Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
DUNÁNTŰLI NAPLÓ 1972. február Iá. Minden jó, ha a vége jó... Január 30-án, vasárnap este 8 óra tájban sürgős ügyemet telefonon akartam elintézni. Hiába kísérleteztem az utcai telefon- fülkékben, a készülékek az érméket elnyelték, de nem kapcsoltak, vagy az érmét a nyilasba be sem lehetett erőszakolni. Próbálkozásaim során kijutottam a vasútállomásra, de az ottani egyetlen telefonfülke sem volt hajlandó a kapcsolási feladatot teljesíteni. Merészen bekopogtam a ruhatár ablakán és az ott szolgálatot teljesítő női dolgozónak elmondtam kudarcaimat és tanácsát kértem. Meglepetés ért. A MÁV-nak ez az alkalmazottja elszámolási munkáját abbahagyta és készségesen mindjárt felhívta a kívánt számot. Kapcsolás után a készüléket az ablakpárkányra helyezte és én eredményesen lebeszéltem. A MÁV e dolgozójának szíves készségét ezúton is köszönöm. Lovász Pál „Macskazáríat!“ Az „ebzárlat" évtizedeken át helyénvaló volt, ha azt a hatóságok újságközlemény vagy plakát útján indokoltan elrendelték. De „macskazárlatat" tudtunkkal sehol a világon még nem rendeltek el, mint nemrég Zalában, Szigetvárott és most Pécsett is. Mi ugyanis nem láttunk még olyan harcias macskát, amelyik egy róka elől ne menekülne fel a fára. Megkérdezem hát, hány hétig, hány hónapig kell zár alatt tartanunk macskáinkat, mert ha ez tartós lesz, nagyon félő, hogy egérinváziót idéz elő a vá rostra n. És még egy kérdés. Hogyan oldják meg a macskazárlatot egy 140 ezres városban, ahol aligha van minden családnak pajtája, istállója, mint faluhelyen. Humoros hasonlattal élve ezek után elképzelhető akár egy általános „zsebzárlat” eiSZERKESZTOSEG nC kjifáüfáí'ól Nem bírná el a nyomdafesték..." A D. Napió február 9-i számában felhívást tett közzé a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Közölte a lakossággal, hogy a szeméttároló edényeket a jövőben kifogástalan állapotban bocsássák a köztisztasági dolgozók rendelkezésére, mert ellenkező esetben az összegyűjtött szemetet ,a helyszínen hagyják, s amennyiben az felgyülemlik, úgy a vállalat szabálysértési eljárást indít az érdekeitek ellen. (me ismét eggyel több lett a lakosságot fegyelmező — úgy is mondhatnánk —, megfélemlítő szabálysértési eljárások számc. illetve kilátásba helyezése. Ugyanakkor megfeledkezik a vállalat arról, hogy a lakók nem egyszer telefonon, vagy személyesen kérték a vállalat vezetőségét a következőkre. Hasson már végre oda, hogy a dolgozói a lakosság tulajdonaként kezeljék a tárolóedényeket. Ne dobálják, következésképpen ne rongálják agyon a drága pénzen beszerzett edényeket, ami sajnos majd' mindennapi eset városszerte. De egy konkrét példát is említve, néhány nappal ezelőtt, éppen a mi utcánkban történt meg, hogy egyik vadonatúj tá- rölóedényünket úgy odavágták az úttestre, hoqy azonnal eldeformálódott. És amikor ezért szólni merészeltünk, olyan szavakkal, jelzőkkel reagáltak rá. amit nem bírna el a nyomda- festék. Ezért arra kérjük a vállalat vezetőségét, hogy ne csak a lakosságot fenyegesse szabálysértési eliárással, hanem a sajá‘ dolgozóit is gyakrabban ellenőrizze és indokolt esetben (mint a fenti példa is) vonja felelősségre. Lendvai Kálmán Pécs, Mikes K. utcai lakóbizottsági elnök Volna vagy lenne...? Jogi tanácsadó Kiss i. olvasónk kérdezi, hogy o lakásbérleti szerződést fel lehet-e mondani, ha a lakbért a lakó nem fizeti? Igenl Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 72 §-ának (1) és (2) bekezdésében ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza: ,,Ha a bérlő a lakbért a fizetésre MEGÁLLAPÍTOTT IDŐPONTIG NEM FIZETI MEG, a bérbeadó KÖTELES A BÉRLÖT — a következményekre figyelmeztetéssel — a fizetésre ÍRÁSBAN FELSZÓLÍTANI. Ha a bérlő a felszólításnak a kézhezvételétől számított NYOLC napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül ÍRÁSBAN felmondhat. A felmondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Horváth Józsefné kérdezi, hogy a termelőszövetkezeti tag részére január hónapban köteles-e a termelőszövetkezet betegségi segélyt fizetni ? A termelőszövetkezeti tagok részére fizetendő betegségi segélyre vonatkozó szabályokat többek között a 6/1967. (X. 24) M. É. M. sz. rendelet tartalmazza. E rendelet 149 j § (3) bekezdése szerint december hó ! 1. napja és a következő év március j hó 1. napja közötti időszakban csak akkor jár a szülési és a betegségi se- í gély, illetőleg a már megállapított ( segély csak abban az esetben folyó- i sítható tovább, ha a munkaszervezeti | egység vezetőjének igazolása szerint a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani. Amint a jogszabály ismertetéséből is megállapítható, a betegségi segély csak akkor folyósítható, ha ezen időszakban is munkát tudott volna a termelőszövetkezet a beteg részére biztosítani. N. J. részére nyugdijat állapi- ! fottak meg 17 év alapján. Nem • vették figyelembe ez 1956-os ter- j melős/.Övefkezeti évet, annak ellenére, hogy a kötelező munkaegységet teljesítette. A termelő- szövetkezet 1956 novemberében megszűnt. Ezt követően már többet nem dolgozott termelőszövetkezetben olvasónk. Kérdése: Miért nem lehet beszámítani ezt az évet, ha a munkaegységet tel- , jesitette? A termelőszövetkezeti évek beszórni- j tánának módját, feltételeit a 30/1966 ; (XII. 24) Korm. sz. rendelet szabó- i lyozza. E rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 6/1966. (XII. 24) SZOT sz. szabályzat 28 §-a értelmében a termelőszövetkezeti tagságot a teljes naptári évben fennállottnak kell tekinteni, az 1956 és az 1957 évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezetnek az 1956 évi októberi ellenforradalmi események hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt termelőszövetkezet tagja; a) a termelőszövetkezet megszűnésétől számított 90 napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy b) ha abban a helységben, ahol a szövetkezeti tag tagsága megszakadt, a 90 napi határidő lejártakor termelőszövetkezet nem működött, a helyben elsőnek megalakult termelőszövetkezetbe a megalakulástól számított 30 napon belül tagként belépett. Közlése szerint a termelőszövetkezet megszűnése után újból nem lépett be termelőszövetkezetbe tagként, így a most ismertetett feltételeket nem Is szerezhette meg. Ezért nem lehetett beszámítani az 1956-os évet. A nyugdíj év figyelembevételének csak egyik feltétele a munkaegység teljesítése. Ez önmagában még nem teszi lehetővé az év figyelembevételét akkor, ha a termelőszövetkezeti tagság nem állt fenn teljes éven át. Az évek ' beszámításánál helyesen jártak el, a rendeletek előírásainak megfelelően, j rendelése is, pedig zlppzárral és kislakattal inkább megoldható a zsebtolvajok elleni védekezés, mint a veszettségi járvány macskazárlattal történő megelőzése. Velem együtt sokan ékelődtek és bosszankodtak is e rendeletén, tehát nagyon kérjük, hogy ne kompromittálják Pécs városát és Baranyát, hiszen évek óta visszatérő jelenség a rókák terjesztette járvány, de hazánkban az idei évig még egyetlen város sem tette magát nevetségessé, macskazárlat elrendelésével. Sok olvasójuk nevében Dr. Szűcs Gyufa Annak idején úgy tanultuk, hogy a volna a van, a lenne pedig a lesz igének feltételes módú alakja. Abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy a van és lesz szavakat nern cserélhetjük fel az értelemzavarás veszélye nélkül. S ha így van a kijelentő módban, a feltételes módban sem lehet másként. Mégis az tapasztalható, hogy a volna és lenne szavakat gyakran felcserélik a mindennaoi beszédben, sajtóban, rádióban, televízióban is. Pontosabban a lenne használata terjedt el általánosságban, Hadd bizonyítsam ezt néhány innen-onnan idézett példával: „Már éppen ideje lenne, hogy a vásárlót ne tekintsék másodrendű állampolgárnak az üzletekben.” (Ludas Matyi, 1971 X. 14.) „Ha 40 évvel fiatalabb lennék, jobban érezném magam." (Szabó család, 1971. XII. 28.) „Ha nem lennél, ki kéne találni.” (Táncdaiénekesek). A fenti példákban — jelen időről lévén szó — érzésem szerint a volna jobban illene. Különösen kifogásolhatók az olyan esetek, ahol valaminek a sürEsőben, sárban, gyalogosan... Mi, kisherendi diáklányok azzal a kéréssel fordulunk a Dunántúli Naplóhoz, hogy kérésünket támogassa. Mi, kereskedelmi tanulóiskolába járunk, ahol csak délutáni oktatás van, ezenkívül minden másnap délután dolgozunk. Hazautazni csak a 19.30-as járattal tudunk. A járat falunkat érinti, de nem jön be, tehát két kilométert kell esőben, sötétben, erdő mellett gyalogolnunk. Sajnos, félünk sötétedés után és ezért kérjük ezúton is a Volán 12. sz. Vállalatot, hogy a 19.30-as járat ne csak érintse, hanem jöjjön be a faluba. Reméljük, hogy kérésünk nemcsak kérés marad, hanem megvalósul. Fekete Agnes és társnői, Kisbérénél getésérői van szó, azonban a lenne alkalmazásával, mintegy elodázzák a dolgot! Lehetséges, hogy valami úiabb nyelvtani szabályt követnek a fenti példák írói? Ha pedig ilyen nincs, akkor csak felületességről van szó. Ónozó Lajos „Excen'rikus“ centrifuga... A „második műszak" megkönnyítése céljából annyiszor meghirdetett és a tv-reklámbcn is agyondicsért „402-es” centrifugát mi is megvásároltuk, de alig tíz hónapi használat után felmondta a szolgálatot. Ugyanis a gép forgódobja excentrikus lett, s egyik gumitus- kója elszakadt. Ezért még 1971. december 31-én bevittük a Gel- ka helyi kirendeltségéhez, etjy „Echo—2-es” típusú rádió társaságában, melynek bizonyos „ferrit” elnevezésű alkatrésze romlott ei. A nem éppen pontos időmegjelölés, illetve válasz az volt, hogy „mostanában nem lesz kész". Kétségbe vonjuk, hogy a Gelka ne kapná meg ennyi idő után a filléres alkatrészeket a gyártó cégtől. Most már csak abban reménykedünk, hogy e panasz nyilvános megjelenése serkentőleg hat a Gelka helyi kirendeltségére és nem kel! újabb hónapokat várnunk az a Ik atrészcserére. Decs! Jánosné Vasas II., Szövetkezet u. 50, 1 H „Kék feni" kapcsán A Dunántúli Napló február 3-i számában olvashattuk a Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának megdöbbentő statisztikáját arról, hogy milyen nagy mértékben okozza az alkohol a bűntettek elkövetését. Este a Kék fény adásában láthattuk és hallottuk, hogy betörők alkoholos befolyásoltság hatására romboltak, loptak és a gyilkos is italozás után végzett áldozatával. A napokban délelőtt egy fiatal diák egy pohár tejet kért a sarki tejboitban, de nem kapott azzal az indokolással, hogy délelőtt ilyen célra már ,nem áll rendelkezésre kiszolgáló személyzet és emiatt 9 óra után a jövőben sem kapható tej helybeli fogyasztásra. Pécs város nagy területén, különösen a téli hónapokban igen rossz minőségű az ivóvíz. Az ásványvíz és az üdítő italok ára még a felemelt alkoholos italok árához mérten is magas. Reméljük, hoqy a felhívás mindazokhoz, akik bármit is tehetnek az ittasság okozta bűnözés csökkentése és visszaszorítása érdekében, nem fog süket fülekre találni. Gárdos László dr. flz utolsó SZÓ jogán? Talán ezt a címet adhatnánk a január 30-án megjelent kis- hírek rovatában című írásra, mely szerint a Pécsi Kertészeti Vállalat üzemvezetőjének terve alapján a meszesi „idős" fákat megritkítani és kísérletképpen a kertvárosi új lakótelepen ismét elültetni szándékoznak. Nem tudom, megkérdezték-e ezzel kapcsolatosan az illetékes meszesi lakók véleményét, vagy történt-e valamilyen vélemény- kutatás e téren?! Tény az, hogy e fák a szemünk előtt terebélyesedtek ki, nyúltak a magasba és féltve őriztük növekedésüket, melyek nemcsak gyönyörködtető, pihentető zöld színfoltot nyújtanak a szemnek, de lombjai alatt a nyári melegben, a padokon kellemes a pihenés is és a háztetőkig érő fák levelei természetes függönyt vonnak a háztömbök között. Tisztítják a levegőt is, mert gátat vetnek az országúiról a lakások felé áramló pornak. Nem lenne tehát célszerű ettől a zöldövezettől megfosztani bennünket,» mely egészségünk védelmét is szolgálja. Javaslom, hogy ne a mi fáinkkal kísérletezzenek és az új kertvárosi lakótelep fagondjait más forrásból és más módon oldják meg. Bállá Józsefné, Pécs, I.. Korvin O. v. 7. Az illetékes válasza „Ünnep előtti kellemetlenségek“ A postát bíráló újságcikkben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érdekelt Pécs 1. számú postahivatal felvételi csarnokában szolgálatot teljesítő nődolgozó a postai előírásoknak megfelelően, helyesen járt el, amikor a Németországba címzett könyvtartalmú küldeményhez vámárunyilatkozat csatolását kérte. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása alapján kiviteli engedély nélkül lehet postai úton külföldre kiküldeni a kereskedelmi forgalomban megvásárolható ajándék jellegű, nem kereskedelmi mennyiségű tárgyakat (könyveket), ha azok bélföldi forgalmi értéke nem haladja meg a 400 forint értéket. Éppen a kiviteli vámkezelés miatt szükséges a vámáru- nyilatkozat olyan esetekben, amikor a külföldre szóló küldeményhez nem kell nemzeti bank tanúsítványt csatolni. Ezért az NSZK-ba címzett levélpostai küldeményhez (kiscsomaghoz), az NDK-ba címzett küldeményhez, vámáru-nyilatkozatot kell csatolni. A fentiek alapján tehát a táviratfelvételnél szolgálatot teljesítő postás dolgozó szabályellenesen járt el, amikor a Németországba címzett könyveket vámárunyilatkozat nélkül felvette. A hasonló sajnálatos eseteit megszüntetése érdekében utasí- ! toltam az érdekelt Pécs 1. számú postahivatalt,, hogy a felvételi munkahelyen szolgálatot teljesítő kezelőket a külföldre szóló küldemények felvétele során követendő egységes, helyes eljárásra ismételten oktassa ki. Nyikos Zsigmond gazdasági igazgató-helyettes Szerkesztői üzenetek „Egy nyugdíjas" jeligére üzenjük, hogy lakáscsere esetén nem jár a lakbérpótlók. * T. Istvánná, Pécs: Kérdésére a Du-* nántúli Napló 1972. február 1-1 számának 6-os oldalán lévő ismertetésünkben részletes tájékoztatást talai. * „D. György né" i Az anyasági segélyen lévő dolgozó nők sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint azok, akik folyamatosan dolgoznak, így véleményünk szerint ön is megkapja majd az órabéreineiést. * „öröklakás IV." jeligére üzenjük, hogy a tulajdonos nem teheti ki Önöket a lakásból, nem jogcím nélküli lakók, hanem a főbérlő családtagjai. „Nyugdíjas" jeligére üzenjük, hogy ha tsz-tag, akkor fizikai munkakörben korlátlanul dolgozhat. * „Egy előfizető": A szülők halála után a gyerekek megörökítk a tsz-ben lévő földet és ha nem lépnek be a tsz-be, a földtörvény alapján a tsz megváltja tőlük a tulajdonjogot Leveleink nyomán „A D. Napló 1971. december 18-1 számában jelent meg a „Hol lesz a gyöngypaneies óvoda" című cikk, amely megragadta a figyelmünket Keserű szivve! vettük tudomásul, hogy Meszes helyett Űjmecsekaija kapta, illetve kapja meg az óvodát, pedig tudomásunk szerint eredetileg Meszesen jelölték ki a helyét S úgy véljük nem indokolatlanul, mert az illetékes tanácsi szervek jól ismerik mostoha helyzetünket. Hasonló példának felhozhatnánk az Apaffy utcai és a Fekete gyémánt téri óvodát is, de ezúttal konkrétan a Frankéi Leó utcai óvodáról van szó. Ezt az óvodát 1953-ban építették, 40 gyermek részére, de ma ott tartunk, hogy közel száz gyermeket zsúfoltak össze ebben az épületben. Ezek után nem csoda, hogy mi, mo- szesi anyukák, nem arról beszélgetünk a szülői értekezleteken, hogy egészségügyi szempontból .mit jelent csemetéink számára a kvarclámpa, vegy a modern tornatermi foglalkoztatás, hanem a következőkről: Mit tegyünk például annak érdekében, hogy ne füstöljenek a kályhák, vagy azért, hogy ne legyen jéghideg az óvoda méllékhelyiséne, nem is beszelve az „öltözőről”, ahol a túlzsúfolt fogasok miatt gyakran úgy összekeverednek a ruhák és télika- báíocskák, hogy szülő legyen a talpán, aki könnyűszerrel megtalálja a salát gyermeke holmijait. De még sok hasonló vagy enné! súlyosabb rrev!Amáról van s»át ezért kérjük önöket, hor»y győződienek meg s zerr '!yesen is panaszunk jogossága ró!. 33 aláírás” Ezek után röviden, a helyszíni tapasztalatainkról. Kezdjük talán az óvoda parányi előterével. ahol már a belépésül»Óvodaépítés közös összefogással káposztatllat fogad bennünket. A félig nyitott ajtajú konyhából a folyosóra, s onnan a foglalkozó szobákba tódul át ez a tömény gázfelhő, betöltve az óvoda minden kis zugát. De maradjunk egyelőre a konyhánál, illetve annak vezetőjénél, Szabó Jánosáénál, aki jogosan állít meg bennünket már a konyha küszöbénél, mondván, hogy az amúgy is túl kisméretű helyiségben fokozottan kell ügyelniük a higiéniára. Harmadmagával 140 személyre főznek itt naponta, nem csoda hát, hogy az eredetileg csak 40 személy ellátására méretezett konyha gázfelhővel árasztja el az egész épületet. — Tudjuk, hogy súlyosbítja a helyzetet a konyha nyitvaha- gyett ajtaja, de ennek is a kényszerűség az oka — mondotta. — Ugyanis ez az egyetlen módja a szellőztetésnek, mert a konyhai felszereléssel agyonzsúfolt helyiségben úgyszólván hozzá sem lehet férni az ablakokhoz. De ez csak-az egyik problémájuk, mert ugyancsak megoldatlan a konyhaszemélyzet ölkor rendkívül nehéz, orrfacsaró tözködési, tisztálkodási lehetősége is. „öltözőjük” a folyosóra kihelyezett ruhásszekrény, és a konyha vízcsapja a „fürdőjük”. Beszélhetnénk még az „éléskamrájukról” is, amely az említett tumultus miatt a padlásfeljáróban kapott helyet, de ebbői a témából talán elég ennyi is. Erdei Károlyné óvodavezető kalauzolásával megnéztük a „foglalkozó szobákat" is. Mint említettük, eredetileg 40 gyermekre méretezték a két helyiséget, amit a két és félszeresére növekedett létszám miatt, „saját erőből" olymódon bővítettek ki, hogy az eredetileg óvónői irodának szánt helyiséget is foglalkozó szobának alakították át. Persze nem csekély lemondás árán, mert az óvónők irodája, öltözője, társalgója az eredetileg éléskamrának használt helyiségbe szorult. De mindezek ellenére is, csak elismeréssel szólhatunk a foglalkozó szobákban látott rendről, tisztaságról, sőt még arról is, hogy e zsúfoltságban viszonylag zavartalanul folyik a kicsinyek foglalkoztatása. Az óvoda vezetőnője még dicsekszik is. — Azért időközben kaptunk árn villanybojlereket és védőrácsot is a kályha elé, s nincs hiányunk játékokban, foglalkoztató szerekben sem. Viszont az apróságaink öltözője és a mellékhelyiség .. . Hát igen, akadna bőven felsorolni való hiányosság, még azonfelül is, amit a szülők leveléből idéztünk, de hagyjunk helyet az illetékeseknek is. Pontosabban a Városi Tanács tervosztályának, ahol legalább úgy Ismerik az óvoda súlyos gondjait, mint ahogy azt feljebb már elmondottuk. Ismerik, de ez mégsem elég ahhoz, hogy behatárolható időn belül meg is oldják a problémákat. Mert ha közhelyesen hangzik is, de a valóság az, hogy a rohamosan épülő új városnegyedek legsürgetőbb közellátási, oktatási intézményeinek megvalósítása, szinte teljes egészében kimeríti a tanács e célokra fordítható anyagi, pénzügyi lehetőségeit Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a meszesi városrész hasonló ellátása, korszerűsítése nemi is kerül napirendre, mert magunk is láttuk, hogy fontos helyet kapott o városfejlesztési tervben, de erre bizony várni kell még néhány évig. Kaptunk azonban egy ajánlatot, amely — ha nem is vezet a teljes megoldáshoz - de komoly mértékben enyhíthetné a meszesi óvoda promlémáit. | Ezt az ajánlatot a Városi Ta- ; nács tervosztálya, a Mecseki Széntröszt meszesi KlSZ-szerve- zetének egy régebbi felajánlására alapozta, amely szerint ha a fiatalok elvállalják az óvoda legalább egy helyiséggel való kibővítését, ez esetben biztosítják számukra a szükséges építőanyagot. A tervosztály vezető főmérnöke, Balaskó István szerint nincs különösebb akadálya ennek. — Ha a meszesi fiatalok ma is érvényesnek tartják felajánlásukat, mi a magunk részéről a rendelkezésükre bocsátjuk egy viszonylag jó állapotban lévő épület teljes anyagát, ha a bontását is elvállalják. Ehhez az ajánlathoz a magunk részéről még csak annyit fűznénk hozzá, hogy bizonyára a Széntröszt sem zárkózna el az anyagj támogatástól. Jó példa erre a Hirdi Kenderfanó óvodájának felépítése is, amihez hasonló módon nyújtott segítséget a gyár vezetősége és | a Városi Tanács. P.Gy.
