Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI Ära: M fTflét Dunántúlt napló XXIX. «folyam, 35. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február 11., péntek Egy évvel az új tanácstörvény után Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt, 1971-es esztendő korszakos jelentőségű »olt a magyar tanácsrendszer életében és az akkor kezdődött folyamat átnyúlik erre az évre is. 1971 volt az első esztendeje, a párt X kongresszusán kialakított elvek gyakorlati érvényesítésének az áilamélet, a tanácsi tevékenység, a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Ehhez a múlt év elején megszavazott új tanácstörvény szolgáltatta a keretet Milyen lehetőségeket kínált az új tanácstörvény és mi valósult meg azokból közel egy év alatt? Elsősorban a szocialista demokrácia szélesítésének minden eddiginél hatékonyabb alapjait, eszközeit teremtette meg, amelyeknek egyben kellő jogi biztosítékáról is gondoskodott. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegének kikristályosodását főleg a helyi IV. ötéves tervek megerősítése, a területi, valamint a településhálózatfejlesztési tervek, a főbb ágazati programok kidolgozása, a központi és a helyi társadalompolitikai célkitűzések végrehajtásának kidolgozása, valamint az újszerű falugyűlések során tapasztalhattuk. A népképviselet jellemző vonásait fedezhettük fel mindenütt a testületek döntéseiben is, amelyek most már a megnövekedett önállóság és felelősség jegyében születtek. Az önkormányzati vonások érvényesülését pedig főképpen az segítette elő, hogy az időközben — a tanácstörvényen kívül — megjelenő központi intézkedések eredményeképpen a tanácsok általában rendelkeznek a gazdasági tevékenységükhöz szükséges intézményfenntartási, vállalatfelügyeleti, gazdálkodási és az ehhez kapcsolódó hatósági jogkörökkel, s az ezek gyakorlásához szükséges pénzeszközökkel. Mert ezek nélkül természetesen nem sokra mentek volna községeink, városaink a fejlesztési munkában! A költségvetési törvény azonban öt évre előre meghatározta d szilárd pénzügyi for- rásokgt, s a több mint 111 milliárd forintnyi költségvetési előirányzat majdnem 90 százalékát már a saját és az állammal megosztott bevételek képezik.' A pénzeszközök felhasználásában is nőtt az önállóság. A tanácsi tervezés és gazdálkodás demokratizmusának kiszélesítését tapasztalhattuk az elmúlt év folyamán. A tanácstagok és a lakosság most már valóban értelmét látta annak, hogy beleszóljon az ügyek eldöntésébe, hogy részt is vállaljon a tervek valóra váltásából. Egyre inkább előtérbe került a területi elv a tanácsok testületi tevékenységében, vagyis az adott terület egészének fejlesztéséért, az egész lakosság ellátásáért érzett felelősség. Ez a felfogás teszi mind gyümölcsözőbbé a tanácsok gazdasági koordinációs törekvéseit is, amelyek a nem tanácsi vállalatok, intézmények, szervek egyre nagyobb mérvű, s immár „legális" bevonását igyekeznek megvalósítani a lakosság élet- körülményeinek javításában, különböző igényeinek kielégítésében. A tanácsok államigazgatási tevékenysége a hatósági ügyintézés, a legközvetlenebbül függ össze a lakosság mindennapjaival, s így fontossága mind politikai, mind társadalmi szempontból vitathatatlan. A törvény meghozatala óta eltelt egy év alatt a tanácsok hatósági munkája, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése kétségtelenül javult. Főképpen a helyi — a községi és a városi — tanácsok hatáskörének nagyobb arányú bővítésével, a járási tanácsok helyett, a járási hivatalok létrehozásával e bürokrácia egy „fokozatának" kihagyásával -, az ügyintézés fokozatos egyszerűsödésével. Nehéz lenne elsorolni azokat a kézzelfogható eredményeket, amelyeket ez az apparátus a maga sajátos eszközeivel a legkülönbözőbb ágazatokban - oktatás, népművelés, egészségügy, szociálpolitika, kommunális ellátás, szolgáltatás stb. —, a szorosan vett ügyintézésen kívül elért, a legkisebb községektől kezdve a fővárosig. De különösebb vizsgálódás nélkül is bárki észreveheti maga körül a fejlődés számtalan jelét, amely a tanácsok hatékonyabb tevékenységével függ össze, akár a közéleti légkör pezsgését tekintjük. Közel egy évvel ezelőtt, a tanácstörvény parlamenti vitájakor hármas célt tűztek ki a jogalkotók: az új jogszabály teremtsen jogi feltételeket ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, s egyben csökkenjenek az ügyintézés bürokratikus vonásai: növelje főleg a helyi tanácsok önállóságát, hatáskörét és gazdasági lehetőségeit: végül az előbbiekkel egyidejűleg erősítse a központi irányítás hatékonyságát. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a tanácsszervezet jó úton halad a célok megvalósítása felé. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága szerdán és csütörtökön tartotta meg Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában rendes ülésszakát. A bizottság ülésszakán részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres •rők főparancsnoka és az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. Az ülésszakon a résztvevők megvitatták- az európai katona- politikai helyzetet. Ezen kívül megtárgyalták a távközlés és a szállítás tökéletesítésének kérdéseit, valamint az egyesített fegyveres erők tevékenységének más problémáit. A küldöttségek csütörtökön hazautaztak Berlinből. 20 milliós beruházás Gépesítik a pécs-kozári mészkőbányát Jelentős vállalkozásba kezdett a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet tervei alapján korszerűsítik a ma még kézi művelésű pécs-kozári mészkőbányát. A vállalat bánya-üzemága pécsi-bükkösdi üzemeiben fejtett, illetve zúzott mészkőből, halmozva évi 100 ezer tonnát, homokból 120 ezer köbmétert termel. A közismerten problémás építő- és építőanyagipari munkaerőhelyzet tette indokolttá, hogy — elsősorban a kőbányákban — a nehéz fizikai munkát korszerű gépekkel helyettesítsék. A tervezett új gyártósor: robbantásos jövesztés — előlevá- lasztás — exkavátor — osztályozó — pofóstörő - röpítő- törő — osztályozó. A leválasztó rácsról építési célokra, vagy a mészégető kemencékbe kerül a mészkő. A pofástörővei zúzott követ útépítési célokra, a rőpí- tőtörőről távozó kődarót pedig a betonkészítésnél adalék anyagként hdsználják. Az új technológia tehát kétszer aprított, kétszer osztályozott terméket biztosít és a piaci igényeknek megfelelően bármelyik osztályozott minőségre átállítható. A mintegy 20 milliós beruházásból 6 millió az állami, 7,3 pedig tanácsi támogatás. Az állami támogatás feltétele, hogy 1973 márciusától a gyártósor teljes kapacitással évi 200 ezer tonna töblet mészkövet adjon az iparnak. A vállalat vezetői egyeztető tárgyalásaikon megállapodtak a kivitelezőkkel. Az út — és tereprendezést a Pécsi Közútépítő Vállalat, a technológiai szerelést a Mecseki Szénbányák Gépüzeme, a villamos szerelést az MSZB pécsújhegyi Villamos üzeme és a DÉDASZ vállalták. Az alapozási munkákról a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecsek- vidéki Körzetvezetőségével tárgyaltok, egyelőre eredménytelenül. A 4 milliós építési munkákhoz hiányzik az építőipari kapacitás. A technológiai szerelés pedig csak az alapozás elkészültével indulhat. Késik a kezdés, eddig közel egy hónapot csúsztak. A visszaigazolások szerint 1972. II. negyedévében érkeznek a gépek. A Jászberényi Aprítógépgyárból már megérkezett egy Binder-szita, itt van már a 10-es pofástörő is. Az idő tehát sürget. A B. m. Építőanyagipari Vállalat vezetői elmondták még, hogy céljuk a kőbányák centralizálása. A pécs-kozári kőbánya korszerűsítési munkái lehetővé tennék, hogy jobb és bővebb választékkal álljanak a fogyasztók rendelkezésére. A tartalomból A szövetkezeti kongresszus előtt (3. old.) Egy szocialista brigád naplójából (3. old.) Szanáliák a Szalai utcai tanműhelyt (3. old.) Együttműködési megállapodás a Megyei Tanács és a Megyei KISZ Bizottság között (5. old.) USést fa a Minisztertanács Úton hazafelé Grúziába érkezett a magyar párlés kormányEilöitség A Vietnami Demokratikus Köztársaságból hazafelé tartó magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Fock Jenő vezet, az indiai Bombayban töltötte az éjszakát. Késő esti órákban Ali Javar Dzsung Ma- harasthra állam kormányzója díszvacsorát adott a vendégek tiszteletére, majd a küldöttség hangversenyen vett részt. Az IL—18-as különrepülőgép helyi idő szerint nyolc órakor indult tovább Bombayból. A küldöttség ünnepélyes, búcsúztatásán jelen volt S. G. Patil miniszter, valamint dr. Kós Péter hazánk újdelhi nagykövete. Az út következő állomása az iráni ShTraz volt, ahonnan rövid pihenő után folytatódott a repülés Tbiliszi, Szovjet-Grúzia fővárosa felé. A Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség, hazatérőben a Vietnami Demokratikus Köztársaságból, csütörtökön megszakította útját Grúzia fővárosában, Tbilisziben. A repülőtéren a magyar vendégeket M. A. Gogicsaisvili, a Grúz KP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: S. D. Kiknadze, a Grúz KP Politikai Bizottságának tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter; P. V. Melnyikov vezérezredes, a Grúz KP Központi Bizottságának tagja, a Kaukázuson túli körzet katonai parancsnoka, valamint Rapai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete és más maqaSrangú személyiségek fogadták. Fock Jenő és a küldöttség tagjai az esti órákban grúz előadóművészek hangversenyén vettek részt. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének február 2-án és 3-án hazánkban tett baráti látogatásáról és tárgyalásairól. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a két ország testvé'i együttműködése az 1967-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésnek megfelelően a szocialista nemzetköziség szellemében valamennyi területen eredményesen fejlődik. A két párt és kormány képviselői eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdések ről is. A megbeszéléseket a teljes egyetértés, elvtársi légkör és barátság szelleme hatotta át. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az eredményes tárgyalásokról szóló jeÁ Varsói Szerződés honvédelmi bizottsága befejezte munkáját Mütrágyázzák a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet 127 holdas lucerna tábláját. Erb János felvétele | lentést, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy azok jelentős mértékben hozzájárulnak a két | ország testvéri, szocialista együttműködésének elmélyítéséhez. A külügyminiszter beszámolt a január 26. és február 1. között Magyarországon hivatalos, baráti látogatást tett Saleh Aulogival, a Jemeni Népi Köztársaság külügyminiszterével folytatott tárgyalásairól. Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszéléseken megerősítették, hogy a két ország kormányainak állásfoglaláso sok fontos nemzetközi kérdésben azonos. A kormány megelégedéssel fogadta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kapcsolatai, együttműködésé a barátság és a közös érdekek alapján biztatóan fejlődnek, továbbá, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen kifejezték készségüket a két ország népei közötti barátság és együttműködés további elmélyítésére és szélesítésére. A beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a márciusban megrendezésre kerülő Lipcsei Tavaszi Vásár megnyitására a külkereskedelmi miniszter vezetésével kormánydelegáció kiküldését határozta el. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését a Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 19—29. között sorra kerülő vásárra eddig több mint 30 ország jelentkezett, gazdag kiállítási anyaggal. A kormányhatározat értelmében a rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár erősítse meglévő, és új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt r 4
