Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

1972. február 5. DUN ANTOLI NAPLÓ Tegnap történt... Pécs megyei város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén megtárgyalta a február 18-i tanácsülés elé ke­rülő előterjesztéseket, megálla­pította az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás mértékét Ez lakótelkenként 10, lakásonként 7500 Ft-nál több nem lehet. Hoz­zájárult a vb a ledinai lakás­építő-szövetkezet részére 212, a garázsépítő szövetkezet részére pedig 326 négyszögöl nagysá­gú telekingatlan elidegeníté­séhez. Szabályozta o vb az állami tulajdonban lévő köz­területre épült kisgarázsok el­idegenítését és újabb állami tulajdonban lévő házingatlano­kat jelölt ki értékesítésre. * A Tanárképző Főiskolán pén­teken kétnapos KlSZ-vezető- képzö tanfolyam kezdődött mintegy 200 KISZ-vezető rész­vételével. A tanfolyamon első ízben részt vesznek a főiskola Szombathelyi Kihelyezett Tago­zatának kiszesei Is. * A Baranya megyei valamint e Pécs városi Tanács művelő­désügyi osztálya népművelési csoportjának szervezésében együttes sajtó tájékoztató volt délután 3 órakor a Dunántúli Napló székházában. Tímár Ir­ma és Várady Géza csoport­vezető a megye és a város népművelési terveit; az 1972. évi nagyrendezvények és a Janus ünnepségek tervezett programját, valamint a sajtó és a népművelési szervek kapcso­latának kérdéseit ismertette, illetve vitatta meg a pécsi saj­tó, a Pécsi Rádió, az MTI és a TV munkatársaival. Gergely János főiskolai tanár, a Pécsi Tanárképző Főiskolán ez év május 10—11-én lezajló Peda­gógusjelöltek első országos konferenciájának programjáról adott tájékoztatást. Kilenc százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom Tovább javul az ellátás — Nő a húskínálat Humoros és komoly nyelvészkedés Újra Pécsett szerepe! Banffy György Bónffy György Jászai-díjas érdemes művész vasárnap este 19 órakor Nyelvében él a nem­zet címmel előadóestet tart a Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban. A műsor a magyar nyelv művészeinek műveiből áll, de a Halotti beszédtől egészen a vezércikkekig tartalmaz sze­melvényeket. Műsoráról, az egy­szerre komoly és humoros nyel­vészkedésről érdeklődtünk Bán- ffy Györgytől, aki jelenleg a József Attila Színház művésze. — Mindenekelőtt azzal kez­deném, hogy a pécsi közönség­től úgy váltam el, hogy nem búcsúzom. S mint a tizenegy év alatt nem egyszer, most is a pécsi közönség elé viszem először új műsoromat. Ősbemu­tató lesz tehát az est, bizo­nyítva, hogy a pécsi közönség­gé! kialakult jó kapcsolat ben­nem tovább él. Hiszen az eltá­vozásom óta eltelt idő alatt is nem egyszer jártam Baranyá­ban, kis művelődési házakban tartottam műsort. Legutóbb ép­pen Bikaion, az Állami Gaz­daságban. A nem búcsúzom búcsúest részemről tehát na: gyón komolyan vett szó. — Mi a célja „nyerészkedő” műsorával? — Ügy érzem, a színész hi­vatásának egyik legszebb ki­egészítője az a misszió, amit anyanyelvének tudatos ápolá­sával betölthet, amellett, hogy a szép magyar beszéd állandó művelője is kell, hogy legyen a színpadon és dobogón egy­aránt. Tehát egyfajta színészi ars poetica is megnyilvánul eb­ben a műsorban. Műsorom egyébként a Magyar Nyelv he­tének egyik ünnepi estje lesz a Kossuth Klubban, maid utá­na az Egyetemi Színpadon so­rozatban kerül műsorra április végétől kezdve. februárban meghívásom van Tolna megyé­be Bonyhádra és Szekszárdra, majd májusban Debrecenbe, Sopronba és Veszprémbe. M. L Kedvező eredményekkel zá­rult az esztendő az állami és szövetkezeti kereskedelemben. Kilenc százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, amely forintértékben megközelíti a 400 milliót. A Centrum Áruház, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat és a Hungária Szállo­da és Étterem Vállalat szintén nagyobb forgalmat bonyolítot­tak le, mint 1970-ben. Baranya megye kereskedelmi forgalma együttesen eléri o hat milliárd forintot Az év tapasztó latorról és ez idei feladatokról beszélgettünk | Jakobos Zoltánnéval, a Bara­nya megyei Tanács kereskedel­mi osztályának vezetőjével. — Hogyan vélekedik a ke­reskedelem közelmúltban vég­j zett munkájáról? Milyennek íté­li az áruellátóstf — Baranyában 1969 óta a vásárlóerővel csaknem azonos ütemben fejlődik és folyamato­san emelkedik a kereskedelmi forgalom. Ez bizonyítja, hagy nagyjából megfelelő volt az áruválaszték és kielégítő keres­kedelmi munka folyik a megyé­ben. Élelmiszerekből javult az ellátás és néhány cikk — sertés­hús, egyes húskészítmények, sör, néhány zöldségféle, _egy- két édesipari lisztesáru, idősza- koson az étolaj, margarin és I az élesztő — kivételével zavar- : talon volt at ellátás. A zöld­ségfélék forgalmáról kevesebb I jót mondhatok. A zöldség- és , gyümölcs-szükségleteknek mint- | egy felét kell mós megyékből I beszerezni. A választék nem teljes és igen magasok az árak, ami főként a nagy családokat és az alacsony keresetűeket érinti érzékenyen. — A lakosság vásárlóereje fő­ként a tartós fogyasztási cik­kek, gépkocsik, ingatlanok, építőanyagok, élvezeti cikkek felé irányult Ezt a növekvő életszínvonal természetes vele­járójának keli tekinteni. Emiatt ; azonban a vártnál alacsonyabb | volt a ruházati forgalom, amely tanácsi szinten éppenhogy el- í érte a tervezettet A vállalatok i és szövetkezetek nagy erőfeszí­téseket tettek olcsó cikkek ter­meltetésére, a jó áruellátás biz­tosítására. Mégsem tudtak min­den igényt kielégíteni, mert egy sor ruházati cikk rossz méret­állásban, kevésbé kelendő alapanyagból, szám és szorti­ment hiánnyal készült. Bosszan­tó volt, hogy a női harisnyc- nadrég-ellátós az árleszállítást j követően akadozott. — Elmúlt évi tapasztalataink alapján vegyesiparcikkben ma­gasfokú az ellátottság. Ebben a szakmában újabb vásárlá­sokra csak akkor számíthatunk, ha a fogyasztó meg tud sza­badulni korszerűtlen berendezé­seitől. használati tárgyaitól, hogy helyettük újabbakat vásá­roljon. Nem volna helyes el­hallgatni, hogy a vegyesipar­cikk szakmában is vannak hi­ánycikkek. Például a szilárd tü­zelésű kályhákból, tűzhelyekből állandó mennyiségi és választé­ki hiányaink vannak és főként az olcsó típusok hiányoznak. Vagy megemlítem az egész évre jellemző téglahiányt, amely a többi építőanyag értékesíté­sét is hátráltatta. Az alkatrész- ellátásban is alig tapasztaltunk javulást. — Milyen alapvető célkitűzé­sekkel készült megyénk keres­kedelme az 1972-es esztendö- rei — Számításaink szerint a kiskereskedelmi forgalom a la­kosság pénzbevételeivel körül­belül azonos ütemben, mintegy 9 százalékkal emelkedik 1972- ben. Ehhez a jelenleginél né mileg jobb kínálati viszonyo­kat kell teremtenünk. Nyershús­ból és a belsőségből 4,6 száza­lékkal növekszik az árualap. Tovább javul a sertéshús ará­nya. A megyében működő ser­tés-vágó és feldolgozó üzemek további árualap-bővítést tesz­nek lehetővé. Célunk, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tegyünk a zöldség-gyümölcs értékesítés fo­kozására és korszerűsítésére. Jó módszer a boltok közvetlen fel­vásárlása. ABC áruházainkba csaknem mindenütt bekerült a zöldség és a gyümölcs. Most orra kell törekednünk, hogy frissebb, szebb áru, korszerűbb kiszerelésben és lehetőleg önki- szolgáló rendszerben kerüljön a fogyasztó elé. — A könnyűipar 6 százalékkal több árut ad belföldi fogyasz­tásra, mint tavaly. Ugyanokkor számítanunk keli a tőkés im­port némi csökkenésére, ez el­sősorban c luxus ruházati cik­kekre vonatkozik. — Fontos célkitűzésünk, hogy az árak stabilak legyenek, a fogyasztási cikkek árszínvonala ne emelkedjék az életszínvonal­politikában meghatározott mér­téknél magasabbra és a tömeg- fogyasztási cikkek árát ne emel­jék a vállalatok. Szeretnénk, ha a kirakatokban nagyobb hang­súlyt kapnának a hazai ipar korszerű és olcsóbb termékei. Harsányi Márta Csaknem 100 ezer gép az építőiparban Meg kell gyorsítani az építSipari gépek munkavédelmi minősítésének végrehajtását A Statisztikai Hivatal adatai szerint építőiparunk gépállomá­nya megközelíti a 100 ezer da­rabot, amely mintegy 2500— 3000 típus között oszlik meg. Hetven százalékuk származik importból, a többi hazai gyárt­mány. , Az EVM 40/1967. számú uta­sítása szerint ez év végéig el kell végezni valamennyi építő­ipari gép biztonságtechnikai mi­nősítését, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1973. január elseje után az építőipari vállalatok csak olyan gépeket, berendezé­seket üzemeltethetnek, amelyek a magyar — egyesek szerint túlzottan szigorú — munkavé­delmi szabványnak megfelel­nek és ezt a vizsgálatra és el­bírálásra hivatott Építőipari Mi­nőségvédelmi Intézet igazolja. Az építőipari gépek minősíté­sének szükségességét senki nem vitatja, ónnál több a probléma, bonyodalom és gond a végre­hajtás körül. Az EVM utasítás Pécsett végzett fél évszázada Dr. Sáska Sándor, arany diplomás jogász Budapest, Bem rakpart 15. Hófehér hajú-szakállú öregúr fogad. — Parancsolj, fáradj beljebb kolléga úr — invitál a bemutat­kozás után, és néhány perc múlva azt is megtudorp miért ez a kedveskedő titulus: még min­dig őrzi azt a sajtóigazolványt, amelynek hátulján egy délceg fiatalember néz farkasszemet a világgal, és amelyet 1925. már­cius 29-én állítottak ki dr. Sáska Sándor nevére ... — A Sporthírlap munkatársa voltam, két esztendeig. Emlék szem ám még arra a nagy mér­kőzésre, amikor a Práterben győztünk óz osztrákok ellen. En tudósítottam akkor a lapot, de keresném talán még a pályabe­lépőt is meg tudnám mutatni, mert eltettem emlékbe. — Milyenek a mostani sport­újságok? — Valahogy túl sokat akar­nak és keveset érnek el vele. Az én időmben nem közöltünk eny- nyi mindenféle jelentéktelen eredményt, de ha történt vala­mi, azt aztán megírta alaposan mindegyik újság ... Ha már így visszaszaladtunk az időben, rögtön mutat egy másik igazolványt. Még az előb­binél is fiatalabb dokumentum, a 3972 számot viseli, és arról tanúskodik, hogy tulajdonosa 1918 szeptemberében letette a sofőrvlzsgát. Sárgás papírok, ki­csit kopottak, megviseltek már —, de serkenti az emlékezetet, segítségükkel könnyebb idézni egy-egy időszak hangulatát. Hi­vatalos irat arról, hogy dr. Sóska Sándor hivatásosán zenét is ok­tathat — hegedűt — volt idő, amikor ezzel kereste a kenye­rét, a falon egy bekeretezett aranydiploma a Közgazdasági Egyetemről, 1971 júniusában ad­ták át fél évszázada végzett hallgatójuknak. Egy másik do­kumentum már Pécsett van: A pozsonyi egyetemi atlétikai klub jelvénye. A klubot dr. Sáska Sándor alakította, a jogutódok a pécsiek lettek... A napok csendesen múlnak. Minden csütörtök délelőtt a ba­rátoké, iskola- és pályatársaké. Szabadidejében szívesen, és művészi fokon hegedül. Hiába futottak el az évek, hiába ne­hezebb a járás, amíg a kéz el­bírja a vonót, addig szinte na­ponta megszólal a hegedű a kis Duna-parti lakásban. Sok­szor és szívesen tart előadást, művelődési otthonokban, klu­bokban, az egyik általa rende­zett kisfilmmel pedig szerepelt a Vadászati Világkiállításon is. Titokzatos tájakról, emberekről beszél — egy távoli földrész életéről, ö csak rendezi, for­mába önti az élményeket: igazi átélőjük közeli rokona, dr. A szabad árak változásairól is tájékoztatni kell a lakosságot A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása Mint ismeretes, a hatósági árak változásairól az illetékes állami szervek minden esetben előzetesen tájékoztatják a la­kosságot. A Belkereskedemi Minisztérium most kibocsátott állásfoglalásában azt is tisz­tázza; hogy a szabadabb ár­formákba tartozó cikkek, szol­gáltatások árainak változása­kor kinek és milyen esetben kell informálnia a közvéleményt. A központi sajtó, a rádió (a helyi sajtó) útján tájékoztatni kel! a közönséget olyan köz­szükségleti cikkek vagy szol­gáltatósok órainak változásá­ról, amelyeket a lakosság szé­les köre vásárol, /agy vesz igénybe; amikor a cikkek ára előzőleg hosszabb időn át nem változott; és végül amikor az árváltozás mértéke jelentős, vagyis 100 forint alatti cikkek­nél legalább tíz, nagyobb ér­tékűeknél pedig öt százalékos a változás. Ha az új ár na­gyobb cikkcsoport egészét érin­ti, úgy már oz átlagos öt szá­zalékos ármozgás is mindenütt jelentősnek számít. Nem kötelező a tájékoztatás, ha esetenként vásárolt cikke­ket érint o lakosság kiadásai szempontjából minimális oz ár­változás (rövidáruk, bizsutéria); nem kell tájékoztatni különle­ges igényeket kielégítő cikkek órának módosulása esetén sem (ékszer, iparművészeti, népmű­vészeti cikkek, kis szériában gyártott, magas igényeket szol­gáló termékek.) Nem kötelező közzétenni a sajtóban oz idény­cikkek mozgó árainak változá­sait, a divatcikkek árainak ala­kulását ahol a fazon, a modell, a díszítő elemek, a felhasznált anyag mennyisége vagy minő­sége okozza a változást. Az utóbbiaknál azonban kötelező o tájékoztatás, ha az ár nem a fazon, vagy o modell módo­sulása miatt változott, hanem a gyártáshoz felhasznált anyag óra olyan mértékben emelke­dett, hogy a cikkcsoport vala­mennyi választékának árét leg­alább őt százalékkal módo­sítja. Az árváltozásról a termelő vállalatnak kell tájékoztatnia a közvéleményt minden olyan esetben, amikor ő emelte, vagy csökkentette az eladási árat és a változást a kereskedelmi vál­lalat elfogadta. Az ármódosulásokrói termé­szetesen nemcsak a sajtó és a rádió útján, hanem a boltok­ban a szokásos módon is tájé­koztatni kell a vásárlókat Sáska László, az aranydiplomás orvos és ismert Afrika kutató, aki már évtizedek óta Afrikában él. Fényképeket mutat, ritka trófeákat ábrázoló felvételeket, amelyek már önmagukban ku­riózumok — és inkább nagy­bátyjáról beszél, önmagáról leg­feljebb annyit, hogy regényes, sok kitérővel nehezített életútja volt. Hivatalnokként ment nyug­díjba. * — Pécs nagyon tetszett, pe­dig a mostani mértékkel mérve kisvárosnak számított. Bebaran­goltuk a környéket, élveztük a levegőjét, éreztük a hangulatét. Nekem valahogy az volt az ér­zésem. olyan mint Pozsony. Diákváros. Mindennek olyan pozsonyi hangulata volt. Amikor Pécsett átvettük a diplománkat, mi, volt pozsonyi diákok, mind­annyian könnyeztünk. Még a rektor, dr. Heim Pál is ... Réqen volt Éppen fél évszázada. Dr. Sóska Sándor a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karán ma délelőtt veszi át aranydiplomáját — D. K. J. — megjelenése óta négy év telt ei. Az EMI eddig 739 géptípust vizsgált meg, amiből 306 típus nem felelt meg az előírásoknak. Kérdés az, hogyan lehet a határidő lejártáig vissza levő nem egész 11 hónap alatt a többi géptípus minősítését el­végezni? Az Építőipari Vállala­tok túlzottan bürokratikusnak tartják a lebonyolítást, sérelme­zik a minősítésnek, o gépek kí­vánt átalakításával járó tete­mes költségek egyedüli viselé­sét. Gondokkal küzd az Építő­ipari Gépesítő és az Építőgép­gyártó Vállalat is. A minősítés előfeltételeit ugyanis sokszor nem tudják biztosítani. Nem le­het kapni például olyan elekt­romos berendezéseket, amelyek a magyar szabványnak megfe­lelnek. A szocialista országok­ból behozott különféle gépek — toronydaru, kotrók — sem fe­lelnek meg a mi előírásainknak. Az átalakítás pedig minden esetben időt, pénzt, kapacitást kíván. A gondok őszinte feltárása, tisztázása és a jobb együttmű­ködés érdekében országos a> kétot rendezett pénteken Pé­csett a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének Építőgép Szakosztálya, amelyen az érdekelt szervek — az ÉVM Műszakifejlesztési Főosztályo, oz Építők Szakszervezetének Munkavédelmi osztálya, az Épí­tőipari Gépesítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat, az Építőipari Minőségvizsgáló Inté­zet, valamint a gépeket üzemel­tető építőipari vállalatok — több mint száz szakembere vett részt A tanácskozáson máris tör­téntek biztató bejelentések: A KGST keretében tárgyalások folynak a munkavédelmi előírá­sok egyeztetése céljából, a leg­fontosabb építőipari gépek — többek között építési toronyda­ru, teher- és személyfelvonó — egységes előírás szerinti gyár­tására. Ezek újbóli minősítésére már nem iesz szükség, A hazai építőipari gépek vizsgálatának meggyorsítása érdekében az Építőipari Minőségvizsgáló Inté­zet egyetemi tanszékeket is be­von. Az EMI egyébként váilolta ez évben 700 géptípus minősí­tését, ha azokat a vállalatok megfelelően előkészítik. Egy nagy tanulsága van az ügynek: az építőipari vállalatok az új gazdaságirányítási rend­szer nyújtotta nagyobb önálló­sággal nem a legszerencséseb­ben éltek a gépvásárlás terén. Ilyen sokféle típus importálása, majd üzemeltetése, karbantar­tása, alkatrészellátása semmi körülmények között nem célsze­rű. Ezen a jövőben változtatni kell. Az ankét szervező bizottsága a tanácskozáson elhangzott ja­vaslatokat illetékes szervekhez továbbítja, remélve, hogy e nagyjelentőségű feladat elvég­zésére — a lehetőségek figye­lembevételével — mielőbb in­tézkedés történik. — Titkárnőképző. A TIT szer­vezésében a jövő héten — 9-én — kezdődik a titkárnőképző tanfolyam. Jelentkezőket még elfogadnak. A leendő titkárnők 65 órában sajátítják el a tudni­valókat: irodalmi, közgazdasági és egyéb ismereteket. Hajsza négy emelet magasságban Két és fé! évi börtönre ítélték az áruházi betörőt Ííoftatlan körülmények között, at f újmecsekaljai posta tetején, négy I emelet magasságban fogott betörőt a rendőrség 1971. november 13-án éjszaka. A tettes: Szepesi József 23 i éves MEV dolgozó akrobatikus ügyes- I séggel — a síkos márványfal olda- í Ián húzódó villámhárítón — kúszott j a magasba. Betörte az ablakot, s a ! Mecsek Aruház raktárából villanyba^ rotvát, zsebrádiót stb. lopott. Éppen | távozni akart, amikor tetten érték és kézrekerítették a kémények között bujkáló bűnözőt. Az esetről Hajsza ■ négy emelet magasságban címmel í lapunk is beszámo't. Az ügyet pénteken tárgyalta a Pé- ! esi Járásbíróság, ahol az említetten I kívül más cselekményedért is felelnie kellett. Ugyancsak vakmerő módon ; -*■ a tetőn keresztül — a Tádlott tört be tavaly az újmecsekaljai ABC j áruházba» ehomtön 876 forintot» ven l lamint élelmiszereket tulajdonított el. Még a nyár fogamén e! ömölte egyik munkatársa zsebrádióját, az öltöző­ből karórát, a munkásszálláson pe» dig szobatársa kétezer forintját. A fiatalembei havi keresete «’érte a 3800 forintot, szinte fillérekért lo» koft és étkezett a vállalati szál ason. Eltartásra szoruló hozzátartozója nincs, érthetetlennek tűnik, miért akart ilyen kockázat árán pénzhez jutni. Cselekményeinek kulcsa: ai ital. Fizetését rendszerint néhány nap alatt e'szórafcozta, állandó pénzza­varral küszködött. A bíróság bűnös* nek mon lottu ki két rendbe.'; társa­dalmi tulajdont károsító lopás, tu­lajdon elleni vétségek és f ázko ős* ségben elkövetett lopás bűntettében és ezért 2 év 6 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. Ugyanakkor kénp» szer-gyógykezelését is elrendelt*. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom