Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

1972. február 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kapa nélkül Fundazol a gyümölcsösben Sikeres növényvédőszer-program a Ohmomnál A növényvédőszerek, a gyom­irtószerek alkalmazása világ­szerte hatalmas mértékben ter­jed. Hazánkban a mezőgazda- sági kártevők és gyomok mint­egy 8 milliárd forint veszteséget okoznak minden évben. Ma — a jelenleg használt több, mint 250 vegyszer alkalmazásával — a 8 milliárdnyi veszteségből 5 milliárd forint értéket lehet meg­menteni. A cél: a veszteség tel­jes elkerülése. Előny: a szelektíy hatás A népgazdaság negyedik öt­éves terve — az MSZMP X. kongresszusának határozatát ki­fejezve — előírja a mezőgazda- sági termelékenység növelését, ennek egyik eszközeként pedig a mezőgazdaság kemizálását. A kemizálás programja min­den eddiginél jobb együttműkö­dést kíván az iparvállalatoktól és a mezőgazdasági üzemektől. A hazánkban használt növény­védő- és gyomirtószerek válasz­téka aránylag kicsi. A világszer­te ismert, felhasznált hatóanya­goknak mintegy a felét alkal­mazzuk csupán. A növényvédel­mi hatóságok évenként általá­ban 400 új készítmény forga- lombahozataláról döntenek, az úgynevezett szelektív hatású sze­reket részesítve előnyben. Az új készítmények forgalombahozata- lát hosszú és gondos vizsgálat előzi meg, az alkalmazásra ajánlott szerek közül viszonylag j kevés bizonyul jónak. Megfelelő termékek hiányában viszont be- i hozatalra szorulunk ... A Chinoin gyógyszergyárként j lett világhírű és az iparágban J elsőként jutott arra a követkéz- j tetésre: a fejlődés során szer- ; zett kémiai és gyártástechnoló­giai tapasztalatokat köteles a j népgazdaság számára döntő növényvédőszer-ipar megterem­tésében is kamatoztatni. A gyár negyedik ötéves tervével egy­idősen készítették el tehát a növényvédőszer-gyártási progra­mot. Ez a program a peszticidek (védőszerek) széles választékát tartalmazza, az inszekticid (ro­varirtó), a herbicid (qyomirtó) és fungicid (gombaölő) szerek területén. A több évre szóló ku­tatási és műszaki fejlesztési terv végrehajtásának első eredmé­nyeit már a program első esz­tendejének befejezése előtt hasznosíthatta a mezőgazdaság. A Pyramin néven forgalomba hozott szelektív gyomirtószer nagyüzemi felhasználása pél­dául igazolta a kísérleti ered­ményeket: kapálás nélkül is le­het répát termeszteni! A cukor- és takarmányrépa termesztését e szer gazdaságossá teheti a mezőgazdasági üzemek számá­ra. A Pyraminnal végzett 1969-es kísérletek, majd a szélesebb kö­rű alkalmazása során tavaly nyert tapasztalatok legalábbis ezt ígérik. A répatermesztő gaz­daságokat bizonyára meggon- dolkoztatja a soponyai Rákóczi Tsz példája: náluk 57,5 hektár vegyszeres gyomirtása összesen 485 ezer forinttal javította az üzemi eredményt. A Pyraminnal végzett gyomirtás hektáronként 891 forinttal kerül kevesebbe, mint a hagyományos kézi mun­ka. A Pyraminnal és a gépesí­tett szedéssel a szövetkezet hek­táronként 27 nap élő munkát tudott megtakarítani, összeha­sonlították a hagyományos és a Pyraminnal végzett gyomirtás költségeit is. A Pyraminnal 1 hektár gyomirtása 900 forintba kerül. 816 forint a szer költsége, 84 a helyszínre juttatásé. Kézi erővel végzett gyomirtásnál — a sarabolást, a kétszeri kapá­lást és kétszeri kultivátorozást figyelembe véve — ez az összeg 1791 forint. A Pyramin felhasz­nálása és a komplex gépesítés együttes eredményeként így lé­nyegében megszűnik a termesz­tés élőmunka igénye, a termelés gazdaságosabbá válik. A kísérletek során NSZ—02 néven megismert, majd Funda- zol-néven forgalomba került gombaölőszer alkalmazást terü­letein a Pyraminhoz hasonló je­lentőségűnek bizonyult. Állja a versenyt A parazita gombák különö- j sen a gyümölcsösökben okoznak j hatalmas károkat. A^Fundazol- lal végzett kísérletek után a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet és a MÉM növényvédelmi főosztálya egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a gyümölcsösök­ben előnyös a használata: a répa-termésátlagok is jelentő­sen nőttek a Fundazollal kezelt területeken, a szemestakarmá­nyok kétszeri repülőgépes keze­lése pedig átlagosan 15—20 százalékkal nagyobb termésho- j zamokat eredményezett az ere­detinél. A megyei növényvédő állomások által is összegezett tapasztalatok szerint nem egy Népdaléneküési verseny A mohácsi népdaléneklési versenyre ez ideig a megye 21 iskolájából jelezték a verseny­zők részvételüket. Egyebek kö­zött a pécsi, szigetvári, siklósi, pécsváradi, magyarbolyi, so- mogyhárságyi és a szalántai ál­talános iskolai tanulók jönnek el Mohácsra. Mohács város Tanácsának művelődésügyi osztálya az 1972. évi busójárás alkalmából népdaléneklési versenyt hirde­tett általános iskolai felsőtago­zatos tanulók részére. A pályázati felhívás értelmé­ben a versenyre benevezhetnek mindazok a tanulók, akik 5 népdalt megtanulnak a mohácsi népdalgyűjtő, Schneider Laios hagyatékából összeállított „Mo­hácsi népdalok" című füzetből, valamint még minimálisan 15 más magyar népdalt is elő tud­nak adni. A verseny egyéni. Egy isko­lából egy tanuló nevezését fo­gadják csak el. A versenyt, amint óiról a Dunántúli Napló beszámolt, februái 12-én, szom- j boton délelőtt és délután bo­nyolítják le. Az első őt helyezett értékes díjat kap és egy-egy kí­sérővel vendége a busójárás rendező bizottságának és díjta­lanul megtekintheti a' rendez­vényeket. — 150 kilogramm naprafor­gómag és 35 kilogramm állati faggyú az éhező madaraknak. | A várgondnokság kollektívája j kilenc évvel ezelőtt szervezte I meg a madárvédelmet. Azóta I minden télen elhelyezik a vár­ban a madáretetőket; amiket a J vármúzeum őrei reggel megtöl- ! tenek napraforgó-magokkal és I állati faggyúval. Estére kelve a l kosztosok kiürítik az etetőket. I Évente 150 kg napraforgómagot ! és 35 kg állati faggyút fogyasz- j tónak el b madárétkezde ven- | dégei Sszigetváron. JÖ ÁLLAPOTBAN LEVÓ 6—8 SZEMÉLYES í((llékőesií hérehthik TÖBB HÓNAPRA. Ajánlatokat kérjük a Baranya megyei Gobonafelvasárló Vállalat Műszaki ‘Osztálya (Pécs, Hunyadi út 3. szóm) címére küldeni. Telefon: 52-8 3. alkalmazási területen hatáso­sabbnak bizonyult a legjobbnak ismert nyugati szereknél. A mezőgazdaság érdekei — a felhasználók tapasztalatai alapján — kívánatossá teszik, hogy a Chinoin meggyorsítsa a teljes növényvédőszer progra­mot. Huszonegy új növényvédő- szerrel már a nagyüzemi gyártás érdekében kísérleteznek, a most elkészített ll-es számú növény­biológiai program még ennél is több új, biológiailag aktív ve- gyület előállítását tartalmazza. A gyár gondjai ellenére sem akar lazítani a tempón. A ta­valyi eredmények erőt adnak — a második félévben gyártott 230 tonna Fundazolból idén például már 1000 tonna készül — a me­résznek tűnő vállalkozásokhoz. A növényvédőszer-program vég­rehajtásának megkezdését, az első eredmények anyagi feltéte­leit a gyár teljes egészében sa­ját erejéből fedezte. V. E. Exportígéretek (2.) Mennyivel viszünk többet a világpiacra? A múlt évben romlott az or­szág külkereskedelmi árumérle­ge, a kivitel fokozása tehát a népgazdaság elsőrendű érdeke. A megye két legnagyobb ex­portőre — a Pécsi Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár — nemrég arról nyilatkozott, mennyivel több árut visznek az idén a világ­piacra. Most a Pécsi Porcelán- gyár és a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat idei exportter­veiről lesz szó. Kedvez5 piaci ordulatra várva A Pécsi Porcelángyár nem in- [ dúlt neki vérmes reményekkel az idei esztendőnek. Két fix köté- | sük van: Románia 270 ezer ru- j bel értékben 135 ezer darab porcelánszigetelőt rendelt, Ju­goszláviának pedig pirogránit szökőkutat szállítanak. A szökő­kút a szabadkai városháza elé kerül. Egyelőre ez van, de per­sze nincs lefutva semmi, minden megeshet még. Egy váratlan piaci fordulat — mint tavaly is — s a tényleges kivitel köny- nyen meghaladhatja a tervezet­tet. Mindez a külkereskedelmen is múlik. üzletekkel kecsegtető új ex­portcikkük a porcelánfajansz. Zsolnay idejében már megis­merhette a világ, ötven év óta azonban eltűnt a piacokról. Az ARTEX most kiviszi és bemutat­ja* a nagy nemzetközi vásáro­kon, Hannovérben, Milánóban, és piackutatást végez. Bár ver­senytárs nélkül állanak, nehéz lesz betörni, az értékes, sárga és világoskék alapszínű porce­lánfajansz a fogyasztói ízlésbe ütközik. Meg kell szoktatni és szerettetni a nyugati fogyasz­Szalai utcai ikrek (©.) Beköltözés előtt Fiatalember jön, ballonkabát- [ ban. Nem kerülgeti a sarat, J nem pipiskedik a gerendák, [ téglahalmok,‘csövek között, s ez tetszik az építőknek. Megáll­nak, nézik: vajon melyik épü­letben lesz az övé . . .? A fiatal­ember papírt szorongat, s min­den mozdulatán látszik: legszí­vesebben tánclépésben tenné meg az utat a lépcsőházig. Már csak a gáz Finiséhez érkezett a munka: a Szalai András utcai torony­házakon az utolsó simításokat végzik. A házak körül még min­den rendetlen, a lakások túl­nyomó többségében azonban már zárva az ajtó. A leendő lakók közül egy-kettő szinte mindig a területen lézeng — számukra határozottan érthetet­len, mire kell itt még várni... Keller János művezető már megszokta a kérdéseket. Az eredeti tervek szerint a 3-as számú — legelsőnek elkészült épületbe —, már januárban be­költözhettek volna a lakók, csú­szás nélkül azonban, sajnos, itt se ment. Szilveszter előtt mind­három épület műszaki átadásá­ra sor került, ez azonban na- gyonis kegyeletteljes akció volt: az építőknek szükségük volt minden fillérre. Most azonban már valóban közel állnak o készhez. — A 3-as számú épület kul­csait már át is adtuk a PlK- nek, s február 28-ig átadják a . másik kettőét is ... — Tehát jöhetnek a lakók. — Hát, ha meglesz a gáz . . Most már minden a gázon mú­lik ... _ A házak mögötti térség valódi csatatér: bontják a művezetői irodát, a felvonulási épületet, ássák a gerincvezeték árkait. Eddig kegyes volt az építőkhöz az időjárás, érthető hát ha min­denki az eget kémleli. Víz, vil­lany, távfűtés már van a laká­sokban — egy hónapon belül pedig gáz is lesz, ha csak be nem temeti az árkokat a hó... lakásokból áll. Egy-egy épület 82 lakásos. Húsz két és fél­szobás, negyven kétszobás, húsz másfélszobás lakás van minden épületben s a tizenegyedik szin­ten 2—2 nagyméretű garzon lakás. A kétszobás lakások 45 négy­zetméteresek. A konyha beépí­tett — s külön levegőelszívóva! van ellátva. A Szalai utcai ik­rek nemcsak esztétikai, de biz­tonságtechnikai szempontból is új korszakot jelentenek, az új gáztörvény megszigorított előírá­sait ugyanis itt vették figyelem­be először. A cölöp-alapra épült házak kivitelezése 1970. október ele­jén kezdődött, Épületenként 67 cölöpöt kellett a helyenként gya­núsan laza szerkezetű földbe verni. Az alapozási munkák so­rán 160 köbméter betont építet­tek be, míg a födémek 290 köb­méter anyagot nyeltek el épüle­tenként Egy-egy toronyház 44 méter hosszú, 15 méter széles és 36 méter magas. Épületen­ként 1872 panelt kellett beépí­teni. Mindezt azért idéztük fel, mert e hatalmas munka elvég­zése. alig igényelt több időt, mint a belső szerelés. Egy kor­szerű lakóház tulajdonképpen egy kis üzem. Elektromos-, víz-, gáz- és távfűtővezetékek bonyo­lult rendszere, melynek megva­lósításában tucatnyi vállalat érdekelt. Sorozatunkat azzal a céllal indítottuk el, hogy nyomon kí­sérjük: mi minden történik, míg a boldog lakók megkapják a kulcsot, egyszóval, hogy össze­gezzük a legfőbb tanulságokat. Nos, a Szalai utcai ikrek króni­kájának egyetlen igazán jelen­tős tanulsága van, s az az, hogy a kálvária akkor kezdődött, ami­kor megbomlott az együttmű­ködő partnerek között az össz­hang, s a munka üteme akkor torpant meg először, amikor az építkezés előkészítői és vezetői az első szervezési hibát elkö­vették. A szakember szemével Szemlédi Géza, a Beruházási Vállalat főmérnöke az első ka­pavágástól figyelemmel kísérte az építkezést. — Nem tudok úgy véleményt mondani erről a munkáról, hogy ne emlékeztessek Meszesre, az első uránvárosi házakra, majd ezt követően az első panelekre, tízemeletesekre. A Szalai utcai ikrek egy folyamat állomásaként ítélhetők csak meg igazán. Ezek az épületek a paneltechnológia továbbfejlesztése eredménye­képpen születtek meg. A szo­kásosnál gazdagabb díszítést a városközponti jelleg indokolja. Tillai Ernő szép házat tervezett, s a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat lehetőségei maximumát adva valósította meg e terveket. A belső igé­nyességet, illetve a munkafe­gyelmet persze még lehetne ja­vítani. Elég sok dolgot kellett minőségileg elmarasztalnunk, s sajnos arra is volt példa, hogy bizonyos szerelvények egyszerűen eltűntek a felszerelést követően. Dehát ezek építőiparunk tipi­kus kísérőjelenségei, s nemcsak Baranyára jellemzőek . . . A Szalai utcai ikrek tehát „felnőttek", s arra várnak, hogy lakásból otthonná legyenek. Riportsorozatunk végéhez ér­tünk.' Záróírásunk azokról szól majd, akikért tulajdonképpen minden történt. Február végén, március elején a Szalai utcai toronyházak lakóit mutatjuk be. Békés Sándor tokkal, ez beletelik két-három évbe. Az idén így csak néhány millió forint értékű porcelánfa­jansz exportjára számítanak. A gyártás egyébként felfejlődőben van, egy seregnyi tanuló most szabadul fel. A gyárnak közvetett exportja is van. Porcelánszigetelőit ' o Ganz Villamossági Művek építi be és értékesíti nyugati piaco­kon. A Ganz igényeit egyelőre nem képesek kielégíteni. Re­ményteljes azonban, hogy ta­vasszal nyugatnémet gépeket állítanak be, emelik a minősé­get, szélesítik a választékot. Finanszírozási gondok Az elmúlt néhány évben nagy utat tett meg a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat. Termelése dinamikusan fejlődik és évről évre több árut visz ki a világ­piacra. Tavalyi 300 milliós ter­melésükből a külkereskedelem — legnagyobb partnerük, a HUNGAROTEX, továbbá a HUN- GAROCOOP, az ARTEX és a TANNIMPEX — segítségével 100 millió forint értékű ruházati oik- ket és cipőt küldtek exportra. Az idei év ismét nagy előrelé­pést ígér. A 350 milliós terme­lésből 150 millió forint értékű exportot terveznek, amelyet már le is kötöttek. Zöme bérmunka. A többlet termelésre azok a fa­lusa kisüzemek adnak alapot, amelyeket tavaly raktak sitire, s most már szépen hozzák a ter­melést. A kivitel legnagyobb tétele — a 150 millióból 80—100 millió forintnyi — a ruházati ciki«. Egy sor nyugat-európai országba szállítanak, többek között Svájc­ba, Angliába, Hollandiába, to± vábbá Líbiába, míg a SZOOÍáW- ta országok között a Íegnas vevő a Szovjetunió és Csensz vákia. A ruházati cikkek export­jának hatvan százaléka irányul a tőkés piacokra. Már a jövő évet alapozzák A vállalat a tavalyinál több női és férfi cipőt exportál. Egy százezres tétel megrendelője a Szovjetunió. A távlatban a tő­kés piacokon is szeretnének megjelenni. Üj exportcikkük a bútor. Elsőként Bulgáriába kül­denek kárpitozott bútorokat. És már a jövő évet alapozzák a Carbonnál. A külkereskedelem Lipcsében tárgyal, 1972 máso­dik felére és a jövő évre cipő- felsőrész bérmunkára van kilá­tás. A héten pedig líbiai keres­kedők érkeznek Komlóra és már az 1973. évi ruházati exportról tárgyalnak. Miklósvári Zoltán Célszerűség, kényelem A lábazatok vörös tégiaborí- tását leszámítva már teljesen felöltöztek az épületek. Az északra néző pirogránit-falak, a pasztell-színű főfalak és a mű­teremlakások sárga műkőborí- tása exkluzív hatást eredmé­nyeznek, melyet csak tovább fokoznak a napfénytől száz szín­ben játszó teraszablakok, s az épületekben függőlegesen vé­gigfutó díszüveg-szalagok. A vita, mely az építkezés kez­deti időszakában oly szenvedé­lyes volt — szép vagy nem szép? —, a jelek szerint eldőlt, az ér­deklődök ma már ugyanis nem azt kérdezik: ki tervezte, ha­nem azt: kik laknak majd itt? Az 1-es és 2-es épület szö­vetkezeti, a 3-as pedig állami A hónap végén beköltözhetnek a lakók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom