Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

DUNÁNTŰLI NAPLÓ 1972. február Iá. Minden jó, ha a vége jó... Január 30-án, vasárnap este 8 óra tájban sürgős ügyemet telefonon akartam elintézni. Hiába kísérleteztem az utcai telefon- fülkékben, a készülékek az érméket elnyelték, de nem kapcsoltak, vagy az érmét a nyilasba be sem lehetett erőszakolni. Próbálko­zásaim során kijutottam a vasútállomásra, de az ottani egyetlen telefonfülke sem volt hajlandó a kapcsolási feladatot teljesíteni. Merészen bekopogtam a ruhatár ablakán és az ott szolgálatot teljesítő női dolgozónak elmondtam kudarcaimat és tanácsát kér­tem. Meglepetés ért. A MÁV-nak ez az alkalmazottja elszámolási munkáját abbahagyta és készségesen mindjárt felhívta a kívánt számot. Kapcsolás után a készüléket az ablakpárkányra helyezte és én eredményesen lebeszéltem. A MÁV e dolgozójának szíves készségét ezúton is köszönöm. Lovász Pál „Macskazáríat!“ Az „ebzárlat" évtizedeken át helyénvaló volt, ha azt a ható­ságok újságközlemény vagy plakát útján indokoltan elren­delték. De „macskazárlatat" tudtunkkal sehol a világon még nem rendeltek el, mint nemrég Zalában, Szigetvárott és most Pécsett is. Mi ugyanis nem lát­tunk még olyan harcias macs­kát, amelyik egy róka elől ne menekülne fel a fára. Megkér­dezem hát, hány hétig, hány hónapig kell zár alatt tartanunk macskáinkat, mert ha ez tartós lesz, nagyon félő, hogy egérin­váziót idéz elő a vá rostra n. És még egy kérdés. Hogyan oldják meg a macskazárlatot egy 140 ezres városban, ahol aligha van minden családnak pajtája, istállója, mint faluhe­lyen. Humoros hasonlattal él­ve ezek után elképzelhető akár egy általános „zsebzárlat” ei­SZERKESZTOSEG nC kjifáüfáí'ól Nem bírná el a nyomdafesték..." A D. Napió február 9-i szá­mában felhívást tett közzé a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Közölte a lakossággal, hogy a szeméttároló edényeket a jövőben kifogástalan állapot­ban bocsássák a köztisztasági dolgozók rendelkezésére, mert ellenkező esetben az összegyűj­tött szemetet ,a helyszínen hagy­ják, s amennyiben az felgyü­lemlik, úgy a vállalat szabály­sértési eljárást indít az érde­keitek ellen. (me ismét eggyel több lett a lakosságot fegyelmező — úgy is mondhatnánk —, megfélemlítő szabálysértési eljárások számc. illetve kilátásba helyezése. Ugyanakkor megfeledkezik a vállalat arról, hogy a lakók nem egyszer telefonon, vagy személyesen kérték a vállalat vezetőségét a következőkre. Hasson már végre oda, hogy a dolgozói a lakosság tulajdona­ként kezeljék a tárolóedényeket. Ne dobálják, következésképpen ne rongálják agyon a drága pénzen beszerzett edényeket, ami sajnos majd' mindennapi eset városszerte. De egy konkrét példát is em­lítve, néhány nappal ezelőtt, éppen a mi utcánkban történt meg, hogy egyik vadonatúj tá- rölóedényünket úgy odavágták az úttestre, hoqy azonnal el­deformálódott. És amikor ezért szólni merészeltünk, olyan sza­vakkal, jelzőkkel reagáltak rá. amit nem bírna el a nyomda- festék. Ezért arra kérjük a vállalat vezetőségét, hogy ne csak a la­kosságot fenyegesse szabálysér­tési eliárással, hanem a sajá‘ dolgozóit is gyakrabban ellen­őrizze és indokolt esetben (mint a fenti példa is) vonja felelős­ségre. Lendvai Kálmán Pécs, Mikes K. utcai lakóbizottsági elnök Volna vagy lenne...? Jogi tanácsadó Kiss i. olvasónk kérdezi, hogy o lakásbérleti szerződést fel le­het-e mondani, ha a lakbért a lakó nem fizeti? Igenl Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 72 §-ának (1) és (2) be­kezdésében ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket tartalmazza: ,,Ha a bérlő a lakbért a fizetésre MEGÁLLAPÍTOTT IDŐPONTIG NEM FIZETI MEG, a bér­beadó KÖTELES A BÉRLÖT — a következményekre figyelmezte­téssel — a fizetésre ÍRÁSBAN FEL­SZÓLÍTANI. Ha a bérlő a felszólítás­nak a kézhezvételétől számított NYOLC napon belül nem tesz ele­get, a bérbeadó további nyolc napon belül ÍRÁSBAN felmondhat. A felmon­dás az elmulasztott bérfizetési idő­pontot követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Horváth Józsefné kérdezi, hogy a termelőszövetkezeti tag részére január hónapban köteles-e a ter­melőszövetkezet betegségi segélyt fizetni ? A termelőszövetkezeti tagok részére fizetendő betegségi se­gélyre vonatkozó szabályokat többek között a 6/1967. (X. 24) M. É. M. sz. rendelet tartalmazza. E rendelet 149 j § (3) bekezdése szerint december hó ! 1. napja és a következő év március j hó 1. napja közötti időszakban csak akkor jár a szülési és a betegségi se- í gély, illetőleg a már megállapított ( segély csak abban az esetben folyó- i sítható tovább, ha a munkaszervezeti | egység vezetőjének igazolása szerint a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tud­nának biztosítani. Amint a jogsza­bály ismertetéséből is megállapítha­tó, a betegségi segély csak akkor folyósítható, ha ezen időszakban is munkát tudott volna a termelőszövet­kezet a beteg részére biztosítani. N. J. részére nyugdijat állapi- ! fottak meg 17 év alapján. Nem • vették figyelembe ez 1956-os ter- j melős/.Övefkezeti évet, annak el­lenére, hogy a kötelező munka­egységet teljesítette. A termelő- szövetkezet 1956 novemberében megszűnt. Ezt követően már töb­bet nem dolgozott termelőszövet­kezetben olvasónk. Kérdése: Mi­ért nem lehet beszámítani ezt az évet, ha a munkaegységet tel- , jesitette? A termelőszövetkezeti évek beszórni- j tánának módját, feltételeit a 30/1966 ; (XII. 24) Korm. sz. rendelet szabó- i lyozza. E rendelet végrehajtása tár­gyában megjelent 6/1966. (XII. 24) SZOT sz. szabályzat 28 §-a értelmé­ben a termelőszövetkezeti tagságot a teljes naptári évben fennállottnak kell tekinteni, az 1956 és az 1957 évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezetnek az 1956 évi októberi ellenforradalmi ese­mények hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt termelőszövetkezet tagja; a) a termelőszövetkezet megszűné­sétől számított 90 napon belül terme­lőszövetkezetbe tagként belépett, vagy b) ha abban a helységben, ahol a szövetkezeti tag tagsága megszakadt, a 90 napi határidő lejártakor terme­lőszövetkezet nem működött, a hely­ben elsőnek megalakult termelőszö­vetkezetbe a megalakulástól számított 30 napon belül tagként belépett. Közlése szerint a termelőszövetkezet megszűnése után újból nem lépett be termelőszövetkezetbe tagként, így a most ismertetett feltételeket nem Is szerezhette meg. Ezért nem lehetett beszámítani az 1956-os évet. A nyug­díj év figyelembevételének csak egyik feltétele a munkaegység teljesítése. Ez önmagában még nem teszi lehe­tővé az év figyelembevételét akkor, ha a termelőszövetkezeti tagság nem állt fenn teljes éven át. Az évek ' beszámításánál helyesen jártak el, a rendeletek előírásainak megfelelően, j rendelése is, pedig zlppzárral és kislakattal inkább megoldha­tó a zsebtolvajok elleni véde­kezés, mint a veszettségi jár­vány macskazárlattal történő megelőzése. Velem együtt sokan ékelőd­tek és bosszankodtak is e ren­deletén, tehát nagyon kérjük, hogy ne kompromittálják Pécs városát és Baranyát, hiszen évek óta visszatérő jelenség a rókák terjesztette járvány, de hazánkban az idei évig még egyetlen város sem tette ma­gát nevetségessé, macskazárlat elrendelésével. Sok olvasójuk nevében Dr. Szűcs Gyufa Annak idején úgy tanultuk, hogy a volna a van, a lenne pedig a lesz igének feltételes módú alakja. Abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy a van és lesz szavakat nern cserélhet­jük fel az értelemzavarás veszé­lye nélkül. S ha így van a kije­lentő módban, a feltételes mód­ban sem lehet másként. Mégis az tapasztalható, hogy a volna és lenne szavakat gyakran fel­cserélik a mindennaoi beszéd­ben, sajtóban, rádióban, tele­vízióban is. Pontosabban a lenne használata terjedt el ál­talánosságban, Hadd bizonyít­sam ezt néhány innen-onnan idézett példával: „Már éppen ideje lenne, hogy a vásárlót ne tekintsék másodrendű állampolgárnak az üzletekben.” (Ludas Matyi, 1971 X. 14.) „Ha 40 évvel fiatalabb lennék, jobban érezném ma­gam." (Szabó család, 1971. XII. 28.) „Ha nem lennél, ki ké­ne találni.” (Táncdaiénekesek). A fenti példákban — jelen időről lévén szó — érzésem sze­rint a volna jobban illene. Kü­lönösen kifogásolhatók az olyan esetek, ahol valaminek a sür­Esőben, sárban, gyalogosan... Mi, kisherendi diáklányok az­zal a kéréssel fordulunk a Du­nántúli Naplóhoz, hogy kéré­sünket támogassa. Mi, kereske­delmi tanulóiskolába járunk, ahol csak délutáni oktatás van, ezenkívül minden másnap dél­után dolgozunk. Hazautazni csak a 19.30-as járattal tudunk. A járat falunkat érinti, de nem jön be, tehát két kilométert kell esőben, sötétben, erdő mellett gyalogolnunk. Sajnos, félünk sötétedés után és ezért kérjük ezúton is a Volán 12. sz. Válla­latot, hogy a 19.30-as járat ne csak érintse, hanem jöjjön be a faluba. Reméljük, hogy kéré­sünk nemcsak kérés marad, ha­nem megvalósul. Fekete Agnes és társnői, Kisbérénél getésérői van szó, azonban a lenne alkalmazásával, mintegy elodázzák a dolgot! Lehetséges, hogy valami úiabb nyelvtani sza­bályt követnek a fenti példák írói? Ha pedig ilyen nincs, ak­kor csak felületességről van szó. Ónozó Lajos „Excen'rikus“ centrifuga... A „második műszak" meg­könnyítése céljából annyiszor meghirdetett és a tv-reklámbcn is agyondicsért „402-es” centri­fugát mi is megvásároltuk, de alig tíz hónapi használat után felmondta a szolgálatot. Ugyanis a gép forgódobja ex­centrikus lett, s egyik gumitus- kója elszakadt. Ezért még 1971. december 31-én bevittük a Gel- ka helyi kirendeltségéhez, etjy „Echo—2-es” típusú rádió tár­saságában, melynek bizonyos „ferrit” elnevezésű alkatrésze romlott ei. A nem éppen pontos időmegjelölés, illetve válasz az volt, hogy „mostanában nem lesz kész". Kétségbe vonjuk, hogy a Gelka ne kapná meg ennyi idő után a filléres alkatrészeket a gyártó cégtől. Most már csak abban reménykedünk, hogy e panasz nyilvános megjelenése serkentőleg hat a Gelka helyi kirendeltségére és nem kel! újabb hónapokat várnunk az a Ik atrészcserére. Decs! Jánosné Vasas II., Szövetkezet u. 50, 1 H „Kék feni" kapcsán A Dunántúli Napló február 3-i számában olvashattuk a Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűn­ügyi osztályának megdöbbentő statisztikáját arról, hogy milyen nagy mértékben okozza az al­kohol a bűntettek elkövetését. Este a Kék fény adásában lát­hattuk és hallottuk, hogy betö­rők alkoholos befolyásoltság hatására romboltak, loptak és a gyilkos is italozás után vég­zett áldozatával. A napokban délelőtt egy fia­tal diák egy pohár tejet kért a sarki tejboitban, de nem kapott azzal az indokolással, hogy dél­előtt ilyen célra már ,nem áll rendelkezésre kiszolgáló sze­mélyzet és emiatt 9 óra után a jövőben sem kapható tej hely­beli fogyasztásra. Pécs város nagy területén, különösen a téli hónapokban igen rossz minőségű az ivóvíz. Az ásványvíz és az üdítő italok ára még a felemelt alkoholos italok árához mérten is magas. Reméljük, hoqy a felhívás mind­azokhoz, akik bármit is tehet­nek az ittasság okozta bűnözés csökkentése és visszaszorítása érdekében, nem fog süket fü­lekre találni. Gárdos László dr. flz utolsó SZÓ jogán? Talán ezt a címet adhatnánk a január 30-án megjelent kis- hírek rovatában című írásra, mely szerint a Pécsi Kertészeti Vállalat üzemvezetőjének terve alapján a meszesi „idős" fákat megritkítani és kísérletképpen a kertvárosi új lakótelepen ismét elültetni szándékoznak. Nem tudom, megkérdezték-e ezzel kapcsolatosan az illetékes meszesi lakók véleményét, vagy történt-e valamilyen vélemény- kutatás e téren?! Tény az, hogy e fák a szemünk előtt terebé­lyesedtek ki, nyúltak a magas­ba és féltve őriztük növekedé­süket, melyek nemcsak gyönyör­ködtető, pihentető zöld színfol­tot nyújtanak a szemnek, de lombjai alatt a nyári me­legben, a padokon kellemes a pihenés is és a háztetőkig érő fák levelei természetes függönyt vonnak a háztömbök között. Tisztítják a levegőt is, mert gá­tat vetnek az országúiról a la­kások felé áramló pornak. Nem lenne tehát célszerű ettől a zöldövezettől megfosztani ben­nünket,» mely egészségünk vé­delmét is szolgálja. Javaslom, hogy ne a mi fá­inkkal kísérletezzenek és az új kertvárosi lakótelep fagondjait más forrásból és más módon oldják meg. Bállá Józsefné, Pécs, I.. Korvin O. v. 7. Az illetékes válasza „Ünnep előtti kellemetlenségek“ A postát bíráló újságcikkben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az ér­dekelt Pécs 1. számú postahiva­tal felvételi csarnokában szol­gálatot teljesítő nődolgozó a postai előírásoknak megfelelő­en, helyesen járt el, amikor a Németországba címzett könyv­tartalmú küldeményhez vámáru­nyilatkozat csatolását kérte. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása alapján ki­viteli engedély nélkül lehet pos­tai úton külföldre kiküldeni a kereskedelmi forgalomban meg­vásárolható ajándék jellegű, nem kereskedelmi mennyiségű tárgyakat (könyveket), ha azok bélföldi forgalmi értéke nem haladja meg a 400 forint érté­ket. Éppen a kiviteli vámkeze­lés miatt szükséges a vámáru- nyilatkozat olyan esetekben, amikor a külföldre szóló külde­ményhez nem kell nemzeti bank tanúsítványt csatolni. Ezért az NSZK-ba címzett levélpostai küldeményhez (kiscsomaghoz), az NDK-ba címzett küldemény­hez, vámáru-nyilatkozatot kell csatolni. A fentiek alapján te­hát a táviratfelvételnél szolgá­latot teljesítő postás dolgozó szabályellenesen járt el, amikor a Németországba címzett köny­veket vámárunyilatkozat nélkül felvette. A hasonló sajnálatos eseteit megszüntetése érdekében utasí- ! toltam az érdekelt Pécs 1. szá­mú postahivatalt,, hogy a fel­vételi munkahelyen szolgálatot teljesítő kezelőket a külföldre szóló küldemények felvétele so­rán követendő egységes, helyes eljárásra ismételten oktassa ki. Nyikos Zsigmond gazdasági igazgató-helyettes Szerkesztői üzenetek „Egy nyugdíjas" jeligére üzenjük, hogy lakáscsere esetén nem jár a lakbérpótlók. * T. Istvánná, Pécs: Kérdésére a Du-* nántúli Napló 1972. február 1-1 szá­mának 6-os oldalán lévő ismerteté­sünkben részletes tájékoztatást talai. * „D. György né" i Az anyasági se­gélyen lévő dolgozó nők sem kerül­hetnek hátrányosabb helyzetbe, mint azok, akik folyamatosan dolgoznak, így véleményünk szerint ön is meg­kapja majd az órabéreineiést. * „öröklakás IV." jeligére üzenjük, hogy a tulajdonos nem teheti ki Önöket a lakásból, nem jogcím nél­küli lakók, hanem a főbérlő család­tagjai. „Nyugdíjas" jeligére üzenjük, hogy ha tsz-tag, akkor fizikai munkakörben korlátlanul dolgozhat. * „Egy előfizető": A szülők halála után a gyerekek megörökítk a tsz-ben lévő földet és ha nem lépnek be a tsz-be, a földtörvény alapján a tsz megváltja tőlük a tulajdonjogot Leveleink nyomán „A D. Napló 1971. december 18-1 számában jelent meg a „Hol lesz a gyöngypaneies óvoda" című cikk, amely megragadta a figyelmünket Keserű szivve! vettük tudomásul, hogy Meszes helyett Űjmecsekaija kapta, illetve kapja meg az óvodát, pedig tudomásunk szerint eredetileg Me­szesen jelölték ki a helyét S úgy véljük nem indokolatlanul, mert az illetékes tanácsi szervek jól ismerik mostoha helyzetünket. Hasonló pél­dának felhozhatnánk az Apaffy ut­cai és a Fekete gyémánt téri óvo­dát is, de ezúttal konkrétan a Fran­kéi Leó utcai óvodáról van szó. Ezt az óvodát 1953-ban építették, 40 gyermek részére, de ma ott tar­tunk, hogy közel száz gyermeket zsú­foltak össze ebben az épületben. Ezek után nem csoda, hogy mi, mo- szesi anyukák, nem arról beszélge­tünk a szülői értekezleteken, hogy egészségügyi szempontból .mit jelent csemetéink számára a kvarclámpa, vegy a modern tornatermi foglalkoz­tatás, hanem a következőkről: Mit tegyünk például annak érdekében, hogy ne füstöljenek a kályhák, vagy azért, hogy ne legyen jéghideg az óvoda méllékhelyiséne, nem is be­szelve az „öltözőről”, ahol a túl­zsúfolt fogasok miatt gyakran úgy összekeverednek a ruhák és télika- báíocskák, hogy szülő legyen a tal­pán, aki könnyűszerrel megtalálja a salát gyermeke holmijait. De még sok hasonló vagy enné! súlyosabb rrev!Amáról van s»át ezért kérjük önöket, hor»y győződienek meg s ze­rr '!yesen is panaszunk jogossága ró!. 33 aláírás” Ezek után röviden, a helyszí­ni tapasztalatainkról. Kezdjük talán az óvoda parányi előte­rével. ahol már a belépésül»­Óvodaépítés közös összefogással káposztatllat fogad bennünket. A félig nyitott ajtajú konyhából a folyosóra, s onnan a foglal­kozó szobákba tódul át ez a tö­mény gázfelhő, betöltve az óvoda minden kis zugát. De maradjunk egyelőre a konyhá­nál, illetve annak vezetőjénél, Szabó Jánosáénál, aki jogosan állít meg bennünket már a konyha küszöbénél, mondván, hogy az amúgy is túl kisméretű helyiségben fokozottan kell ügyelniük a higiéniára. Har­madmagával 140 személyre főz­nek itt naponta, nem csoda hát, hogy az eredetileg csak 40 sze­mély ellátására méretezett kony­ha gázfelhővel árasztja el az egész épületet. — Tudjuk, hogy súlyosbítja a helyzetet a konyha nyitvaha- gyett ajtaja, de ennek is a kényszerűség az oka — mondot­ta. — Ugyanis ez az egyetlen módja a szellőztetésnek, mert a konyhai felszereléssel agyon­zsúfolt helyiségben úgyszólván hozzá sem lehet férni az abla­kokhoz. De ez csak-az egyik problé­májuk, mert ugyancsak megol­datlan a konyhaszemélyzet öl­kor rendkívül nehéz, orrfacsaró tözködési, tisztálkodási lehető­sége is. „öltözőjük” a folyosóra kihelyezett ruhásszekrény, és a konyha vízcsapja a „fürdőjük”. Beszélhetnénk még az „élés­kamrájukról” is, amely az emlí­tett tumultus miatt a padlásfel­járóban kapott helyet, de eb­bői a témából talán elég ennyi is. Erdei Károlyné óvodavezető kalauzolásával megnéztük a „foglalkozó szobákat" is. Mint említettük, eredetileg 40 gyer­mekre méretezték a két helyisé­get, amit a két és félszeresére növekedett létszám miatt, „sa­ját erőből" olymódon bővítettek ki, hogy az eredetileg óvónői irodának szánt helyiséget is foglalkozó szobának alakítot­ták át. Persze nem csekély le­mondás árán, mert az óvónők irodája, öltözője, társalgója az eredetileg éléskamrának hasz­nált helyiségbe szorult. De mindezek ellenére is, csak elismeréssel szólhatunk a fog­lalkozó szobákban látott rend­ről, tisztaságról, sőt még arról is, hogy e zsúfoltságban vi­szonylag zavartalanul folyik a kicsinyek foglalkoztatása. Az óvoda vezetőnője még dicsek­szik is. — Azért időközben kaptunk árn villanybojlereket és védőrá­csot is a kályha elé, s nincs hiányunk játékokban, foglalkoz­tató szerekben sem. Viszont az apróságaink öltözője és a mel­lékhelyiség .. . Hát igen, akadna bőven fel­sorolni való hiányosság, még azonfelül is, amit a szülők le­veléből idéztünk, de hagyjunk helyet az illetékeseknek is. Pon­tosabban a Városi Tanács terv­osztályának, ahol legalább úgy Ismerik az óvoda súlyos gond­jait, mint ahogy azt feljebb már elmondottuk. Ismerik, de ez mégsem elég ahhoz, hogy be­határolható időn belül meg is oldják a problémákat. Mert ha közhelyesen hangzik is, de a valóság az, hogy a rohamosan épülő új városnegyedek legsür­getőbb közellátási, oktatási in­tézményeinek megvalósítása, szinte teljes egészében kimeríti a tanács e célokra fordítható anyagi, pénzügyi lehetőségeit Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a meszesi városrész hasonló ellátása, korszerűsítése nemi is kerül napirendre, mert magunk is láttuk, hogy fontos helyet kapott o városfejlesztési tervben, de erre bizony várni kell még néhány évig. Kaptunk azonban egy ajánlatot, amely — ha nem is vezet a teljes megoldáshoz - de komoly mér­tékben enyhíthetné a meszesi óvoda promlémáit. | Ezt az ajánlatot a Városi Ta- ; nács tervosztálya, a Mecseki Széntröszt meszesi KlSZ-szerve- zetének egy régebbi felajánlá­sára alapozta, amely szerint ha a fiatalok elvállalják az óvoda legalább egy helyiséggel való kibővítését, ez esetben biztosít­ják számukra a szükséges épí­tőanyagot. A tervosztály vezető főmérnöke, Balaskó István sze­rint nincs különösebb akadálya ennek. — Ha a meszesi fiatalok ma is érvényesnek tartják felajánlá­sukat, mi a magunk részéről a rendelkezésükre bocsátjuk egy viszonylag jó állapotban lévő épület teljes anyagát, ha a bontását is elvállalják. Ehhez az ajánlathoz a ma­gunk részéről még csak annyit fűznénk hozzá, hogy bizonyára a Széntröszt sem zárkózna el az anyagj támogatástól. Jó pél­da erre a Hirdi Kenderfanó óvodájának felépítése is, ami­hez hasonló módon nyújtott se­gítséget a gyár vezetősége és | a Városi Tanács. P.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom