Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
Ara: 80 filUr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 65. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 17., péntek A szakkänyv — munkaeszköz A szakirodalom fontosságát, munkaeszköz-funkcióját ma már aligha tagadja bárki. Eléggé általános ez az igenlő szemlélet a mezőgazdaságban is, hiszen a termelőüzemek szakember-ellátottsága - a meglevő hiányok ellenére is — sokat fejlődött; a tsz-ekben például tiz év alatt mintegy a hatszorosára emelkedett. Más kérdés, hogy a szükségszerűség elismerése mellett milyen általában a szakirodalom felhasználásának a mértéke. Milyen szakkönyvállományt rejt vagy kinál a tsz-iroda könyvszekrénye, és e kötetek olvasása, forgatása hogyan válik ott helyben anyagi erővé. Egy-két évvel ezelőtti felmérés szerint ez még nem kielégítő. 1969-ben országosan megvizsgálták, hogy tsz-eink milyen hányada, milyen nagyságrendben és szakmai színvonalon tart fenn üzemi kézikönyvtárt, s ennek anyagát kik és mennyire használják. A felmérés eredménye szerint a kézikönyvtárak kialakítására vonatkozó korábbi (FM, MEDOSZ, Hazafias Népfront) 1967-es közös állásfoglalást nem ismerik eléggé. Az üzemi könyvtáraknak nincs gardájuk és a többség sem meny- nyiségben, sem összetételben nem felel meg a dolgozók, a termelés igényeinek. Baranyában 1969-70-ben a mezőgazdasági üzemek mindössze 55 százalékában működött kézikönyvtár, átlagosan 300 kötettel. Ez a többi megyéhez képest közepesnél is gyengébb eredmény azóta valamelyest javult. Szemlélet dolgában és ál- lományfrissitésben is. Ám korántsem kielégítő. A legfontosabb irodalmat beszerzik, a legfontosabb szakirodalmat figyelemmel kisérik tsz-eink többségében. De még mindig kevés a korszerű szakkönyv. Nemrégiben mi is körülnéztünk egyik járásunk néhány tsz-ének könyvespolcain. Meglehetősen vegyes tapasztalatokra tettünk szert. Az egyik tsz-ben példaszerűen alakították ki és céltudatosan használják is a kézi- könyvtári állományt. Ám a kötetek számát itt is alig 150-re becsülték, ami kb. fele a két év előtt felmért megyei átlagos szakkönyvállománynak. ebruárban — a hagyományos mezőgazdasági könyvhónapban - a könyvierjesztés >bb hasznos tájékoztató füret- »I, híradóval segítette a nélkü- izhetetlen szakkönyvállomány yarapítását. Bizonyára sokhe- ütt eredményesen frissítik a takirodalom anyagát ez idő- takban. Mégis úgy tűnik, sok >1 arra utal, hogy az országos ierveknek a mezőgazdasági ézikönyvtárak kialakitására vo- atkozó állásfoglalása nincs léggé a köztudatban. Ezért zeretnénk felhívni a figyelmet izúton is arra, hogy a kézi- önyvtárak szakirodalmi nyagát tudatosan és célszerű- n alakítsák ki, és a termelés- ez szükséges szakkönyveket - íint bármely más termelőesz- özt — az üzemviteli költségekéi szerezzék be. Tehát terme- ;si költségként számolják el, s ne a kulturális alap terhére ásárolják meg. A mezőgazda- ági szakirodalom termékei íunkaeszközök. Célszerű tehát, a a dolgozók mint munkaesz- özt megkapják a munkakörük llátását segítő szakkönyveket. A kézikönyvtári példányon kiül.) A mezőgazdasági könyvhó- ap véget ért. Hasznosításában tennivalóink azonban most ezdödnek igazán. (w. e.) Húszéves a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja Feltárásra váré vízkészletek Baranyában Az évtized közepéig a pellérd-tortyogói terület biztosítja Pécs vizellátási egyensúlyát A tartalomból: Bhutto Moszkvában Pécs vízellátási és vízgazdálkodási gondjai nem újkeletűek. Éppen száz esztendeje tárgyalt a város akkori vezetősége először a megoldás lehetőségeiről, s húsz esztendeje, hogy megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja azzal a kifejezett céllal, hogy a rohamosan fejlődő város egyre nyomasztóbb vízhiányának megszüntetésére keresse a lehetőségeket. A tegnap kezdődött pécsi hidrológus napok szolgáltattak alkalmat visszapillantani a két évtized eredményeire, s körvonalazni a további tennivalókat. Igaz, a szavak nyomán nem fakad víz a szakemberek mértéktartó előadásai azonban arról győztek meg mindenkit, hogy a helyzet nem reménytelen. Elsősorban azonban az anyagiakon múlik, mennyire tudjuk a lehetőségeket kiaknázni. Ez a záloga annak is, hogy Pécs a vízellátás tekintetében utolérje önmagát. A pécsi csoport húszéves tevékenységéről dr. Kotta János, a Dunántúli Tudományos Intézet osztályvezetője emlékezett meg, s rámutatott arra, hogy a húsz év előtti alakulás idején is nyilvánvaló volt: a vízhiány gátolhatja a város fejlődését. Ä csoport tudományos munkájának nem kis része volt abban, hogy a vízellátás a nehézségek ellenére is nyomon tudta követni a város fejlődő igényeit. Kiss György vízügyi igazgató a Pécs térségében folyó víz- gazdálkodás időszerű feladatait elemezte annak tükrében, hogy 1985-ig megkétszereződik az egy főre jutó vízigény. Pécs vízellátásában változatlanul több vízvételi lehetőségre kell egyidejűleg támaszkodni. Távlatban az egységes regionális vízellátási rendszer oldja meg a gondokat, ezen belül komoly lehetőség lesz az új dunai vezeték és a drávai vezeték. Ezek azonban csak évek múlva valósulhatnak meg - többmilliárdos költséggel addig pedig minden figyelmet a pellérdi és a tortyogói területre kell fordítani. A térség víztermelő kapacitásának helyreállítása az évtized közepéig biztosíthatja az egyensúlyt, de addig új készleteket kell feltárni, majd termelésbe állítani. Fejlesztésre - vár Pécs csatornázottsága, s a művi szennyvíztisztításnak is utol kell érnie az igényeket. Ehhez az érdekelt szervek szoros anyagi együttműködésére van szükség. Figyelmeztetett arra, hogy az idei esztendő várhatóan aszályos lesz, ezért időszerű felkészülni erre a települések víz- gazdálkodásában, s a mező- gazdaságban a korlátozott lehetőségek ellenére is az öntözésre. Délután két szekcióban folytatták a munkát. — Egyre inkább napi szükségletté válik a felszíni lefolyó vizek hasznosítása, a felszíni tarozás — mondta a vízgazdálkodási és vízvédelmi szekció munkájáról dr. Orlóci István főosztályvezető. — A szekcióban elhangzott előadások szemléltetni kívánták a készletek korlátozott voltából adódó nehézségeket, a vízkészletek minőségvédelmének szükségességét, s felhívták a figyelmet a szigorúbb ipari vízgazdálkodási fegyelem megteremtésének, valamint a szennyezések megszüntetésének szükségességére. A vízgazdálkodásnak azonban az az alapja, hogy van-e víz. Erről tárgyaltak o hidrogeológiai szekcióban, melynek munkáját így foglalta össze dr. Fejér Leontin főgeológus: — A pécsi csoport megalakulása óta fő feladatának tekintette a hidrogeológiai kérdések tisztázását. Az előadások az elmúlt 20 év tükrét adták, s két fő kérdés köré csoportosultak : egyrészt a. karsztvízkutatás, másrészt a ,melegvíz-kutatás eredményeit taglalták. Az előbbinél odáig jutottunk, hogy jól hasznosítható adatokat szolgáltatunk a távlati tervezéshez. A termálvíz- kutatást illetően az a helyzet, hogy Baranyában, Pécstől délre több a melegvíz, mint gondoltuk. Az eddigi kutatási eredmények szerint érdemes foglalkoznunk a termálvíz-kutatással és feltárással, hiszen az anyagi befektetés jelentős anyagi haszonnal járhat. A pécsi hidrológus napokon ma a vízellátás közegészség- ügyi kérdéseiről, vízellátási és szennyvíztisztítási feladatokról, valamint a vízépítésről tárgyainak. Felmagasztalt - agyonszidott - feltámadt —------------------------— *--------------------------A z utca művésze | Heti rádió- és tv-műsor Május 22-én Nixon Moszkvába látogat A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy Richard Nixon elnök ez év május 22-én hivatalos látogatásra érkezik Moszkvába. A látogatásról szóló hivatalos közlemény így hangzik: „Mint 1971 októberében bejelentették, a Szovjetunió vezetői és R. Nixon az Egyesült Államok elnöke között olyan megállapodás jött létre, amely szerint 1972. május második felében Moszkvában találkoznak és ott megvitathatnak minden alapvető kérdést azzal a céllal, hogy tovább javuljanak a kétoldalú kapcsolatok országaink között és megerősödjön az egyetemes béke kilátása. Most a felek megállapodtak abban, hogy Nixon elnök 1972. május 22-én érkezik hivatalos látogatásra Moszkvába." Az ifjúság nemcsak a jövő várományosa ' . Jf Az ifjúság társadalomformáló erő Tegnap délelőtt a Jogtudományi Kar és a Közgazdaság- tudományi Egyetem aulájában ünnepélyesen megnyitották az V. pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvénysorozatát. A Tanárképző Főiskola női kara forradalmi dalokat énekelt, majd a Jogtudományi Kar irodalmi színpada szavalattal adózott Petőfi emlékének. Megnyílt az V. pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvénysorozata Március 21-én Hyeresépszlás a SzéÉástyáM A sok évközi nehézség ellenére tisztes vastagságú tizenharmadik havi borítékot kapnak a mecseki szénbányászok. Bachmann Mátyás gazdasági igazgató-helyettes tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy az 1971. évi munka alapján 55,9 milliós nyereséget oszt szét a vállalat. Ebből az összegből 30 milliót kapnak meg évvégi részesedés formájában a dolgozók, míg 6,8 milliót étkezési hozzájárulásra, több mint 3,7 milliót sport- és kultúrcélokra, 3,2 milliót pedig a vállalati üdülők .fenntartására tartalékolnak. A dolgozók lakásépítési akcióinak támogatására 1 millió forintot fordítanok, a rászorulók segélyezésére 1,1 milliót. A gyermekintézményeket 1972- ben 0,9 millióval támogatják, a dolgozók hűségjutalom jellegű életbiztosítására pedig 1,1 millió forintot irányoztak elő. A nyereség elosztásánál egyebek mellett a törzsgárda- tagságot, a végzett munkát, és az évközi béreket vették figyelembe. Az egy dolgozóra eső nyereségátlag 1880 forint, pontosan annyi, amennyi tavaly volt. A nyereségösszegeket március 21-én fizetik ki. Szirtes Gábor, a pécsi Egyetemi és Főiskolai Tanács elnöke üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Szentirányi. Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Nádor Györgyöt, az Országos Ifjú-' sógpolitikai és Oktatási Tanács titkárát, Kovács Józsefet, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát, Lukács Lászlót, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkárát, valamint az ünnepségen megjelent pécsi egyetemi és főiskolai vezetőket, tanárokat, hallgatókat. Szirtes Gábor megnyitó beszédében kiemelte, hogy a magyar történelem három forra- ! dalmi tavaszának megünnepléséhez a KISZ újjászületésének 15. évfordulójához és a forradalmi ifjúsági napok eseményeihez kapcsolódik a hagyományos, idén ötödik alkalommal megrendezett pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvénysorozata. A pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói különböző ünnepségekkel, rendezvényekkel tisztelegnek történelmünk nagy eseményei emlékének. Az egyetemi és főiskolai Erb János felvétele napok során fotókiállítás nyílik a hallgatók munkáiból, megrendezik a pécsi felsőoktatási intézmények közötti sportversenyeket hat sportágban, majd szellemi vetélkedőn mérik össze tudásukat a hallgatók. A pécsi egyetemi, és • főiskolai napok célja, hogy mélyítse a pécsi felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatot, közelebb hozza egymáshoz az egy városban tanuló fiatalokat, elősegítve ezzel a hallgatók társadalmiközéleti tevékenységének továbbfejlődését, a szakmai társadalmi munka, a „Diákok a IV. ötéves tervért" mozgalom kibontakozását és eredményességét. A megnyitó után Nádor György, az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács titkára tartott nagysikerű előadást „Az ifjúságpolitika távlati feladatai, különös tekintettel az egyetemi-főiskolai ifjúságra és a fiatal értelmiségre" címmel. Előadásában sokoldalúan elemezte az ifjúság helyzetét, jövőjét, az ifjúságpolitika távlatait. — Tudatos jövőépítés folyik hazánkban, s ennek a jövőépítésnek, társadalomépítésnek egyik alappillére az ifjúság jövőjének megtervezése, tudatos alakítása — mondotta többek között az előadó. — Az ifjúság nemcsak a „jövő várományosa", nemcsak tartalék, hanem a fejlődésbe beleszóló, létező, társadalomformáló erő, A kapcsolat kétoldalú: az ifjúság is hat a társadalomra, a társadalom is hat az ifjúságra. Az ifjúság jövőjének tervezésekor, amely egyben a társadalom jövőiének terv-zése, ezekkel is számolni kell. Nádor György elmondotta, hogy megkezdődött a Magyar Népköztársaság távlati ifjúság- politikai koncepciójának kidolgozása, s ennek máris olyan konkrét jelei vannak, mint például az ifjúsági törvény, amely a normatívák mellett egyben a lehetőségeket, a kereteket is megszabja. Nádor György ezután a fiatal értelmiség, az egyetemi és főiskolai ifjúság helyzetéről, feladatairól, jövőjéről beszélt. A megnyitó ünnepség Ho Si Minh-emlékműsorral zárult, melyet a Jogtudományi Kar Irodalmi Színpada adott elő. i PÉCSI ESTI LATKÉP
