Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
1 6 DUN ANTCIII NAPLÓ 1972. február Száz kilométer rúzs évente A szépség ipara A szépítőszerek használata sokezer éves múltra tekinthet vissza. Az egyiptomi nők arcuk színét cinóberrel élénkítették, hajukat hennával és indigóval színezték, szemöldöküket és szempillájukat fenyőkorommal festették. A görögok és rómaiak szépségápolási ismeretei már olyan ótfogóak voltak, hogy csak a XX. század tudományos clapokon nyugvó kozmetikai vegyészete (pontosabban: a kozmetológia, melyet vegyészek, orvosok, biológusok együttesen művelnek) kelhetett versenyre velük. •» A görög eredetű kozmetika • szó a bőr, a haj, a fog és a köröm ápolására szolgáló eljárások összefoglaló neve. A szépészeti készítmények előállításával ma már sokezer dolgozót foglalkoztató iparág foglalkozik hazánkban, s a hatalmas világcégek (Chanel, Dior, Max Factor, Revlon stb.) nevét jóformán minden nő ismeri. Hosz- szú ideig csaknem kizárólag női vonatkozású fogalom volt a kozmetika, ám az utóbbi évek során a férfikozmetika igénye is egyre inkább előtérbe került A BŐR „KARBANTARTASA" A bőr megtisztítására szolgáló pipereszappanok forgalma egyenletes emelke'dést mutat. 1960-ban minden lakosra 60 deka pipereszappan jutott hazánkban, ma 90 (deka az egy főre eső fogyasztás (ami még eléggé messze van sok más ország átlagától.) Minőségi kifogás legfeljebb az illat-intenzitással kapcsolatban hangozhat el a hazai pipereszappanokkal szemben, egyébként a legjobb bel- és külföldi alapanyagokból, a legkorszerűbb technológiával készülnek. Ma már minimális oz igény a kénes és a kátrányszappan iránt, viszont sokan keresik a desodoráló (izzadságcsökkentő) és a fertőtlenítő szappanokat. A kozmetikai „manipulációk“ közül talán a bőrápolás fejlődött legtöbbet az ókori gyakorlathoz viszonyítva. A tudományos igényű kutatás ugyanis többre törekszik a dekoratív hatáskeltésnél, a bőr biológiai folyamatainak ismeretében és azok szükségletei alapján szabja meg az ápolás módját, állítja össze a bőrápoló készítményeket. A századforduló idején divatos parafinos arckrémek fő feladata oz impregnálás volt, a bőrnek a környezeti víztől és párától való megóvása. Időközben felfedezték, hogy a petyhüdés, ráncosodás eredendő oka a bőr elvíztelenedése, kiszáradása (az arcbőr nedvességtartalma csecsemőknél még 80. idősebb korban csak 10 százalék). Ehhez igazodott az új „technológia” is; a nagy víztartalmú krémek elterjedt használata. A bőr vízháztartásának maradandó helyreállítását (a biológiai hidratálást) biztosító készítményekkel azonban még ma is adós a „szépség ipara”. A bőrnek azonban nemcsak vízre van szüksége, hanem sokféle más tananyagra, serkentőszerre is. Időről időre új „csodaszerek” tűnnek fel, mint a méhpempő, az uborkatej, a nercolai, a mormotazsír, a ka- csafartő-mirigy kivonata, hogy csak néhányat említsünk. A maga módján mindeqyik jótékonyan Itat a bőr életfunkcióira. A JÓ SZAJRUZS „TITKA" Pillniioínyilag a kombinált hatású, ún. bioaktív krémek elégítik ki legjobban a korszerű bőrápolás igényeit. A nappali krémek B-vitamint tartalmaznak, ezért hómvédők és tápláljak a bőrt. Az éiszakai krémek E-vi-» taminja szövetregeneráló hatású, vagyis késlelteti a ráncosodó st. A hazai ipar lépést tart a fejlődéssel, s nem zárkózik el a „csodaszerek" forgalomba hozatalánál sem, ha megayóző- dött azok tudományosan ioazolt hasznosságáról, — de csak akkor. A legszembetűnőbb, a lenol- talánosabb (s talán a le^ö^ibbl szépészeti cikk az a’akrúzs (egymás melle helyezve csaknem 100 kilométert tenne ki a Fák vallomása a világmindenségről A fák sokszor nagyon regen lejátszódott eseményre, természeti jelenségre „emlékeznek", gyakran azok egyedüli tanújaként. E tulajdonságukat az anyagukban felhalmozódó radiocktív szénnek (C1;) köszönhetik. A radioaktiv szén a Föld légkörében, a kozmikus sugarak hatására lejátszódó folyamatok eredményeképpen képződik, majd a közönséges szénhez hasonlóan oxidálódik és széndioxidgáz alakjában e’oszlik a légkörben. A növények viszont széndioxidot nyelnek e1 a levegőből, így az évgyűrűk radioaktív szér.tartalmá- bál a szóbanforgó időszak sugárzási viszonyaira lehet következtetni. íNJaDtevokeny&egtö valló fák Automata készíti a rúzst, a nők egyik fő szépítőszerét. Az évgyűrűk rádioaktív szén- tartalmából sok fontos gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le. Az űrrepülése* szempontjából például nagyo fontos a Naptevékenység előrejelzése. A prognózisok elkészítéséhez viszont ismerni keli a Napban lejátszódó különféle folyamatok időbeni változását. 1 Az egyik megoldás a Nap hosz magyar nők által évente elhasznált rudacskák hossza). Mintegy húszféle anyagot használnak fel a rúzs gyártásához, méhviasz (karnauba vagy ce- rezin) biztosítja a rudacska alaktartósságát. Illatosítására többnyire eperből, vagy barackból nyert illóolajat használnak. Festéséhez csak teljesen méregmentes — hatóságilag engedélyezett —, az ajak nyálkahártyáját nem irritáló, nagy fényerejű, finom elosztású festéket szabad alkalmazni. Az ajakrúzsnak a dekoratív hatáskeltésen túl az ajak nedvesség és kiszáradás elleni védelmét is el kell látnia. A jó szájrúzs „titko” összetételében rejlik, a gyártástechnológiája viszonylag egyszerű: fémjormóba öntik az alapanyagok megolvasztott keverékét, majd lehűtés után láng fölötti elhúzással fényezik a rudacskák felületét. IUATOKKAL A SZAGOK ELLEN Az ízzadsággátló és szagtalanító szerek használatában jelentősen elmaradtunk a világszint mögött. Pedig az, hogy munkahelyen és otthon zsúfol- . tabban élünk, egyre több mű-' anyag (extiliát hordunk, többet idegeskedünk és kevesebbet vagyunk friss levegőn, azt indokolná, hogy minél többen folyamodjunk az ápoltságnak ehhez az elemi kellékéhez. A hazai ipar sokáig késlekedett e szerek forgalomba hozatalával, de ma- már kielégítő meny- nyiségben és minőségben gyártják őket. A dezodoráló, szagtalanító kozmetikai szerek részben a baktériumokat pusztítják el a bőrön, részben illatanyagokkal „elfedik” a kellemetlen szagokat (a verejtékmirigyek terméke kezdetben teljesen szagtalan, csak a bőrfelület baktériumainak a hatására bomlk el és válik kellemetlen szagává). Csíraölőként vegyi anyagokat, többnyire hexaklorofént vagy szalicilanilidot adnak a dezodoráló készítményekhez. Az illatszerek használatánál nem szabad elfelejteni, hogy a kevés több, mint a sok. Az illat összekapcsolódhat a személlyel, jellegzetes lehet, emlékeztet. Idők folyamán mindenkinek kialakul a kedvelt illata. A virágillatokat — orgona, szegfű, akác — inkább a múlt asszonya szerette. Ma az ún. kompozíciókat keresik, amelyek különböző márkanevek alatt (Opera, 4711, Marvel Puck, Tosco, Chat Noir stb.) kerülnek forgalomba. (Kevesen tudják, hogy a 4711-es onnan kapta nevét, hogy Kölnben az illatszert előállító Ferdinand Muhlens műhelye a Glocken Gasse 4711. számú házban volt a XVIII. század végén.) Egyregy új parfümfaita megteremtése nem egyszerű dolog, sokáig tart a kikísérletezése, még a hírneves francia cégeknél is’ átlag öt évig. A modern parfümök sok'óle illáiból áll- I nak, némelyik hatvonnál is többféléből. Még felsorolni is hosszú len- ! ne a modern kozmetikai ipar : mai hatalmas termékválaszté- I kát, a hintőporoktól a hajlok- kokin. Ezek mg már nem luxus- | cikkek, hazánkban viszonylag j olcsón lut hozzá bárki, époen azért, hány a testáoolás kultú- I rá a min-M magasabb fokot ér- ( hessen el. Érdekességek — a nagyvilágból Tenger a homokban A Lenin nevét viselő karakumi csatorna 153 kir-es hosszán, As ha bad tol nyugatra, lázasan folytatják az építkezést. Itt ugyanis' a jövő tengerének, a Kopetdatszkpje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy kilenc emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő, amikor a pusztaságnak ezen a vidékén mintegy 50 négyzetkilométernyi mesterséges „tenger” jön létre. Ebben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd köbméter viz lesz, amely 70 ezer hektár terméketlen földre hozza el az életet. Olajszállítás ~ tengeralattjáróban Egyelőre még a futurológia keretébe illő megoldást javasolnak a szakemberek ci alaszkai olaj szállítására. Az Alaszkán talált gazdag olajmező kiaknázásával kapcsolatban ma még megoldhatatlannak látszó problémát okoz az olaj Amerikába szállítása. A vállalat, amely az USA atommeghajtású tengeralattjáróit építi, most azzal az ajánlattal fordult az alaszkai olajkitermelésben érdekelt olajvállalatokhoz, hogy megkísérel atomtartályhajókat építeni, amelyek a Sarkvidék jege alatt szállítanák az olajat. Hengerlés vákuumban Napjainkban a fémekkel és ötvözetekkel szemben támasztott tisztasági követelmények rendkívül magasak. Ezért elektronsugaras és egyéb — nagy tisztaságot bittosító — eljárásokat alkalmaznak. A további megmunkálás során azonban a levegővel érintkezve, a fém mechanika* és fizikai-kémiai tulajdonságai karoson megváltoznak. Az Ukrán Tudományos Akadémia Fizikai-Műszaki Intézetének kutatói olyan hengersort építettek, amelyben o hengerlést a levegő kizárásával — vákuumban — végzik. Az új vákuum-hengersor mqr folyamatoson termel a Csircsikszki Kohászati Üzemben. Az e ’digi tanasztci- la*ok alánján határozottan állítható, hoqy az új tehcnoíóqiai eljárás előtt korlátlanok a lehetőségek. Mélyhűtött élet Az állatok mesterséges megtermékenyítésénél már eddig is jó eredményeket értek el mélyhűtéssel konzervált spermákkal. Ezt a módszert most embernél is alka’mazta egy Los Angeles i kutató. Néhány év alatt 196 betegénél végzett mestei séges megtermékenyítést konzervált spermával. 92 nó vált így terhessé és 68- nak már meg Is született a gyermeke. Csupán négy esetben következett be koraszölés és csak egy csecsemőnél taoasztaltak kisebb eltorzulást: egy ujja hiányzott Lázerágyuk a növényházban Két ausztráliai biológus felismerte, hogy iózersugárzással szabályozni lehet o növények növekedését. A kísérletek során 40C méterről tudták irányítani a virágzást. A növények fény- érzékeny fehérjetestjei a zöld. illetve a vörös fényre reagálnak. A lézersugárzás a növényok verértő rendszerére hat. Az egyik kísérlet során 10 másodperces sugárzással a saláta •tag csírázását oi ausztrál kutatók megkétszerezték. Ezzel a módszerrel a tenyészidő annyira lerövidíthető, hogy ilymódon árpát lehetne termelni Grönland szig tén. Mesterséges szigetek - hulladékból A környezet tisztaságát fenyegető hulladék- és szemétlavina már-már megoldhatatlanná váló problémájának megoldására érdekes javaslattal állt elő az amerikai tengerészeti hivatal egyik szakembere. Tervet dolgozott ki a szilárd hulladék felhasználására mesterséges szigetek létesítésében a tengsrpartok közelében, amelyeket repülőtérnek lehetne felhasználni. Ez egyben mentesítené a repülőterek környékének lakóit a zajártalmaktól Is, amelyeket a nagy lölí- hojtásos gépek Idéznek elő. Az Ilyen szigetek kiválóan afkal- masak atomerőművek építésére is, mert a hőfelesleget könnyen el lehetne vezetni, s ugyancsak elképzelhető e hulladék-szigetek kiépítése különlegesen nagy tartályhajók kikötőivé, ami által feleslegessé válna a meglévő nemzetközi kikötők rendkívül költségei kimélyítése. Hangjelenseg tanulmányozása A katonai repülés a hatvanas évtizedben mar a szuperszonikus stádiumát élte. A polgári repülés viszont csak napjainkban ér abba a korszakba, amikor megjelennek az égbolton a hangsebesség feletti hatalmas utasszállító gépek. A hang- robbanás jelenségével tehát fokozottabban kell számolni, ennek destruktív én lélektani hatásaival egyaránt. A franjiák a Concorde 1974-es szolgálatba állítása miatt kezdtek beható kutatásokat végezni a hangrobbanással kapcso'atbon. Elsősorban nem a jelenség keletkezése érdekli a kutatókat, mert ezt a fizika már régóta ismeri, hanem a robbanás ho- tása, következményei. A kutatást a közös német—francia Ballisztikai Kutató Intéiet (Saint-Louis) mérnökei vezetik. A helyszínen végzett kutatás mellett az Intézetben nemrégiben egy hangrobbanást imitáló berendezést helyeztek írembe, amely esősorban a robbanás következtében fellépő légnyomást utánozza. Mister Warszawy A lengyel fővárosban minden övben ezrei a címmel tüntetik ki o város legszebb ú] épületének tervezőit, mérnökeit, kivitelezőit, munkásait. 12 éves mőt e hagyomány, amelyet Varsó város napilapja, a Zycie V/aiszawy kezdeményezett, s amelyre a város lakói Jelölnek, eqy szakzsürl pedig dönt. A díj odaítélésénél tekintetbe vesznek sokféle szempontot: az épület építészeti megoldását, a városképbe való belel llesztését, rendeltetésének megfelelő tervezését, művészi hatását, az építés minőségét. költségét. Ma már megosztott kategóriák vannok, külön dijak lakóház, középület. Iskola stb. építőinek, mivel az összehasonlítás máskülönben nehéz lenne, lőrében „Mister Warszawy” díjat kapott az Orvostudományi Intézet formokológlol épület- komplexuma, továbbá hórom más épület: egy lakóhoz, egy nagyblokkos építésű óvoda, s a Polski FIAT egészen különleges eladási- és service központja. szú időn át való megfigyelése. Ez azonban többszáz, sőt több- ezer évet igényelne! A hosszú életű fák évgyűrűinek tanulmányozásával azonban ez az in formáció visszamenőleg is be szerezhető. Art már tudjuk, hogy a Nap aktív működése idején a Földre a környező galaktikákból érkező kozmikus sugárzás intenzitása csökken és fordítva. A fák évgyűrűiben tehát -j annál kevesebb radioaktív szén halmozódik fel, minél erősebb a Naptevékenység. A Jelenleg is élő fák eseté ben ez a vizsgálat viszonylag J könnyű. A Föld egyes tájain, j például Közép-Ázsióban közel I 2 ezer éves fák is élnek. A múltba való „utazás” időtartama a tőzegtelepeken felszínre i kerülő fenyőfa tönkök vizsgá- I látóval tovább növelhető. FÁK ÉS CSILLAGROBBANASOK A fa-matuzsálemek vizsgálata azonban nemcsak a Nap- j sugárzás dinamikájának kuta- j tása szempontjából fontos. Az eddig a kozmikus sugárzás far : rásána-k tartott úgynevezett szupernóvák felrobbanásának a i mechanizmusa mindmáig tfsz- i tázatlan. Vizsgálatuk azért ne- í héz, mert nem rendelkezünk elég érzékeny regisztráló módszerekkel, a más galaktikákból érkező kozmikus sugárzás tanulmányozására. Egyelőre any- nyit tudunk biztosan, hogy a „mi” galaktikánk bon legalább 4 Ilyen robbanás történt: 1054- ben, 1572-ben, 1604-ben és 1700-ban. De maradt-e valami nyoma e kozmikus jelenségeknek? Bebizonyosodott, hogy egy szupernóva fel robbanó sót követően a légkör radioaktív szén- tartalma mindenekelőtt a csil- j lag által kibocsátott gamma- ! sugarak miatt emelkedik. Ha az illető szupernóva felrobbanásakor elég gamma-sugár kelet- j kezik, a fák évgyűrűi rögzítik | a kozmikus jelenséqre vonatkozó információt. Ezen kívül a csiliagrobbanás idején elektromos töltéssel rendelkező kozmikus sugarak is keletkeznek. Ezek később érik el a földön- j két, de szintén radioaktív szén 1 keletkezéséhez vezetnek. A szupernóva tehát kétszer hallat magáról, és a fák mindiq két- I szer rögzívi'k ezt az információt. [ A radioaktív szén iránti érdeklődés különösen a pulzárok ^ felfedezésével nőtt. Jelenleg az az általános vélemény, hoqy a j pulzárok egy hajdan felrobbant j csillag miradványai. így van-e ez a valóságban, és ha igen, ! mikor történt a csillaqrobba- nás? Az eddiq rendelkezésre álló adatok alapján kiszámítható, milyen távolságban mehetett végbe a szupernóva felvillanása. Ezek a számítások kísérleti igazolást igényelnek. Az évgyűrűkben felhalmozódott radioaktív szén mennyiségének meghatározásával és a sugár- zássrint időbeni változásának meghatározásával ez a feladat is megoldható. MAXIMUM - MINIMUM Az öreg fák évgyűrűi szolgáltatnak adatokat a Föld mágÉS AZ ÉGHAJLAT? neses telére vonatkozóan Mint ismeretes, a Föld mági ses térerőssége nem állaru Körülbelül 2 ezer éve maxin mot, mintegy 6 ezer éve I dig minimumot figyeltek rro Ennél régebbre visszanyúlva mát növekedés tapasztalha Megállapították, hogy a Fi mágneses térerősségének l vekedésével a kozmikus sugi zás intenzitása — és így a I« körben keletkező radioak szén mennyisége is — csökkj Ez azt jelenti, hogy a mi ban a légkör radioaktivitó szén-tartalmának csökkend kellett. A fák évgyűrűinek vizsgálatából származó adat igazolják ezt és ott mutató maximumot, ahol a mágnes1 tér minimuma volt. A magi ses térrel kapcsolatos minő gi vizsgálatokat időszámításul előtt a 4-dik évezredig bed rólag végezték el. A fák emlékezete azonW nemcsak a régi idők radioak* szén mennyi ség éré vonotkoij ennél jóval gazdagabb. Évgfi rűik szélessége például az «! hajlati viszonyoktól, a nővé korától és más tényezőktől 1 függ. Ez azt jelenti, hogy ( évgyűrűk részletes elemié számos természeti jelenség9 szoloáltathat információt. * derült például, hogy a tölgy* anyagának egyik gyakori hiW ja — a belső háncs — óitok ban hirtelen éghajlati váltói* sok ideién keletkezik. Iqy ** ez 1940-ben is, amelynek hot szantartó erős fagyát 1938-bd és 1939-ben aszályos nyár ei9 te meg. Uqyanez történt 18°é 1892. körül is. Az évgyűrű szj lessége és a Nap ciklikus te'* kenyséqe között szintén léted összefüggés. A fák tehát Igen fontos formációt szolgáltatnak a b* tanikusak, az erdőgozdaséf szakemberek, nemkülönben archeológusok, a geofizikus' a csillagászok, az osztrofizlW sok és talajszakamberek, s* esetleg még o kriminellst^ számára is. __> Eső csinálók A rigai Politechnikai Inté*^ hallgatói a meteorológiai jelé ségek kutatási céljára hővel né ködő, nagyteljesítményű bare“ dezést, „szupermeteotront" k* szítettek. Több gázturbinás i* pülőgépmatort egyetlen aggé gátban egyesítettek és ez a k* szülék erősen felhevített levegő fúj három kilométer magassá? ba. A szupermeteotron segíti gével vegyianyagokat, s zitóé részecskéket és színes anyag91 irányított porlasztását is em gezhetik és ez számtalan te* meszeli jelenség behatóbb vid’ gálatára teremti meg a lehet9 sóget. A berendezéssel példa11 forgószelet idézhetnek d9 amely biztosítja a légárad1^ sebességének és irányának p0*1 tos meghatározását és meg** gyelését; az egyik legfontosa^ tevékenysége a szu permetek ronnak az, hogy segítségéé mesterséges esőt lehet élőidé* ni. Légpárnás mezőgazdasági gép Olyan időszakokban, amikor a talaj erősen nedves, a kerekes mezőgazdasági gépek használata a földeken mindig sok bajjal Jár. Egy angol tudóscsoport most megoldást talált a problémára, — olytan mezőgazdasági „siklógépet" szerkesztett és próbált ki, an»elynek speciális berendezése a gép alatt „légpárnát" hoz létre. Az új gép kipróbálása bebizonyította, hogy a „légpárnán” tartósan meg tud maradni a , talaj fölött 12 centiméteres d^ gasságbon. A gép alsó ié**[ alatti légáramlat semmiféle k?9 nem tesz a vetésben. A párnás mezőgazdasági gép ff* sík előnye, hogy nagy a seb«L sége, elérheti óránként o f kilométert is. Ebből követke*1*' hogy o gép termelékenység is magas. így a föld gyomn*9 szerrel, vagy műtrágyával tö‘< ténó beszúrásánál a gép \ perc alatt 1 hektárnyi terülé,,, végezheti el a munkát
