Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

1172. március 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Pécs, Mohács, Komló és Szi­getvár városi Tonácsok dolgo­zóinak élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásáról tanács­kozott tég nap Pécsett a Közalkalmazottak Baranya me­gyei Bizottsága. Az elemző anyagot az illetékes tanácsok szakszervezeti bizottságainak titkárai terjesztették a testület elé. * Virággal, emléktárgyakkal búcsúztatták el kedden a pé­csi VII. számú - Garay utcai — bölcsödében Szentesi Flórián­nál, aki húsz évi szolgálat után mondott búcsút az egészség­ügynek, a bölcsödének, s vo­nult nyugalomba. A bensőséges ünnepség után a bölcsőde ve­zetését Móré Jánosné vette át. — Humor a zenében. A Fia­tal Műszakiak Klubja március 4-én délutárt 18 órai kezdettel klubestet tart. Előadó Ivasivka Mátyás zenetanár. A program címe: Humor, a zenében. Fogadás az NDK nagykövetségén A Német Demokratikus Köz­társaság Nemzeti Néphadsere­ge megalakulásának 16. év­fordulója alkalmából Willy Meurer alezredes, az NDK bu­dapesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja szer­dán fogadást adott a nagykö­vetségen. Megjelent a fogadá­son Oyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Papp Árpád ve­zérőrnagy, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka, Rá ez Sán­dor rendőr vezérőrnagy, a bel­ügyminiszter első helyettese, Szűcs László vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes és Máriái József külügyminiszter­helyettes is. Dr. Herbert Plaschke nagy­követtel az élen részt vettek a fogadáson az NDK nagykövet­ségének diplomatái, továbbá /. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságá­nak magyarországi képviselője, , valamint B. P. Ivanov vezérez- ! redes vezetésével a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksó- j gának magasrangú képviselői. Megjutalmazták a legjobb libatenyésztőket A KISZ szerveiként Ifjúsági tanácsok alakultak Az egyik legkeresettebb ex­portcikkünk a libamáj. Nincs az a mennyiség, amelyet el ne adhatnánk a világpiacon. Ért­hető tehát, hogy a tömési, il­letve a tenyésztési kedv foko­zását a felvásárló szervek a korszerű tartási módszerek el­terjesztésével, különböző ked­vezményekkel, sőt versenyek meghirdetésével igyekeznek elő­segíteni. Az említettekből kiin­dulva a MÉSZÖV, karöltve a Kaposvári Húskombináttal 1971- ben versenyt hirdetett a te­nyésztők között. Az értékelésre szerdán délelőtt került' sor a MÉSZÖV tanácstermében. Az eredményhirdetés előtt a megjelenteknek alkalmuk nyílt arra, hogy diafilmen megismer­jék a legújabb tenyésztési és a legmodernebb tömési eljáráso­kat. Nagy érdeklődést keltett az úgynevezett lábpedálos tö­mőgép, amely - a fáradságos kézitöméssel szemben — per­cekre lerövidíti a tömési időt. A gépet a pécsváradi ÁFÉSZ j már sorozatban gyártja, nem j kerül többe, mint 1200 forint. A versény eredményét Ba- ■ lázs János, a MÉSZÖV pszlály­1 vezetője ismertette. Több mint 170 leadott libával első helye­zést ért el Kovács Istvánná ge- j rényesi háziasszony, aki előző­leg közel 800 forint májprémiu­mot kapott, jutalma: 1500 forint és elismerő oklevél. A második helyezett Török Mihályné bi- csérdi lakos lett, 144 libát h z- j Iáit, amiért 1200 forintos ju­talmat kapott. A harmadik he­lyezett Vári Andrásné, palai háziasszony annak ellenére, hogy 133 libát adott le, több j mint 900 forint májprémiumot ! kapott, a helyezése szerint 800 j forintos pénzjutalomban része­sült. Ezenkívül néhány jó ered­ményt elért libatömő 500 forin­tos pénzjutalmat kapott, mások pedig különböző szakkönyveket kaptak munkájuk elismeréséül. Noha kimagasló eredmények nem fordultak elő, mégis a ver­seny hatására az 1971-es évben 12 ezer hízottlibát adtak le a tenyésztők, 2 ezerrel többet, mint az előző évben. Pécsett - a KISZ szerveiként — szerdán megalakultak a ba­ranyai dolgozó- és tanulóifjú­ság tanácsai. A 41 tagú ifjúmunkás tanács túlnyomórészt fizikai dolgozók­ból áll, de a bányák, gyárak; ifjú mérnökei és technikusai is résztvesznek munkájában. Elnö­ke Juhász István, a komlói Kos- suth-bánya KISZ-titkára lett. A tanács három munkabizottsá­got hozott létre: érdekvédelmi és szervezési, valamint a KISZ termelési mozgalmaival foglal­kozó bizottságot. A baranyai ifjúsági tanácsok az egyes rétegeket leginkább érintő problémákkal foglalkoz­nak majd, s evégett munka- programot állítottak össze. En­nek során - többek között - megvizsgálják a kereskedelem- | ben és a szolgáltató iparban I dolgozó fiatalok helyzetét, az építőipari KISZ-szervezetek mű­ködését, a fiatal agrárszakem­berek és a KISZ kapcsolatát, ó két éves mozgalmi-pedagógiai kísérlet tapasztalatait a bara­nyai iskolákban. — ICO ezer várlctogató Szi­getváron. Az elmúlt évben 20 százalékkal volt nagyobb Szi­getvár idegenforgalma a meg­előző évinél. 1971-ben több mint 85 000 vendéget fogadtak a városban. A várbon levő tu­rista szállóban 15 500 vendég 24 800 vendégnapot töltött A látogatók legtöbbje a szomszé­dos Jugoszláviából és az NDK- ból érkezett, de legtávolabbi vi­lágrészekről is, így Ausztráliá­ból. Kanadából, Egyesült Álla­mokból is voltak vendégek. BANÁNÉRLELŐ Akik a hírekben szerepelnek... Dr. Hadnagy Árpád Zömök, erős ember, súly­emelő vállakkal. A négy ikszen túli korosztályt képviseli, azok közé tartozik, akik a felszaba­dulás után kezdtek munkássá, értelmiséggé érlelődni, s akik­nek az új rend adott bizalmat, olkotóteret... Erdélyből indult, s amíg Far­kaslakáról Pécsig eljutott, hosszú volt az út. „Hattagú csalódból származom, s hogy tanulhattam, ennek a rendszer­nek köszönhetem." — kezdte önvallomását, s erre a mon­datra többször visszatért. Mert hogyan is volt csak ...? A teg­nap délelőtti honfoglalás — amikor a Pécs megyei város Tanácsa ipari osztályának ve­zetői székét Dunavölgyi István­tól, a Fémipari Vállalat leendő igazgatójától átvette - gyors számvetéssel indult. Mérlegre került az egy híjón harminc munkásesztendő. 1943-ban úthenger fűtőként érkezett Miskolcra, negyvenöt­ben már Budapesten volt egy fafeldolgozónál, majd a GANZ- Mávag következett. A fiatal vasesztergályos 194ó-ban belé­pett a pártba. Hadnagy Árpád időszámítása innen kezdődött: tanulhatott, s az psti gimnázi­um és a szakérettségi után a gyár vezetői egyetemre küldték a Szovjetunióba. Újabb pályaválasztási tanácsadó alakul Március 1-i hatállyal mondja ki Pécs megyei város Tonácsa pályaválasztási tanácsadó létre­hozását. A Megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó utón tehát újabb szerv segíti majd a szülők és tanulók tájékozódását. A városi rtTUnkaügyi osztály felügyelete alatt működő cso­port megalakítása, munkahelyé­nek kijelölése folyamatban van. Egyelőre annyi bizonyos, hogy hat szakember dolgozik majd a Városi Pólyoválasztási Tanács­adónál, három fő- és három részfoglalkozású. A főfoglalko­zásúak között a vezetőn kívül egy pszichológust, egy pedagó­gust találunk, rajtuk kívül az or­vos és a technikai személyzet részfoglalkozású munkatárs lesz. A tanácsadó egyelőre a pécsi általános és középiskolák vég­zős-. illetve utolsó előtti évfo­lyamos tanulókra! foglalkozik. Később tervezik, hogy a vállal­tokkal is intenzívebb kapcsola­tot építenek ki, megalakítva az üzemeknél a pályaválasztási megbízottak rendszerét. Ezáltal az üzemek, vállalatok felelőssé­ge és szerepe is megnöveked­het a pályaválasztási munká­ban. — Életem legszebb része a ki­jevi diákévek. Megválasztottak a kint tanuló egyetemisták ösz­töndíj-bizottsága élére, min: párttitkárt... A tanulás eleinte nehezen ment - a nyelv elsajátítása ad­ta a legtöbb álmatlan éjszakát. Aztán 1955-ben mór a frissen kiállított diplomával érkezet* haza, mint villamosmérnök. El­ső munkája az Ózd környéki bányák villamosítása volt, s eb­ben mindjárt egy újítást is aU kalmazott. Szerette amit csi­nált, egyre több terv, elképze­lés foglalkoztatta . . . Egy na­pon behívták a Nehézipari Mi­nisztériumba, s a következő he­ten már Pécsett, az ércbányá­nál, mint beruházási-műszaki főelőadó mutatkozott be. A semmiből kellett bányát csinál­ni, s alig pár hónapi „bányász- élet” után megvédeni. Megvé­deni az elveket, az elképzelé­seket, a hitet. . . ötvenhétben sikerült üzembehelyezni egy aknát, majd a többit.- A mű felépítéséig az ener­getikai beruházásokat irányí­rottam, 62-ben indult az Érc­dúsító üzem, s tegnap mint fő­energetikust búcsúztattak. Jó kollektíva volt, s a tizen­hat év alatt megszerette a vá­rost, Pécset is. A vállalati párt- szervezet életében aktívan részt vett, 63-ig mint az ÉDÜ párt- titkára, majd a funkció függet- lenítése után Földes András­nak adta át a helyét. „Talán először jött létre a kivitelezők és az építtetők között olyan szocialista szerződés, amelyet 61-ben kötöttünk..." Tanács­tagság — újabb feladat. A munkatársaitól hallottam, hogy nem mulasztott el egyetlen percet sem a munka frontján, sem a barátok között, sem a nyolc óra után. E mellett ismét az egyetem, az iskolapad kö­vetkezett: öt év a Pécsi Jogtu- I dományi Egyetemen. A gépek mechanizmusa után megismer­kedett az emberek közötti kap- ; csolatok, a jog alapelvewe!: „Az emberek társadalma sem sértheti meg a törvényeket, a gépek társadalmához hason­lóan . . i Március 1 -töl a város ipari i osztályának élén, az első óra, az első délelőtt új munkatár- ' sak között, új feladatokkal. Is­merkedés az íróasztallal. Egy elkapott mondat:- Sok minden kötelez arra, j hogy új munkakörömben meg- ! álljam a helyem . . . Ami tőlem telik, megteszem. S mór sorolja is: Fontos Pécs ipari perspektívája, persze a lehetőségek figyelembevételé­vel, ... a munkaerőhelyzet, a bányászvidék, a víz... no meg a'hatósági feladatok, a vália- | latigazgatási jogkör. . . Aztán az asztalhoz ül, veszi a naptárt, s belejegyez valamit. K. F. — Jó kis traktor ez — mond­ja Páczi Miklós a kamion aj­tajában állva — svéd, a hűtő- kocsi meg francia. Szombat délután, Pécs, Liszt Ferenc utca. A hatalmas kamion oldala nyitva, sürgő kezek kar­tondobozokat cipelnek. A dobo­zokban méregzöld banánfür­tök. Hamburgból indult a kocsi i pénteken nulla órakor. Szombat ; délelőtt érkezett a telex Pécsre: ‘ „14 órára a déligyümölcs-rak- 1 tárnál leszünk, fogadjanak." És | pontban kettőkor a kamion be- ; állt. 1 — Kicsit várni kellett, nehogy l korán érkezzünk meg — mond- ! ja nevetve Nagy János, a má­sik kamionos. | — Gyorson jöhettek — mon­I dóm óvatosan. I — Ez szeret menni. Százhúsz, százharminc a kedvenc sebessé- : ge. Fogyaszt hatvan litert száz i kilométeren. Tud ez a motor. I Háromszázötven lóerős turbó- I motor. Hegynek fel, azt különö­sen szereti. Mindenkit megelő­zünk. j Hamburgban két és fél napot vártunk a hajóra. ! — Városnézés? Mindketten csóválják a fejü­ket. — Pihenés. Az ember soha nem tudja, hová küldik, a pi­henés mindig jól jön. Persze, egy moziba elmegy az ember... — De nem sexfilmet nézünk j ám, azt nem szabad. Nevetés. I . A targoncára került kartonok | a mázsára, onnan a raktárba igyekeznek. A brigád egy kis különműszakot tart, hiába, szom­bat van. Eltart -a rakodás égy ideig, ötig, félhatig. Tizennégy tonna banán érkezett. A kamion komoly szerkezet, j Fűt és hűt, ahogy akarják, j S Tarthatnak benne negyven fok meleget, vagy negyven fok hi- ] deget. A banán tizenhárom fo- j j kos melegben érkezett. Odabent, a raktárban pedig mór tornyosulnak a kartonok, j Tetejét leveszik, a fólia alatt öt­hat nap alatt beérik. Mert még méregzöld. De csinálnak egy kis trópust itt a Liszt Ferenc utcá- , ban az Élelmiszer és Vegyiáru ítélet az emődi családirtó bűnperében (Tudósítónk tol«fonjelentése) Tegnap reggel 9 órakor hirdetett ítéletet a Miskolci Megyei Bíróság az entftdi családirtó, o 27 éves iíj. Csapkó János bunkerében. Különös kegyetlenséggel, előre kitervelt mó­don, aljás indokbő!, több emberen elkövetett emberölés bünteUe miatt halálra ítélték. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A tárgyaláson jelenlevők hiába ku­tatták a gyilkos arcán a megrendülés jeleit. Mint az eddigi tárgyalásokon is, melyen lehorgasztott fejjel ál!t s csak akkor rezzent össze, amikor a fegyőrökíől kísé ve végighaladt a fo­lyósón, a falubeliek, s a rokonok ?ű- rü sorai között, s egy asszony rákiál­tott: ,.Tűzzel kellene megégetni”. A kegyetlen szavakat diktáló indu­lat érthető, hiszen a kiáltó, Klebovítz Gyuláné kislányát, Katikát, anyját, özv. Luokovics Bertalannét és húcái 0 bestiális gyilkos feleségét, Csapkó Jónosnét gyászolja. E három életet oltotta ki ifi. Csaokó János október 11-én Ernődön, valamivel éjfél előtt, mint az íté'etben is megfogalmazó­don, különös kepyettensépgel. A bosszú indította a szörnyű tettre — hangsúlyozta az ítélet indoklásá­ban a bíró. Bosszú megromlott csa­ládi életéért. Pedig asszonya szinte haláláig szerelte — állították epybe- hangxóon a tanúk, szcreVe ennek el­lenére, hogy 1963-bon kötö't házas­ságuk — a kis Zoli megszületése el­lenére — rövid »dö után megromlott. Ifj. Csapkó János, aki varutasként a nyéklódhá^i állomáson teljesített szolgálatot, indokolatlan féltékenysé­gével üldözte, s többször brutáisan bántalmazta 23 éves feleségét, a tár­gyalásokon azt állította, hogy fele­sége családja miatt romlott el házas­ságuk, de ezt az állítását semmi sem bronyitja. Rövidebb, vagy hosszabb időre többször különváltak, mojd ismít ösr- s-.eköltötíek. A fiaialassíony — talán a három és fél éves kisfiú érdekében is — mindannyiszor megbocsátott. Különváítan éltek a bűntettet meg­előző hetekben is. Csapkéné a szün­telenül fenyegetőző férjétől tartva, o'Őbb nővérénél iTVnjd anyjánál ta­lált menedéket. Közben mindkettőjük­ben megérlelődött a szándék, hogy törvényesen is megszüntetik a házas­ságot. Erre azonban mór nem került | Ifj. Csapkó János október 11-én éj­szaka tolvaj módjára besurran az ab­lakon keresztül anyósa házába, egy székkel agyonverte az álmából fel­riadó idős asszonyt, özv. Lupkovics Beitaíannét, az ott éjszakázó kisuno- kájáf, Katikát, majd több csapást mért feleségére is. Ezután míndhór- | májukat lelocsolta o magával hozott petróleummal, meggyújtotta a ruhát, az ágyneműt és a tűz fe'lángolúsa után kimenekült a lakásból. A fiatalasszony nem halt bele sé- I rüléseibe, kimászott az ablakon — a : lakás ajtaja kívülről zárva volt — és a szomszédokhoz menekült. Így sike­rült- megmenteni az ugyancsak a la­kájban tartózkodó Csapkó Zolikát, aki egy párnát szorítva arcára, meg­menekült a füstmérgezéstől, s csak ' k'sebb égési sérüléseket szenvedett. Csapkéné néhány napi szenvedés után a kórházban belehalt égési se­beibe, előzőleg azonban vallomást tudott tenni, s e vallomás perdöntő volt, hiába változtatta men a bíróság ! előtt több ízben is „meséjét” a gyil­kos, hiába próbába feleségére és annak családjára hárítani a felelős­séget szörnyű tettéért. i Békás Dezső j Nagyker. emberei. A betonpad­lót locsolják, fűtsnek, kilenc­venöt fokos relatív páratarta­lom a levegőben. — Szerdára jöjjön vissza — mondja Kozári József, a raktá­ros — addigra iesz már sárga is. Kozári József hat éve raktá­rozza a banánt a vállalatnál. Specialista. — Vannak ám már sárga praclik — fogad szerda reggel. Értetlenül nézek, magyaráz. — A banánfürtöt úgy nevez­zük, pracli. Hasonlít a kézhez. Egy gyümölcsöt meg ujjnak hívunk. Valóban, mind a három he­lyiségben itt-ott már sárgulnak a banánok. Meleg van. — Mennyi szenet használnak az érleléshez? — Három kamion szállít­mányhoz harminc mázsa elég. Most egy kamionban ezer-' harminc kartan érkezett. Két megye banánja, Tolnáé, Bara­nyáé. Az éréskor veszít a súlyá­ból a gyümölcs, kartononként sokszor negyven dekát is. Tíz forint. Ezer karton: tízezer fo­rint párolog a levegőbe. Valamikor a törzsén érkezett, úgy érlelték fástul. Az bonyo­dalmasabb volt. Megfázott, törzsrothadás állt be, s akkor ötven kiló ment tönkre egyszer­re. Most is megfázhat: két fo­kon a banán megfagy, ezért nem szabad frizsiderbe tenni. Tönkremegy. Sokan attói fél­nek, hogy foltos lesz, „rothad". — Amikor megjelennek a gyümölcs hasán azok a barna j foltok, mi úgy mondjuk, szeplős l lesz, akkor a legjobb, az a finom. Akkor a héja is vékony, ak­kor csúszik igazán. Pénteken — holnap — érkeznek Dombóvár­ról, Szekszárdról, aztán Mo­hácsról, Siklósról, Szigetvárról is. Viszik a várva-várt banánt. Persze, Pécsett ít hagynak. Hét végére megjelenik a boltokban a kedvelt sárga gyümölcs. Mert kedveljük. S vajon csak mi? — Van itt valahol egy egér — meséli Kozári József — hát nem belefogott egy banánba? Persze, a büdös keresett egy érettet. Ügy látszik, szereti. Talált benne valami vitamint... Kampis Péter Új árak március 1-től DrágáWa'i lellek a mezőgazdaság' gégék Átlagosan mintegy 8 száza­lékkal emelkedett a mezőgaz­dasági gépek ára; az .áremelés mértéke géptípusonként válto­zó. Az ok: a hazai gépgyártás jelentős színesfém és műanyeg importra szorul, s a legutóbbi években a színesfém és mű­anyag világpiaci ára jelentősen megnövekedett. Az áremelkedést azonban eddig nem hárították tovább ä felhasználókra, hanem költség­vetésből térítették rr.sg. A fel­használók értékítéletének reá­lisabb kialakítására és a költ­ségvetési terhek mérséklése mi­alt vótt szükségessé, hogy most a világpiaci árak a házai árakban is kifejezésre jussa­nak. Az árváltozás o rPezőgazdá­sógi üzemek számára költség- növekedést jelent, ezt azonban a közelmúltban hozoft felvásár­lási árak kialakításánál figye­lembe vették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom