Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
Ara: SO fillér tV Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 29. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február 4., péntek , Injekciók nélkül A nemzetgazdászok így kapják a leckét: nincs elegendő tégla, fejleszteni kellene a téglaipart, de nincs miből, mert az ipar veszteséges, továbbá a jelenlegi szűkös helyzetben valamiféleképpen összhangba kellene hozni a keresletet a kínálattal, hogy csak tényleg az jusson téglához, akinek nagyon kell. Az ország költségvetése évek óta hiánynyal küzd, ismert, milyen terhek nehezednek rá. Mit lehet hát tenni? Egyedüli megoldás: felemelik a tégla árát. Az jusson hozzá, akinek nagyon kell, aki meg tudja fizetni a magasabb, a tényleges ráfordításokat tükröző árat, tehát akinek nagyon kell. Az áremeléseket mindig is ellenérzésekkel fogadja a fogyasztó, s ebben neki teljesen igaza van. Nem szabad azonban azt feltételezni, hogy egy szocialista állam csak úgy ké- nye-kedve szerint srófol az árakon, s önkényesen megdrágítja állampolgárainak életét. Az állam, ha árakat emel, azt figyelembe veszi életszínvonal-politikájában, s arról sem feledkezzünk meg, az áremeléseket szinte minden esetben más cikkek árainak mérséklése kíséri. Előfordult oz is, hogy az állam, a terhek átvállalásában időt hagyott, gondoljunk csak a lak- bérpótlék-konstrukcióra. A fogyasztó irtózik az áremelésektől, nem is kellemes oz, mégis, az árak emelkedése minden modern gazdaság velejárója. A lényeg az, hogy az árakkal lépést tartsanak a bérek. Marodjunk az építőanyagok drágulásánál, a téglánál, mindez hűen kifejezi a helyzetet. Abban mindenki egyetérthet, a téglaipar alapvető fontosságú építőanyagot gyárt, termékeit keresi a piac. A tégla - kenyér. Ha ez így van, akkor teljességgel lehetetlen állapot, hogy a téglaipar veszteséges, mert a maximált árba nem férnek bele költségeik, s tavaly is abból a félmilliárd forintból tengődtek, amit az államtól kaptak dotációként. Egyszerűen arról van szó, hogy a téglaipar más, nálánál nem fontosabb iparokkal szemben nem tudott megélni, önerőből bért és kapacitásokat fejleszteni, nem tudott munkásainak nyereségrészesedést fizetni. Nem áll egyedül, akadnak más iparágak és vállalatok, amelyek hasonló cipőben járnak, csak állami dotációval megy a szekér. , Elméleti árakkal, elméleti termelési költségekkel számolva nehéz dolgozni egy modern gazdaságban. A z állami dotációk semmire sem ösztönöznek. A nagybácsi belsözsebe nem lehet motorja a gazdálkodásnak. A dotációk nem ösztönöznek a jövedelmezőség javítására, az önköltség csökkentésére, a gyártmányszerkezet korszerűsítésére, inkább a beletörődés, a közömbösség magját plántálják el. A beletörődést a megváltoz- hatatlanba. Bárhogy is legyen, az állam majd úgyis kihúzza a csávából édes gyermekét. A dotáció fájdalomcsillapító injekció, amelynek azonban gyorsan elmúlik a hatása. Most, amikor az áremelések tényét tudomásul kellett vennünk, ismét a pénzügyminiszter expozéjára kell emlékeztetnünk. „Nemkevésbé fontos feladatunk a költségvetésből nyújtott ártámogatások áttekintése és csökkentése. Összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak a valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a termelők anyagi érdekeltségét és a szükséges jövedelem-átcsoportosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését". Miklósvárí Zoltán Befejeződtek a magyar-NDK tárgyalások Csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- ’ zottságának székházában befejeződtek a magyar—NDK tárgyaló sok. A két testvérpárt és a két szocialista ország képviselői | megbeszéléseket folytattak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdé sekről, mindenekelőtt országaik, párt- és államközi nemzetközi kér désekről. A tanácskozást a teljes egyetértés, nézetazonosság, a szívélyes barátság légköre jellemezte. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Közlemény A Magyar Szocialista Mun- ' káspárt Központi Bizottságának ' és a Magyar Népköztársaság Kormányának meghívására 1972. február 2—3-án Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során a két test- | vérpórt és a két szocialista or- I szág képviselői eszmecserét 1 folytattak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről, mindenek előtt országaik pórt- és államközi kapcsolatairól, testvéri együttműködésük elmélyítéséről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken részt vettek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár lános, ö Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök- helyettes, Púja Frigyes, a Központi Bi- zottság tagja, a külügyminiszter első helyettese, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első ritkára, Werner Lamberz, a Politikai ( Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Köz- I ponti Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter- helyettes, dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik és országaik helyzetéről. Megelégedéssel hangsúlyozták: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusa után mindkét testvéri országban új eredményeket értek e| a szocialista épitőmun- ka minden területén: fejlődött a népgazdaság, növekedett az ipar, a mezőgazdaság termelése, fejlődött a közműveltség, a kultúra, a tudomány, emelkedett a dolgozók életszínvonala. Mindkét országban tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata, az egész társadalom szocialista nemzeti egysége és összeforrottsága. A szocializmus építésének útján haladva tovább erősödik a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzete. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak időszerű kérdéseit Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai, testvéri együttműködése .az 1967-beh megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelően, a szocialista internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődött a két állam, a két nép és a szocialista országok közösségének javára. A két párt és kormány vezetőinek rendszeressé vált találkozói fontos szerepet töltenek be a sokoldalú együttműködés fejlesztésében. A két ország gazdasági együttműködése dinamikusan fejlődik. A kutatásban és a termelésben egyre szorosabbá váló kooperáció alapján a kölcsönös árucsereforgalom az 1966—70-es időszakhoz viszonyítva a következő öt évben csaknem megkétszereződik. Előnyösen fejlődik az együttműködés mindenekelőtt a gépiparban, az elektrotechnikában és az elektronikában. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseivel foglalkozó közös kormánybizottság eddigi tevékenységét a tárgyaló felek eredményesnek tartják és megbízást adtak, hogy a bizottság tegyen erőfeszítéseket még ; hatékonyabb együttműködési formák kialakítására, különös tekintettel a távlati termelési, j kutatási és külkereskedelmi együttműködés eredményes ! megoldására. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két ország között a fogyasztási cikkek cseréjét minden lehetőség felhasználásával tervszerűen | emeljék és az áruválasztékot ( bővítsék. A felek kidomborították a | Kölcsönös Gazdasági Segítség I Tanácsa tevékenységének fon- [ tosságát a szocialista országok gazdasági együttműködésének bővítésében. Arra törekszenek, hogy a szocialista integrációnak a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex programja céljai mielőbb megvalósuljanak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság tudományos és kulturális együttműködése is jól fejlődik. Ez elősegíti tapasztalataik kölcsönös hasznosítását, szellemi értékeik cseréjének bővítését. Az egyült(Folylatás a Z. oldalon) A tartalomból: Szadat elnök megbeszélései a Kremlben (2. old.) Zöld út a korszerűbbnek (3. old.) Sok múlik’még az utazóközönségen (3. old.) A BCM építői (3. old.) Nőgyűlés Bicsérden (5. old.) Valóságos kisértettójjá változtak a vasast szelfd dombok a külszíni bányafejtés nyomán Erb János felvétele Megkezdődtek a magyar-VDK tanácskozások Hanoii. Csütörtökön Hanoiban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a VDK párt- és kormányküldöttsége és a Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség között. Vietnami részről a tárgyalásokon résztvett Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke és több más vietnami vezető. A tárgyalások a szívélyesség, a harci szolidaritás és a testvéri barátság légkörében folytak. A két küldöttség közötti tárgyalások — értesülések szerin* — bensőséges, baráti légkörben folynak, s azon mindkét fél részéről a szakértők is résztvesz- nek. Az első tárgyalási napon a két miniszterelnök kölcsönösen tájékoztatta a küldöttségeket országaik életéről, valamint a két feiet kölcsönösen foglalkoztató nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások középpontjában a vietnami nép hősi harcának elemzése állt. A vietnami fél kifejezte, hogy nagyra értékeli azt a segítséget és támogatást, amit a vietnami nép harcához pártunk, a Magyar Népköztársaság és a magyar nép nyújt. A magyar küldöttség kifejezte, hogy a jövőben is megad minden szükséges és lehetséges támogatást a vietnami nép dicsőséges harcához, amit a rabló imperialisták és reakciós bábjaik ellen a végső győzelemig j folytot. Csütörtökön este a VDK Kul- ! turólis ügyeinek Minisztériuma nagyszabású koncertet adott, í amelyen a vietnami művészek | I népi muzsikával, tánccal, dal- j lal szórakoztatták magyar vendégeiket. Kedves figyelmesség- | ként a műsorban több magyar ! népdalt és zeneszámot is előadtak. A bensőséges élményt nyújtó koncert végén a magyar küldöttség virógkosörakkal és csokrokkal fejezte ki köszönetét a művészeknek, s'a színpadon együtt köszönték meg a lelkes közönség üdvözletét. * A hanoi lapok csütörtöki számainak első oldalán kö?Iik- a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról szóló fényképekkel illusztrált beszámolót. Beszámolnak a repülőtéri fogadtatásról, a/ Ton Duc Thang államelnöknél tett látogatásról, valamint a VDP Központi Bizottsága és a VDK kormánya által küldöttségünk tiszteletére rendezett fogadásról. Valamennyi lop megemlékezik a Vietnami Dolgozók Pártja (Indokína Kommunista Pártja) megalakulásának 42. évfordulójáról. Keserű jánosné könnyűipari miniszter látogatása Baranyában Rendszeresí tik a területi találkozókat — Nehéz ez a munka? — Nem tartozik a legnehezebbek közé. —> Szívesen csinálja? — Szívesen. — Mennyit keres vele? — Kétezer-kétezerkétszázat havonta. — Túlórával? — Én sosem túlórázok. — Pécsi? — Keszüből járok be. Hét kilométerre van innen. — Busszal közlekedik? — Azzal. De ha lekéssük, sok ám az a hét kilométer... A kérdező: Keserű lánosné könnyűipari miniszter. A válaszadó: Mátyás Jenőné munkásasszony a Pécsi Bőrgyár krómos műhelyéből. A miniszterasszony kinevezése óta most látogatott el először a gyárba. Mindenekelőtt a munkakörülmények és a keresetek érdekelték. A gyárlátogatás után a Pécsi Bőrgyár vezetőivel tanácskozott. Elkísérte őt útjára dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Pesti Ernő miniszterhelyettes, Krauth Pál, minisztériumi osztályvezető és Szentistványi Gyuládé, Pécs város Tanácsának elnöke. Ezt megelőzően a Megyei Pártbizottságon a megye és a város vezetőivel időszerű kérdésekről tárgyalt a könnyűipari miniszter. A bőrgyári látogatás után megkértük, nyilatkozzék uticél- járól. — Azért jöttem, hogy megbeszéljük a könnyűipar előtt álló fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Megállapítottuk, hogy különleges beavatkozást igénylő problémák nincsenek. Elvben egyetértettünk azzal, hogy Siklósorr 25 milliós fejlesztést hajtson végre a Székes Kárpitosipari Vállalat, s hogy Mohácson is fejlesszék gyáregységüket. A következő hetek feladata lesz, hogy fígyelembe- véve az 1972-es beruházásokat korlátozó intézkedéseket, megkeressük a fejlesztés fedezetét. A Pécsi Bőrgyár munkájáról nem elsősorban a másfélórás ismeretség, hanem tavalyi eredményei alapján nyilatkozott: — A gyár 1971. évi eredményei, elsősorban nyereségét tekintve — jók. Azt hiszem, hogy á keresetek emelkedésében sem jár utolsó helyen a megyében és a könnyűiparban. Gondolom, ezt a velemihyemet a dolgozók is nyugtázzák. Termékeik szépek, tetszetősek és minőségileg sem kifogásolhatók. A miniszterasszony elismerőleg beszélt a Pécsi Kesztyűgyár tevékenységéről is. A gyár dolgozóival délutáni programjában ismerkedett. — A Pécsi Kesztyűgyár munkáját nemrég minisztériumi értekezleten minősítettük. Véleményünk alapvetően pozitív. Ennek ellenére mind a Kesztyűgyár, mind a Bőrgyár vezetőinek figyelmébe ajánlom o belföldi vevők igényeinek fokozottabb figyelemmel kisérését, termékeik belföldi piacon való megjelentetését. Úgy vélem, nem volna haszontalan, ha a Pécsi Bőrgyár tetszetős termékeit, a sertésvelúrt és a sertésnappát ruházati termékeknek feldolgozva mutatná be partnereinek annak érdekében, hogy gyártmányaikat megismerjék és megkedveljék. Keserű Jánosné azzal búcsúzott, hogy a jövőben rendszeresítik a területi vezetőkkel történő hasonló találkozásokat a fejlesztési elképzelések egyeztetése, a felmerülő problémák gyors megoldása céljából. Harsányi Márta \ í
