. A lippói tsz a cukorgyár bá- zísgazdasága, mely ez évben 250 holdon termeszt cukorré­pát. Tavaly az egy holdra eső átlagtermésük , meghaladta a 228 mázsát. Az élőmunka rá­fordításuk a hagyományos ter­mesztés egyharmada volt, mely nyolctized óra munkaráfordítást jelentett mázsánként. Egy má­zsa répa előállítási átlagos költsége 42 forintra rúgott. Ter­mészetesen ez jó eredmény, de nem általános megyénkben — mondotta Schneider Béla, a tsz főagronómusa. A cukorgyártás során több melléktermék keletkezik. Ezek | hasznosítása az állatok hizla­lásában egyre jobban terjed. A Kaposvári Cukorgyár közös érdekeltségi alapot alakít ki a cukorrépa termesztés növelése | és a szarvasmarha hizlalás! | program minél eredményesebb megvalósítása érdekében. így a cukorrépa ismét kéthasznú növénnyé válik. A gazdaságok már használják az UREBETIN-t j a hizlalásban, a gyár ígérete szerint pedig májustól kapható ) a tehén tejpótló takarmány, jö- I vőre pedig forgalomba kerül a j borjú és sertés hízótáp is. A délelőtti előadásokat kö- j vetően bemutatták a cukorrépa­termesztés tavaszi gépeit, me­lyen a lippói tsz-ben haszná­latos talajelőkészítő, vető, mű­velő és növényvédő gépekkel ismerkedtek a szakemberek. Megyénkbe a hét végére 13 gépsor érkezik: a kérdés csu­pán az, hogy a vámpapírokkal kapcsolatos ügyintézés mennyi időt vesz igénybe, ugyanis a gépeknek már holnap munká­ba kellene állni. A cukorrépa- termesztés bővítését kívánja elősegíteni az a legújabb ren­delet, mely lehetővé teszi, a hi­telképes tsz-ek részére, hogy gyorsított eljárással rövidtávú hitelt vehessenek fel bármilyen cukorrépa gépsorra. Salamon Gyula Jó két hét még a húsvéti, április 4-i három napos ünne­pekig, de a kereskedelemben már érezhető a kibontakozó vásárlási láz. A Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat 370 bolttal rendelkezik, ezek közül 336 üzletben árusí­tanak füstölthúst, amely nélkül nincs „igazi" húsvét. Kőposvárró! mintegy 160, a Pécsi Húsipari Vállalattól pe­dig 350 mázsa füstölt árut vesznek át a boltok részére. A szállítmány jelentős része első és hátsó sonka, aztán lapocka, tarja, csavart sonka, csülök és egyéb más húsáru. A vállalat egész évi szerző­dése 5 millió tojásra szól. te­hát jut bőven az ünnepekre, elfogadható áron. Az ünnepék­re biztosítanak virslit is, 35—40 mázsát. Egyébként a húsvéti sonka- vásár már megkezdődött. Je­lentős forgalmat bonyolított le a Kórház téri húsbolt, amely­nek vezetője, Stelczer Béla sze­rint az utóbbi napokban mór mintegy 10 mázsá kelt el, de nagy sikere van a sombereki termelőszövetkezet által szállí­tott füstölt császár-, illetve an­golszalonnának, füstölt kol­básznak is. A Bem utcai hús­bolt vezetője, Szakvári István viszont aggódik, mert az első füstöltáru szállítmány már fo­gyóban van, de reménykedik, hogy kap „utánpótlást1*. A Tejipari Vállalattól kapott értesüléseink szerint a tej és tejtermékellátásban nem lesz akadály. Húsvét másnapján elég sok pécsi élelmiszerbolt és tejbolt kinyit, sőt, még húsbol­tok Is, tehát nem érdemes elő­re nagyobb vásárlásokat lebo­nyolítani. A nyitvatartás időtar­tamát egyébként lapunkban majd az ünnepek előtt közöl­jük. A FŰSZERT öt és fél vagon csokoládé-árut — a szokásos húsvéti nyulat, tojást, krémto­jást, bárányt, kacsát és más egyéb figurát — rendelt Bara­nya és Tolna megyék boltjai részére. Ezekből az árukból 4 százalékkal több kerül a fo­gyasztók részére, mint a múlt évben. A szállítás folyamatosan jön ezekben a napokban, Sze­rencs, Győr és Budapest édes­ipari üzeméiből. A húsvéti torta és süteménysütéshez nagyon ki­tűnő margarint szerzett be a FŰSZERT: az osztrák importból származó Rama-margarin vaj­illatú és ízű, következésképpen kenyérre kenve is fogyasztható. Narancs is van elegendő, bi­zonyos mennyiségű banán pe­dig a hó végén kerül ki a bol­tokba. Felelőtlen kirándulók 20 ezer forint kár Tegnop majdnem pótol hotellá» veszteséget okoztak a hanyag, nőm* törődöm kirándulók Pécsett, a Fehér­hegy alatt levő parkerdőben, való­színűsített szabadban történő sxa- badtüxelés — szalonnasütés — kö­vetkeztében. A jelzett helyen ki­gyulladt és leégett egy hold l-Hf éves féketefenyő erdő. A kár becsüli értéke mintegy 20 ezer forint. A hely­színen egy műanyag szatyrot, kél szelet kenyeret és félig sült szalon­nát találtak. Délután a pécsi Árpád- tetőre hívták a tűzoltókat, ahol 1500 forint értékű aljnövényzet égett le két holdon. A Baranya megyei Tűzoltóparancs­nokság felhívása — amely lapunk tegnapi számában jelent meg —■ rendkívül időszerű, most a jóidő be­álltával. Az intelem arra figyelmez­tet mindenkit — főleg a kiránduló­kat —, hogy tartsák be a tűzvédelmi szabályokat. Indoknak még csupán annyit, szerdán öt esetben vonultak ki a tűzoltók. Avartüz volt Istvőn-ak- na, Magyarürög, Szabolcs, Fehérítőt, Bicsérd határában és Kistótfalu alatt. Statisztika Pécs közművelődéséről 20 művelődési otthon Hövekedett a balesetek száma Az utóbbi időben a termelő- szövetkezetekben a balesetek száma némileg csökkent ugyan a statisztika szerint megjelölt 1969-es esztendőhöz képest, de még mindig magas. Ez figyel­meztet: többet kell tenni a munkavédelem területén. Mind a munkavédelmi oktatásokra, mind az üzemi balesetvéde­lemre nagyobb gondot kell fordítani. íme néhány adat: 1966-ban megyénkben a termelőszövet­kezetekben 1025 baleset volt, ebből 10 végződött halállal — a termelésből kiesett munka­napok száma pedig 18 ezer kö­rül mozgott. A már említett 1969-es évben 1691 balesetet tartottak nyilván, s negyven­ezer felett volt a termelésből kiesett munkanapok száma. Az elmúlt esztendőben a gra­fikon lefelé ívelt ez azonban még nem valami nagy ered­mény: 1468 baleset történt, 8 halálos kimenetelű volt, a ter­melés rovására harmincnyolc- ezer-ötszáz munkanap ment. Ez annyit jelent, hogy minden ezer mezőgazdasági dolgozó közül 28 szenvedett balesetet és ezek átlagban 23 napig voltak táppénzen. A legerősebb hónapok a nyári munkadöm- ping idejére esnek, tavaly jú­liusban 154, augusztusban 156, szeptemberben pedig 135 bal­eset volt. Az okok között ha megnézzük, 16 százalékban megbotlás, bokaficam, elesés okozta a bajt, a rakodás 11 százalék, oz állótokkal kapcso­latos munkavégzés közben pe­dig a sérültek 19 százaléka szenvedett sérülést. Az erőgép és munkagép okozta baleset 16 százalék. Az említett adatokból azt o következtetést lehet levonni, hogy főleg a hagyományos munkaterület — állattartás — munkavédelmét kell megerősí­teni. Sokat jelentene itt a dol­gozók hozzáállásának kérdése is, sok a felelőtlenség, a nem­törődömség. Az erőgépek igen veszélyes baleseti forrást rejte­nek magukban — borulás ese­tén a traktoros például közvet­len életveszélyben va~ '-ért a traktorosokat védő, 'ütők­kel felszerelt vezető el­készítése, beszerzése igen fon­tos feladat. 1975-ig minden gép megkapja a védőfülkét — az újak pedig már a gyárból merevítőkkel ellátva kerülnek a forgalomba. De ez csak egy — a balesetek elleni — intézke­dés a sok közül. Az új üzemek, szakosított telepek az üzembe lépés előtt megfelelő tűzrendé­szet! és munkavédelmi szemlén | mennek keresztül a használatba j vételi engedély megadása előtt. I Ezek már korszerű szociális résszel, sok helyütt fekete-fehér öltözőkkel épülnek. Nagyobb gondot fordítanak a méreg­raktárakra: idén év végéig minden termelőszövetkezetben lesz legalább olyan raktár, amely jól zárható, s amelyben a vegyszerek elkülöníthetők, jól tárolhatók. A munkavédelmi képzések a tél folyamán a különböző szak­vizsgák során is folytak, vizsgát is kellett tenni. Most április második felében rendezik meg a szövetkezeti biztonsági meg­bízottak — munkavédelmi elő­adók — tanfolyamát Harkány­ban. Erre különösen nagy szük­ség van, hiszen már a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kéznél vannak az idei esztendő januári és februári baleseti adatai. Ezek szerint idén januárban már 99 bal­eset volt, ami 2642 munkanap kiesését eredményezte, s feb­ruárban 76 baleset 2707 mun­kanapot vitt el a termelésből. Elkészült a tanácsi, szakszer­vezeti és egyéb szervek tulaj­donában levő művelődési ottho­nok 1971. évi tevékenységéről szóló statisztikai jelentés. Pé­csett 11 tanácsi, 8 szakszerve­zeti és 1 egyéb (KISZÖV1 fenn­tartású művelődési otthon jelle­gű intézmény működik. Az in­tézmények számában, összetéte­lében nincs változás a korábbi évekhez képest. A statisztikai je­lentés az intézmények tartalmi munkájával is foglalkozik. Né­hány jellemző számadat: A 19 tanácsi és szakszervezeti , intézményben 22 ismerettefjesz- ! tő szakkörinek közel 900; 91 : amatőr művészeti együttesnek, í csoportnak pedig több mint 2300 bejegyzett tagja van. Az | intézményekben működő 38 klu­bot 43 ezrén látogatták 1971- | ben. Ezenkívül mintegy 300 kü- I lönböző ismeretterjesztő rendez­ÁPRIUSBAN ISMÉT MEGJELENIK a Terijletátszámító Zsebkönyv A Mezőgazdasági Könyvkiadó ápri­lision ismét megjelenteti a „Terület- átszámitó Zsebkönyvét'1, második kia­dásban. A könyvecske első kiadását valósággal szétkapkodták hisz prakti­kus segédeszköze a most folyó — s Baranyában ez évben esedékes — méterrendszerre történő áttérésnek. A 92 oldalas zsebkönyv nemcsak host- szúsági — ölről méterre, méterről ölre — és területi — holdról hek­tárra és fordítva —- történő átszámí­tási adatokat tartalmaz, de súlyegy­ség átszámítási és kataszteri tiszta jövedelem táblázatokat is közöl bö terjedelemben, s így nemcsak a föld­nyilvántartók, de a mezőgazdasági szakemberek munkáját is nagyon megkönnyíti. A könyvecske óra mind­össze 6,50 forint. Üzemi megrendelé­seket a zsebkönyvre még elfogad a kiadó. vény hangzott el a 19 művelő­dési otthonban összesen 38 ezer hallgató előtt. Az ismeretterjesztő rendezvé­nyek az év csaknem minden szakában kiterjednek Pécs pe­remterületeire is. Különösen gaz­dag program valósult meg a két nagy intézményben, a városi Doktor Sá*ndor Művelődési Köz­pontban és a meszesi József Attila Művelődési Házban, ahol rendszeresen az ismeretterjesz­tő előadások frisseségére és (kisközösségeknek szóló) isme­retterjesztő sorozatok kialakítá­sára törekedtek. Fejlődött a ki­állítások szervezése: önálló ki­állítások egész sorát valósítot­ták meg az intézmények házon belül, valamint a Tudomány és Technika Háza nagytermében is. A pécsi kisgaléria anyagait több városi intézményben vándorki­állításként mutatták be. Rend­szeresség és következetesség mutatkozik az amatőr művészeti együttesek munkájában; a klu­bok száma pedig 13-tól 22-re eVneikedett az elmúlt évhez vi­szonyítva. Kevés azonban továbbra is az intézményekben működő tan­folyamok és szakkörök száma. Ezenkívül az intézmények idei tervei között gyarapítani fogják a felnőtt oktatást segítő foglal­kozások, az oldottabb, kiscso­portos ismeretterjesztő rendez­vények, valamint a családi és társadalmi ünnepségek, szertar­tások számát is. JkNVAKONYV PÉCS SZÜLETTEK Toldi Hajnalka, Benkő Zoltán, Kiss Viktória, Németh Ágnes, Reith Szil­via, Nyikos Zsolt Géza, Borsitzky Ba­lázs, Kontár Anita, Pruzsina Zoltán, Újhelyi Erika, Várbíró Agnes, Molnár Marianna, Vásárhelyi Gábor, Kalá- nyos Ferenc, Kalányos Emma, Szigeti Szilvia, Szabó Brigitta, Kucsera Sán­dor, Szűcs Zsolt, Hoffer Szilvia, Hil­ler Zoltán, Vándor Csaba, Veress Miklós, Orsós Zsuzsanna, Szabolcs Gábor, Csonka Irma, Kovács Ildikó, Fekszi Zsolt, Dózsa Angéla, Orsós Anna, Kovács Franciska, Zóna Krisz­tina, Kanyar József, Nagy Zsolt, Re­zes Gábor, Szombath Agnes, Lórencz Mária, Hőnye Imre, Haussmann Pé­ter, Kiss Tamás, Facskó Gabriella, Pesti Györgyi, Hídvégi Annamária, Reményű Balázs, Balázs Gábor, Bo- nev Anton, Schmidt Ildikó, Hollóssy Anett, Hentz Olivér, Erdős István, Szabó Krisztina, Fodor -Attila, Fejes Rózsa. Száraz Alezandra, Puskás Ba­lázs, Varga Anita, Hodosi Julianna, Orbán Annamária, Hubai Szilvia, Ko­vács Nóra, Tarrá Bernadett, Gergely Zsolt, Palotai Viktória, Bertram Ani­kó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szigeti Rudolf és Meszler Ágnes, Budán László és Czigler Gabriella, Szabó István és Cseh Katalin, Ke­resztes Zoltán és Megyés Erzsébet, Nagy Sándor és Skoda Eszter, dr. Bakó Tibor és dr. Kamarás Erzsébet, Wass Antal és Gyutai Éva, Győrfi József és Kovács Jolán, DÖlswai Zol­tán és Vető Terézia, Decleva László és Czine Éva, La Mi a József és Járá- nyi Etelka, Gálos Gábor és Nagy Éva, Krixsón Ferenc és Kovács Ágnes, dr. Solt Jenő és Dorn Klára, Máté János és Dombi Erzsébet, Oláh Gyu­la és Csermák Ibolya, Magyar Veid­del és Dóba Irén. MEGHALTAK Szabó József, Konti fándor, Gelen­csér Istvánné sz. Györkő Erzsébet, Marek József, Óvári János, Peltz Jó­zsef, Göbl Füíöpné sz, Müller Teréz, Csike István, Hajdú Ferencné sz. G£- ra Katalin, Horváth István, Grób Já­nos, Nenczi János, Akácos Károly, Fe­kete József, Unyi Irtván, Grósz Sán- dorné sz. Horváth Rozália, Szirtes Fe­renc, Sánta Mihályné, Tihanyvári Jó- zsefné sz. Kardos Julianna, Gosteiger József, Schubert József, Friedrich Je- kab, Adrevácz József, Sárközi László- né sz. Pigniczki Mária, Háner Jó- zsefné sz. Schönberger Katalin, Tóth Kálmán, Fleischer Lajos, Szarvas Bri­gitta, Orsós János, Specht Jánosné sz. Uglár Anna, Hahn Lajos, Vovesz Katalin, Vöröshegyi Jenő, SzendeK József, Jégvari István, Lakner József, Kincsei Györgyné sz. Tóth Gizella, Pető Jenő, Halász Anna, Csapó De- zsöné sz. Tóth Teréz, Kelenfi KároJy- né sz. Kanizslai Teréz, Laczkó Sán­dor, Márksz Károly. MOHÁCS SZÜLETTEK Sipos Erzsébet, Horváth Sándor, Keller Henriett, Pantyota Ferenc, Ho- doscsek Tamás, Sárdi Noémi, Hoff­mann Gábor, Schumann Nóra, Sót? György, Schmidt József, Bohner Eri­ka, Bayer Edit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kertész Sándor és Mihajlovics Mária. MEGHALTAK Schoch Jánosné sz. Kindler Éva, Gadányi Mátyásné sz. Halász Ilona, Jdncsó István, Hasenauer Ad ám né sz. Mitzinger Teréz, Grézló Jánosné sz. Antolovics Éva, Geigics Károly, Bakó Györgyné sz. Gyurica Anna. KOMLÓ SZÜLETTEK Kiéri H Krisztina, Bartha Erzsébet, Lucska Erika, Pusztai Melinda, Tóth Gizella, Kozma Szilvia, Szűcs Szilárd, Cippen Zoltán, Pavlicsek Péter, Ké­kesi Anikó, Orsós Valéria, Jenczer Csilla, Lassan Anita, Buti Ildikó, Ke­rekes Ferenc, Márkus Tamás, Bede Judit, Horváth József, Appel Mónika, Kiss Attila, Horváth Sándor, Vörös Szilvia, Rieger Gabriella. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kovács Tibor és Kévés Mária, Vég­vári Sándor és Ignácz Anna, Erdosi Sándor és Orsós Julianna, Nothesz József és Baranyai Julianna, Orsót András és Orsós Julianna, Dibusz Ist­ván és Sándor Ibolya. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Orsós Irma, Tóth Anita, Mándo Szabolcs, Dutka Krisztián, Szabó Pé­ter, Forró István, Keszkenyős Róbert, K retek Péter, Kiskörös Zs“csanna, Mitnik Ildikó, Horváth Henrietta, Né­meth Tünde. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tímár Mihály és Balogh Teréz, Nagy-Dodzsár László és Gellér Eszter. \ Munkásvédelmi helyzet a mezőgazdaságban Megkezdődött a húsvéti sonkavásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom