Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
1972. február 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A szövetkezeti kongresszus előtt Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével i Szabó István, a nádudvari tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, valamint a halászati szövetkezetek közelgő II. országos kongresszusáról a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — Mikor lesz a kongresszus? — Első kongresszusunkat 1967 tavaszán tartottuk. A második kongresszust — az országos tanács határozata alapján — az idén március 29—30-31-én tartjuk meg. — Hogyan történik a kongresszus technikai előkészítése? — Minden termelőszövetkezet külön-külőn kongresszussal kapcsolatos közgyűlést tart Itt megválasztják küldöttjüket a területi szövetségek hasonló előkészítő gyűléseire. Ezeken már egy-egy tájra általánosítva értékelik az elmúlt öt év munkáját és szabják meg a következő időszak feladatait Ugyanakkor megválasztják azokat akii a tájegységet az országos tanácsban képviselik majd, valamint a küldötteket a kongresszusra. Egy-egy terület két tanácstagot és átlagosan kilenc küldöttet választ A technikai előkészítés már tort — Milyen légkörben készülődik a mozgalom a kiemelkedő belpolitikai eseménynek számító termelőszövetkezeti kongresszusra? — Az elmúlt öt esztendőben o munka körülményei kedvezőek voltak. Fokozatosan kibontakozott a párt sző vetkezet- pÖlitikai elveinek, valamint a gazdaságirányítás reformjának serkentő hatása. Az 1970. évi ár- és belvízkárok utón a mezőgazdaság fejlődésének biztató lendülete tavaly tovább fokozódott Néhány részterülettől eltekintve a termelőszövetkezetek kielégítik a belső ellátással, valamint a fokozódó exporttal kapcsolatos követelményeket, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala javult Az összkép kétségkívül biztató. Az átlag mögött azonban jelentős eltérések húzódnak meg. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tsz-ek nagyobbik része nem tudta követni a fejlődés dinamizmusát. A másik oldalon pedig a veszteséges, vagy éppen csak nem veszteséges gazdaságok listájára kerültek kiváló adottságú, szépinultú közösségek is. Ennek okai csak részben belső jellegűek. Tapasztalnunk kell azt Is, hogy a szövetkezeti tagak és vezetők biztonságérzete csökkent Az. újonnan életbe lépett, vagy válható állami szabályozók szigorúbbak, mint azt a közös gazdaságok várták- A költségek növekedése lefaragja, néha kiegyenlíti a termelés emelkedéséből származó előnyöket A szövetkezeti vezetők aggódnak, hogy megtörik a fejlődés eddigi lendülete, sőt nem kevesen attól is taitanak, hogy az elért szintet nem sikerül megszilárdítani. Közben pedig mozgalmunk történelmének speciális időszakát éti. Kiöregszenek az alapítók, fiatalokra lenne szükség. Csökken a háztájiból származó produktum, ezt a közösből kellene pótolni. De hogyan biztosítsunk más ágazatokkal versenyképes munkakörülményeket és életszínvonalat o fiataloknak, miből építsük fel a háztáji termelés mérséklődését ellensúlyozó létesítményeket? Ezek a kérdések befolyásolják ma a mozgalom építőinek és vezetőinek közérzetét. De ismételnem kell. hogy az 1971-es esztendő alapjában véve jó volt, a hangulat általában, a fő kérdésekben kedvező. — Mi a véleménye a TOT és e területi szövetségek elmúlt, lél évtizedes munkájáról? j — Ezt az ítéletet a 450- kül- i dött, a kongresszus mondja i majd ki. A vita elé mi, akik öt I évvel ezelőtt megbízatást kaptunk, bizakodással tekintünk. Úgy érezzük, sikerült a termelőszövetkezeti gazdák anyagi eszközeiből megvalósítanunk egy olyan érdekképviseleti szervezetet, amelynek nem az a feladata, hogy az állami akaratot közvetítse a gazdaságokhoz. Ezt elvégzik a hatóságok, a szabályozók. A mi feladatunk az lett, hogy kendőzetlenül közvetítsük a termelőszövetkezetek véleményét, érdekeit. Teljes sikert a tárgyalások során persze nem mindig értünk el, de a munka jellege olyan, hogy az eltérő álláspontok kölcsönös engedmények útján közelednek egymáshoz. — Ügy érezzük, a kedvező légkört kihasználva, a párt agrárpolitikájára és a közben megjelent jogszabályokra támaszkodva fejlődött az elmúlt időszakban a szövetkezeti ön- kormányzat, kialakulóban van az a helyzet, amikor az egész működés központjában a szövetkezeti tag áll, minden az emberért történik. Erőfeszítéseink arra is irányultak, hogy kialakuljon egy olyan légkör, egy olyan helyzet, amelyben a szabályozókon túl is érzi a szövetkeze« vezető vagy tag, hogy m l kell, mit szabad és mit nem szabad tennie. — Milyen feladatok várnak a kongresszusra? — Elnézést de mielőtt erre válaszolnék, ed kell mondanom, hogy mit nem sikerült megoldanunk az öt évvel ezelőtt vállalt feladótok közül. — Nem sikerült maradéktalanul kialakítanunk azt a szemléletet amely a termelőszövetkezeti gazdálkodáshoz a külső körülményeket tekintve nélkülözhetetlen. Nem sikerült elérnünk, hogy valóban egyenjogúak legyenek a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok a gazdálkodásban, az egymás közötti kapcsolatokban: és valóban egy mértékkel mértek legyenek a munkások és a parasztemberek például a nyugdíjazásnál. Nem sikerült egészen megértetnünk azt sem, hogy belső működésében nem azonos a szövetkezet és az állami vállalat, nem lehet őket azonos fogásokkal, sőt politikai módszerekkel megközelíteni. Például más egy kis szövetkezet elnökének felelőssége egy elhibázott beruházásért, más a megítélés egy állami óriás-vállalat vezér- igazgatója esetében. Az ilyen közgazdasági környezet ellenére többet kellett volna tennünk zöldségellátási, cukorrépa és dohánytermelési, szarvasmarhatenyésztési gondjaink enyhítéséért Ennél is több felelősséget érzünk azokért a szövetkeze« vezetőkért, akik különböző módon rosszul vizsgáztak emberségből, felelősségtudatból, kockázatvállalásból.- Ezek előrebocsátása után tehát milyen feladat vár a kongresszusra? — Megpróbálok sommása" válaszolni. A kongresszus feladata, hogy ítéletet mondjon az elmúlt esztendőkről, kijelölje a következő négy év fő irányait Véleményem és várakozásom szerint a kongresszus nem kíván majd éles fordulatokat. Nincs szükség új út kijelölésére. Ha tovább hasznosítjuk a kedvező agrárpolitikát, megtanulunk élni az újuló szabályozókkal, akkor megtalálhatjuk annak a módját is, hogyan lehet megélni a mai körülmények között. Megélni a tagnak és a vezetőnek, boldogulni a termelőszövetkezetnek. Ez remélem azt jelenti majd, hogy megfelelünk az egész társadalom, az ország — az ellátás és az export — várakozásainak. Tovább tökéletesítjük a szövetkezeti önkormányzatot, még inkább az emberért és az emberrel egyetértésben dolgozunk, elérjük, hogy partnereink is úgy közeledjenek hozzánk, ahogyan az a leghatásosabb. Ezek után mór rryHvőnvará, hogy második kongresszusunk nem lesz oly látványos, mint az első volt De hiszem, hogy ugyanolyan harcos és felelősségteljes lesz, határozatainak végrehajtása legalább annyira fontos szerepet tölt majd be politikai és gazdasági életünkben, mint öt esztendővel ezelőtt — fejezte be nyilatkozatát Szabó István nádudvari tsz-elnök, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. F. B, A győri házgyárban készülnek a legolcsóbb lakások A házgyári termékek költségeinek alakulását vizsgálta hat együttműködő vállalat — a Budapesti Szerelőipari Tervező Vállalat, — a pécsi, a szegedi, a debreceni, a győri és a mis-' kolci tervező vállalat —órellen- öreiből alakult bizottság. A házgyári termékek költségalakulásáról készített összesítés alapján megállapították, hogy az országban működő házgyárak közül a győri házépítő kombinát termékeiből készült lakások építési költségei a legalacsonyabbak. A győri házépítő kombinátban jelenleg négy fő paneltípust, ezenkívül több, mint száz kisebb panelt variálnak, s évente négyezerkétszáz lakás elemeit készítik el. — A Televízió Pécsett. Csütörtökön Pécsett járt a Magyar Televízió stábja, hogy felvételeket készítsen az Orvostudományi | A Metro második szakaszának Kossuth téri mélyállomásáról vezet Egyetem új kollégiumáról, vala- ! a felszínre Budapest leghosszabb mozgólépcsője. A 70 méter hosszú mint a Tanárképző Főiskola új j szerkezet 34.80 m mélységből szállítja majd a felszínre az utasokat, épületszárnyáról. A műsor szom- J Az építők jól haladnak a munkálatokkal, hamarosan megkezdik baton a Tv-híradóban látható. 1 a mozgólépcső műszaki átadását Szanálják a Szafai utcai tanműhelyt Egy vitás kérdés: ki fizesse a költözködés költségeit A MŰM 200 fős új tanműhelyt ígér Pécsnek Szakai András utca 24: az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanműhelye. Évtizedek óta ez az épület adott otthont közel 260 elsőéves szakmunkás- tanulónak az esztergályos és géplakatos szakmák alapjainak elsajátításához. A tanműhelyt azonban megszüntetik. Ez év végéig ki kell költözni az épületből, mert a megépítendő közúti felüljáró miatt szükség van erre a területre. Ez ügyben több egyeztető tárgyalás zajlott le a Szakmunkásképző Intézet, a So- piana Gépgyár és az UNIBER szakemberei között. A kérdés az, hogy hol alakítsák ki az új tanműhelyt? Az UNIBER ajánlata alapján — melyet az intézet is elfogadhatónak tart — a tanműhelyt a Sopiana Gépgyár Nagy Jenő utcai telepén hozzák létre. £z a megoldás is ideiglenes, mivel a telep területén a későbbiek Egy év daff tízszázalékos termelésnövekedés Egy szocialista brigád naplójából A mozgalom hajnalán, 1959- ben alakult a Pécsi Bőrgyárban a Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád. A krómos üzemben. Tizenkét esztendőben tizenkétszer örültek a siker miatt, mert teljesítették amit vállaltak. Mátyás Ambrus 1962-től a brigád tagja, 1970-től vezetője. Kezében piros, bőrkötésű napló. — A brigád hat tagú. Garai László a legidősebb, a legfiatalabb pedig Kardos Attila. Munkánk a bőrök géppel történő faragása, hogy vastagsága egyenlő legyen. Az állatokon a bőr nem mindenütt egyforma vastagságú és különbség van a rideg tartású és istállózott állatok bőre között is. Ezt tudni kell. Egy rossz mozdulat a gépnél és Gyűlések munka közben Népfrontválasztások Pécsett Szerdán este Pécsett, a Puskin művelődési házban tartották meg a Hazafias Népfront első választási gyűlését A sza- bolcstelepi választáson közel százan vettek részt, megbeszélték a körzeti népfront bizottság négy esztendős tevékenységét, foglalkoztak a körzet gondjaival, és megválasztották a Hazafias Népfront körzeti bizottságának tagjait. Döntöttek arról, kik képviseljék a városi bizottságban a szabolcstelepi dolgozókat, megválasztották a megyei küldötteket is. A körzeti Hazafias Népfront Bizottság új elnöke Istvánder József iskola- igazgató lett. Csütörtökön több helyen is rendeztek munkásgyűléseket. A Széchenyí-akna bányászai, a Bőrgyár és a Kesztyűgyár dolgozói tették le rövid időre a szerszámot, hogy aktuális kérdésekről, a Hazafias Népfront szerepéről, tevékenységéről be-' szélgessenek. A kötetlen hangulatú gyűléseken szó esett a munkások részvételének, szerepének növeléséről a népfront- bizottságokban, s a dolgozók mindjárt javaslatot is tettek: kiket tartanak érdemesnek arra, hogy kellektívájukat a körzeti, városi népfront bizottságban képviseljék. Ezekkel a rendezvényekkel kezdetét vette a népfront választások sora, — február végéig Pécsett 31 körzeti bizottság tagjait választják meg. 60—150 forinttal csökkenhet négyzetméterenként a bőr értéke. A gépeken egy műszakban sok mázsa bőr kerül faragásra. 1971-ben bevezették a 44 órás munkahetet. Feltétel: a termelés se, a fizetés se lehet kevesebb. Vállalás: a bőrgyártás összetett folyamatait figyelembe véve, 40 óra alatt faragják azt a bőrmennyiséget, amit korábban 48 óra alatt végeztek. A brigádnál tíz százalékkal emelkedett a termelés. Tizenkét év alatt ez a legnagyobb siker. A továbbiakról a brigádnapló „beszél”. Előadást hallgattak a borértékesítés helyzetéről. A gépek karbantartásával a lakatosbrigád vezetője elégedett. Nincs baleset. Szakala Ferenc főművezető külföldi tapasztalatai után elmondja, hogy a pécsi bőröket a világpiacon elismerően értékelik. Schneider Ede és Marton Antal vegyészmérnökök tájékoztatót mondanak a bőrgyártás legújabb technológiájáról, illetve a gyári kísérletről. A gyár igazgatója és szakszervezet titkára áprilisban kijelenti: „A brigád munkájával elégedettek vagyunk, további sikereket kívánunk.” Áprilistól, decemberig sokat lehet dolgozni. Megtetézték. Vállalták, hogy két ipari tanulót megtanítanak a szakmára. Eredmény: Orosz Béla a Szakma kiváló tanulója versenyen sikeresen szerepelt és öt hónappal előbb lehetett szakmunkás. Deli András Is letette a szakmunkás vizsgát. „Hasznos munkaerő és jó munkatárs vált belőle" — olvasható a naplóból. Külföldön speciális bőröket lehet értékesíteni. Több lakkbőr kell. Beálltak a bonyolult gyártási és kikészítési sorba. Az ellenőrzésnek alig akadt dolga. Ha volt, kijavították. — Szocialista módon dolgozni. Élni? — Nagyon rendesen élünk. Ismerjük egymás életét, időközönként találkozunk munkahelyen kívül is, de ekkor nem a munkáról beszélünk — válaszol a brigádvezető. Részlet a brigádnaplóból: „Jandó Nándor, brigádunk egyik tagja építkezésbe kezdett. Egy szabad szombaton segítettünk az építkezésen. Május elsején, a felvonulás után, külön program keretében találkoztunk." — Egyszer összeadtunk a jutalomból fejenként egy százast. A hatszáz forintból rendeztünk egy rendes pincebulit. Pörkölttel, borral. Szakszervezeti, politikai iskolára járnak. Vitatkoznak. Könyveket olvasnak, politizálnak. Újságot, folyóiratot vesznek, rádiót hallgatnak, televíziót néznek. — Tervük? — Felveszünk -néhány fiatalt a brigádba. Beszélgetünk és lassan kialakul a vélemény, erre az évre öt százalékos termelés emelést vállalunk. Két év alatt tizenöt százalékkal több. Gondolom, hogy rendes dolog. Ami a gépekből telik és a gondos munkából. Ezzel feleződik a beszélgetés. Jó eredmény? Igen. A jobb következik. Maltas Ambrus siet a géo mellé. Dörgő József párttitkár is. Harvan lgz«ef szakszervezet tirtgr, orról beszél, hogy a Pécsi Bőrgyárban több ilven jói do'gozó szocialista bánód van. De a Pe*őt brigád külön dicséretre érdemes. Kászon József folyamán egy nyolc tantermes általános iskola épül. Jelenleg ezen a telepen van a gépgyár 270 tanulót foglalkoztató műhelye és itt folyik a MECHLA-- BOR szakmunkásainak képzése is, akik az év folyamán már a kertvárosi műszergyárban dolgoznak. A legutóbbi tárgyaláson alternatívaként felmerült az is, hogy a gépgyár li es telepén dolgozó tanulók kerüljették a központi üzembe. így a Nagy Jenő utcai telep a Szakmunkás- képző Intézet kezelésébe kerülhet Addig is azonban igen sok teendő van hátra. A telepen lévő épületeket alkalmassá kell tenni oktatási célokra. Biztosítani kel! a biztonságos munkavégzés feltételeit, fel kell újítani a szociális létesítményeket. Az intézet kérése az, hogy a szanálással összefüggő költségeket a Pécs városi Tanács fedezze. így tekintsenek el a használatba vételi díj fizetésétől, térítsék meg a költözködés miatt jelentkező termelés kiesést — mondotta Lengvári István igazgató. A megoldást gyorsíthatja a Sopiana Gépgyár és a Pécs városi Tanács tervosztálya között folyó vita mielőbbi lezárása. Ugyanis a gyár tíz évre kéri a Szalai utcai tanműhely területét, viszont a lehetőségek ezt öt évre korlátozzák. Az intézetnek a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a költözést a nyári szünetben oldhatnák meg. Ez nem gátolná az oktató munkát. A végleges megoldás? A Munkaügyi Minisztérium beruházási osztályának terveiben évek óta szerepel a pécsi, 200 fő képzésére alkalmas tanműhely felépítése. A kiviteli tervek készek, a beruházás megkezdésére viszont még a mai napig sem került sor. Az új tanműhely várhatóan 15 millióba kerül; a kivitelező a tervek- szerint a Baranya megyei Építőipari Vállalat lesz. A vállalat ígérete az, hogy a tanműhely építését 1973. december 31-ig befejezi, illetve a tanulók a jövő év szeptemberében birtokba vehetik az új létesítményt. Az utolsó negyedévre csak a külső munkák befejezése maradna. Az intézetnek ezzel súlyos gondja oldódna meg, hiszen kétműszakos telepítéssel 800 fiatal oktatását oldaná meg esztergályos és géplakatos szakmában. Továbbá alaokép- zést biztosíthatnának a villany- szerelő, autószerelő és karosz- széria lakatos tanulók részére. Az új tanműhely fedezhetné Baranva és Pécs ..vasas” szakmunkás generációjának után- pódását. Ezen túl ped'g megoldódna a jelenleg helyiipari, szövetkezeti és tanácsi vállalatoknál dolgozó első éves tanulók tanműhelyi alaoképzése, mely az ipa: számára maga sabb képzettségű szakmunkások biztosítását jelentené. t
