Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Folyóiratvita volt kedden este a Jelenkor szerkesztőségében a folyóirat első két számáról. Vita­indítót F u t a ki Hajna mondott. A megbeszélésen megjelent B o c z József, a Megyei Párt- bizottság titkára és a Művelő­désügyi Minisztérium irodalmi osztályának két munkatársa: Funk Miklós és Pete György. * A Postások Szakszervezetének Területi Bizottsága tegnap, Pé­csett, az SZMT tanácstermében a kultúrfelelősök részére mun­kabizottsági értekezletet tartott. Az agitációs és propaganda munka eddigi tapasztalatairól, valamint a szocialista brigádok munkájával kapcsolatos, neve­lési feladatokról tanácskoztak. * Munkavédelmi bizottsági ülést tartott kedden a HVDSZ megyei bizottsága. A harminchat helyi­ipari és városgazdasági válla­lat, intézmény képviselői beszá­moltak az 1971-es évben vég­zett — munkakörülményeket ja­vító — feladatokról, és megbe­szélték az 1972. évi munka- védelmi intézkedési terveket. * Jó évet zárt a Mecseki Kis­ál iattenyésztő Szakszövetkezet: 45 vagon — azaz 170 ezer da­rab nyulat szállítottak exportra. A kitűnő, újzélandi, rideg tar­tósé nyúlfajta a tervezett 24 millió forintos forgalom helyett 32 milliót hozott. Erről számolt be többek között tegnap dél­előtt a tettyei kisvendéglő nagy­termében megtartott közgyűlé­sen Fülöp Géza igazgató elnök. A közgyűlésen megjelent dr. Csikváry László, az Országos Nyúltenyésztő Egyesület elnöke is, aki elismerően nyilatkozott a baranyaiak munkájáról. Kémiai újdonságok a földeken Emelkedik a komplex műtrágyák felhasználási aránya Félmiüiárd forinttá! több növényvédőszer 1972-re Baranya mezőgazdasági üze­mei százszor annyi műtrágyát használnak fel, mint 1938-ban. Az elmúlt évi felhasználás meg­haladta a 136 ezer tonnát. Az egy holdra jutó műtrágya ha­tóanyag mennyisége közel 130 kilogramm. Az egyes növény fajtáknál a múlt évi mennyiség a következőképpen alakult: leg­magasabb az egy holdra vetí­tett műtrágya hatóanyag fel- használás a szőlőnél, mely meg- haladtá a 220 kilogrammot. A cukorrépa esetében ez 195 kilo­gramm. — Jónak mondható a felhasz­nálás a búzánál — mondotta Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője — 126 kilogramm jutott átlagosan egy holdra, a kukori­cánál pedig 162 kilogramm. Sajnos a zöldségtermesztésben nem beszélhetünk ilyen eredmé­nyekről, az egy holdra felhasz­nált mennyiség nem növekedett és nem segítette elő megfele­lően a kedvezőbb zöldség ellá­tást. A rétekre és legelőkre szórt holdankénti 68 kilogramm ható­anyag sem elegendő mennyiség. A mezőgazdaságban ma már egyre inkább tért hódít a gaz­daságok tudományos igényű ve­zetése. így a megye gazdasá­gainak többségében az egyes növényekre • a talaj tápanyag tartalmát figyelembe véve álla­pítják meg a műtrágya szükség­letet. Az igény egyre jobban el­tolódik a nitrogén tartalmú műtrágyáktól a komplex ható­anyagú foszfor és káli műtrá­gyák felé. Forgókorongos mozigépház i/' Adatok az épülő új Park moziról A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat folytatja az építke­zést, Pécsett is, a megyében is. A megye legközelebbi mozinyi­tó ünnepsége Lánycsókon lesz. Ebben a községben teljesen fel­újítják a filmszínházat. A fel­újítás költségei eddig már el­érték a fél millió forintot, de ezen az összegen kívül még székeket vásárolnak és új fal­burkolatot helyeznek a moziba. A nagy pécsi műziberuházás: a Park mozi építése, eddig 9 millió forintot emésztett fel — a tervezett 10 és fél millió fo­rintból. Elkészült az előcsarnok, a kiszolgáló helyiségek, a gép­ház. Utóbbi országosan egye­dülálló lesz, úgynevezett forgó­korongos géppel, a korongon két darab 35 és további kettő darab 75 milliméteres vetítőgép működik majd, s 180 fokos for­! dulattal cserélhető a kit gép­fajta tetszés szerint. A Pécsi Fémipari Vállalat készítette, ér­téke mintegy 300 ezer forint. A korszerű új Park moziban elkészült a szabadtéri nézőtér, amelynek a legalacsonyabb és a legmagasabb széksora között 3 és fél méter a szintkülönb­ség. A szabadtéri „vetítővászon” vasbetonból készült, szélessége 20 méter, magassága 12 méter, 6 méter széles tető védi az idő­járástól. A Moziüzemi Vállalat szeretné, ha az új Park mozi modem előcsarnokába a Koller utcából is lenne bejárat, ezen­kívül megfelelő .nagyságú par­kolóhely lenne a közelben. Eh­hez azonban szükség volna az épülő új mozitól északra lévő régi földszintes lakóházak le­bontására. Ami a legfontosabb: az új filmszínház jövő nyáron nyílik meg Pécsett. 1971-ben a komplex műtrágya ellátás neip volt teljesen zavar mentes. A gazdaságok az ipar­tól és a kereskedelemtől a ta­lajban jelentkező nyomelem (vas, magnézium) hiány miatt egyre nagyobb arányban vár­ják a komplex műtrágyákat. A múlt évben a megye szövetke­zeteinek fele reklamációval élt, mert romlott a pétisó minősége. A panaszok jogosak voltak, a minőség eltért a szabványtól, a műtrágya összecsomósodott, mely a gépi kiszórást lehetet­lenné tette. A mennyiség sem elhanyagolható: 1200 vagont tett ki. A sok reklamáció nyo­mán a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és az AGROKER se­gítségének köszönhető, hogy végül a szövetkezetek a Péti Nitrogénművektől mázsánként tíz forint kártérítést kaptak. Az­óta a gyár korszerűsítette a csomagolást. * A szokatlanul enyhe tél a mezőgazdasági szakemberek szerint feltehetően kedvez majd a növényi kártevőknek, ezért a kereskedelem — a megrendelé­sek és a tájékoztató jellegű fel­mérések után — minden eddi­ginél nagyobb mennyiségű nö­vényvédőszert kínál a gazdasá­goknak és a kiskerttulajdono­soknak. Az AGROTRÖSZT-nél elmon­dották, hogy 1971-ben két és fél milliárd forint értékű növény­védőszert értékesítettek, 30 szá­zalékkal többet, mint 1970-ben. A gazdaságok a jó hatású nö­vényvédő szerekkel fokozták ter­mésátlagaikat, kifizetődőbbé tették a növénytermesztést, ezért 1972-ben a tavalyinál is na­gyobb rendeléseket adnak fel. Az elmúlt évhez képest je­lentősen tovább bővítik az áru­alapot: mintegy 500 millió fo­rinttal nagyobb értékű készletet biztosítanak a termelőknek. A többletet elsősorban hazai gyártmányú kémiai anyagokból fedezik, á tőkés piacokról hoz- jpvetőleg annyi vegyszert vásá­rolnak, mint 1971-ben. A hazai ipar azonban minden eddiginél jobban felkészül a szezonra, és így a legfontosabb, általáno­san használt készítményekből kielégítik majd a szükségletet Sokat segít, hogy több gyógy­szergyár és vegyi üzem például a Chinoin és az Alkaloida is hozzálátott a növényvédő szerek előállításához, és termékeik már az év első felében forgalomba kerülnek. A tőkés beszerzés kor­látozása miatt számolni kell ugyan azzal, hogy egyes készít­ményekből esetleg a kereslet nagyobb lesz a kínálatnál, min­denképp gondoskodnak viszont arról, hogy a korszerű növény- termesztési programok megvaló­sításán dolgozó gazdaságok megkapják az igényelt vegyszert. A gyomirtó szerek közül a gabonafélék óvására hatféle ké­szítményt ajánl a kereskedelem, ennél is többet, kilencfélét a kukorica vegyszeres gyomirtá­sára. A cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a különféle gyümölcskultúrák óvására is ki­választhatják a gazdaságok a legmegfelelőbb készítményeket. Rovarölő szerekből is gazdag a választék. Azok a mezőgazdasági nagy­üzemek, amelyek szerződéses vi­szonyban állnak az iparral, szá­mos esetben növényvédelmi hozzájárulást élveznek és szá­mukra külön keretből biztosítják a vegyi anyagokat. Zárszámadás Baksán (Folytatás az 1. oldalról.) általán a hatékonyabb munká­ra. Abban a tekintetben tehát, hogy az egyensúly erősítése ér­dekében helyes úton járunk, megerősített ez a szövetkezeti közgyűlés. Ugyanakkor felhívta a figyel­memet arra is, vigyázni kell az üzemek és a gazdasági fejlesz­tési programoknál, ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy egy-két évig, vagy egy bizonyos idő­szakban nagyon nagy a felfu­tás a beruházásoknál, utána hirtelen a visszaesés, mert ez nyilvánvalóan nem volna elő­nyös. — Van másik probléma is, amiben azt hiszem a pénzügyi rendszernek tennivalói vannak. Ez pedig az üzemek biztonságát szolgáló szabályok és feltételek. Itt arra gondolok, hogy a me­zőgazdaság ki van tévé az idő­járás viszontagságainak, jó és kevésbé jó évek követik egy­mást. Nem volna jó, ha ez az üzemek munkájára úgy hatna vissza, hogy zavarokat okozna akár a fejlesztésben, akár a sze­mélyi jövedelmekben. Ezért te­hát a pénzügyi rendszernek azon kell majd munkálkodnia, hogy ezek az alapok a szövet­kezetekben létrejöjjenek és biz­tonsági alapok is, főleg az új beruházásokhoz forgóalapok is álljanak rendelkezésre. Az üze­mektől azt lehet várni, hogy amikor beruháznak, necsak ez állóalapok bővítésére gondolja­nak, hanem a forgóalapok bő­vítésére is, de azt persze lát­nunk kell nekünk is, hogy a gyors fejlődés pénzügyi segítség nélkül nem megy. Itt a hitel- rendszernek van elsősorban sze­repe abban, hogy előmozdítsa, hogy a beruházásokat jól ki­használják és eredményesen működtessék. Rónaszéki Ferencné Báling József Közlekedési balesetek Súlyos balesetet szenve­dett drr Vejkey Kálmán ügy­véd. Az ismert jogász hétfőn — február 14-én — este 8 órakor Pécsett a tanács III. kerületi hivatala előtt az út­test baloldaláról a jobbol­dal irányába haladt gyalog, ) amikor egy személygépkocsi, { amelyet Marton Béla, KŐvá- gószőlős-újtelepi lakos veze­tett — elütötte. Vejkey Kál­mánt, akj koponyatörést és nyílt lábtörést szenvedett — a mentők a ll-es számú Se­bészeti Klinikára szállították. * Ittasan vezette személy- gépkocsiját Bencze Lajos — Pécs, Marx út 18. szám alat­ti lakos — hétfőn a kora es­ti órákban. Az alkoholos ál- I lapotban lévő járművezető Pécséit az Ady Endre utcán az Ágoston tér irányába ha­ladt. Egy vele szembe jövő jármű miatt fékezett majd az úttest jobboldalán álló személygépkocsinak ütközött Bencze Lajos könnyű sérü- 5 lést szenvedett. Az anyagi < kár becsült értéke 16 ezer ) forint < * I Meghalt Szabó Sándor, > aki vasárnap Bicsérden mo- í torkerékpárjával felborult > Lapunk február 15-1 szórná- / ban megírtuk, hogy Szabó j Sándor kiskunmajsai lakos í az esti órákban Bicsérden motorkerékpárjával felborult és életveszélyes sérülést szenvedett. .1 Pótnagymamák és „pótunokák' A folyosón jelmezesekkel fu­tok össze, és egy pillanatig té­továzok, hogy a lyukas fazekat cipelő drótostót-tói, vagy a ter­metes, nagybajuszú bírótól tu­dakoljam-e a rendezvény szín­helyét. Erre végül is nem volt szükség, a keresztespusztai Pé­csi Szociális Otthon nagytermét kedden délután egy vadidegen is könnyűszerrel megtalálta vol­na: messzire hallatszó * derült­ség, izgatott járás-kelés árul­kodott orról, hogy ott tartják az öregek farsangi mulatsá­gát , .. • A talpig hófehérbe, kuktának öltözött csöppnyi gyerekek rög­tön felfigyeltek az ajtónyitásra és a jövevényt tüstént meg is kínálták a kötényükben őrzött friss pattogatott kukoricával. Utána visszamentek a székso­rok közé a pót-nagymama, pót­nagypapa közelébe, mert mel­lettük mégiscsak biztosabban érezték magukat ennyi felnőtt, idős ember, vendég között. . . A gyerekek maguk is vendé­gek, bár ez a kapcsolat most tr>ór sokkal több, mi$t egysze­rű-vendégeskedés: tíz pécsi ál­lami gondozott gyerek pót­nagypapát és pót-nagymamát választott a keresztespusztai szociális otthon lakói közül — és azóta rendszeresen találkoznak egymással. Most, ez a farsangi mulatság a negyedik alkalom, Farsang Keresztespusztán amikor együtt lehetnek a pót- nagyszülők — és a „pót-uno­kák” ... Nehéz kideríteni, kiknek volt nagyobb sikerük a nagyterem­ben összerótt alkalmi színpadon — az öregeknek, vagy a gyere­keknek? Ahogy a közönség rea­gálásából le lehetett mérni, nincs is szükség arra, hogy el­döntsük . .. A műsor kedves és hangula­tos — a közönség érti a tréfát — kellemesen oldott a hangulat. Taps, nevetés — és csodálkozó zugát, amikor kiderül, hogy a színpadon szereplő drótostót nyolcvanöt éves asszony... A szereplők többsége a görcsönyi szociális otthonból jött át — ők már több otthonban szerepel­tek vidám műsorukkal — de jel­mezbe öltöztek erre az alkalom ra a szociális otthon alkalma zottai is. Még javában tart a műsor, amikor befutnak a zenészek. Régi ismerősök, tíz éve állna* már szoros kapcsolatban a ke­resztespusztai szociális otthon lakóival. Most sem hagyták cserben őket, pedig Szécsei Já­nosnak, a zenekar vezetőjének igazság szerint pgyban lett vol­na a helye: harmincnyolc fokos lázzal jött muzsikálni. Mert zene nélkül nem mulatság a mulat­ság. Ha kicsit nehezen is meg/ a tánc — a dal azért nem ma­IGAZI MULATSÁG MOHÁCSON Egy igazi mulatság három napig tart. így volt ez Mohá­cson is, ahol a vasárnapi busó­járást kedden a hagyományos farsangtemetés követte. Tegnap délután ismét meg­szólaltak a busókolompok, kür­tök, durrogtak a petárdák, re­csegtek a maszkosok kereplői. Egynapos szünet után ismét el­dördült, mintegy a farsang zá­róakkordjaként a hatalmas bu­sóágyú. A Fő térre sereglett több mint 50 busó ügyet sem vetett a szitáló esőre. Együtt ki sérték „utolsó útjára” a farsan­got jelképező koporsót, amit cr Sréchenyi téren „ünnepélyesen" égettek el. A busók a farsang- temetésen még a vasárnapinál is önfeledtebben mókáztak, mu­lattak a télűző lángok mellett az esti órákig. Az idén is busóruhát öltöttek magukra a vasárnapi busójárás szervezői. így próbálták kipi­henni a szervezőmunka fáradal­mait. A tél torát — amely a me­teorológusok szerint ismét visz- szatért — két helyütt ülték meg kedden este a mohácsiak. A Béke Étteremben ez alkalom­ból délszláv napot rendeztek. A hangulatos farsangi esten az Eszéki Tourist Szálló öt tagú tamburazenekara, valamint Mandica Gyuranics és Pero Krizsanity, az eszéki rádió éne­kesei szórakoztatták a közönsé­get. A Béke Étterem vendégei megkóstolhatták az eszéki ros­télyos specialitásokat, az ízle­tes szlavóniai ételkülönlegessé­geket, amelyeket a Tourist ! Szálló főszakácsa, Muszil Jude- vit készített el. A busók többsé­ge ió bor és tamburazene kísé- J relében búcsúzott a farsangtól | a Bartók Béla Művelődési Köz- ' pontban .megtartott farsangi te­metésen. D. Kónya - Mécs Régiek és újak a Szigeti úti városrészben. Szokolai feiv. Korszerűsítik a balatoni kompkikötőket Elkészült az új menetrend A MAHART balatoni üzem- igazgatósága mintegy tízmillió forintot költ a hajók javításá­ra, korszerűsítésére, a kikötők felújítására. A hajók közül a magyar tenger legnagyobb vízi­járműve, a Beloiannisz már megkapta az új tíztonnás mo­tort és hasonló motorral szere­lik fel a Tünde motoroshajót is, A szezon kezdetére a tihanyi és a szántód-révi kompkikötőt kor­szerűsítik, illetve felújítják: gör­gős partfalat építenek, így a komp oldalát megkímélik a ron­gálódástól. összeállították az idei balatoni menetrendet is. Újdonság, hogy az idén úgy­nevezett gerincjáratokat hoznak létre. Ezek a járatok mindig ugyanabban az időben indul­nak, akár a kora tavaszi, nyári vagy a késő őszi menetrend van érvényben. A hajójáratok szó­mat ezeken a vonalakon termé­szetesen a forgalom növekedé­sével sűrítik, csökkenésével pe­dig ritkítják. A menetrendet egyeztették a vasúttal is, így a korábbinál . több hajónak van csatlakozása a vonatokhoz. — „Új” iskola Kővágószőlő­sön. Száztízezer forintos költ­séggel felújították a kővágó- szőlősi iskolát. A tantermekbe olajtüzelésű kályhákat szereltek be, s új mosdót építettek. Lakatos, hegesztő, villanyszerelő, forgácsoló szakmunkásokat és segédmunkásokat AZONNAL FELVESZÜNK. Saját autóbuszjáratok! SELLYE, VAJSZLO, SZENTLÓRINC, KOZARMISLENY. PÉCSRŐL A 26 OS AUTÓBUSSZAL. MEZŐGÉP VALLALAT, CSERKÚT. radhat eí. A nótázásbán segíte­nek a „pót-unokák” is: leg­utóbb a „Rózsa Sándor” dalát tanították meg az öiegekkel...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom