Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

1972. február 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Sikeres volt a rajt Egy nap az igazgatónál I Eredmények, gondok, tervek: beszélgetés Tóka Jenővel, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatójával Korszerű gépekkel segítik idén az állattenyésztés fellendítését Az elmúlt napokban elkészült a Mecseki Ércbányászati Válla­lat elmúlt évi gazdasági mér­lege, s bár még a számok nem véglegesek, annyi azonban megállapítható: az ércbányá­szok sikeres rajtott vettek a ne­gyedik 5 éves terv első eszten­dejében. A múltévi eredmé­nyek részleteiről, s a hogyan továbbról beszélgettünk Tóka Jenővel, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat igazgatójával. — Az elmúlt évek legjobb gazdasági eredményét érte el a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat 1971-ben. ön szerint mi­nek köszönhető ez? — Valóban a vállalati nye­reség 1971-ben 30 százalékkal több mint az előző években. Ez annál is inkább figyelemremél­tó, mert az áremelkedések miatt költségeink egyre nőttek, fő ter­mékünket viszont változatlan áron adjuk el. Termelésünk fo­rint értékben mindössze 4 szá­zalékkal volt magasabb az 1970. évinél, viszont 1,3 százalékkal kisebb létszámmal teljesítettük. Sőt, valójában még ennél is kevesebben voltunk, hiszen több emberünk szinte egész eszten­dőben ndgy beruházásaink épí­tésében segédkezett. Petőc ké­sői belépése is kisebbítette eredményeinket, ugyanis az 5 éves terv eredeti elképzelései szerint már a múlt év januárjá­ban termelnie kellett volna — ez csak szeptember első nap­jaiban sikerült. — ön szerint mi volt a ter­melékenység emelkedésének — ha jól értettem a nagyobb nye­reség legfontosabb tényezőjé­ten nem emelkedtek ilyen mér­tékben — ugyanis dolgozóink kevesebb műszakot teljesítenek. Nagyon megemelkedett a táp­pénzes napok és különösen az igazolatlanul hiányzók száma. (Az utóbbi 30 százalékkal ma­gasabb, mint az előző eszten­dőben.) — Mit lehet tenni? — Ez szorosan összefügg más gondjainkkal is. Az elmúlt év­ben befejeződött a nyugati vá­rosrész építése. A Szigeti úton I 160 és az újmecsekaljai torony­házban 102 lakást adtunk át. Lakásépítési programunk ezzel tulajdonképpen be is fejeződött. , Vállalatunk túlnyomó többsége ; stabil emberekből áll. Még né- ] hónyszáz embert kellene lakás­sal magunkhoz kötni ... Ha hozzászámítjuk, hogy lassan ná­lunk is nyugdíjba mennek leg­régebbi munkásaink, s termé­szetesen lakásaikban marad­nak: 800—1000 lakás kellene még. Szentlőrincen 44 lakást — kertes családi házakban — építettünk, húszba januárban már be is költöztek a tulajdo­nosok. Ezen a területen ez év­ben újabb 100 lakás építését kezdjük el. Terveink között sze­repel, hogy a mostani újme­csekaljai beton-keverőtelep mellett — a MESZÖV-vel együtt­működve, ők üzletházat és szolgáltatóházat építenének — 180 lakásos szövetkezeti lakó­tömböt építenénk. Sajnos a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvonulási épületei miatt egyelőre semmit sem tu­dunk tenni. y— A részesedési alapból 20 ! —30 ezer forinttal támogatnánk dolgozóinkat, mint ahogy azt a szentlőrinci lakásépítési akció­ban is tesszük. — Maradt-e még valami le­hetőség, hogy a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Pécs gond­jainak enyhítésében — mint a múltban tette — résztvegyen? — Az idén kevés lehetősé­günk van erre. Még ebben az esztendőben elkezdünk építeni I — jövőre lesz készen — egy 60 személyes bölcsődét. Dolgo­zóink több társadalmi munka­akcióban vesznek részt, elké­szül még ez évben ifjúsági klu­bunk, segítünk a közlekedési park építésében... — S a termeléssel kapcsola­tos nagy beruházások .,. ? — Remélem, hogy végre 1972 decemberére elkészül Petőc. Az étterem és műhely ugyanis még mindig nincs kész. Az építés egy esztendős késéssel a múlt év őszén kezdődött. Ez évben to­, vább folynak a geológiai kuta­tások az új bánya helyének pontos kijelölésére. Tovább folytatjuk a párbeszédet a világ egyik nagy ritkaföldfém előállí­tó .cégével. Ha a népgazdaság­ban az új beruházások kezdé­sére vonatkozó megszigorítások és anyagi lehetőségek miatt nem kell későbbi évekre halasz­tani, az l-es bányaüzem felsza­baduló épületeiben szeretnénk a közeljövőben hozzákezdeni egy ritkaföldfém előállító új üzem létesítéséhez .., Lombos! Jenő Idén az egy főre jutó terve­zett húsfogyasztás csaknem két kilóval haladja meg az elmúlt . évit - eléri a 63,5 kilogrammot — ami azt jelenti, hogy a hús­iparnak a legnagyobb mennyi­ségű árut adó állattenyésztési ágazatból ötmillió darab ser­tést kell felvásárolnia, hogy a tervezett 900 ezer tonna sertés­hús az üzletekbe kerülhessen. Vágott baromfiból 7800 tonná­nyi kerül az üzletekbe — 600 tonnával több, mint az elmúlt évben. Tojásból az 1971. évihez képest 10 millióval többet hoz­nak forgalomba. Az állattelepek szakemberei j az év első két hónapjában — a tervek teljesítéséhez — máris nagyszámú gépi berendezést j vásároltak a korszerű istállók felszereléséhez. Az Agrotröszt illetékesei az i állattenyésztési gépek kínálaté- ról elmondották: minden eddi- ! ginéi nagyobb számú és főleg ( jobban kihasználható, valamint a minőség szempontjából is kifogástalan berendezéseket biztosítanak a termelőknek. A szarvasmarha-tartás tech­nológiai rendszerei az idén, és a következő években sem vál­toznak meg, így az ellátásnál a korábban már jól bevált be­rendezésekhez juthatnak hozzá a gazdaságok. Szovjet és NDK , gyártmányú fejőberendezése­ket, továbbá hazai típusú ta­karmánykiosztó gépeket vásá- | Tolhatnak tetszés szerinti meny- j nyiségben. Egyedül hiánycikk az NDK-ból származó importált j Elfa-típusú fejőberendezés, amelyikből az első félévben j már csak annyit tudnak szállí- ! tani, amennyi az eddig beérke- ; zett megrendelések, így tehát pótrendelésekre már nem lesz ! nek ezt véli — oka? — így van. A többletnyere­ség hatékonysági mutatóink ja­vulásának köszönhető. Nos hát: számos műszaki fejlesztési in­tézkedésünk mellett, több na­gyon hatékony üzemszervezési feladatot oldottunk meg. A leg­döntőbb azonban bányászaink helytállása volt, akik a szocia­lista munkaversenyben, az egé­szen kiváló 1970. évi eredmé­nyeiket is túlszárnyalták. A fej­tési teljesítmények 10, a vágat­hajtási teljesítmények 5 száza­lékkal nőttek. Természetesen a bérek is ennek megfelelő arány­ban nőttek. Az elmúlt évben át­lagosan 4,1 százalékkal emel­kedtek az egy műszakra eső bé­rek. — Ebben egy kis ellentmon­dást érzek. — Arról van ugyanis szó, hogy a munkahelyekén gyakor­latilag nincs bérplafon, s ott sokkol nagyobb mértékben nőt­tek a bérek . . . Persze éves szin­Hobby vagy létszükséglet: Nyúlíarm a kertekben — Szereti őket? — Hát hogy a fenébe ne! Azért vannak százan. Pirkhoffer István beteszi a ketrecajtót, szemmel végigsimo­gatja a nyulait, aztán így szól: — Tudja, én 25 évig voltam cipész, hatvanban nyugdíjba mentem — az egészségemmel nem lehet dicsekedni —, de ha nincsenek a nyúlok, hol lennék már ... ? * A Kisállattenyésztő Szakcso­port 1963-ban tizenhét taggal alakult, négy év múlva a Me­cseki Kisállattenyésztő Szakszö­vetkezetté fejlődött. Akkor hat vagon nyállal gazdálkodtak, ma 45-tel — azaz 170 ezer nyulat szállítottak exportra. Fülöp Géza igazgatósági el­nök véleménye: — A nyúltenyésztés sok időt kíván, fáradtsággal, törődéssel jár. Ezerötszáz tagunk van a megyében — többségük nyug­díjas, dolgozni akaró ember. Amikor legutóbb a Puskin Mű­velődési Házban a közgyűlésen parázs vitát csapott a megjelent 72 nyugdíjas bányász, úgy érez­tem, hogy nékik ez még az ENSZ vitájánál is fontosabb . .. A munka nemcsak időtöltés, hanem alkotás is, s ezt csak ők érzik igazán. — A pénz ... ? — Természetesen jól jön. De csak pénzért nem lehet csinál­ni. Elfoglaltság, cél, hobby, lét- szükséglet ... ként annyit tesz, hogy alapító tag a szövetkezetben —, azt mondja: — Olyan ember Adi, akit ke- fesni kell: húsz ember sem dol­gozik ennyit. Ha miniszter len­nék, kitüntetném a legmaga­sabb érdemrenddel... * — A nyúl saját szőrét tépi, j abból készít fészket a kölykei- J nek. Az ott, a felső ketrecben j nagyon hanyag, alig tépett va­lamit ... Bérezi Gyula az ércbányából került rokkant-nyugdíjba. Úgy hírlik híres tenyésztő: előbb a I Bécsikék, aztán a Csincsilla volt a sláger, majd Magyar Óriás, s most az Üjzélandi Fehér... — Mi lesz az idén ... ? 4SAZR4 SZEME HIZLALJA 1 JÓSZÁGOT... Of Jo A HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS! * Hartung Ádám nem messze lakik itt Meszesen Pirkhoffer Istvánéktól. Az asszony nyit aj­tót, Ádám bácsi az ágyon fek­szik. A szilikózis... — Pécsbá- nyán kezdte, onnan ment Ist- ván-aknára vájárnak — s most az orvost várja, kell az injek­ció. — Hatvanegyben rokkantam meg, s a nyulaknak köszönhe­tem, hogy szükség van rám. Évente 300-400-at leadok, s jól jön az a kiegészítő kereset. . . — A szövetkezet... ? — Egy nagy közösség va gyünk, s nagyon érezzük, ha valahol hibát követünk el, hogy ez mindannyiunkat érint.., A szoba falán Szabolcs-bá- nya aknatornya porcelánba égetve. Amikor búcsúzott, ak­kor kapta. Mellette 1972. feb­ruár 15-i dátummal oklevél: ki­váló tenyésztési munkáért... Pálmai Józsi bácsi szintén me- szesi „törzsnyulász” - ez egyéb­— Négyszázra szerződtem, s I ha sikerül, lesz közte legalább kétszáz továbbtenyésztésre al- I kalmas. — Szabad idő? — Kevés. Már le akartam szá- ‘ molni többször a tapsifülesek- i kel, de nem vitt rá a szivem. Nem tudnék meglenni nélkülük. ! Tegnap érkeztek egyébként a központba román üzletkötők, a i húsnyúl érdekli őket. Bérezi Gyula első ketrecében már so­rakoznak a számozott fülűek — I talán már ma vonatra kerül- j nek . ,. * Nyugdíjas exportőrök. Mert végül is a meszesi, vagy a ka vácstelepi nevelés — olyan a húsuk, mint a bárányé - kerül külországba. S ez nagy ered­mény. Persze az sem kisebb ennél, hogy sok-sok embernek adott l hitet a nyúltartás — a munka. ; Mert anélkül, ki tudna meglen­ni ... ? Kozma Ferenc J lehetőség. A kereskedelem a háztáji szarvasmarhatartás fej­lesztéséhez is ajánl kisüzemi fe­jőberendezéseket. Eddig 100 Elfa-típusú készülékre kötöttek szerződést, és miután az igé­nyek időközben megnőttek, to­vábbi 200—300 darabos import­ról tárgyalnak. A sertéstartás gépi berendezései közül a leg­fontosabbak szintén a raktá­rakban vannak, egyebek között 8—10 féle önetetőt kínálnak a tenyésztőknek; ezekkel a készü­lékekkel gépesíthetik az álla­tok etetését, és így az eddigi­nél nagyobb számú állatot bíz­hatnak egy-egy gondozóra. Idén először került fel a gép­típus-listára az a Bábolnán ki­alakított automata-etetőgép tí­pus, amely jól bevált a gya­korlatban és a kereskedelem máris vesz fel megrendeléseket idei szállításra. A tőkés importból szerzik majd be azoknak a gépeknek egy részét, amelyek a kiemelt állattenyésztési programok megvalósításához szükségesek. Egyebek között a zárt-konstruk­ciós sertéstelepek felszerelésére hoznak majd be külföldi gépe­ket. A Kiváló újító cím várományosa Tizenhét éve a mozdony javítóban Leipold János lakatos két újítása 153 ezer forint hasznot hozott a Mecseki Szénbányák­nak a múlt évben. A kiváló újí­tónak tizenegy ésszerűsítését, illetve újítását alkalmazzák Kossuth-bányán. Leipold János huszonegy éve a Szénbányák dolgozója és tizenhét éve a mozdonyok szerelmese Kos­suthon. 1955-ben lépett be elő­ször a mozdonyjavítóba, s ma nem fut olyan mozdony a bá­nyában, melyen ne hajtott vol­na végre valamilyen ésszerűsí­tést. * A szakmát Budapesten, a Lágymányosi Gyárépítő Válla­latnál tanulta 1949-től. A fiatal szakmunkás visszatért szülőha­zájába: itt nőtt fel, ide kíván­kozott vissza. Az első újítását tizenöt éve adta be, azóta nem telt el év, hogy neve ne szere­pelne az újítási ügyintéző anya­gai között. A sok ötlet közül talán a múlt évben elfogadott­ra a legbüszkébb, mely a bá­nyamozdonyokon alkalmazott láng zárak élettartamának nö­velését szolgálja. Az elmúlt években sokszor hiányzott ez az igen fontos alkatrész, láng­zár nélkül pedig mozdony nem mehet a bányába. Ismeretes, hogy a mecseki szén medence bányáiban nagy a metánve­szély. A lángzár megakadályoz­za, hogy a kipufogó gázból szikra jusson a légtérbe. Lei­pold János újításának lényege, hogy az elhasználódott láng­zár szénacél keretét felhegesz- tik, illetve finomra munkálják; így ezek az alkatrészek még fél évig használhatók. Az alkal­mazott ötlet nagy jelentőségű azért is, mert kiküszöbölheti az importból származó sárgaréz alapanyagú lángzárak alkal­mazását, így előtérbe kerülnek a KOR anyagú szerkezetek. Ez eddig közel százezer forint megtakarítást eredményezett, j i A BND 15-ös és 30-as mozdo­nyok ma már a felújított láng­zárakkal közlekednek. * Amikor életéről, a család: ól érdeklődöm, nehezen oldódik.- Eleget beszéltem már ma­gamról — mondja. A beszélge­tés akkor élénkül ismét, amikor szakmai kérdésekről faggatom. — Sokszor mázsás alkatrésze­ket mozgattunk, emeltünk kézi erővel. Az egyes darabok szét­szerelése hosszú időt vett igénybe. Heidecker József kol­légámmal megterveztünk egy gépi meghajtású hidraulikus szerelőpadot: közel egy éve üzemel. ' Azóta félretették a kézi ten- gelylehúzót, a sebességváltók és a kerékpár alkatrészek sze­relését már el sem tudják kép­zelni a régi módszer szerint. Amikor ott jártunk, épp egy tengelyt szereltek szét a Lei­pold—Heidecker-féle szerelőpad segítségével, melyből eddig egyébként csak egy darab ké­szült el, de tervezik, hogy a nemrég létrejött gépüzemben is felállítanak egyet belőle. * Sokszor felmerül: vajon mi hajtja ezeket az egyszerű em­bereket, hogy újítsanak, ötlete­ket adjanak a munka biztonsá- | gosabb végzéséhez? A pénz? Az nem sok; Leipold János ed- } dig 11 újításáért 18 ezer forin- ! tot kapott. Csak egy dolog ma­rad hát, a szakma végtelen j szeretete. Leipold János egy a i sok közül, aki nem elégedett j meg a megszokottal, aki úgy érezte, hogy a szakmunkás tji- | zonyítvány nem elég. Munkája } mellett elvégezte a gépipari technikumot és ma csoportve­zetőként dolgozik. Az újítómoz­galom körül dúló vita sohasem érdekelte. Segítem akar — ez j minden. Salamon Gyula GYÉKÉNYBŐL VALUTA. Nemzedékek hagyománya o Győr megyei Bősárkánybon a gyékény feldolgozóra. A Háziipari Szövetkezet díszes kosarai es fonott dísztárgyai eljutottak Európa számos országába. Most francia és holland megrendelésre széklonatoí készítenek. I l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom