Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix. évfolyam, 39. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február i6.,s*erck> Zárszámadás Baksán Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a gazdasági szabályzók mezőgazdasági hatásairól Fő cél most a beruházások jó hasznosítása A zarszómodó közgyűlésen felszólalt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Tegnap tartotta zárszámadá­si közgyűlését a baksai Ezüst­kalász Termelőszövetkezet, ame­lyen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Villányi Miklós, a Pénzügyminisztérium főosztály­vezetője, továbbá a járás párt­ós állami szerveinek vezetői és a szomszédos termelőszövetke­zetek képviselői. Az egybegyűlt mintegy 300 szövetkezeti tag előtt Baksai Antal, a tsz elnöke számolt be az elmúlt év gazdálkodásáról. Hangsúlyozta, hogy a múlt évi gazdálkodásuk meghatározója volt még az a nagy beruházási program, amelyet az óv végéig befejeztek. A feszített program során az elmúlt három évben 57,3 millió forintot fordítottak építési beruházásokra, ebből 31,8 milliót saját erőből. Csak 1971-ben több mint 13 milliós építkezést bonyolítottak le, s ebből 12,5 millió forintot a tsz saját erejéből. A tsz ugyanak­kor egy év alatt közel hétmillió forint hitelt törlesztett. A gazdasági egyensúly hely­reállítására több fontos intéz­kedést léptetnek életbe. 1972- ben építési beruházást egyál­talán nem végeznek, a már meglévők kapacitását kívánják az eddiginél jobban kihasznál­ni. A nagy létszámú, 120—150 főt foglalkoztató építési részle­get felszámolják. Az 1972-es évben egyik leg­főbb feladatuknak a forgóala­pok feltöltését, s a biztonságos gazdálkodást lehetővé tevő tar­talékok képzését tekintik. A tsz-közgyűlésen felszólalt Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter is. Beszédében a következő­ket mondotta. — Azt hiszem, hogy három év­vel gazdasági reformunk meg­indítása után, jószívvel, meg­győződéssel és nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a reform sikereket és eredményeket ho­zott nemcsak az országnak, ha­nem az állampolgárok túlnyo­mó többségének. A mi gazda­ságunkban minden lényeges mutató, amit ilyen összehason­lításoknál figyelembe szoktak venni, kedvező képet ad. Egyen­letesen fejlődött az ország jö­vedelme, vagyona, teljes a fog­lalkoztatottság, munkát tudunk adni mindenkinek, aki dolgozni akar. Jó az áruellátás, fejlőd­nek az életviszonyok, oktatási rendszerünk és soha ennyi la­kást nem építettünk. És éppen akkor, amikor a legnagyobb •rcdmények vannak talán, ak­kor vigyázni kell arra, nehogy túlbecsüljük azt, amit elértünk, nehogy a gazdaság fejlesztésé­ben olyan utcába kerüljünk, amelynek a végén vissza kell fordulni, vagy más irányban kell belőle kijutni, nem az egye­nes úton. Ezért van az, hogy a párt- és kormányszervek a mi jelentős gazdasági eredménye­ink ellenére a gazdasági fejlő­dés ütemét úgy ítélik meg, hogy most nem annyira a fejlő­dés ütemének növelése, az új J beruházások kezdése a fő cél, hanem azok jó kihasználása. — Azt hiszem azonban — foly­tatta a továbbiakban a pénz­ügyminiszter — nincs okunk azt feltételezni, vagy azt gondolni, hogy akár a mezőgazdaság egész fejlesztésében, de még annak beruházásaiban is az ál­lam ne haladna tovább azon az úton, hogy segítse a terme­lőszövetkezetek fejlesztését, bá­torítsa különösen azokét a szö­vetkezetekét, amelyek reálisan számolnak adottságaikkal, ame­lyek saját eszközeikkel együtt használják fel jó eredménnyel az állam eszközeit. — Nagyon-nagyon megnyug­tató és imponáló, ahogy a köz­gyűlésen hozzászólók arról a bizonyos feladatról beszéltek, hogy olcsóbban jobbat és töb­bet. Azt hiszem tényleg ez a fej­lődés útja és ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a gaz­dasági, az új gazdasági felté­telek a korszerű agrotechni­ka, a gépesítés mellett még ugyanolyan becsületet adnak annak, hogy a közös is, meg a háztáji is, a közös mun­ka is, meg az egyéni munka is hozzátegye mindazt, amit hozzá tud tenni az új feladatokhoz és ha az üzem vezetői és a tag­ság ezeket a lehetőségeket ki­használják, akkor azt hiszem, hogy a következő közgyűlések is további gyarapodásról, fejlő­désről számolhatnak majd be. A közgyűlés után Faluvégi elvtárs fogadta munkatársain­kat és válaszolt kérdéseikre. — A megyében kétségtelenül feltűnést és megelégedést kelt, hogy a pénzügyminiszter terme­lőszövetkezeti zárszámadó köz­gyűlésen vett részt. Miniszter elvtárs, miért választotta Bara­nyát és Boksát? — Úgy gondolom, hogy min­denkinek, aki közgazdasági kér­désekkel foglalkozik és a gaz­dasági ágazatokat, így a me­zőgazdaságot is országos átte­kintésben ismeri elsősorban, annak szüksége van arra, hogy tapasztalatai legyenek, vélemé­nyeket halljon üzemek vezetői­től, brigádok vezetőitől, vagy éppen az üzemek dolgozóitól, tsz-tagságtól, arról, hogy az a pénzügy-politikai vonalvezetés, vagy köznyelven szólva közgaz­dasági szabályozók, amelyekkel foglalkozik, és amelyeknek g működéséért felelős, hogyan rhüködrrek a gyakorlatban, mi­lyen gondokat okoznak, milyen eredményeket hoznak, hol kell azokat javítani — Ami a kérdésnek azt a ré­szét illeti, hogy miért éppen Ba- ranyába’n, hát annak egyszerű oka van, mert szerettem volna egy olyan szövetkezetben meg­hallgatni a zárszámadó közgyű­lést, amely az elmúlt években részese volt a mezőgazdasági fejlesztési programnak, sok új beruházást végzett el és nyilván most a beruházások hasznosítá­sa áll feladatainak középpont­jában. Arra lettem volna kíván­csi, hogy milyen gondokat okoz ez, milyen eredményeket hoz. Azon kívül pedig őszintén szólva munkatársaim ezt a szö­vetkezetét úgy ajánlották a fi­gyelmembe, mint amely szövet­kezetnek a szervezettsége, veze­tése olyan, ahol tanulni, tapasz­talni lehet. — Miniszter elvtárs most részt vett a közgyűlésen, meghall­gatta a beszámolót, a vitát. A tapasztaltak alapján, melyek azok a koncepciók, amelyeket megerősítve lát. — A legnagyobb benyomást a beszámolóból és a vita alapján az tette rám, hogy üzemeink, legalábbis ez a szövetkezet — de nyilván bízhatom abban, hogy sok ilyen van —, megértet­te és befogadta azokat a kor­mányzati törekvéseket, amelyek a gazdasági egyensúly javítá­sára irányulnak ebben az idő­szakban. Nagyon érdekes volt, ahogy oz üzem vezetői ezt a kérdést közelítették, mert itt nemcsak arról van szó, hogy vannak-e beruházási pénzforrá­sok, vagy milyen mértékben vannak a jövőben, hanem arról is, hogy ilyen beruházások mű­ködtetéséhez, amelyeket ez az üzem is végrehajtott, korszerű üzemszervezésre van szükség. Ez a szövetkezet nagyon helye­sen és jól igyekszik a gazdaság szerkezetét úgy alakítani, hogy koncentrálja az üzemágakat. Nyilván itt a szervezettség is nagyobb lehet és hát nagyon nagy gondot fordít a termelés költségeire, hasznosíthatóságá­ra, jövedelmezőségére és egy­(Folytatás az 5, oldalon.) ] Több tízezer tüntető a parlament előtt Az angol bányászok Heath leváltását követelik KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Képünkön: a sztrájkolok feltartóztatnak egy teherautót, amely a bridgfewateri kikötőből nyugatnémet import-szenet szállított. Közel 400 résztvevőre számítanak*. Rendelőintézet-avatás A szigetvári kórház jubileumi programja Kerekasztal konferencia London : A tory „backbencherek”, a képviselői derékhad tagjai éle­sen bírálják a kormánynak a bányász-sztrájkban követett tak­tikáját. Ügy ítélik meg, hogy Heath szakminiszterei hibásan mérték fel az erőviszonyokat. Politikai berkekben kormány- szervezést is emlegetnek. Kedden Edward Heath a Downing-street 10-be kérette Victor Feathert, a brit szakszer­vezeti kongresszus főtitkárát. A kormányfő Feather közbenjárá­sáért folyamodott, hogy a bá­nyászok a hét végén fogadják el a vizsgálóbizottsági javasla­tokat és vegyék fel a munkát. A bányászok most már új helyzetben tárgyalnak a véde­kezésre kényszerült kormánnyal. A sztrájkőrségek létszámát — mint az MTI tudósítójával ked­den közölték — csökkentik. A szóvivő közölte, hogy biztosítják a tüzelőanyag eljuttatását a leginkább rászorulók számára. A szóvivő elmondotta, hogy a bányászok fájlalják a nehézsé­geket és kényelmetlenségeket, amit a sztrájk okoz, a felelős­ség azonban — mint mondta — a kormányt és az Országos Szénhivatalt terheli. A sztrájk harminchetedik nap jón egy és negyed millió embert küldtek a gyárak kényszersza­badságra az áramszünetek miatt. Kedden Nagy-Britannia különböző részeiből Londonba érkezétt bányászok a Tower Hilltől a City érintésével a par­lamenthez vonultak, hogy nyo­mást gyakoroljanak a törvény­hozókra és a kormányra. A bá­nyászok felvonulásában részt vettek a rokonszenvező más szakmabeliek is. A menet élén bányászzenekar haladt. A bá­nyászok és a bányászfeleségek ütemesen kiáltozták: „Heath, ki­felé!" Tábláikon tisztes bért, igazságot követeltek. „Megélhe­téshez elegendő fizetés keres­tetik" — hirdették a táblák tu­catjai. A felvonulók létszámát több mint tízezerre becsülték. A bányász-tüntetők a parla­ment épülete előtt szemben ta­lálták magukat a rendőrök sor­falával. Dulakodás kezdődött, majd amikor azt képviselők és a szervezők segítségével lecsil­lapították, a rendőrök megen­gedték, hogy a felvonulók kö­zül 3500-an belépjenek a par­lament udvarára és felkeressék képviselőjüket. Az átmeneti enyhe idő után visszatért a tél. A februári „med­ve nap” után két héttel — teg­nap reggel hó borította a Me­cseket. Hétfőről keddre virradó éjjel Pécsett a misinatetői meteoroló­giai állomáson a műszerek vi­haros erejű széllökéseket rögzí­tettek. Sebessége elérte az óránkénti 70 km-t. A hőmérsék­let 10 fokról nulla fokra zuhant. A hegyoldalt 10 centis hó bo­rította. helyenként hóbuckák képződtek, magasságuk megkö­zelítette a 40 centit. Az erős szél tegnap délelőtt tovább tartott, havazott, később havaseső hul­lott Háromnapos eseménysorozat­tal ünnepük ez év április 27., 28., 29-én Szigetvárott a helyi kórház 75 éves jubileumát. Az eseményt megelőző napon ünnepélyesen felavatják ' c mintegy hárommillió forintos költséggel felújított szigetvári rendelőintézetet. Ebbe az új, szép és modern helyiségbe köl­tözik a két munkahelyes . fogá­szat, a nőgyógyászat, a terhes­gondozás, amelynek keretében családtervező tanácsadást is szerveznek. Új szakrendelési ágazata lesz a rendelőintézet­nek a fül-orr-gége rendelés és a naponta két órás szemészeti szakrendelés. Új épületrészbe költözik a két munkahelyes gyermek szakrendelés, elkülöní­tővei, azaz fertőző rendelővel együtt. Ugyanitt helyezik el a járás védőnői szolgálatát is. Az időjárás hirtelen változása j fokozott munkát adott a men- j tőknek. Tizenhét esetben nyúj­tottak segítséget a különböző betegségben szenvedő emberek­nek és a közúti közlekedésben történt karambolok sérültjeinek. Növekedett a rendelőintéze­tek forgalma is. Elsősorban az érrendszeri és a reumatikus be­tegségben szenvedők állapota vált súlyosabbá. Emiatt a bel­gyógyászati szakrendelések be­tegforgalma tegnap a szokásos­nál mintegy huszonöt százalék­kal nagyobb volt Pécsett. A hőmérséklet zuhanása a közműszolgáltatásban zavarokat nem okozott Április 27-én délelőtt a ju­bileum keretében nyitják meg ünnepélyesen a II. baranyai or­vosnapok tudományos esemény- sorozatát. A megnyitó után két fő témakörben megkezdődnek az előadások. A megelőzés ér­vényesülése Baranyában a gyó­gyító-megelőző ellátásban című témakörben mintegy 130 elő­adás hangzik el. Klinikusok, hi­giénikusak, egészségügyi szer­vezők' és körzeti orvosok tarta­nak egy-egy 10 perces referá­tumot két szekcióban: az anya- és csecsemővédelem (a gyer­mekgyógyászat, csecsemőhalan­dóság, terhesgondozás stb.), Il­letve különböző közegészség- ügyi szervezési kérdésekről. A baranyai orvosnapok má­sodik napján hangzanak el a másik fő témakör, a „Kprzeti orvosi ellátás az új tanácstör­vény tükrében” című kerékasz­tal konferencia előadásai, vi­tái. A konferenciát dr. Aczél György, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője irá­nyítja. Ezen a konferencián a tanácsi apparátusban dolgozó ! orvosok, kórházi és egyéb in­tézményi vezető orvosok vesz­nek részt. Az ülésszakok elnökei meghívott pécsi egyetemi taná­rok. A tudományos ülésszakok közben kulturális programot is szerveznek. A Mecsek Fúvósötös és a szigetvári Tinódi vegyeskor ünnepi hangversenyt ad a vár dzsámijában. Másnap üzemlá­togatáson vesznek részt és a szigetvári várat tekintik meg oz orvosnapok résztvevői. A szigetvári kórház 75. jubi­leumára s a baranyai orvosna­pokra közel 400 különböző szakterületen dolgozó orvosra, körzeti orvosra számítanak Ba­ranyából, a környező megyék­ből és több város gyógyintéz- ményeiből. Tíz fok hőmérsékletzuhanás Visszatért a tél? Egy és negyed millió ember kényszerszabadságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom