Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

Ara: 80 Miét Világ pröletárjal, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 41. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február 18., péntek Helyettünk és értünk V alljuk meg őszintén, melyi­künk nem érezte becsapva magát, amikor a boltban a serpenyőbe csapott áru súlya nyomán a mérleg nyelve még meg sem állt, s az eladó már­is mondta az árát; amikor a pár dekányi valamit hatalmas, vastag csomagolópapírral együtt mérik; amikor a vendéglőben a kelleténél kevesebbnek tűnik a menüben a hús; amikor a sö­rön egy-két ujjnyival több a hab... De valljuk meg azt is, hányán szóltunk emiatt? A törzs­boltban, a törzsvendéglőben óvakodunk hangot adni gya­núnknak és inkább nyelünk egyet, hiszen másnap is jövünk, esetleg éppen a megkárosított- ság érzésével. Megalkuvás ez a javából, kényszerű, de talán szükségte­len megalkuvása mindennapja­inknak. Lelkünk mélyén egy hang mindig arra ösztökél a gyanú ébredésekor, hogy most kellene szóvá tenni a dolgot és nem megalkudni... Vannak azonban, akiknek nem kenye­rük a megalkuvás. Ők vannak segítségünkre abban, hogy mi­nél kevesebb okunk legyen a gyanakvásra, ők teszik szóvá helyettünk és az érdekünkben a kereskedelemben, a szolgálta­tó- és vendéglátóiparban fel­lelhető visszásságokat, nyugtáz­zák az erényeket. Helyettünk és értünk végzik fáradhatatlanul és önzetlenül nem mindig népszerű munkáju­kat a társadalmi ellenőrök, A következetes fogyasztói érdek- védelem eredményeihez nagy­ban hozzájárultak ők, akik a hivatalos ellenőrző szervek ol­dalán naponta járva a vásárló szemléletével járultak hozzá a kereskedelmi munka színvona­lának további emeléséhez, s néhány nem kívánatos jelenség megszüntetéséhez. Nem könnyű az a feladat, amivel az üzemi szakszervezeti bizottságok, a helyi tanácsok megbízzák a társadalmi ellen­őröket, hiszen az eredményes munka folyamatos tájékozott­ságot, következetes éberséget igényel, a helyes ítélet megal­kotása pedig megkívánja a minden elfogultságot kizáró, helyesen differenciált értékelést. A fogyasztói érdekvédelem mel­lett a társadalmi ellenőrök te­vékenysége elősegítheti a haté­konyabb gazdálkodást is azzal, hogy megállapításaik a közgaz­dászok számára fontos össze­függéseket tárnak fel. Ez a tár­sadalmi ellenőrök fokozottabb igénybevételét teszi szükséges­sé, új követelményeket támaszt­va munkájukkal szemben. A társadalmi ellenőrök köz­érdekű és közhasznú tevé­kenységének egy jelentős szakasza ér véget ezekben a napokban azáltal, hogy a lakó­területeken és a szakszervezeti taggyűléseken újjáválasztják azokat, akik helyettünk és ér­tünk, a mi megbízásunkból végzik azt az ellenőrző tevé­kenységet, amelynek célja a ke­reskedelem, a szolgáltatóipar jobb munkára serkentése. A sokat próbált, gazdag tapasz­talatokkal rendelkező társadal­mi ellenőrök feltehetően to­vábbra is vállalják a megbíza­tást, hiszen munkájukat nehe­zen lehetne nélkülözni, de mel­lettük bizonyára helyet kapnak a friss erők, akik a munkában is frissülést hoznak. A váltás idején hálával és elismeréssel gondolunk azokra, akik a munkában megfáradva átadják a helyüket az újaknak, de hálával és elismeréssel adó­zunk azoknak is, akik továbbra is tiszteletre méltó megbízatá­suknak tekintik a fogyasztói ér­dekvédelem szolgálatát, s az elismerést előlegezzük azoknak, akik a megválasztásukat követő ellenőri tanfolyam eredményes elvégzése után lépnek sorom­póba. H. L A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének ülése KS/D. NAPLŐ, TELEFOTO Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az MSZBT elnöke megnyitó beszédét mondja Megemlékezés a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 24. évfordulójáról i A tartalomból: Nixon elindult a Kínai* Népköztársaságba----------------------*----------------------* Sz étfoszlott illúziók Drávaszabolcson----------------------*----------------------­Szín esfém-öntöde Hirden [ Gázrobbanás Úimecsekalján Folytatják harcukat az angol bányászok Lord Wilberforce, a kormány által kinevezett biztos, nem egé­szen negyvennyolc órán belül befejezte a bányászsztrájk ta­nulmányozását. Állásfoglalása először Robert Carr munkaügyi miniszter elé kerül, aki továbbít­ja a javaslatokat az országos széntanácsnak és a bányász­szakszervezetnek. Joe Gormley, a szakszervezet vezetője azt mondta, hogy ha az ajánlásokat a szakszervezet megfelelőnek tartja, akkor napokon belül foly­tatódhat a munka és visszavon­ják az erőművek kapuitól a sztrcjkőrségeket. Ha a szakszer­vezet végrehajtó bizottsága nem ért egyet az ajánlásokkal, akkor meg kell szavaztatnia a tagsá­got, hogy kész-e a kompromisz- szumra. Ma folytatódik a sztrájk, ez újabb súlyos belpolitikai prob­lémákat vet fel. A munkáspárti baloldali Tribune csoportja távi­ratban figyelmeztette a Wilber- force-bizottságot, hogy ha a kormány katonaságot rendel ki, vagy erőszakkal távolítja el a sztrájkőrségeket, akkor ezt a lé­pését „elkerülhetetlenül követi az általános sztrájk”. Ilyen kri­tikus helyzet alakult ki a skóciai Longannetben, ahol a sztrájk­őrség tagjai. közül hétfőn 13 bányászt őrizetbe vettek, sőt még óvadék ellenében sem en­gedték szabadon őket. Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartotta első ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak a novemberi országos érte­kezletén megválasztott 153 tagú új országos elnöksége. Az ülés Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitójával kezdődött. Apró Antal megnyitója — Ez évi munkatervünk ösz- szeállításóban azok az elvi út­mutatások vezéreltek bennün­ket, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa így fogalmazott meg: „következetesen fejleszte­ni kell országunk szövetségét a Szovjetunióval, a világ haladó j erőinek fő támaszával. E szövet­ség volt és marad a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak rendíthetetlen pillére". Ten­nivalóink felvázolásában igye­keztünk továbbá a novemberi országos értekezlet javaslatait is messzemenően figyelembe ven- j ni. — A Magyarország és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­lis életünk minden fontos terü­letére kiterjednek. 1971-ben ezek a kapcsolatok tovább szé­lesedtek s az idén is szélesed­nek. Nincs olyan nap, hogy a sajtóban, a rádióban, a televí­zióban ne kapnánk újabb és újabb híreket a magyar—szov­jet együttműködés fejlesztéséről, eredményeiről, kölcsönösen ba­ráti szálakkal kötődő új egyez­mények, szerződések aláírásáról — állapította meg Apró Antal, majd meleg szavakkal emléke­zett meg a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés 24 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án történt aláírásá­ról. — Ezzel a szerződéssel a második világháború után új korszak kezdődött Magyaror­szág életében. Az egyezmény — amelyet az országgyűlés 1948. márciusában törvénybe iktatott — egyben az új, demokratikus Magyarország elismerését is je­lentette. És nemcsak ezt, ennél többet: védelmet és biztonságot jelentett a népi demokratikus államunk építésében. így lett — 24 évvel ezelőtt — a magyar- szovjet barátsági, együttműkö- | dési és kölcsönös segítségnyúj- | tási szerződés a magyar nép szabadságának, függetlenségé- I nek első törvényes és nemzet- ' közi érvényű dokumentuma. Ez j a nagy jelentőségű okmány [ egyben egy új államok közötti szövetség, a szocialista államok szövetsége kialakulásának kez­dete volt Európában. — Az egyezmény aláírása óta eltelt két és fél évtized eredmé­nyes szocialista építőmunkája és a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulás le­hetővé tette, hogy 1948-ban megkötött szerződést 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre meghosszabbíthassuk. Or­szággyűlésünk ezúttal is tör­vényerőre emelte ezt a barát­sági szerződést. — Az elmúlt negyedszázad so­rán a magyar nép életéből, a mindennapi munkájából faka­dó tapasztalatok tanúsítják, hogy népünk, országunk füg­getlensége és szocialista fejlő­dése szempontiából szinte fel­mérhetetlen jelentőségű ez a szerződés, amelynek évforduló­ját most ünnepeljük — hangsú­lyozta Apró elvtárs. Apró Antal megnyitója után Révész Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MSZBT alelnöke tájékoztatta az országos elnökséget azokról a rendkívül szívélyes, baráti lég­körben lezajlott tárgyalásokról, amelyeket a múlt év végén Moszkvában folytattak az MSZBT és a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság 1972—73. évi egyezményé­nek megkötéséről, valamint az egyezmény aláírásáról és ismer- I tette a kétéves együttműködési ] terv főbb vonásait. Utána Re- | gős Sándor, az MSZBT titkára j terjesztette elő az országos el­nökség idei munkatervére vo­natkozó javaslatot. Az egyezményhez és a mun­katervhez hozzászólt dr. Barta János akadémiai levelező tag, a Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanszékvezető tanára, Belovicz Károly, a Ha­zafias Népfront Győr megyei Bi­zottságának munkatársa, Bube- lényi Zoltán (Balatonboglári Ál­lami Gazdaság), Czonk József, a Tolna megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatója, Lakatos De­zső nyugdíjas (Budapest), La­Új magyar találmány A rácsos szerkezetű partbiztosítás pusnyfk Lajos, a Mezőhegyesi j Állami Gazdaság párttitkára, Marton Paine, a Vérségi Tőrek- | vő Tsz tagja, Mátyás Mária Kossuth-díjas kiváló művész, ; Négyessy Miklós, a Gagarin Hőerőmű üzemmérnöke, dr. Or- ] bőn László, a művelődésügyi I miniszter első helyettese és dr. j Révéi Tibor egyetemi tanár (Eötvös Loránd, Tudományegye­tem). A felszólalások után az or- j szágos elnökség elfogadta a két munkatervet, majd Nagy Mária főtitkár javaslatára meg­erősítették tisztében az orszá­gos elnökség mellett működő két társadalmi bizottságot és el­nökeit. A volt szovjet ösztöndí­jasok társadalmi bizottságának elnöki tisztét továbbra is dr. Li­geti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke látja el, az or­szágos orosz nyelvi bizottság elnöke pedig ezután is d. Suara I Róbert, a Marx Károly Közgaz- j daságtudomónyi Egyetem tan- j székvezető docense, Üj társa­dalmi bizottságot is választót- * tok, az agitációs és propagan­da bizottságot, amelynek elnö­ke Barinkai Oszkár, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnök- helyettese. Az ülés Apró Antal zárszavá­val ért véget. Rácsos szerkezetű partbizto­sítási eljárást kísérleteztek ki a .'jelenleg is alkalmazott „rőzse- | pokróc kőszórással" módszer 1 helyett a, Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei. A találmány lényege az, hogy az előregyártott, hálásan elhe­lyezett, rugalmasan kapcsolódó betonelemeken a víz sebessége lecsökken, így a vízben lévő hordalékok lerakódnak. A fo­lyópart lepusztulása tehát nem következik be. Az ugyanezen célt szolgáló klasszikus eljárással szemben az új módszer előnyei elsősor­ban az építési költségek csök­kenésében mutatkoznak meg; a forintmegtakarítás mintegy 50—60 százalékos. A hagyomá­nyos építési módot rendkívül megnehezíti a nagy mennyiségű rozsé munkahelyre történő szál­lítása a szinte járhatatlan hul­lámtéren keresztül, valamint a kő kézzel történő kirakása az uszályokból. Ezzel szemben az előregyártott betonelemek moz­gatása nem igényel különösebb erőkifejtést, a nehéz fizikai munka kiküszöbölhető. Az új eljárás nemcsak na­gyobb folyók partbíztosításánól hanem kisvízfolyások szabályo­zásánál is eredményesen alkal­mazható. A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei tegnap vetítéssel egybekötött előadáson ismerkedtek a rácsos szerkezetű partbiztosítás lényegével és elő­nyeivel. Az előadás után meg­született az elhatározás: kísér­letképpen bevezetik nálunk is az eljárást. Mivel nincs két, azo­nos tulajdonságokkal rendelke­ző vízfolyás, a szakemberek egyelőre egy 500 négyzetméter területű kísérleti szakasz meg­tervezésére kapnak megbízást. Ha a kísérlet Baranyában is beválik, úgy véglegesen alkal­mazzák a 156509 lajstromszámú találmányt Metszik a fákat a Szigeti úton Szokoiai I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom