Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1972. február 24. DUNANTOLI NAPLÓ Román—magyar barátsági nagygyűlés (Folytatás at 1. oldalról.) listák. A földesúri és kapitalista elnyomók és kizsákmányolok elleni közös harc, forradalmi pártjaink dicső hagyományai a forrásai népeink mai barátságának. Gyökeres fordulatot azonban népeink sorsában, és kapcsolatainkban csak a felszabadulás hozott A Hitler-fasizmust szétzúzó Szovjetunió nyitotta meg népeink előtt a társadalmi és nemzeti felszabadulás útját A magyar nép el nem halványuló hálával gondol a dicső szovjet hadseregre, mindazokra, akik elhozták számunkra a szabadságot Megőrizzük emlékezetünkben, hogy a hazánkat felszabadító harcokban a román nép sok fia is életét áldozta. A háborút követő időszakban, amikor népeink a szocializmus útjára léptek, kialakultak, megerősödtek és mind gyümölcsözőbbé váltak országaink új kapcsolatai. Mindkét ország népeinek javára, a szocializmus építése szempontjából hasznos kapcsolatok alakultak ki pártjaink, állami és társadalmi szerveink között. Nagy megelégedésünkre szol gól, hogy számottevő sikereket értünk el országaink gazdasági együttműködésében. Az utóbbi években különösen jól fejlődtek külkereskedelmi kapcsolataink. Hasznosnak bizonyultak az ipari termelésben kialakult kooperációs formák. Meggyőződésünk, hogy további kétoldalú erőfeszítéseink, valamint a szocialista integráció komplex programjának végrehajtása — amelyet közösen dolgoztunk ki és a KGST XXIV. ülésszakán fogadtunk el — elősegítik gazdasági együttműködésünk bővülését Kulturális együttműködésünk terén is javulást tapasztaltunk. Ugyanezt mondhatjuk a személyforgalomról, a turizmusról és a kishatárforgalom- ról. Az utóbbiak különösen jelentősek dolgozóink kapcsolatainak, barátságának fejlődése szempontjából; hozzájárulnak a múltban népeink közé emelt válaszfalak végleges eltávolításához. Népeink érdeke azonos A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa-* sóg közötti barátságról és együttműködésünkről szólva hangsúlyozni kívánom, hogy az mindkét ország népei érdekeinek megfelel, kölcsönösen segíti hazai építőmunkánkat, és megfelel a szocializmus általános érdekeinek is. Azt, hogy o szocialista országok népei az új társadalom építésének- szentelhetik figyelmüket, hogy sikerrel szembeszállhatnak az ellenséges osztályerők és hatalmak politikai, gazdasági és ideológiai nyomásával, az imperialisták ogresz- szív felforgató kísérleteivel, mindenek előtt összefogásuknak, együttműködésüknek köszönhetik. Minket biztonsággal tölt el annak tudata, hogy vívmányainkon, és békénkén a szocialista országok, a Varsói Szerződés, a Szovjetunió hatalmas ereje együttesen őrködik. Kedves Elvtársak I Mint minden szocialista ország és népe — a magyar nép, pártunk, a Magyar Népköztársaság is nagy figyelmet szentel a nemzetközi kérdéseknek. Nemzetközi munkánkban fő feladatunknak tartjuk, hogy hozzájáruljunk a szocialista országok, e nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdításához, a békés nemzetközi körülmények biztosításához. Támogatjuk a felszabadító mozgalmakat, bővítjük hazánk és a fejlődő országok kapcsolatait. fokozzuk az együttműködést a kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján. Nemzetközi törekvéseinket pártunk, kormányunk önállóan 'határozza meg. Külpolitikánkkal népünk érdekeit szolgáljuk, ugyanakkor figyelembe vesszük a szocializmus, a haladás általános céljait is. Külpolitikánk sarkköve szövetségünk a Szovjetunióval. A szocialista országok egysége, a haladás ügye megköveteli tőlünk — mi így is járunk el -, hogy fontos nemzetközi kérdésekben elgondolásainkat koordináljuk egymással. A szocialista országok közösségének nagy és egyre növekvő szerepe van a szocializmus, a haladás erői előtt álló nemzetközi feladatok megoldásában, az imperializmus elleni harcban, a társadalmi haladásért, a békéért folytatott világméretű küzdelemben. A szocialista világrendszer országai hatalmas gazdasági és katonai potenciállal rendelkeznek, s pozícióik szüntelenül erősödnek. A népek sora, emberek százmilliói látnak példaképet a szocialista országokban saját fejlődésükhöz. A szocialista országok léte és ereje egyre meghatározóbb módon befolyásolja a világfejlődést Ezért tartjuk létfontosságúnak a szocialista közösség egységének helyreállítását megszilárdítását, s törekszünk magunk is tőlünk telhetőén ehhez hozzájárulni. Az imperializmus változatlanul erős és veszélyes, minden népet fenyeget de tudvalevő, hogy elsősorban a szocialista országok népeit fenyegeti. Ez orra kötelez bennünket hogy sohase feledkezzünk meg az imperializmus elleni harcról. Mi, kommunisták a béke hívei vagyunk és meggyőződésünk, hogy el lehet hárítoni egy új világháború veszélyét a békét meg lehet védelmezni, ha következetesen harcolunk minden imperialista agresszió és fenyegetés ellen. A békés egymás mellett élés lenini elve a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban teret hódít és győzedelmeskedik. De a jelen viszonyok között az imperializmus agresszív szándékai éberségre és készenlétre kötelezik a szocialista országokat A Magyar Népköztársaság ezért tartja fontosnak a Varsói Szerződés védelmi erejének erősítését fejlesztését Külpolitikai tevékenységünkben mindenkor elvi, világos, egyértelmű és következetes állásfoglalásra törekszünk. Ellenzőnk minden olyan teóriát amely a világpolitika fő erővonalait elködösíti és összekuszálja. A külpolitika alapkérdéseinél Is helytelenítjük az osztályszempont mellőzését az államoknak, társadalmi rendszerüktől független, nagyságuk szerinti csoportosítását „szuper- hatalmak”-ra, vagy „nagy”, illetve „kis- és közepes országokra". Helyes nézőpontból a közös ellenség ellen Teljesen világos például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az imperialista monopoltőke uralkodik, kapitalista rendszer van, a Szovjetunió pedig a világ első munkás-paraszt állama, amelyben a kommunista társadalom épül. Ebből következően a két ország — habár nagyságrendje hasonló —, nem azonos, hanem osztályjellege szerint nagyon is különböző politikát folytat. A szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség, a béke ügyének védelme, a népek érdekei egyaránt világnézeti tisztánlátást követelnek tőlünk. A nemzetközi élet alapvető normájának tekintjük, hogy az ál lamközi kapcsolatokban, az országok méreteitől függetlenül, az egyenjogúság érvényesüljön. A politikában pedig, ugyancsak nagyságuktól függetlenül, társadalmi rendszerük alapján csoportosítsuk az államokat, aszerint tegyünk különbséget közöttük, hogy szocialista, kapitalista vagy közhasználatú megnevezéssel élve, fejlődő országról van-e szó? Ez a nézőpont teszi lehetővé, hogy világosan lássuk a frontokat, köny- nyíti meg az ideológiai és politikai harcot, és segíti elő az összes népek küzdelmét az emberiség létét fenyegető imperializmus ellen. Kedves Elvtársak! A külpolitika időszerű kérdései közül a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a szocialista országok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az európai biztonságnak. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk maximális mértékben hozzájárulni az európai béke megszilárdításához, az európai államok közötti együttműködés jobb feltételeinek kialakításához. Elsősorban a szocialista országok összehangolt tevékenységének köszönhető, hogy Európa nyugati részében is fokozódik annak megértése; kontinensünkön elképzelhetetlen a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés anélkül, hogy ne tennénk véglegesen pontot a második világháború utón. A legközvetlenebbül érdekeltek közül a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya is egyre jobban felismeri az európai realitásokat s kapcsolatainak a szocialista országokkal való normalizálását tűzte ki célul. A jelenlegi európai helyzet tehát bizakodással tölthet el bennünket, s reméljük, hogy még az idén megkezdheti munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Kedves Elvtársak! A nemzetközi imperializmus erőinek élén álló Amerikai Egyesült Államok kormányzata, miközben mindenütt o reakciós erőket, a népek szabadságát és a békét veszélyeztető erőket támogatja, különböző lépésekkel és hatalmas propagandagépezettel azt szeretné elhitetni a világgal, hogy szándékai békések. De a szép szavakkal kiáltóan szemben áll, az egész haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok változatlanul folytatja népirtó háborúját Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Lábbal tiporja az indokínai államok és népek legelemibb jogait, repülők százait küldi ma is a békés vietnami városok és falvak fölé, halált és pusztulást szórva rájuk. A Magyar Népköztársaság szilárdan a vietnami nép mellett áll. Párt- és kormányküldöttségünk két hete tért vissza a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett baráti látogatásról, ahol közvetlenül tapasztalta a vietnami nép páratlan hősiességét, állhatatosságát, és kifejezte a magyar nép testvéri szolidaritását. Kezdettől fogva elítéljük az amerikai agressziót, a politikai rendezést szabotáló mesterkedéseket, és szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami problémát csakis a Dél- Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatai alapján lehet rendezni. Az Egyesült Államok Kormányának mindennemű katonai tevékenységét meg kell szüntetni Vietnamban; meg kell határoznia csapatai és a többi idegen ország összes csapatai, tanácsadói, más katonai személyzete, fegyverzete és harci eszközei teljes kivonásának időpontját, fel kell számolnia délvietnami, indokínai katonai támaszpontjait. Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a saigoni bábrezsim támogatását, s nem szabad beavatkoznia Dél-Vietnam belső ügyeibe. Ténylegesen tiszteletben kell tartania a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát, a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezménynek megfelelően. A Magyar Népköztársaság megítélése szerint a Közel-Kelet Izrael 1967-ben indított háborúja miatt vált veszedelmes tűzfészekké, és maradt mind a mai napig az. Mi az antiimpe- rialista arab erőkkel vagyunk szolidárisak és a kérdés egyedül igazságos megoldásának azt tartjuk, ha az agresszor visszavonul minden általa megszállva tartott területről. Pártunk, kormányunk határozottan elítéli az amerikai—izraeli össz- játékot, amelynek célja a politikai rendezés lehetetlenné tétele. A szocialista országok sorában mi is segítjük az arab népeket a törvényes jogaikért, az igazságos céljaikért, a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatának végrehajtásáért folytatott harcban. Magyarország a hindosztáni konfliktus idején elítélte a volt pakisztáni katonai kormányzat véres terrorját, kezdettől rokonszenvezett az életéért és szabadságáért küzdő kelet-bengá- liai néppel, s államát, a Bang- la Desht megalakulása után diplomáciailag elismerte. Mindamellett mi Pakisztánnal is a békés egymás mellett élés elvein nyugvó normális viszonyt kívánjuk. Védelmezzük a marxizmus—lersinizmus tisztaságát Kedves Elvtársakl A világpolitika eseményei Igazolják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi tanácskozásának következtetéseit. Ez a tanácskozás a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését, az antiimperialista akcióegység céljait szolgálta. Megállapítható, hogy a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége kész az egység érdekében aktív tevékenységet folytatni. A moszkvai értekezlet állásfoglalásai alapján, azokat követve pártunk is dolgozik a kommunista vilógmozgalom egységéért, a kommunista pártok és az összes antiimperialista erők akcióegységének megteremtéséért. Pártunk harcot folytat az opportunizmus, a jobb- és baloldali elhajlás, a nacionalizmus, a szovjetellenes- ség, minden szakadár tevékenység ellen, mert meggyőződésünk, hogy mindezek egységünket rombolják és az imperializmus malmára hajtják a vizet. Védelmezzük a marxizmus—le- ninizmus tisztaságát, a proletárinternacionalizmus elvét, a szocializmus, a kommunizmus eszméit követjük. A tudományos marxista—leninista elmélettel felvértezett kommunista világmozgalom, a szocialista világ- rendszer a társadalmi haladásra, nemzeti függetlenségre és békére vágyó népek és emberek reménysége. Tisztelt Nagygyűlés! Tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaink! Befejezésül, mégegyszer szeretném küldöttségünk véleményét hangsúlyozni: meggyőződésünk, hogy találkozónk, elvtársi megbeszéléseink, az új magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálják kapcsolatainkat, együttműködésünket, barátságunkat, a szocializmus, a béke ügyét. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság két szomszédos szocialista ország. Népeink szocializmust, békét akarnak, alapvető érdekeink közösek. Minden feltétel adva van pártjaink, országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztéséhez. Természetesen ezért még sokat kell tennünk. Központi Bizottságunk, kormányunk teljes odaadással és lankadatlanul fog dolgozni barátságunk, együttműködésünk erősítéséért. A magyar küldöttség nevében mégegyszer szeretném megköszönni a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köz- j társaság Államtanácsának és [ kormányának, Bukarest lakossá- : gának a baráti fogadtatást, a figyelmességet, amelyet küldöttségünk mindvégig tapasztalt. A magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép nevében mégegyszer további nagy sikereket kívánok a szocialista Románia építésében. Éljen a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság népeinek testvéri barátsága! Erősödjék a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt internacionalista egsége, együttműködése! Éljen a szocializmus és a béke! LEHET, hogy valamikor Nemeske község az „isten háta- mögé" sodródott, de manapság már aligha tudná az „Ür" maga mögé parancsolni. Ha azt mondom, „távol a világ zajától ...” — mindenképpen viszonylagos meghatározás, mert attól függ, mitől számítom a csekély lélekszámú kisfalvak helyét, a térkép melyik pontjától, mondjuk Pécstől, Budapesttől, vagy éppen Szigetvártól-e? Mert a lényeg mégis csak az, hogy — ez esetben a nemeskeiek — miként élnek, élvezhetik-e azokat az előnyöket, amelyet lakóinak a város nyújthat, beke- rülhetnek-e a kulturális élet áramkörébe, zsugorodnak-e a távolságok a technika jóvoltából? Amíg egy felől azt halljuk, hogy a kis hegyi falvak iassan kihalnak, másfelől azt firtatjuk: érdemes-e „kint” élni? — Nem. Én legalábbis Pécsre mennék majd, ha leérettségiztem és kapok állást. Még akkor is, ha egyébként nem rossz itt sem. — Miért vonzóbb a város? Vállat von: — Mindent választhat az ember. Munkahelyek között, aztán ... Nem is tudom. Sok kirakat, sokféle ruha, mozik, színház, este is van élet — És ti? A három lány az állomásról tart hazafelé: — Nem gondolkodtam ilyesmin. Ha el is mennék, akkor is csak munkára, talán Szigetváron. Vonattal negyedóra és naponta szinte másfél óránként megy és jön a vonat A község utolsó házától talán 300—400 méternyire van a vasútállomás. Görösgall — 370 főnyi lakójával — a 151 lélekszámú Nemeskéhez tartozik közigazgatásilag. Ormánság ide légvonalban is messze van s mégis, az „egyke” dívott itt ezért kevés a fiatal a községben és a jóég tudja miért, fiúgyerek még kevesebb. A lányok „vidékre” mennek férjhez, nem is csoda, hiszen jóformán az egész falut rokoni szálak fűzik eggyé. Nemeske gyarapodik, mindezek ellenére. Egyetlen, de széles — zöldsávval tarkított — főutcája van, az utóbbi években 19 új ház épült, illetve átalakították a régieket, úgy látom, alig van családi ház, amelyet ne tataroztak volna. Gál János tanácselnök mondja: ■— Akik építenek, azok már fürdőszoba nélkül el sem képzelik otthonukat Itt a tanácsháza udvarán van a palacktelep, gáztűzhelyeket vásárolnak, de ez semmi, olyant is tapasztalunk, amire korábban, legalábbis az idősebbek nem is gondoltak: kicserélik a bútorokat, világosra, modern vonalúra. A téesztől kapnak teherkocsit. — Elköltözők vannak-e? — Nem tudok róla. Inkább jönnek. Cserkutiék, Kelemenék Görösgallról' telepedtek ide, aztán a Szőke Sándor is és Bodicsiné is, vejével, lányával. A környéken vagy kilenc cigány- család lakott putriban, most már csak kettő van, mert ha jól számolom, három család Kistamásiba, kettő, vagy három azt hiszem Görösgallra ment. Nemeske körülbelül 54—55 családi házból áll, ezenkívül van még az átalakított, kibővített tsz-iroda, úgyszintén a tanácsháza és a kultúrház is. A külvilágra ablakot nyitott a mintegy 20 darab tv-készülék, és a sok napilap, képesújság. A község dolgozó lakossága hetvenre tehető, közülük talán ha húszán bejárnak Szigetvárra a konzervgyárba, cipőgyárba, a többi a termelőszövetkezet tagja, vagy alkalmazottja az állami gazdaságnak. — Autó? Melles Lajos üzemegység- vezető a tsz-ben: — Van néhány. Nekem Moszkvicsom, aztán a Farkas gyerekeknek, mindegyiknek kü- lön-külön. Akkor . .. kinek is ...? Bálovics Lajosnak Wartburgja, ő a konzervgyárban dolgozik, aztán a Csirke Jóskának... Szóval van vagy tíz-tizenkettő. Ha azt számítja, hogy Nemeskén mintegy 50—60 család lökik, ez nem is kevés. Póré János iskolaigazgató — aki közben átszaladt az iskolába a Nemeskei krónikáért — azt mondja, hogy a nagydobszai takarékban a betétállomány 7.5 millió forint, a környező kisközségek lakóinak pénze, közöttük a nemeskeieké is. A termelőszövetkezet — amelyhez tagközségként tartozik Pettend, Kistamási, Görösgall - nem a legerősebb, pontosabban, most az utóbbi években fejlődik erőteljesen. Egy dolgozó tagra — amennyiben az évi 250 munkanapja megvan — 20 840 forint átlagkereset jut, de a traktorosok, gépkocsivezetők között számos akad, aki 3fF—45 ezer forintot is hazavisz évente. — Olyant mondjon nekem, aki nem géppel dolgozik, aki a hagyományos mezőgazdasági munkát végzi . .. Varga József tsz-elnököt kérem erre. — Tessék. Itt van egy asz- szony, múlt évi keresete méghaladta a 13 ezer forintot, de nem kétszázötven, hanem csak százhatvannyolc munkanapra. Vagyis hat-hét hónapra. De különben is, nehéz itt mór „hagyományos" munkát végezni, mert géppel szántunk, vetünk, vegyszerezünk, betakarítunk, tehát a legtöbb — értékben is legmagasabb munkát — a gépekre bízzuk. A kereset nem minden. A háztájiból befolyt hasznot minden esetben hozzá kell csapni és akkor a jövedelem már-már egészen más képet mutat. Igaz, hogy a háztájiban végzett munkát a tagok soha sem mérik- számolják, tehát dolgozni aztán éppenséggel lehet, ha valaki gyarapodni akar. De így együtt — az egész jövedelem — megy rá ruházkodásra, házépítésre, vagy — uramisten! — éppen autóra. A Nemeskei krónikát — kétszáztíz oldalas, tanácsi vb-tit- kár által hitelesített vastag könyvet — Póré János vezeti, január első napjától. Minden — ami itt történik — bevezeti. „BOGDÁN ISTVÁN, Bogdán Juli és Ignác Pál családostól elköltözött a cigánytelepről Kistamásiba, kölcsönből vásárolt házakba . .. Vukmann Sándor párttitkár beszámolt a pártszervezet 1971. évi munkájáról... A kultúrházban dr. Gelencsér Sebestyén, a szigetvári bankfiók igazgatója a gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Megjelent 27 fő. A hallgatók az áremelkedések és a jogtalan haszonszerzések el len lázadoztak ... Február 2. Plusz két fok a hőmérséklet reggel 8 órakor. Derült idő. Csapadék nincs. Mi lesz ennek a következménye? Este fél 7 órakor a pécsi vándormozi bemutatta „Idegenek a cowboyok között' című filmet. Főszereplő: Gregory Peck. 88 jegyet adtak el ...” Az utolsó bejegyzés a termelőszövetkezeti zárszámadó gyűlést örökíti meg: az egész esztendei munka és gyümölcse tanúsítja: a nemeskeiek élete- sorsa és a város világa közötti különbséget lassan csak a tizenöt percnyi vonatozást jelenti majd. Rab Fereise < Nemeskei krónika
