Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
1972. február 27. DUNÄNTOLI NAPLÓ 3 Korszerűbb üzemszervezést! írta: Dr. Nagy József, a megyei pártbizottság titkára Gazdasági fejlődésünk jelenleni szakaszában nagy jelentősége van a szervezési tevékenységnek. Pártunk X. kongresszusának határozatai a IV. ötéves terv és a hosszútávú fejlesztési koncepciók fokozott mértékben számolnak a gyorsütemű' tudó- j mányos-technikoi forradalom : hatásával és követelményeivel. A tudomány termelőerővé vá- j lásának, valamint a modern | termelési rendszerek megváló- [ sulásának egyaránt objektiv j előfeltétele a szervezés színvo- i rvalának. hatékonyságának ja- ! vitása. Nem lehetünk elégedettek Köztudott, hogy az utóbbi években jelentős új tudományos eredmények, szervezési módszerek, gépi berendezések (komputerek) váltak ismertté, amelyek jelentkezése folytán a világ szakirodalma joggal ír ma a szervezés forradalmáról, a vezetés korszerűsítésének új lehetőségeiről. Nem véletlen tehát, hogy a legfejlettebb országokban — szocialista és tőkés országokban egyaránt — ez a téma napirenden van. Hazánkban az utóbbi két évtizedben a szocialista tervgazdálkodás követelményeinek megfelelően, hatalmas méretű gazdaságszervező tevékenység bontakozott 'ki. Az ipar profiljainak rendezése, jelentős nagy- vállalatok kialakítása, a vidéki ipartelepítés megindítása, a szocialista nagyüzemek megszervezése a mezőgazdaságban, a kereskedelem és külkereskedelem hálózatának létrehozása, a közlekedés korszerűsítése mind egy-egy fontos állomása ennek a folyamatnak. A társadalmi méretekben megmutatkozó és bizonyítható fejlődés ellenére sem lehetünk elégedettek a vállalaton belüli gazdasági szervezettségünkkel ->■ különösen akkor, ha ezt a nemzetközi fejlődéshez viszonyítjuk. Az e témában folytatott elemzések, vizsgálatok több olyan termelési problémát sorolnak fel, melynek eredője a szervezésbeli hiányosságokban keresendő. Példaképpen a következőket említem meg: — A fejlesztési folyamat lassú, aminek következtében sok új gyártmány a késedelmes megjelenése miatt időközben korszerűtlenné válik. — A nem kellően megalapozott döntések miatt a beruházások egy része alacsony hatékonyságú, az import-berendezések — elsősorban szervezési okok miatt - rosszabb teljesítményekkel működnek nálunk, mint külföldön. — A vállalási határidők — az előkészítési és termelési bizonytalanságok miatt — a nemzetközileg ismert időtartamnál hosszabbak, — Szervezési hiányosságokra vezethető vissza a munkafegyelemnek több üzemben tapasztalt lazasága, a dolgozók egyenlőtlen foglalkoztatása, az állásidők mellett jelentkező nagyarányú túlóra felhasználósa és az állóeszközök nem kellő kihasználása. (A számítások szerint a munkaerő és gépkihasználás veszteségei sok vál- j lelátnál a 20—25 százalékos arányt is elérik.) — Hiányos a műszaki kísegí- j tő tevékenységek szervezettsé- j ge (TMK, szerszám- és anyag- í ellátás stb.). — Az anyagmozgatás és a I raktározás általában korszerűt- j len, túlzottan sok munkaerőt köt ! le. — A termelési értékhez képest magas a készletek meny- ; nyisége, túlzott az anyag- és j félkésztermékek választéka. — A vállalatok jelentős részénél fejletlen a belső irányítási és ösztönzési rendszer. — A vezetők túlnyomórészt operatív feladatokkal foglalkoznak, túlterheltek, kevés idejük jut a távlati kérdések eldöntésére, a jövő előkészítésére. — Az eddig beállított — vi- I szonylag kevés — számítógépet a megfelelő előkészítés, valamint hozzáértő szakemberek hi- i ányában nem a vezetői döntések előkészítésére és a termelési folyamatok tervezésére, irá- [ nyitására, hanem rutinmunkák gépesítésére használják. Ezek a problémák — amelyek a tapasztalatok szerint nagyrészt megyénk üzemeiben is fellelhetők — nemcsak vállalaton belül okoznak gondokat, hanem a kooperációs kapcsolatok folytán más vállalatok munkájára is rassz hatást gyakorolnak. Esetenként a nemzetközi kötelezettségek teljesítését is zavarják, a külső piacon csökkentik versenyképességünket és ösz- szességükben népgazdasági szinten is aránytalanságokat és veszteségeket okoznak. Számos tapasztalat bizonyítja azt is, hogy a vállalatok szervezettségi színvonala erősen befolyásolja a „mikroklímát", a dolgozók munkakedvét és fegyelmét, kezdeményezőkészségét és mindezekkel együtt a munka termelékenységét. Ezek révén tehát a közhangulat kialakításához is jó, vagy rossz értelemben hozzájárulnak. A vállalcton belüli szervezettség befolyásolja továbbá a vezetésről alkotott értékítéletet: jó szervezés növeli, a hiányos pedig csökkenti a vezetés tekintélyét. • Kedvezőbb feltételek A vállalati szervezési tevékenység nem kielégítő helyzete több okra vezethető vissza. A szemléletbeli hiányosság mellett, amely c szervezés lebecsülésében nyilvánul meg, még kevés vállalati vezető rendelkezik ezeknek a feladatoknak meghatározásához szükséges korszerű ismeretekkel. Etéma eddig a felsőfokú oktatásban sem kapott megfelelő teret. A szervező szakemberek képzése többnyire tanfolyamokon, egyes részterületekre korlátozva történt. Az utóbbi években létrejött szervezési intézetek pedig sem mennyiségben, sem minőségben nem képesek a szükséges szervezési szolgáltatás igényeit kielégíteni. Igaz az is, hogy a hazai szervezési tudomány csak a közelmúltban indult fejlődésnek és a kutató kapacitás még meglehetősen szűk bázison működik, A szervezési tevékenység ez ideig „fentről” sem kapott jelentőségének megfelelő támogatást Jóllehet, hogy a párt és a kormány már a hatvanas évek elején állást foglalt a szervezés továbbfejlesztésének kérdéseit illetően (1960. szeptemberében a Politikai Bizottság határozatot is hozott ez ügyben), azonban a felügyeletet gyakorló hatóságok a vállalati szervezettséget a vezetők munkájának értékelésénél alig veszik figyelembe. Gyakori az is, hogy az irányító szervek az ügyvitel és gazdálkodás egyes kérdéseiben ellentmondásos és nem kellően koordinált utasításokat adnak. A vállalatok szervezési tevékenységét alapvetően befolyásolja az a gazdasági környezet, amelyben működnek. (Gazdaságpolitika, gazdaságirányítás módja, tervgazdaság rendszere stb.) A gazdasági reform bevezetésével e vonatkozásban a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb feltételek jöttek létre. A reform az irányelvek szerint; „ .. . kielégítő feltételeket teremt ahhoz, hogy a mai viszonyoknak megfelelő leggazdaságosabb gyártási-technológiát üzemszervezési, gyártás- és munkaszervezési módszereket lehessen alkalmazni. E lehetőség maximális kihasználására serkenti a vállalatokat az anyagi érdekeltség rendszere és kényszeríti a piaci törvények érvényesülése." A KB határozata Kétségtelen, hogy távlatokban a gazdasági mechanizmus ilyen irányban hat a vállalatokra. A jelenlegi tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ez a hatás még nem bontakozott ki átfogóan, illetve helyenként és időnként eltérő hatásfokkal érvényesül. Ez abból is adódik, hogy az egyes vállalatok különböző helyzetben vannak és a gazdasági szabályozók hatásától teszik függővé, hogy szükségesnek tartják-e a szervezettség javítását, vagy sem. Gyakori eset az, hogy a vállalatok — szervezés helyett — a szabá- [ lyozók megváltoztatását, vagy j kivételek alkalmazását kérik. Helyzetünk megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a közelmúlt éveiben gazdasági fejlődésünk intenzív [ szakaszába léptünk. Ennek a minőségi változásnak bonyolult problémáit csak úgy tudjuk megoldani, ha a vállalati munka- és üzemszervezés területén is előbbrelépünk. Ezért határozott a párt Központi Bizottsága múlt év decemberi ülésén úgy, hogy az 1972-es terv megkezdésével egyidőben a termelés területén a gazdasági- és műszaki vezetők irányításával az öntudatos munkások együttműködésével széleskörű mozgalmat bontakoztat ki a vállalati I szervezés színvonalának növe- j lésére. A Központi Bizottság határo- | zata a magasabb szintű szervezői munka célját elsődlegesen a munkatermelékenység növelésében, az állóalapok jobb kihasználásában, az önköltség csökkentésében és a munkafeltételek javításában látja. Megállapítja továbbá, hogy a vál- i lalatok többségénél jelentős, j még ki nem aknázott belső I tartalékok halmozódtak fel, amelyek a korszerű szervezési tevékenységgel és aktív politikai ráhatással mozgósíthatóak. A határozat a kormányzati (minisztériumok, főhatóságok) feladatok meghatározása mellett felsorolja azokat a tennivalókat is, amelyek megoldása a vállalati közösségekre vár. A kibontakozó mozgalom talaján most ezeknek a feltételeit kell elsődlegesen megteremtenünk. Többnyire olyan feladatokról van szó, amelyek a korszerű gazdálkodásnak eddig is. követelményei voltak, azonban most a helyzet azt követeli meg, hogy következetesebben lássunk hozzá ezek megvalósításához. Azonos igények A teendők között első az, hogy a vállalatok 5 éves tervük kiegészítéseként készítsék el a teljes tevékenységüket átfogó középtávú szervezésfejlesztési terveiket. Ennek során fokozott gondot kei! fordítani a korszerű vezetési és szervezési feltételek megteremtésére a termelési tartalékok felmérésére. A szervezésfejlesztési tervet a IV. ötéves teiv anyagi lehetőségeire kell alapozni és nem azt meghaladó irreális elképzelésekre. Elsősorban a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrások alapján kell meghatározni a szervezés konkrét céljait, az elérhető szervezett- ! ségi színvonalat, a számításba- vehető módszerek és eszközök alkalmazásának módját, mértékét és idejét, ügyelni kell, hogy a szervezésfejlesztés ne váljék öncélúvá. El kell kerülni azt a gyakori hibát, hogy a szervezés csak egy újabb vállalati apparátus létesítésére korlátozódjék, mert ez formalitáshoz v®zet ,és nem a munka megkönnyítését, hanem annak bürokratizálását eredményezi. Bár a sajátosságok folytán a szervezés iránya szakmánként, vállalatonként eltérő, vannak azonban olyan igények, amelyek majdem mindenütt azano- j son jelentkeznek. Például; — A vállalati fejlesztési tevékenység javítása. Arra kell töI rekedni, hogy a megvalósuló j rekonstrukciók, beruházások j üzemeltetése korszerűbb szer- ! vezettséggel és kedvezőbb költ- ; ség rá fordítóssal történjék, — Gyártási rendszerek továbbfejlesztése, a gyártási módszerek különböző vóltoza; fainak szélesebb körű aikalma- , zása.- Vállalaton belüli és kívüli együttműködés ésszerűsítése i (termelőegységek üzemen belüli szakosítása, másrészt a vertikális kapcsolatok megszerve- zese). ~ A termelőfolyainatok összhangjának megteremtése, anyagmozgatás gépesítése, karbantartások korszerűsítése.- Vállalati munkaerőgazdól- kodás javítása. Munkamódszerek ésszerűsítése, mű szak rendszerek fejlesztése. Bérezési módszerek továbbfejlesztése, ösztönzőbb munkanarmák alkalmazása, — A vállalati belső irányítás fejlesztése, a különböző szintű vezetők kötelességeinek és jogainak meghatározása, gyáregységi, üzemi érdekeltségi rendszer javítása. — Vállalati információs rend- j szer fejlesztése, ügyvitel, nyilvántartás racionalizálása, dönj tések előkészítésének javítása ! stb. Ezeknek a feladatoknak felismerése, vagy regisztrálása ön- ] magában kevés. Annak megál- ! lapítása, hogy az adott vállalatnál a szervezés szempontjából most mi a legfontosabb, nemcsak helyi kérdés. Nem egy évre szól A vállalatokat irányító minisztériumok, tanácsok feladata, hagy kidolgozzák a szakterületükön megoldandó szervezési-fejlesztési feladatokat és biztosítsák ezek előfeltételeit, ellenőrizzék az utasítások végrehajtását. A szervezéstudomány intézményes fejlesztése, a szakemberképzés, a vezetők1 továbbfejlesztése éppúgy ide tartozó feladat, mint az anyagi feltételek biztosítása, számítógépek elterjesztése, bevezetése stb. A szakmai kérdések megoldásához jelentős segítséget adhatnak a MTESZ és a Köz- gazdasági Társaság csoportjai is, részben saját szakmai programjuk kidolgozásával, másrészt a szervezési tapasztalatok cseréjének kezdeményezésével. A vállalati üzem- és munka- szervezés javítása érdekében hozott központi bizottsági határozat és ennek nyomán kibontakozó akció nemcsak erre az évre szóló feladat. Mind a központi, mind a helyi gazdasági és társadalmi szerveknek gondoskodtok kell arról, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában állandó napirendként, kiemelt feladatként kezeljék. A téma jellege, de a megoldandó problémák sokasága sem teszi lehetővé azt, hogy már rövid idő alatt lényeges eredmé- j nyékét érjünk el. Elsősorban gyökeres szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a szervezés a tennivalók rangsorában a fontosságának megfelelő helyet foglalja el. Ebben a munkában nagy fel- j adat vár a párt- és tömegszer- ■ vezetőkre, és a dolgozók legön- í tudatosabb rétegeire. Ugyanis ez az első hallásra túlságosan szakmainak tűnő témakör egyben politikai jellegű is. A dolgozókkal való kapcsolatok, a ; termeléssel, gazdálkodással I való sokoldalú összefüggések I egyaránt azzá teszik. A pártszervezeteknek sok vonatkozásban új feladatot kell megismerniök, a gazdaságszervező, ellenőrző tevékenység körébe bevonniuk és egyben politikai segítséget adni ahhoz, hogy a vállalati munka szervezése korszerű és hatékony tevékenységgé váljon. Az első lépés A Központ! Bizottság hatá- Vrozata alapján az első lépés j az, hogy még 1972 első felében fel kell mérni, meg kell vizsgálni valamennyi vállalatnál a szervezés helyzetét. A probléma politikai súlya meg- ! kívánja, hogy a pártbizottságok ülésén, alapszervezeti taggyűlésen is tárgyalják meg a szervezés főbb tennivalóit. El kell érni azt, hogy minden vállalat rendelkezzen az ötéves tervet kiegészítő, annak teljesítését szolgáló, a vállalati sajátosságokat figyelembevevő, szervezésfejlesztési programmal. Oda kell hatni, hogy ezeknek a programoknak kidolgozásokon a vállalati közösség jelentős része vegyen részt; munkások, mérnökök, közgazdászok egyaránt A szervezési munka javításában támaszkodni kell a dolgozók javaslataira, a legnagyobb helyi ismerettel rendelkező törzsgárda tagok, valamint a szocialista brigádok kezdeményezéseire. De nem jelent kisebb gondot ennek az akciónak propaganda tevékenysége sem. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók mindjobban ismerjék meg vállalatuk helyzetét. Ennek során lássák azt, hogy az ötéves terv j céljainak elérésében milyen j fontos szerepe van a gazdasá- i gi munka szervezetté tételének. | Uj típusú gyári szervezet a BCM-ben Négy év megfeszített munkájának eredményeként fokozatosan életrekeinek a berendezések, kezdődnek az üzemi próbák cementiparunk új fellegvárában, a bere- mendi cementműben. A több mint 2.5 milliárdos beruházás gyors, pontos megvalósítása mellett fontos feladatot jelentett a lehető legjobb gyári szervezet kialakítása, amelynél figyelembe vették a hazai és a külföldi tapasztalatokat, A „modell" időre elkészült. A BCM I. gyártóvonalának üzembehelyezéséhez szükséges mintegy félezer dolgozó megkapta beosztását, személy szerjnt tudja, hol, mi lesz a teendője. őket március 1-től normál beosztásuknak megfelelően foglalkoztatják, vagyis napi három műszakban járnak dolgozni, mintha már termelne a gyár. Az átmeneti időszak az üzemeltetés „főpróbája" lesz. Az a cél ugyanis, hogy a dol- goíók szállítása, étkeztetése, a három műszakos termelés minden problémája előjöjjön, s a tényleges üzemeltetés idejére jól bejárt szervezet működjön. Természetesen időközben sem tétlenkednek a dolgozók. A szerelőktől, építőktől átvett létesítményekre felügyelnek, aktív részesei lesznek a technológiai próbáknak, az üzembehelyezés izgalmas, érdekes munkájának, élményeinek. A BCM gyári szervezeti felépítése eltér az eddigi hazai gyakorlattól. Egyik leglényegesebb változás, hogy élesen elhatárolták egymástól az üzemeltetés és a fenntartás egységeit. A termelő és üzem- fenntartó létszám együttesen 913 fő, megoszlását tekintve 66 műszaki, 21 adminisztratív dolgozó és 826 fő munkás. Ebből 648 fő tartozik a termelési osztályhoz, a többi a fenntartáshoz. A hazai cementiparban általában az a kialakult szokás, hogy a különböző termelőegységen belül mindegyikhez szerveztek karbantartó csoportot. A hagyományos szemlélet alapján azért tartják ezt jónak, ha valami baj van, azonnal kéznél van a saját szervezethez tartozó karbantartó részleg, amelyet tetszés szeript mozgatnak, A BCM szervezeti felépítésénél ezt a régi felállítást hátrányosnak tartották. Véleményük szerint a karbantartó létszám szetforgácsolódik, a különböző kis egységeket nehéz mozgósítani ha valahol nagyobb üzemzavar keletkezik. De hátránya az is, hogy a sok kis egységnek külön-külön helyiség kell. A • kis fiókműheiyek felszereltsége, anyag- és szerszámigénye nagy, költséges, gazdaságtalan. Hazai tapasztalat, hogy még a legkorszerűbb cementgyárunkban is a decentralizált karbantartás komoly zavarokat okoz. Mig például egyik csoport túlterhelt munkával, a másik nincs kellően kihasználva. A szétforgácsolt, kis egységekből nehéz átirányítani, nagyob zavar esetén összpontosítani az erőket. A BCM-ben tehát összpontosították a karbantartó egységet. Központi helyük a jó! felszerelt TMK csarnok. Mindenkor ott és olyan erővel vesznek részt a váratlan hiba elhárításában, amit a feladat jellege kíván. Gyorsan mozgó, jól felszerelt műhelykocsikkal rendelkeznek. Ezek feladata lesz a gyári központtól félreeső egységek — a bányaüzem és mészüzem — karbantartási igényeit kielégíteni. A gyártelepen, a váratlan kisebb hibák elhárítását 8—8 főből álló ügyeletes rendszer biztosítja éjjel-nappal. A másik jelentős eltérés a termelés irányítására vonatkozik. Míg más gyárakban 5—6 egységre tagozódik a termelés, külön-külön vezetővel, Beremenden a nyersanyag beszállítástól a kész termék kibocsátásáig a technológiai sort „egy kéz” irányítja a központi vezérlőteremből. Az üzemen belül viszont Beremenden nagyobb szerep és felelősség hárul a művezetőkre. A BCM lesz az első olyan cementgyárunk, amely gépi adatfeldolgozásra rendezkedik be. A központi adatfeldolgozó a vezérlőteremhez kapcsolódik majd. Va la menynyi termelési adatot, a főbb mutatókat folyamatosan feldolgozza, regisztrálja, s a műszak végen automatikusan elkészíti a „műszaki naplót”. Ennek üzembehelyezését abban az időben tervezik, amikor már teljes kapacitással dolgozik a BCM. Dolgozóinak teljes létszáma ekkor 1100 fő lesz. (Hajnalné) Diákszövetkezet zárszámadása Negyedmilliós nyereség Ismét eredményes évet zárt az Orvostudományi Egyetem „Balassa János” diákszövetkezete. Pénteken este, a 48-as téri kollégium klubjában megtartott záróközgyűlésen dr. Antal Ernő, a diákszövetkezet elnöke ismertette az elmúlt év munkáját, illetve annak eredményeit. A szövetkezetei tizenöt evvel ezelőtt 130 kollégista alapította. Ma háromszáznál is több tagot számlálnak, közöttük húsz afrikai és arab diákot. A közös vagyon meghaladja az 1 millió 300 ezer forintot. A kereskedelmi egységek mintegy félmilliós árukészlettel rendelkeznek. A viszonylag magas forgalom, a jó gazdálkodás közei negyed millió forintos nyereséget hozott. Érdemes megemlíteni a 48-as téri kollégámban lévő, Vicián Sándor által vezetett mini vegyesboltot, amely havonta több mint 300 ezer forintot forgalmaz. A bolt, bő áruválasztékkal és a személyzet udvarias kiszolgálásával nemcsak a diákokat, hanem a környék lakosságát is ellátja különböző áruféleségekkel. A gyűlésen résztvevő hallgatók, helyesebben a szövetkezet tagjai felszólalásukban sürgették az új kollégium épületében kialakított vegyesbolt, illetve büfé mielőbbi megnyitását és a 'tervbe vett könyvesbolt beindítását. El kell érnünk azt, hogy a politikai nevelő- és felvilágosító munka eszközeivel biztosítsuk a szervezési intézkedések kedvező fogadtatását, a fegyelmezett és jól szervezett munka msg- becsüléséh.ez szükséges vállalati légkör kialakítását. Előfordulhat a jövőben az is, hogy az indokolt szervezési intézkedések a munkaerő nagyobb arányú üzemen belüli (vagy üzemek közötti) átcsoportosítását teszik szükségessé. Ilyen esetekben a gazdasági es társadalmi szerveknek egyaránt feladata, hogy elősegítsék a dolgozóknak az új munkakörülményekbe való zökkenő nélküli beilleszkedését. Az ilyen racionalizálási változásokat szakszerűen és gondosan elő kell készíteni, ügyelve arra, hogy lehetőleg erkölcsi és anyagi séj relem nélkül mindenki megtalálja az új helyét. Nem kis feladatra vállalkoztunk akkor, amikor a termelő- munka szervezettségének javítását napirendre tűztük. Ez az ügy nemcsak a politikai és gazdasági vezetők ügye, hanem a termelőké, a dolgozók milliós táboráé, örvendetes tapasztalat az, hogy megyénk több üzemében (bányászatban, építőiparban, közlekedésben, állami gazdaságokban) a szervezési munkát már megkezdték. Természetesen korai dolog volna erről következtetéseket levonni, mert csak a munka kezdetér-| tartunk. Ahhoz, hogy mr J eredményekről is beszélhessünk, sokat keli még tennünk olyan fegyelmezettséggel és aktivité;- sal, amit tőlünk ez a cél joggal elvári i 4
