Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
Ära: 80 fHTIf Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúli napló XXIX, évfolyam, 33. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február 9., szerda Az ipari szövetkezetek alapszabály-módosítása Az elmúlt esztendő a szövet- keze ti mozgalom »nagy éve" volt Az elméleti viták lezárása után a számvetés, a törvényalkotás éve. Októberben fogadta •I az országgyűlés az egységes szövetkezeti törvényt E jogszabály ismeretében került sor az ipán" szövetkezetek VI. kongresszusának megtartására, majd ezt követően hamarosan megjelent az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet Közismert hogy m szövetkezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések elvi alapjait a X. pártkongresszus határozta meg. Részben ez okból is indokolt napjainkban felidézni a pártkongresszusnak a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban tett megállapításait, a szövetkezeti törvény rendelkezéseit - mert most van az ideje annak, hogy az ipari szövetkezetek - a jogszabály kötelező rendelkezése folytán - felülvizsgálják a korábban alkotott alapszabályaikat és az új követelményeknek megfelelően módosítsák. A szövetkezeti mozgalomnak e társadalmi, gazdasági életben elfoglalt helyének, szelepének megfelelően a pártkongresszus megállapította, hogy «... Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el... Politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá. A párt szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek a szövetkezetek szocialista vonásai. Gazdálkodásukban s belső életükben érvényesüljön jobban o szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi — a csoport —és az egyéni érdek összhangja.” A pártkongresszus irányelvei, a szövetkezetekkel szemben támasztott követelményei ma már o szövetkezeti törvény rendelkezései, érvényes szabályok. Olyan jogszabályok, amelyek egyrészről tükrözik az elért eredményeket, másrészről meghatározzák a fejlődés irányát, a szövetkezeti mozgalommal szemben támasztott társadalmi igényeket Ilyen társadalmi követelmények mellett az alapszabály felülvizsgálatával kapcsolatos feladat nem más, mint a párt- kongresszus által meghatározott, törvénybe foglalt szocialista alapelveknek egy-egy szövetkezetre való konkrét alkalmazása, az ipari szövetkezetek belső normáinak megállapítása. E belső normák meghatározásánál legfőbb követelmény annak maradéktalan érvényre- juttatása, hogy a szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott szocialista közösség, omery a szocialista szövetkezeti tulajdon és a deniok- *etikus önkormányzat alapján működik. Gazdasági célja a tagok anyagi jólétének előmozdítása, a munkakörülmények szakadatlan javítása, egyben tervszerű és gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. Társadalmi célja a tagok szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztése, valamint érdekeinek szolgálata. Ennek a társadalmi jellegű kötelezettségnek eleget tenni azt jelenti, hogy a szövetkezeteknek gondoskodniuk kell az ott dolgozók szocialista tudatformálásáról a tényleges demokratizmus kialakításáról. A mozgalmi munka sokrétűségében olyan közösségekké kell a szövetkezeteket formálni, amelyek méltók a szocialista jelzőre, ahol az emberek képesek szocialista módon dolgozni, gondolkodni. Az alapszabály-módosítás munkája az egész szövetkezet tagságának feladata és jó alkalom arra, hogy a szövetkezeti tagok megismerjék jogaikat, kötelezettségeiket. Szükséges ezért, hogy az előkészítő munka során véleményt nyilvánítsanak, s így juttassák kifejezésre a szövetkezeti mozgalomhoz tartozásukat A szövetkezetek nem egyszerűen gazdasági vállalkozások, hanem a tagok tulajdonosok és személyes közreműködésükkel kell segíteni a szövetkezeti vagyon gyarapítását Az alapszabály-módosító munka bármennyire is szövetkezeti feladat, a szövetkezetek ebben a munkában nem maradhatnak magukra. A szövetkezeti tagság demokratikus jogainak tiszteletben tartása mellett sokoldalúan támogatnunk kelt őket. Számolhatunk a párt, tanács és más társadalmi szervek segítőkészségével, mert - Nyers elvtárs szavaival élve — a szövetkezeti ügy, ma nálunk közügy. Más oldalról nézve — a szövetkezeti testületi vezetőknek, a párt- és mozgalmi szerveknek e munkában olyan légkört kell biztosítani, amely alkalmas a tulajdonosi szemlélet felélesztésére, a tagsági jogok gyakorlásának biztosítására. A KISZÖV vezetősége igen lényeges feladatának tartja az alapszabály felülvizsgálati, módosítási munka segítését Az 1972. január 27-én tartott ülésén határozatot fogadott el e feladat politikai jelentőségéről, s ennek megfelelően a szövetkezeti tagság demokratikus jogainak biztosításáról, valamint a munka megszervezéséről. Határozatát „ajánlásként" közli a tagszövetkezetek testületi vezető szerveivel. Különösen fontos - hangsúlyozza az ajánlás -, hogy a szövetkezeti tagok sajátjuknak tekintsék a szövetkezetét, érezzék azt, hogy tulajdonosai közösségüknek, nyilvánítsanak véleményt, tevékenyen működjenek közre alapszabályuk megalkotásában. Tárnái Ferenc, e KI SZŐ V elnöke Befejeződtek pártós kormányküldöttségünk vietnami tárgyalásai Aláírták a közösen kidolgozott dokumentumokat A magyar küldöttség szerdán reggel utazik el Hanoiból Kedden délelőtt a Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség meglátogatta a VDK légierejének egyik egységét, a hős címmel kitüntetett Vörös Csillag repülőezredet. A parancsnok üdvözlő szavai után Fock Jenő rövid beszédben szólt az ezred felsorakozott pilótáihoz. I gaikat az eredményes munka végeztével. A késő esti órákban a magyar párt- és kormányküldött- j ség fogadóst adott, amelyen j resztvettek a VDP és a VDK j vezetői, a vietnami párt- és kormánydelegáció tagjai. A forró testvéri, baráti légkörben lefolyt fogadáson Fock Jenő és Pham Van Dong mondott pohárköszontöt, A fogadás befejezte után a két párt- és kormányküldöttség vezetője és tagjai rövid szívélyes beszélgetést folytattak a hanoi magyar kolónia tagjaival. A küldöttség szerdán reggel utazik el Hanoiból. A tartalomból: Darvas József 60 éves (3. old.) játék számtan közben (3. old.) Rekordforgalomra számítanak a busójáráson (5. old.) Kétévesek a Dobos ikrek (5. old.) A gyűlés végén a hős ezred parancsnoka díszes fényképalbumot ajándékozott a magyar küldöttségnek, Fock Jenő pedig viszonzásul egy nemzeti színű selyemzászlót adott át az ezrednek „A magyar néphadse- j regtől” felirattal. Ezzel küldöttségünk délelőtti ' programja véget ért. Hanoiban kedden este az elnöki palotában aláírták a közö- | sen kidolgozott dokumentumokat. Az ünnepélyes aláíráson megjelent Pham Van Dong és Fock Jenő vezetésével a két [ kormányküldöttség a szakértők kíséretében. Az aláírásnál jelen volt Truong ! Chinh, a VDP Politikai Bizottsá- I gának tagja, a VDK nemzet- gyűlése állandó bizottságának elnöke és Nguyen Phu Soai, a DIFK hanoi áillandó képviseletének ideiglenes vezetője. Elsőnek a magyar—vietnami nyilatkozat aláírására került sor. Ezt a dokumentumot Fock Jenő, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője és Pham Van Dong, a vietnami párt- és kormányküldöttség vezetője írta aló. Ezt követően Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és Le Thanh Nghi, a VDP Politikai Bizotjságának tagja, miniszterelnök-helyettes megállapodásokat írtak alá a Magyar Népköztársaság által a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére az 1972. év folyamán nyújtandó térítésmentes katonai támogatásról, s az új hitelekről. A dokumentumok aláírása , utón a küldöttség vezetői me- I leg kézszorítás kíséretében fe- jezték ki egymásnak jókívánsá- ; Téli hafárszemfe Hótakaró nélkül telel a vetés — A száraz fagyok megritkították a búzát — Fel kell készülni az öntözésre Megint az időjárás lépett elő az első számú beszédtémává falun. Az ősszel elvetett búza sorsáért aggódva az emberek egyre nyugtalanabbul figyelik az időjárási előrejelzéseket, de kiadós havazásokról még a távprognózis sem tesz említést. S bizony a kopogós januári hidegben nyugtalanító látvány a kizöldült határ. Mennyivel nyu- godtabbak voltak a szakemberek decemberben, amikor egy vékony hóréteg védte a gyenge növényt. Az a kis szürkés-fehér porréteg, amit helyenként látni, ne tévesszen meg senkit, az nem hó, hanem műtrágya. Egyedül arra volt jó a száraz fagyos január, hogy az üzemek a fejtrágyázást időben elvégezzék, de annyi csapadék sem hullott, hogy ez a műtrágya feloldódjon és a talajba beszívódjon. Téli szárazság ez, ami majdnem olyan veszélyes, mint a nyári, hisz együttjár az erős fagyokkal. Négy hónapja vetették el a búzát, októbertől februárig 228 milliméter csapadéknak kellett volna lehullania, ezzel szemben mindössze 117 milliméter eső és hó esett. A legtöbb novemberben, 44 milliméter, a legkevesebb októberben és decemberben, egyaránt 17 milliméter, januárban 32 milliméter esőt mértek, februárban pedig még semmit A hónap első hetében sok mezőgazdasági üzemben tartottak * határszemlét, vajon milyen károkat okozott a vetésben a szárazság és a fagy? Nos ezt ma még megállapítani nem lehet csak egy erősebb felmelegedés után mutatja meg a növény az elszenvedett károsodást Bizonyos jelekből azonban már most következtetni lehet. Az utóbbi napokban már sok helyen megfigyelték a növényzet ritkulását, s ez már a károsodás jele, annak mértékét azonban csak találgatni lehet A kár mértékének hozzávető leges pontosságú megállapító sóra a Megyei Tanács mező gazdasági és élelmezésügyi osztálya érdekes munkával bíz ta meg a Megyei Növényvédő Állomás kollektíváját Az álló más dolgozói a közeli napok ban a megye különböző pontjain mintát vesznek a gabonából, földdel együtt — gyeptéglához hasonló szeletet vágnak ki a búzából, s azt fűtött helyiségben tartva figyelik a növény viselkedését A felmelegedés hatására egy rövid idő eltelte után a károsodás mértéke megállapítható, míg a külső határszemlével esetleg heteket kellene várni erre, amikor az idő tartósan felmelegszik. A valódi helyzet ismeretében időben fel lehet készülni a megfelelő intézkedésekre. Annyi azonban mór most is biztos, hogy a felfagyási veszély elhárítása végett a télvége—kora tavasz legfontosabb teendője az őszi vetések hen- gerezése lesz. Továbbá a száraz téli fagyok által megviselt, I legyengült és megritkult növényzetet a szokásosnál nagyobb műtrágyaadagokkal szükséges ellátni. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint még a januári fagykároknál is nagyobb probléma most mór a szárazság. Ez a szokatlan jelenség, a téli csapadékhiány nemcsok az őszi gabonákat, repceféléket viselte meg, de a mélyebb gyökérzetű évelő növényeket is. Sőt t>izonyos tekintetben a szárazság ezeket a kultúrákat jobban sújtja, hisz a viszonylag sekély gyökérzetű búza egy kisebb esőtől is erőre kap. Ez a víz azonban nem jut el a talaj mélyebb rétegeibe, a szőlő vagy a gyümölcsfák gyökérzetéhez. A talajban lévő vízhiány igen súlyos és évek óta fokozódik. Baranyában 1969-ben 725 milliméter csapadék hullott le, 1970-ben már csak 684 milliméter — ez megfelel még az ötvenéves átlagnak —, de 1971- ben mindössze 424 milliméter csapadékot mértek - ez még az alföldi értéknek is kevés. — A szárazság 1970 szeptemberében kezdődött, azóta 377 milliméter csapadékkal adós megyénkben az időjárás. * * A Bolyi Állami Gazdaság területén Bácsfa pusztánál dolgoznak a mezőgazdasági repülőgépek. Az egyik a gazdaság saját tulajdona, a másikat pedig bérli az Országos Repülőgépes Növényvédő Állomástól, A két gép pillanatnyilag hatezer hold búzát fejtrágyái. . Erb János felvétele Mindez arra figyelmeztet, hogy az idén minden eddiginél fokozottabban előtérbe kerül az öntözés, hisz a nagy termések elérésének limitáló tényezője lehet a vízhiány. Baranyában sokan hajlamosak lebecsülni az öntözés szerepét. A megyének 42 víztározója van, a meglévő üzemi öntözőkapacitás 12 500 hold öntözését teszi lehetővé. Mégis egy olyan száraz évben, mint a tavalyi volt, csak alig több mint ötezer holdat öntöztek a termelőszövetkezetek. A távprognózis száraz évet ígér, s akinek van öntöző berendezése, az helyesen teszi, ha a vízigényes kultúrákat már eleve a víznyerő helyek közelébe veti el s ily módon is felkészül a védekezésre. I t
