Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

1972. február 10. DUN ANTÜLI NAPLÖ Párttaggyűlés a gödrei termelőszövetkezetben „Örömmel mehetünk a zárszámadásra“ A baranyai „alföldön" nehezen hihető, hogy Gödrén, e szarvas, őz, vaddisznó járta, hegyes-völgyes vidéken ilyen jól dolgozó termelőszövetkezet van. A 6500 holdas gazdaság ötszáz tagjának múlt évi eredményeit, a további feladatokat tárgyalta hétfőn este a párttaggyülés. A szombati zárszámadó közgyűlés előtt Weisz János elnök tájékoztatta a kommunistákat és tizenegy hozzászóló, vitázó tisztázta, hogy mit tartanak jónak, mit javasolnak és kifogásolnak. megoldás, hogy egy-két vadász pufogtat éjszakánként, hogy el­űzze a terméstől a vadakat, — váltódott a téma és szenvedé­lyes vita kerekedett a vadgaz­dálkodás és mezőgazdasági művelés hasznáról, egymáshoz való viszonyáról, az elvesztett kártérítési perektől. — A termelőszövetkezet kom­munistái egész évben segítették, bírálták a gazdaság vezetését. Megállapíthatjuk, hogy a veze­tőség jó munkát végzett. Jó évet zártunk és örömmel mehetünk a zárszámadó közgyűlésre. Ja­vaslom, hogy a taggyűlés jegy­zőkönyvben is fejezze ki elisme­rését a termelőszövetkezet veze­tőségének. Ezt és a többi javaslatot is | elfogadta a taggyűlés. Határo- I zat: A taggyűlésen elhangzot- ! toknak megfelelően készüljön e| a zárszámadási beszámoló. Kászon József Á műszakiak új klubja Szabolcson Szerdán, 9-én kezdte meg munkáját a Puskin Művelődé­si Házban egy műszaki klub- Régebben két ilyen működött, az István-aknai és a pécs- bányai. Főleg fiatal műszaki szakemberek kezdeményezé­sére a kettő most egyesült. Havonta két alkalommal gyűl­nek össze, hogy műszaki prob­lémákat tárgyaljanak meg az előadások keretében. Az első előadás szerdán volt, dr. Szir­tes Béla főmérnök szovjet­unióbeli tanulmányútjáról, gázkitörések megfigyeléséről tartott élménybeszámolót. Kétszázmillió forintos évi forgalom Korszerű TÜZÉP-telep Pécsett Aligha van vigasztalanabb látvány egy elavult tüzelő-telep­nél, ahol száraz időben bokán felül érő fekete porban eről­ködnek nehéz testű lovak, port­kavaró teherkocsik, esőben sa­rat dagasztó szállító járművek. Aztán végre lassan felszámolód­tak a telepek a Jókai utcában, a Nagy Lajos, Alkotmány ut­cákban, Mártírok útján, még a múlt évben, amikor is „kiáru­sították" az ott tárolt szenet, tű­zifát, építőanyagot, közben fel- töltötték az egyetlen, de új — és korszerűen elrendezett — TÜZÉP-telepet a Megyeri úti Raktárbázis mentén. A kilenc hektárnyi terület még nincs teljesen beépítve. A Me­gyeri úti bejáratnál áll az iro­da és a szociális épület, aztán betonútok vezetnek hátra a szén, tüzelőfa, illetve a építő­anyagok tárolóihoz. A használat alatt lévő terület hossza 800 méter, így aztán ideiglenes megoldásként az ügyintézők kerékpárral közlekednek, de még ebben az évben, talán az első felében 10 darab rövid- hullámú kis rádiókészülék áll majd rendelkezésükre. Kell is, mert a napi forgalom — tekin­tettel a korábbi telepek meg­szűnésére — most már itt bo­nyolódik le. A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat hozzávetőlege­sen 800 milliós évi forgalmának 25 százalékát Itt bonyolítják le, legalábbis ami az összterméket illeti. Négy-öt féle pécsi és komlói szén, hozzá brikett, koksz és fa —, nos ebből a forga­lom 55 millió forint volt, az idén valamivel több lesz, bár az emelkedés ütemé évről évre las­sul, mert a korszerű fűtési mód — olaj, gáz, távfűtés — meg­lehetősen előretört. De az építőanyag és a fa­fűrészáru iránt viszont nagy a kereslet évről évre. Tavaly 86 millió volt, ebben az évben 100 millióra számítanak. Belső, vál­lalati becslés szerint a múlt év­ben 300—350 családi házhoz szükséges épületanyagot adtak el és ez csak Pécsre, illetve közvetlen környékére vonatko­zik. Épülnek, vagy tatarozásra kerülnek a családi házak, Orfű és Harkány hétvégi házai. Az ellátás — cementben — biz­tató, az első félévre van ele­gendő tégla, zavartalan meny­JEGYZET Nyolcezer önkéntes A vörös kakas ma mór nem röpköd olyan szabadon, mint akárcsak tiz évvel ez­előtt, a tragédiák lehetősége azonban ma is minden falu­ban, gazdaságban, háztartás­ban adott. Az olajozottan mű­ködő állami tűzrendészeti apparátus egyedül- képtelen lenne útját állni a bajnak, így aztán nem túlzás azt mon­dani: a biztonság záloga mindenütt a helyi, azaz az önkéntes tűzoltóság. Baranyában nyolcezer ön­kéntes tűzoltó tevékenykedik — szerényen, gyakran éveken' ót észrevétlenül. A széles társadalmi alapokon nyugvó önkéntes tűzoltómozgalom nagy eseménye, a vezetősé­gek újjáválasztása is meg­lehetősen csendben zajlik. A Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala és az Országos Tűzrendé­szeti Parancsnokság közös rendelete értelmében január 1. és március 15. között kell a testületek tisztújító közgyű­léseit megtartani, ez idő sze­rint tehát félútnál tart ez a munka. Mit mutatnak az eddigi ta­pasztalatok? A községek több­sége életében jelentős helyet kaptak a közgyűlések: a tűz­oltók mellett megjelentek a tanácsi, párt és termelőszö­vetkezeti vezetők is. Nagy- nyárádon az iskolások ked­ves kis műsorral köszöntötték a falu önkéntes tűzoltóit, a termelőszövetkezet pedig va­csorán látta vendégül őket. Ugyancsak Nagynyárádon ha­tározták el, hogy a jövőben a gyakorlatokon, továbbkép­zésen rendszeresen részt vevő testületi tagokat anyagilag is jutalmazzák. A választásokat mindenütt beszámoló előzi meg. Mit tet­tek az elmúlt négy év alatt? A mérleg az esetek túlnyomó többségében pozitív. Javult a technikai ellátottság, fiatalo­dott a testület, begyakorlot- tabbá lettek a kollektívák. A legtöbb elismerés a körzet­felelősöket érte, akik a meg­előző tűzrendészeti munka ke­retében otthonok ezreit kere­sik fel évről évre. Különösen az öreg, egyedülálló emberek, családok védelme érdekében tettek e lelkes aktivisták so­kat. Az eddig lezajlott választá­sok bizonysága szerint a régi vezetők túlnyomó többsége jól dolgozott, s éppen ezért a helyén is maradt. Több helyen azonban fiatalítottak, másutt a termelőszövetkezeti vezető­ket vonták be a vezetés mun­kájába nagyobb számban. A tsz-ek egyébként — örvende­tes módon —, egyre inkább saját ügyüknek tekintik a tes­tületek létét, eredményeit. A vörös kakas ma már ritkán röppen fel, de a kár, amit okoz, növekszik. Néhány év­vel ezelőtt még csak a ma­gán-portákat, szegényes gaz­dasági épületeket kellett vé­deni. Ma tíz- sőt százmilliós értékek halmozódnak egy-egy tsz-ben fel — s ki védje e jelentős vagyont, ha nem ma­guk a tulajdonosok, a tsz- vezetők, tsz-tagok? B. S. A gazdaság 1971-ben szép eredményeket ért el, bár a tá­jékoztató jó közepesnek mond­ta és figyelmeztetett: „Szövet­kezetünk helyzetét túlzásoktól mentesen értékeljük". A ked­vezőtlen talajadottságok mellett 17.7 mázsa búzát, 31 mázsa ku­koricát termeltek holdanként és öt, illetve hét forinttal csökkent a mázsánkénti önköltség, a repce termesztése pedig 23 fo­rinttal lett olcsóbb. Csökkent az önköltség a gépek üzemelteté­sénél és az állattenyésztés több ágazatában. Kedvezően alakul­tak az árbevételek, kiadások és az 1970 évi 76.60 forint helyett kb. 83 forint a tízórás munka­napra jutó kereset Az eredményekkel az egyet­értés egyöntetű volt és nyomá­ban megfogalmazódott az állás- foglalás: „Helytelen a minél többet kiosztani törekvés". In­dokolták, hogy a tsz-nek növelni kell biztonsági alapját mert 1970-ben elemi károk miatt megcsappant és szükséges a fej­lesztési és részesedési alap 30— 70 százalékos megoszlása. Ez gazdasági és politikai kérdés, melyet a tagságnak tudomá­sára kell adni. A jelenből a jövőt igyekeztek felelősségteljesen meghatároz­ni. A termelőszövetkezet nö­vénytermelése és állattenyész­tése átalakulóban van. Kiderült hogy a sertéstenyésztés szá­mukra nem kifizetődő. Helyette a szarvasmarha tenyésztést fej­lesztik és ennek megfelelően a gabona, kukorica, pillangósok termesztésének helyébe elsősor­ban a gabona és pillarjgós ke­rül. Az utóbbi termesztésének növelését talajadottságok is in- i dokolják, de elsősorban az, hogy 852-re növekedett szarvas­marhaállományukat 1975-re 80 százalékkal kívánják emelni. A szarvasmarha tenyésztés, a tejtermelés kifizetődő? Hiszen országosan gondok vannak? A tájékoztatóból és a hozzá­szólásokból kiderült, szarvas- marha tenyésztésük jelenleg is kedvezőnek mondható, de job- ; bá tehető. Egy tehéntől 2692 j liter tejet fejtek, a szakosított ! telepen viszont 2839 litert és jó eredményeket mutat a borjú­nevelés is. Ennek megfelelően megerősí­tésre került a terv, E szerint ébben az esztendőben csak szarvasmarha tenyésztéssel fog­lalkoznak, befejezik a 300 férő­helyes telepet, átalakítják a j sertéstelepet és később gondos- j kodnak hízó- és növendék- ! marha istállók építéséről. Fel­építik az új tejházat. A sertés­hizlalást, mert erre is szükség van, átadják a háztáji gazda­ságoknak. — El kell oszlatni azt a véle­ményt. elsősorban az állatte­nyésztőknek, hogy nálunk min- j denféle állattenyésztés ráfizeté- | ses. Ugyanakkor gondoskodni ! kell, hogy a háztájiban hizlalt sertések értékesítését a tagság­nak megkönnyítsük — hangoz­tatta a másik hozzászóló. Né­hány további vélemény. — Az új gazdasági épülete­ket, a borjúnevelőre gondolok, olyan személyekkel kell meg- j terveztetni, akik korszerűt nem­csak fényképen láttak, — A zárszámadási beszámo- j lóban emeljük ki a talajjaví- í tás hasznát, hogy kiderüljön, a j ráfordított pénz nem volt hiába ; való, megtérül a magasabb ter­méshozamokban. El kell végez ni a további meliorációs mun- ; kákát is. — További gépesítésnél job ban vegyük figyelembe növény- termesztési adottságainkat. — Gyorsítani kell a gépjaví- j tást, mert a gépállás növeli az önköltséget. Á termelőszövetke- j zetnek gépjavító szakmunkáso­kat kellene képeznie és gondos- | kodni arról is, hogy a szakma 1 megtanulása után ne távozza­nak el, — A vadkárok csökkentése érdekében cselekedni kellene, mert évenként többszázezer fo­rint veszteségünk van. Nem > nyiségben inkább a Ifi. negyed­ben. „Zavartalan" mennyiség­ben ... vagyis a tavaszi épít­kezések idején éppen a szállí­tási torlódás miatt várható el­látási akadály. De hát ez már régi „tüzép- probléma”, hogy a kereslet erő­sen hullámzik építőanyagban, tüzelőben egyaránt. Tavasszal megrohamozzák az építőanyag- részleget, ősszel a tüzelő-depót. Szeptemberben, októberben már a rendelkezésre álló húsz, hu­szonöt, harminc vállalati, illetve 12. Volán kocsi képtelen tartani az ideális három-négy napos szállítási határidőt. Pedig szén és fa van — méghozzá nagyobb választékban — tavasszal és nyáron is. Megkönnyíti a vásár­lók dolgát a hitelakció is, ami az idén szintén április elsején indul. De sajnos a fogyasztók zöme inkább az őszi hónapokra halogatja a fűtőanyag beszer­zését, amikor viszont a szállí­tási határidő nagyon gyorsan felfut három-négy hétre is. Amellett, hogy a TÜZÉP meg­nyitotta tehát az I. számú új telepét, még főn “..rtja boltjait a Katalin utcában, a Jókai ut­cában és Kertvárosba^, ahol kis tételekben árusítanak épít­kezési anyagot is, cementet, meszet, cserép és csempeárut, egyebeket. Rendelés-felvevő iro­dájuk működik az Építők útján, a Jászai Mari utcában, a Kos­suth utcán, de rövidesen nyílik egy Meszesen is. Kitűnő ötlet, a Citrom utcában — első félév­ben nyitásra kerülő — úgyne­vezett barkács-bolt, ahol a bar­kácsolók faanyaghoz jutnak, de árusítanak itt épület-felszerelési termékeket is, a csempétől a csaptelepig, mozaik-parkettától a mosdókagylóig mindent. Ez is olyan szolgáltatás, amelyet örömmel fogad a TÜZÉP vá­sárlóközönsége. Kevés a tyúk, sok a tyükláb ■ ■ Ülni senki sem akar... Kedvező alkalom! Vósóroljon a PÉCSI ÁFÉSZ MŰSZAKI BOLTJÁBAN (Rákóczi út 53. jelmezkölcsönzőnél), LEDINAI ABC ÁRUHÁZBAN, ahol- Hűtőgépekhez ajándékként KÁVÉFŐZŐT, — Televíziókhoz ajándékként BELGRÁDI TV-ANTENNAT,- Rádiókészülékéhez ajándékként 6 HAVI ELŐFIZETÉSI DIJAT, — Motorkerékpárokhoz FORG. ENGEDÉLYT S RENDSZÁMTÁBLÁT BIZTOSÍTUNK KEDVES VÁSÁRLÓINKNAK. PÉCSI ÁFÉSZ TÖRTÉNT pedig Pécsváradon, a minap, hogy lába kelt tíz tyúknak. Persze a gazda rög­tön gondolta, ki lehet a kári- cáló szárnyasok istápolója — szaladt is mindjárt a tanácsba, hogy törvény elé citálják a tyúkpecért —, de az biz’ taga­dott, vég nélkül, mondván, hogy éppen az idő tájt vásárolt tíz tyúkot, s erre tanút is állít. Mit volt mit tenni, a tanácsi em­berek vizitbe mentek, belekuk­kantottak a levesesfazékba, tu­dakolták a kondérnyi pörkölt eredetét, s még arra sem vol­tak restek, hogy a szemétdom­bon heverő tyúklábaknak is utánaszámoljanak. Valahogy nem stimmelt a dolog a lábak és tyúkok körül, így az aprójó­szágot kedvelő atyafi bizony büntetést fizetett a szabálysér­tésért — annyit, amennyiért bíz­vást megvásárolhatta volna az elorzott tíz tyúkot is . . . — Emlékezetem szerint ez volt az egyetlen eset, amikor taga­dott a szabálysértésen kapott delikvens — mondja dr. Kófiás Mihály, a pécsváradi nagyköz­ségi tanács titkára —, általában beismerik, ha elkövettek valami szabálytalan dolgot, legfeljebb arra hivatkoznak, hogy nem tudták, nem gondolták . .. A nagyközségekben jó ke­zekben vannak a szabálysérté­si ügyek. Pécsváradon a három esztendő alatt — amióta „leke­rültek” a járási jogkörök is —, a tanács által hozott határozatot egyetlen egyszer fellebbezték meg. Ez sem mérvadó, „az ille­tő akkor is fellebbezett volna, ha netán neki adok igazat" — ! mondta dr, Kófiás Mihály. Bocsánatos „bűnöket" kővet- . nek el a falusi renitenskedők és jószerint olyanokat, mint fél év­századdal ezelőtt. Egy-egy hal­vacsora alapanyagát az állami ! gazdaság halastavából próbál­ják előkeríteni, megkopasztják a domboldali gesztenyést, fa­zékba csalnak néhány tyúkot, böngészés ürügyén áttévednek a szomszéd szedetlen kukoricá­sába, kocsmából jövet rossz he­lyen keresik az illemhelyet, oda­mondogatnak a rendőrnek vagy a mezőőrnek, nem hajlandók le­tisztítani a járdát... Bocsána­tos. de büntetendő vétségek, j Meg is kapja mindenki a ma- | gáét, ki többet, ki kevesebbet, i vétsége, anyagi helyzete és vi­selkedése szerint. Mert szabály- sértésben is vannak visszaesők, akiket komolyabb összeggel kell sújtani, hogy elmenjen a ked­vük a görbe utóktól. Egyébként évenként és vétkesenként átlag 200—250 forint a kirótt büntetés összege a pécsváradi tanács­nál. Az elmúlt esztendőben 96- tal kellett volna szorozni ezt az átlagot, ám néhányon megúsz­ták figyelmeztetéssel az ügyet... Akad néhány újkeletű sza­bálysértés, amelyeket nehéz lett volna egy fél évszázaddal ez­előtt elkövetni. Érkezett három­négy feljelentés — érdekes, egyik sem vásárlótól, hanem az illető vállalótól — a vásárlók megkárosítása miatt. Egyik ilyen ügyben szabták ki az eddigi legmagasabb összegű bünte­tést — 1500 forintot. Amíg nem volt a községnek parkja, nem volt baj a virágtolvajokkal sem. Mostanában már azért is kellett büntetni, mert egy széplelkű férfi a parkból szedett rózsák­kal akart kedveskedni . .. A szabálysértők listáján szép számmal szerepelnek a szülők is; nem küldik — vagy nem en­gedik — a gyereket az iskolá­ba. Megbüntetik őket, kifizetik — ezzel azonban az ügy még nincs elintézve. A pénzbírság helyett sok esetben hatásosabb a gyakori családlátogatás, a nevelés — távlatokban az álta­lános iskolai kollégium. FIZETNI senki sem szeret. Húz­zák, halogatják a dolgot, míg megérkezik az értesítés, hogy tessék csak leülni art a bizo­nyos összeget. Még ettől sem ijed meg a konok adós, hanem amikor a rendőr állít be a cé­dulával: „fizetni, vagy ülni” — akkor rögtön akad némi kész­pénz a háznál. A tarifa egyéb­ként nem azonos: ülhet valaki egy napot a ki nem fizetett 200 forintjáért, de becsukhatják négy napra is egy százasért. Eddig még senki sem próbálta meg. — Jó dolog a szélesebb köz­ségi hatáskör — mondja dr. Kó­fiás Mihály —, gyorsabb az ügy­intézés, és itt ismerősök előtt kell felelni a szabálysértésért, nagyobb a visszatartó erő. Dr. Kófiás Mihálynak nincs haragosa a községben . . . D, Kónya Újjáválasztják a társadalmi ellenőröket Bizalmi tisztség kereskedelmi társadalmi ellenőrnek lenni. Szakszervezeti taggyűléseken a tagság javaslatára választják meg őket Pécsett és Baranyá­ban 540 kereskedelmi társadal­mi ellenőr működött a most végétért ciklusban. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál de­cemberben tartott szakszerve­zeti taggyűléseken újjáválasz­tották a kereskedelmi társadal­mi ellenőröket, s ezzel az egész megyében kezdetét vette az úji jáválasztás nagy munkája. A március 31-ig tartó válasz­tásokon részint a régi, jól dol­gozó társadalmi ellenőrök kap­nak ismét megbízatást, részint új ellenőröket választ la szak- szervezeti tagság. Ha Pécsett és Baranyában újraválasztanák az eddig tevékenykedő 540 társa­dalmi ellenőrt, akkor is jóné- hány új szakszervezeti tag is­merkedne ezzel a feladattal. Az a terv ugyanis, hogy egyes területeken, például Sásdon, Szászváron, Sellyén és Pécsvá­radon lényegesen gyarapítják létszámukat. A felsorolt közsé­gekben és környékükön ugyanis olyan ellátási problémák' jelent­keztek, pl, nem körültekintő rendelés, egyének részére jog­talan előnyök biztosítása, fo­gyasztók gyakori megkárosítása, stb., amelyek több kereskedelmi társadalmi ellenőr munkáboál- lítását teszik szükségessé. Az új társadalmi ellenőrök szakmai felkészítésével a szak- szervezeti bizottságok, az érde­kelt kereskedelmi vállalatok foglalkoznak. Oktatásuk máris megkezdődött. A MÉV társadal­mi kereskedelmi ellenőrei részé­re a B. m. Vendéglátó Vállalat szakemberei tartottak módszer­tani előadást. A megyében működő társa­dalmi ellenőrök munkájának hatékonyságára jellemző az a javulás, amely a szabálytalan­ságok számának csökkenésé­ben tapasztalható. Az 1971. utolsó negyedévében végzett reprezentatív felmérés szerint a három hónappal korábbi 25 százalékhoz képest az év végé­re az ellenőrzések 10 százalé­kában mutattak ki szabálytalan­ságot i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom