Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

1972. február 16,

DUN ANTOLI NAPLÓ

3

Termelőszövetkezeteink és a szakirodalom

Mi van a könyvespolcon?

„Ment-e a könyvek által a világ elébb?"

A kérdés ezúttal a mezőgazdasági szakkönyveké, amiket gyakran látni a tsz-irodák üveges szekrényeiben. Vagy nem láthatni ott, mert nincsenek; vagy, mert esetleg kézben vannak, olvassák őket. Vagy pedig épp azért látni, mert ott porosodnak évek óta a polcokon. Példa akad ilyen is, olyan is.

Olvasnak-e a tsz-vezetők?

Érdekes statisztikát készített a Szigetvári Járási Könyvtár alig fél esztendeje, a tsz-vezetők olvasási kultúrájáról végzett felmérés alapján. Ez a kép nem rossz — legalábbis a szakíró- J dalmat illetően. A 96 megkérdezett tsz-vezetó kétharmada közép-, illetve főiskolai végzettségű. (Elnök, agronómus, könyvelő, brigádvezető, egyéb.) 80- an „igen"-nel válaszoltak az „olvassa-e a mezőgazdasági szakirodalmat" kérdésre. 76-an jól, illetve közepesen hasznosítják a szerzett szakmai információkat. (Üj módszereknél, korszerűsítésnél.) Jövedelmükből j 51-en 500 forintig; 23-an 500— 1500 forintig, 4-en 1500 forint feletti összeget költenek évente könyvvásárlásra. Nem vásárolnak könyvet 9-en. Átlagosan 23-an nem válaszoltak a mező- gazdasági szakirodalomra vonatkozó kérdéscsoportokra. (Középiskolánál alacsonyabb végzettsége van 26 tsz-vezetőnek a megkérdezett 96 közül.)

Ebben a járásban kopogtattunk találomra három tsz-elnök ajtaján. Azzal a kérdéssel: milyen szakirodalmat olvasnak, illetve használnak fel a szövetkezetben termelési profiljuknak megfelelően; hogyan, milyen mértékben?

NAGYDOBSZA

Közepes nagyságú, vegyes profilú termelőszövetkezet, 1964 óta hat községből áll. Zárszámadásuk még nem volt, várható eredményeikről kitérő válaszokat kaptam. Elnök: Kálmán Sándor; párttitkáruk: Újházi József. Velük beszélgetek.

Az elnöki Iroda sarkában üvegezett könyvszekrény, 30—40 kötetnyi szakmai és politikai irodalommal. Az elnök becslése szerint 20—25 szakkönyve lehet a tsz-nek. Egy része kinn van a szakembereknél. Nyilvántartást nem vezetnek róla; hogy pontosan miből mennyi van és kinél — nem tudhatni. A régebbi anyagot még évekkel ezelőtt átadták a községi könyvtáraknak, ez van, ami van... Időnként újat is rendelnek. Nemrég érkezett meg például egy haltenyésztési szakkönyv a főállattenyésztő részére.

Hat szakfolyóiratot járatnak egy-egy példányban. A szakkönyv beszerzés újabb- igényeit majd tervezéskor beszélik meg,

mondotta az elnök. (Valószínű adhoc jelleggel, hisz nyilvántartás hiányában ki tudja mi van meg és mi hiányzik a kézi- könyvtárból.)

I B A F A

Szép, kellemes irodahelyiség, világos, modern bútorokkal. A falon vékonyka „szabadpolc”, rajta 4—5 vaskos kötet. Ezek Lőrincz János tsz-elnök saját szakkönyvei. Egyéb nincs. Először nem is egészen érti, mit is akarok megtudni a szakiroda- lom használatával kapcsolatban. Elmondja: a tsz fő termelési ágai a juhászat és a növénytermesztés. Van némi faipar is melléküzemágban. Száz közül a 70 dolgozó tsz-tag több- i sége öreg, ők is négy községből. Emiatt a szakoktatás, továbbképzés nem megoldható — mondotta, öt szakemberük van és egy szakmunkásuk. (Az is baromfitenyésztő, ilyen üzemág nincs Ibafán.) Egy folyóiratot járatnak, a Magyar Mezőgazdaságot. Ez minden vezetőnek „le van rendelve”. De hát, száz szónak is egy a vége:

— Nézze, nem szeretjük a szellőztetést... Se a jót, se a rosszat. Itt volt a napokban ez a Kossuth Rádió is... Nem kell!...

Az említett rádióriportot nem hallottam. Ám a lényeget érintő kérdéseimre itt nem kapok választ. Gyerünk tovább egy házzal.

RÓZSAFA

Kossuth Termelőszövetkezet. Beszélgető . partnereim , Nemes 1 József főagronómus és Pintér János csúcstitkár. Alaptevékenységük: növénytermelés és állattenyésztés. Idei zárásuk megfelel a tervezettnek. Nehézségeik nincsenek, a tagság elégedett.

A 100 százalékon felül 5 százalékos nyereségrészesedést osztottak. Egy tagúk átlagosan 25 ezer forintot kapott kézhez; egy tíz órás munkanapért pedig 92 forintot fizettek az elmúlt évben.

Két felsőfokú végzettségű szakemberük van és 16 szakképzett technikusuk, brigádvezető beosztásban. Az egy éves állattenyésztő szakmunkásképző tanfolyamot — betanított munkások közül — 16 hallgatóval indították meg.

Szakkönyv állományuk mintegy 150 kötet. Megvannak a legfontosabb kézikönyvek és a speciális területek (pl. lucernaszárítás) szakkönyvei is. A könyveket tematikus rendben helyezték el, a megfelelő helyen.

Az elnök szobájába üzem- szervezési, vezetési szakirodai- ] inat, az agronómián az alapte- J vékenységek szakkönyveit; a főkönyvelő szekrényében pedig közgazdasági, jogi, statisztikai kötetek sorakoznak. A fiatal főagronómus elsorolja, hogy az ő szekrényéből a Növénykórtan, az Állattenyésztési enciklopédia 3. kötete (Sertéstenyésztés), valamint a Takarmányozás első kötete hiányzik, ezeket Lukács I Gyuláné szakmérnök vette magához. Jelenleg erre van szüksége.

Nyolc-tízféle szakfolyóirat jár a brigádvezetőknek. Kinek, kinek a maga területéről. A Magyar Mezőgazdaságot valamennyien megkapják, s ezt két példányban az irodában is lerakják. A háztájihoz szükséges ! (szőlészeti, kertészeti stb.) szak- irodalmat a tagok saját maguk szerzik be.

OLVASNI KELL!

— A Falurádió és Tv ajánlásaiból is sokat merítünk — mondja a tsz párttitkára. — Ez igen jelentős számunkra, mivel széleskörű és aktuális tájékozottságot nyújt az embereknek és közérthetően.

Megkérdem: a szakember

gárdának ajánlanak-e szakirodalmat? Nemes József főagronómus ezt válaszolta:

— Nem ajánlunk. Az a szakember, amelyik nem határozott igénnyel jön, hogy ezt vagy azt a szakkönyvet szerezzük be, azzal baj van. Aki írem figyeli a szakirodalmat, nem tart lépést, nem képezi magát, azt maga az élet fogja kipottyantani. .. Előbb, vagy utóbb.

Pintér János csúcstitkár:

— Olyan rendszeresen van,

hogy eligazítás után elbeszélgetünk egymással és a brigád- vezetőkkel. „Mi a véleményetek erről vagy arról a cikkről a múlt heti szakfolyóiratban?" Hasonlóképpen rákérdezünk a tv- és a rádióadások egy-egy, számunkra érdekes közlésére, információjára is. Ez minket is serkent, egyben tájékozódunk: olvasnak-e szakembereink... .

Valahogy így kellene. Mindé- ; nütt.

Walünger Endre J

Siklós: nemzetközi kerámia szimpozion

Ismét napirendre került a baranyai művésztelepek ügye, ezúttal azért, hogy papírra fektessék az új, ma véglegesnek tűnő működési szabályzatot, tisztázzák a szervezeti kereteket, a fenntartás és irányítás dolgát.

A kérdés azért vált sürgetővé, mert a művésztelepek — pontosabban a siklósi kerámia, valamint a siklósi szobrász szimpozion — fennállásuk néhány éve alatt olyan belső fejlődésen mentek keresztül, amelynek új jelenségeit, tapasztalatait figyelembe kell venni. A szobrász szimpozion 1968, a kerámia 1969 óta működik. Ez elegendő időnek bizonyult ahhoz, hogy az eredetileg elgondolt célok egyes irányban táguljanak, más irányban pedig inkább konkretizálódjanak.

Időközben a siklósi kerámia szimpozion bekerült a nemzetközi szimpozionok hálózatába, s mint ilyen, UNESCO-védnök- séget élvez. Ez a tény is bizonyos kötelezettségekkel jár, azzal legalábbis, hogy kiküszöböljék a véletleneket és esetlegességeket.

Az okok közül nem utolsó helyen áll az a puszta tény, hogy az államigazgatás átszervezése folytán a müvésztelepek, s velük együtt a szimpozionok szervezeti hovatartozása, irányítása és fenntartása kérdésessé «ált. Azelőtt a járási tanácshoz

MÜVÉSZTELEPEK

tartoztak a művésztelepek; költség vetésileg is, de egyébként is a játási tanács vezetőinek gondja volt a telep lakhatóságától kezdve az anyagbiztosításig nagyon sok minden. A művésztelepek létrehozásában Is elévülhetetlen szerepet játszott az akkori siklósi járási tanács.

A járási tanácsok megszűnésével a kérdés akként vetődött fel, hogy az új irányítási szisz- j témának biztosítania kell a [ megfelelő anyagi feltételeket, ! sőt, az azóta szükségessé vált | személyi, állományt, s biztosíta- | nia kell a működés feltételeit, i így egyedüli megoldás, hogy a I Baranya megyei Tanács irányítja és tartja fenn a művésztelepeket, de az operatív munkát a községi tanács végzi.

A művésztelepek azonban, természetükből következően, nem intézmények, hanem „intézmény jellegű rendezvények", amelyek elsősorban a művészi alkotómunkát, a szakmai teljesítményt, a tartalmas, előrevivő vitákat szolgálják. tlymódon nélkülözhetetlen a telepek irányításában a Képzőművész Szö- I vétség, mint szakmai irányító.

mint értékelő, mint a színvonal őrzője.

A siklósi kerámia szimpozion ügyében már egyeztették a véleményeket, kialakult a végleges működési szabályzat, amely szerint a telep társadalmi vezetőségében a fentem I (tett szervek képviselői együttesen vesznek részt, mégpedig a következő összeállításban: a Képzőművész Szövetség kerámia szakosztályának titkára, a Szövetség által delegált két keramikus, a Dél-dunántúli Területi Szervezet által megjelölt keramikus, a Janus Pannonius Múzeum egy képviselője, a siklósi községi tanács elnöke, s a siklósi járási pártbizottság munkatársa. Részt vesz — a tárgyalások még folynak — a társadalmi vezetőség munkájában a Finomkerámiai Művek egy képviselője is. Ez utóbbi azért is logikus, mert a vállalat eddig is, s ezután is anyaggal, technikai eszközökkel segíti a telepet

A demokratikus centralizmus elve alapján felépülő és működő szimpozion célja pedig (hadd idézzük szó szerint):

„Az évenként megrendezésre kerülő szimpozion tehetőséget

Értékes

leletek

A Nyikopol város közelében nemrég felfedezett és feltárt, Gajmanov kurgán néven ismert szkíta temetkezési hely régészeti szenzációt hozott. Ezt a szkíta temetőt, csakúgy, mint a legtöbb sztyeppéi sírt, ősi nomád népek hagyták hátra. Mélyéről igen sok értékes tárgyat hoztak napvilágra a szovjet régészek: az időszámításunk előtti 4. századból származó aranyos ezüsttárgyakat, aranyékszereket, antik bronzedényeket, konyhai felszereléseket stb. Valamennyi közül a legértékesebb egy bárányfejet ábrázoló szinarany ivókupatartó, és a képen látható ezüst tál, amelynek oldalán aranyozott dombormű idézi a szkíta harcosok életét,

Hétszázzal kevesebb a középiskolai bérletes

Ifjúsági koncertek Pécsett

Szubjektív előítéletek vagy közös tennivalók

Üj közönséget nevelni — ezzel az igénnyel indította meg tíz esztendeje rendszeres, évente egymásra épülő ifjúsági bérleti sorozathangversenyeit az Országos Filharmónia. Kezdeményezésük mind népszerűbbé vált országszerte. Eleinte mintegy ezeregyszáz pécsi középiskolás és ugyanennyi általános iskolás hallgatta meg az ismertetéssel kísért zenekari, kamara és szóló hangszeres koncerteket, jobbára iskolákban, művelődési házakban. Később a hangversenyeket a Liszt Ferenc terembe koncentrálták. A látogatottság 1963—64-ben érte el csúcsát: közel 4000 középiskolás és 1648 általános iskolás váltott bérletet. Ez évben mintegy 6600 diák látogatta rendszeresen az ifjúsági hangversenyeket. Számuk azóta fokozatosan csökken. Illetve: Az utóbbi két évad látogatottságát összevetve érdekes képet kapunk. Az-általános iskolások száma tavalyhoz képest csaknem 500-zal emelkedett. (Kétségtelenül igen vonzó a programjuk is: Mozart, Verdi—Erkel, Liszt—Csajkovszkij és Bartók— Kodály hangversenyben lehet részük.) A középiskolások száma viszont 1970—71-hez viszonyítva több, mint 700-zal megfogyatkozott. Jóllehet nemkevésbé tartalmas, érdekes programot kapnak. (Találkozás Mihály András zeneszerzővel; Világot járt előadóművészek hangversenye; Egy óra a zenekari próbateremben; Az oratórium műhelye.) Valamennyi egy kivételével nagyzenekari koncert, illetve zenekarral vagy orgonával, szólistákkal és kórussal hangzik el. Vagyis többsége nem „mozgatható" se iskolai terembe, se művelődési házba.

Egybehangzó vélemények szerint közvetlen hangulatú találkozások ezek a koncertek a muzsikával, az előadóművészekkel. Olyan hangversenyek, ahol az előadók, a karmester, a műsorvezető egyként szuggesztív légkört igyekszik teremteni; valami oldottabb, közvetlenebb kontaktust a fiatal hallgatósággal. (Az utóbbi években úgy tűnik, a Filharmónia tudatosan — és eléggé nem dicsérhetöen — ismeretterjesztő hangversenyeinek módszereiben sokat merített a tv hasonló célzatú adásaiból).

A kpzépiskolás koncertlátogatók száma mégis egy év alatt több, mint 700-zal csökkent. (A Széchenyiben 400-ról 120-ra, a Leöweyben — folyamatosan az utóbbi években — 800-ról 400- ra; s a Komarov Gimnáziumban is mindössze 80—90-en váltottak bérletet az idén. A Nagy Lajosban a 900-as, a Janus Pannoniusban a 650-es koncerté látogatói létszámot évek óta tartják.)

A csökkenés okait kutatva meglepően sok indulati töltésű „érvvel” is találkoztam. Közlésüktől tekintsünk el. Elsősorban azért, mivel a koncentráltan szubjektív hevuletü nézetek a tárgyilagosság halovány kontúrjait is nélkülözik.

A méltányolható okok jelentős hányada egybehangzik. A középiskolás fiatalok többségének a hét minden napjára esik valamilyen külön elfoglaltsága, nemritkán többféle is. (Szakkörök, sportkörök, edzés, próba,' nyelvi társalgás és hosszan sorolhatnánk.) Az ifjúsági koncertek időpontja kedvezőtlen. Igaz, mindössze négy alkalommal, de pontosan a déli, kora délutáni i órákra esik. A távolabbi iskolákból a diákok csak az 5—6. esetleg a 7. órák rovására vehetnek részt. A látogatottság visszaesésében közrejátszanak j

biztosít a kerámia művészei kor- 1árs eredményeiben való tájékozódásra, a magyar kerámia- művészet kérdéseinek megvitatására, valamint gyakorlati és elméleti munkával való továbbfejlesztésére. Kétévenként mint nemzetközi szimpozion elősegíti hazánk és más országok keramikusművészei közötti közvetlen tapasztalatcserét és módot ad arra, hogy a részvevő országok időszerű művészeti célkitűzéseivel a magyar képzőművészek, illetve a hazai keramikus- művészet helyzetével és eredményeivel a! vendég művészek is megismerkedhessenek.”

A kerámia szimpozion ezen a nyáron tehát már meglehetősen kiépült rendszerben, tisztázott elvek, sőt, leírt szabályzat alapján kezdheti meg a munkát. A szobrász telep működési szabályzatát a közeljövőben ala kítják ki, azoknak az elveknek alapján, amelyek már ma is világosak és vitathatatlanok: a kőbánya körül kialakuló művésztelep kifejezetten a tájhoz kapcsolódó, a külső teret igénylő alkotások létrehozását szolgálja, szoros kapcsolatban az. építőmüvészettel. Ilymódon nem is csoda, hogy máris tárgyaltak az Építőművész Szövetség helyi csoportjával, s ők a tereprendezés tervezésében tevékeny részt vállalnak. A telep körűi j sok kérdés tisztázódott, így pél- j dóul a bányát már átadta a ! nagyharsányi tanács, a gépi j berendezések terve elkészült. A 1

továbbiakban a környező kőbá_- nyákkal . folytatnak majd megbeszélést, mert igaz ugyan, hogy eddig is megkaptak minden segítséget, de a kőellátás körül mégis adódtak nehézségek. Remélhető, hogy a kőbányák szocialista szerződést kötnek majd a teleppel, vállalva a szobrászok kőigényének kielégítését.

Az első évek hatalmas lendülete és lelkesedése után törvényszerűen jelentkeztek a gondok, s ezzel együtt a lelkesedés alábbhagyása, sőt, a pesz- szimizmus, aggodalmaskodás is a művésztelepek körül. A továbblépés azonban lehetetlen lett volna ezek nélkül az elvi tisztázások nélkül. Akár a fenntartásra gondolunk — erre vonatkozólag azóta rendelet is jelent meg, s a Megyei Tanács e rendelet szellemében is az egyetlen lehetséges gazda —, ! akár a telepek céljának, kere- ] teinek, működésének tisztázására. A müvésztelepek így szilárd bázisú, alapjaikban meg nem ingatható formák, amelyeket ! most már maguk a részvevő | művészek tölthetnek meg mind jobb tartalommal.

A művésztelepek végső célja mindenképpen az, hogy erős vi- 1 tafórumot, jó alkotásokat hoz- zónák létre, újtípusú, szocialista | szellemű alkotóműhelyekként. I

H, E, i

sajátosan helyi, iskolai okok ti. Ilyen például a Komarov helyzeti hátránya: messze esik a városközponttól, A néhány percnyire levő Ságvári Művelődési Házban évekkel ezelőtt megtöltötték a termet, amikor még a Filharmónia is kihozta műsorait S a hely általában összefügg bizonyos iskolai hagyományokkal is. A Leöweyben is korábban és helyben alakultak ki az ifjúsági koncertek formái. Szívesebben vennék a Filharmónia műsorait ma is a 400 személyes dísztermükben. A nagyzenekari műsoroknál ez persze technikailag megoldhatatlan. Más választékkal viszont a Filharmónia ma még nem rendelkezik ... Azaz hiánycikk a szólóhangszeres művészek és kamaraegyüttesek könnyen „mozgatható" sorozatműsorainak kínálata.

Hallottam ezenkívül olyan okokról is, hogy a gyerekek félúton „meglógnak”, mert nincs, azaz „még nem alakult ki az igényük” a hangversenyekre; sok volt a fegyelmezési probléma; nem szabadna „kötelezővé tenni” a koncerteket, illetve „presszionálni” rá a fiatalokat.

Ez utóbbival- messzemenően egyetértünk. Ám nagyon komolytalan — és aligha is képzelhető el — e vád jogossága, több — pedagógiai eredményei és zenei nevelőmunkája révén — közismerten országos hírű és rangú pécsi középiskolával szemben. Ahogyan az sem képzelhető el, hogy a koncertlűtogatás igénye önmagától kialakul. Sőt, kimunkálása nem lehet csupán egy ember, az ének-tene szakos tanár feleiősséoe. A tanulóifjúság zenei nevelése is a tantestületek egészétől — ezen belül természetesen az Iskolaigazgatók személyes hozzáállásától, esetleg rendszeres koncertlátogatói példamutatásától is — várható.

Jogos Igény azonban a középiskolák részéről a bérleti sorozatok nagyobb választéka; a* iskolákba, művelődési házakba kihelyezhető hangversenyek lehetősége és a koncerteknek a mostaninál kedvezőbb időpontja, (Például a délután 5—6 órai kezdet.)

Középiskoláinkban csak o gimnáziumok I—II. osztályaiban folytatódik az általános iskolai ének- és zenetörténeti oktatás. Ez bizony kevés. Nem kételkedünk abban, hogy nevelőink többsége szaktárgyában kihasználja azokat az .anyagrészeket, ahol lehetőség kínálkozik a ze- zei neveléshez is kapcsolódó pedagógiai hatásokra. (Különösen, ha tárgyi feltételei is megvannak hozzá. Am ezen túl a zenei nevelés sokféle kiegészítő formájává, újabb lehetőségére is szükség van.) Pl. zenés klub- foglalkozások; vagy szép, követendő példa a szigetvári gimnázium irodalmi-zenei klubműsora is, amit nemrégen a Komarov- ban, az iskola kórusával szervezett közös klubesten mutattak be.

És a sok között egy lehetőség a Filharmónia négyrészes Liszt Terem-beli középiskolai bérleti sorozata is. Egy lehetőség, ami hátrányos körülményei ellenére is — félretéve az előítéleteket — nagyobb és több jóakaratú támogatásra érdemes ann,ál, mint amennyit az idei évben megkapott.

W. E,

Szervezeti tisztázódás — Üj működési szabályzat