Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

1972. február 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ „1A éven alul nem ajánlott*1 Címek, filmek, korhatárok Hogyan állapítják meg? A mozilátogató filmcímekhez igazodik. Gyakran ott a tiltó szöveg: „Csak 16 éven felüliek­nek!", vagy „14 éven alul nem ajánlott”. Még gyakrabban: „Korhatár nélkül..Ez esetben a szülő gyanútlanul magával viszi csemetéjét. És nemegyszer mit tapasztal? Pereg a film: a sikoltozó szép, fiatal, mezítelen leányzó torkát átkulcsolják a brutális gyilkos ujjai. Szemei üvegesek, a gyilkos gondosan fejbe is veri. Vértócsa, zene. (Mr. Thibbs nyomoz.) Vagy. Ke­csegtető cím: Kandúr és sisak. Bent kiderül, hogy partizánfilm, a javából. Lövések, vér, halál, erőszak. Cérnavékony hangocs­ka az egyik páholyból: „Anyuci vigyél haza, félek ...” Más. Amerikai tiszt közeledik. Oldal­ról elkaszálja a géppisztoiysoro- zat. Jajgat, tántorog, fogja a beleit. Közelképekben! (A hid). A mozi tele 6—10 éves gyere­kekkel. Lehetne, de nem folytatom a sort. Jóllehet ellenpéldák is vannak jócskán. Vajon miért, hogyan történik mindez. Kik és milyen szem­pontok alapján döntik el Ma­gyarországon a filmek korhatá­rát? Választ keresve eljutottunk a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságóioz. * Beszélgetésünkre « FTlmfS- Igazgatóság képviseletében egy kellemes, bájos fiatalasszony, Lusztig Noémi főelőadó vállal­kozott. — Nálunk a fitmkorhatár-ren- delet szabályozza a kis- és fia­talkorúak moziba járásának le­hetőségeit. Jelenleg a művelő­désügyi miniszter 8/1965. (IX. 19.) MM. sz. rendelete van ér­vényben. Ennek a megjelölései: „Csak 18 éven felüliek számá­ra”, „csak 16 éven felüliek szá­mára" és „korhatár nélkül meg­tekinthető". Évek során külön­böző szempontok alapján — és részben d Tv erőteljes térhódí­tásé hatására — a „14 éven alul nem ajánlott” nem tiltó jelleg ű korhatár-megjelöléssel bővült a három kategória. — Mi a korhatárok céljai — Elsősorban az, hogy bizo­nyos (18, 16, 14 éven aluli) kor­osztályokat meg lehessen óvni olyan filmek hatásaitól, ame­lyeket — gondolati tartalmuk, kifejezőeszközeik miatt — nem értenének meg, vagy amelyek fejlődésükre káros hatást gya­korolnának (a szexuális élet áb­rázolása, morális problémák, brutalitás stb.) Természetesen a meztelenség nem mindig azo­nos a szexualitással, így a 18— 16 éves tiltó szabály megállapí- lása a film vagy iészlet (részle­tek) funkciójától és nem az ágy ■ jelenetek számától függ. — Hogyan történik a korha­tár meghatározása? — Ennek eldöntése a Fiim- főigazgaíóság joga. Eddig is így volt. A filmek átvétele utón a MOKÉP javaslatot adott a forgalomba kerülő filmek kor­határára. Ezt a Főigazgatóság elfogadta, vagy módosított raj­ta. — Tehát egyszemélyi vagy kollektiv döntésről van szó? — Egyszemélyi felelősségről van szó. De aki aláírja a kor­határok meghatározását, figye­lembe veszi munkatársainak és a MOKÉP-nek a javaslatait is. Ami a köztudatban van, ti. az, hogy „korhatár-mególlapító bi­zottság” működne — tévhit. A korhatárokról mindig a Filmfő­igazgatóság döntött, és ma is így van. — Olykor nem egészen ért­jük miért így, miért úgy... A Helga-filmnéi Kaposvárott a ta­núja voltam, amikor egészség­ügyi szakközépiskolás lányokat (!) hazazavartak, mert „16 éven felüli” film volt. Jóllehet az em­beri élet keletkezése, fejlődése, a szülés — tananyaguk. — A Helga, ahogy minden megyében, itt is viharokat ka­vart. Ankétokat tartottunk, so­kan hozzászóltak. Érveltünk is: nagyszerű biológiai tárgyú fel- világo'hó filmről van szó. Saj­nos a fővárosi tisztiorvos ragasz­kodott hozzá: „csak 16 éven felül”. Ők győztek... Eqyetlen városban történt men, hogy a menyei főorvos engedélyezte — saját felelősségébe — a „14 éven alul nem ajánlott” kate­góriát — A Szinbád-film kizárta a középiskolák két felső osztályát. Vajon miért? — Erre csak azt mondhatom: a megalapozott döntés érdeké­ben ankétot rendeztünk a Fák­lya Klubban, zömmel magyar szakos pedagógusok részére. Amikor megszavaztattuk őket, 75 százalékuk (!) a „18 éven felüli” korhatár mellett foglalt állást... * Ezek után okkal fölmerül ben­nünk: vajon nem volna-e he­lyes — a Főigazgatóság dön­tési jogának fenntartásával — a korhatár megállapítására mégis összehívni időnként azt a bizottságot, amelyről úgy tud­tuk, hogy van ... Neves peda­gógusok, pszichológusok, szo­ciológusok véleményére, esetleg vitájára gondolunk, amely so­kat nyomna a "latban egy-egy korhatár megállapításakor. Ta­lán kevesebb figyelemkihagyás­sal, megfontoltabb döntésekkel járna ez a rendkívül felelősség- teljes küldetés. Wallinger Endre Kapoii Ántal- faragcpáiyázai ld. Kapoii Antal emlékére is- rjiét országos faragópályázatot hirdetett a Népi Iparművészeti Tanács, a Somogy megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága és a Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek Országos Szövetsége. A pályaműveket 1972. július 15-ig kell bekülde­ni a Balatonlellei községi Ta­nácshoz. A faragványokból nyá­ron Balaíonlellén, a hagyomá­nyos országos faragókiállításon rendeznek bemutatót és a leg­jobb alkotások készítőit megju­talmazzák. Ezúttal két első dí­jat, négy második és négy har­madik díjat adnak ki, három­ezer, kétezer, illetve másfélezer forinttal. Akik a hírekben szerepelnek... DR. KISBÁN LÁSZLÓ Költöznek a kitömött madarak... Honfoglalás a halódik szintig Kedden útrakeltek o mada­rak. A kitömött madarak. A Ta­nárképző Főiskola régi épületé­ből, az állattani tanszék folyo­sóiról az új, hatszintes, épület­be. Rájukfért mór a költözés: a por vastagon befedte a tollúkat. Clj „hazájukban” viszont nagy tárlószekrények várják őket. De találkoztunk állatkoponyákkal meg kőzetekkel is. Ezeket a föld­rajz szakos hallgatók cipelték. Van olyan évfolyam, amely há­rom nap szünetet kapott — a költözködésben segítenek. A diákok szívesen csinálják: vég­re megszűnik a zsúfoltság, ar­ról nem is beszélve, hogy a fő­iskola is komoly összeget taka­rít meg, hogy hivatásos szállí­tók helyett a hallgatói segéd­keznek. Bár az új szárny össze «za kötve a kollégiummal, bejárat egyelőre az udvarról lesz. A fő- bajárat üvegezése még hiány­zik, a belépőt friss vakolat és festékszag, az enyv „hullasza­ga” meg e parkettragasztó semmihez sem hasonlítható „il­lata" fogadja. A lépcsőházban fentről vas­tag kábel ereszkedik le, mint egy mászókötél. Csempéket ci­pelő munkások jönnek a lép­csőn, köztük ismeretlen rendel­tetésű felszereléseket cipelő diákok, aztán könyvek ruhásko- sárban. Igazi honfoglaló han­gulat van. A legfelső, hatodik szintről kezdjük a szemlét. Kísérőm, Hó­ra sztia Pál, a tanulmányi hivatal munkatársa kitárja az egyik 150 fős nagyelőadó ablakát. Alattunk sűrű kődben fuldoklik a város, és a 400 ágyas klini­ka. A legfelső szinten még egy ilyen és egy kisebb, 25 fős elő­adó van. Ezentúl itt tartják a nagyobb, egész évfolyamokat mozgató előadásokat — Mi ez a négy gomb? — Próbáljuk ki — mondja Harasztia Pál. Megnyomja a zöldet — nappali fény gyullad az előadóban. A mennyezet nem sima, hanem mintha sok kis sátortető simulna egymás­hoz. Azért tervezték így, hogy az épület beleilleszkedjék a környező régi, nyeregtetős há­zak közé. Az emelkedő szintű teremben világos színű széksorok vannak. A lehajtható ülések vékony ré­tegelt falemezből készültek, mindketten leülünk. A szék haj­lik, nyekereg, a padsort rögzítő csavar már kiemelt egy parkett­kockát Nem szeretnék ünnep­rontó lenni, de ezek az elegáns ülések nem sokáig fogják bírni a fészkelődést A Tanárképző Főiskola új épületszárnya ÚJSÁGHÍR. Dr. Kisbán László, a Pécsi Felsőfokú Vegyipari és Gépészeti Technikum uo i igaz­gatója, msjd a főiskola (öij.iz- gató-he’yelíese, nyugá iotu nyba vonult, ifj'jjí ci alkalomba. — munkájának e'ismeréseképpen — a Művelődésügyi l- in'sitári- umban átvette o Munkaerdem- rend ezüst fokozatát. Éppen három esztendő hi­ányzik a fé! évszázadhoz. Ennyit töltött dr. Kisbán László a pedagógia területén: 37 év a középiskolákban, 10 év a felsőoktatásban. Pécsett kezd­te — Pécsett fejezte be. — 1962-ben jöttem ismét haza, előtte öt éven át vezet­tem a Veszprémi Vegyipari Technikumot. Ekkor bíztak meg az úionnan létesített Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépésze­ti Technikum vezetésével. Már akkor tudtuk, hogy ez csak egy átmene^ intézmény, s amikor megernek a feltéte­lek, Műszaki Főiskolává lép eiő. Ez bekövetkezett. Egyesült iskolánk a Buda­pesti Épületgépészeti és Épí- tőanyagipari Felsőfokú Tech­nikummal. Mint főigazgató­helyettes segítette még egy évig a munkát, s aztán nyug­díjba ment. Azt mondja, hogy a pedagógia az élete. Amit magunk körül látunk a mű­szaki-tudományos világban, rohamos növekedés. Való igaz az, hogy a tudomány terme­lőerővé válik, s ezt az alap­vető helyzetet lehetetlen len­ne figyelmen kívül hagyni. Szükséges az oktatandó is­meretek célszerű válogatása, s nem utolsó sorban az ok­tatói példamutatás. — Mi más célunk lehetne, mint az, hogy a hallgatókat felkészítsük a társadalmi munkamegosztásban és a közéleti tevékenységben reá­juk váró feladatok ellátásá­ra. Hogy ezt elérjük, szüksé­ges megtanítani a jövő nem­zedékét a magasabb szintű tanulás és önképzés módsze­reire. Ügy érzi, hogy a PoMack Mihály Műszaki Főiskola ve­zetősége és oktatói világosán látják ezeket a célkitűzése­ket, s ez számára megnyug­tató biztosíték a főiskola to­vábbi működéséi illetően. A kapcsolat nem szakad meg: a nyugdíj szükséges kénysze­rűség. Talán több idő jut a szépirodalomra, az olvasás­ra. A könyvek az asztalon tor­nyosulnak — precíz válogatós. A volt tanítványok - tanárok, mérnökök, kutatók — néha felkeresik, életjelt adnak ma­gukról. A 47 esztendő nem múlt el nyomtalanul. Január 25-én nagy megtisz­teltetés érte. A Művelődés- ügyi Minisztériumban, dr. Po- iinszky Károly, a miniszter helyettese átnyújtotta a Mun­kaérdemrend ezüst fokozata kitüntetést K. F. Szokolai feiv. A szomszéd nagyelőadóból télikabátos hallgatók özönlenek ki. — Milyen órájuk volt? — Ifjúsági irodalom. A félév első előadásával te­hát felavatták az előadót. Egye­lőre gyér fűtéssel. Másfél-másfél szintet kapott a földrajz és az állattan tan­szék, az első két szintre pedig a kémia került. A szobák és laboratóriumok még többnyire üresek, vagy egy­két szekrény áll árván középen. A földrajzosok folyosójának vé­gén egy kis szobában néhá­nyon térképeket rajzolnak. A kémiás szinten feliratok „Szerves labor”, „Szervetlen la­bor”, „Tanári kutató". Az utób­bi különösen feltűnik — emlék­szem, a régi tanszéki laborban fortyogó folyadékok között állt a tanárok íróasztala is. Itt min­denkinek külön szobája lesz. A laborban gázcsövek eresz­kednek alá a mennyezetről, az alattuk lévő asztalokból cső­csonkok nyúlnak ki, némelyiken sörösüveg áll. A munkások hagyták ott Egy sötét kamrá­ban gőzkazán áli. Hallgatók jönnek be. — Nem látták a tanszékve­zetőt? — Az előbb itt járt, de nem tudjuk hol van. így aztán a titokzatos kazán rendeltetését nem tudjuk meg. A költözés első napjáig több mint 28 millió forintot építettek be az új szárnyba. De, ha csak a vörös padlócsempe felmosásá­ra, s az ablakok lesikálására gondolok, akkor is sok-sok mun­káskéznek van még itt dolga. (Marafkó L.) — A fizikai dolgozók tehetsé­ges és szorgalmas gyermekei továbbtanulásának elősegítésé­re évi 100 ezer forintos összeg­ben továbbtanulási alapot ho­zott létre a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az 1972—73-as tanévtől kezdve. Eb­ből évi tíz hónapon át ötven rá­szoruló fizikai do'gozó tehetsé­ges gyermekének középiskolai továbbtanulását segíti, havi 200 forintos ösztöndíjjal. — Baranya megye 316 köz­sége közül a múlt évben 302- ben szerveztek falugyűlést, me­lyeken elsősorban a választói jelölőgyűléseken elhangzott köz­érdekű bejelentések intézését és a IV. ötéves terv helyi célkitű­zéseit tárgyalták meg. A gyűlé­seken közel húszezren vettek részt. A felszólalók, mintegy 2500 fő, segítséget ajánlott fel a tanácsszervek munkájához, főként társadalmi munkát, Felolvasó színház Sánta Ferenc: Éjszaka Egy régi kezdeményezés fel­újításáról számolhatunk be. Hétfőn Sánta Ferenc Éjszaka című drámájának előadásával bemutatkozott, és bizakodunk: ismét megkezdődött a pécsi fel­olvasó színház. Viszonylag szép ház, jobbára fiatalok előtt, s ami nagyon biztató a jövőre nézve: értő, lelkes, hálós fo­gadtatás mellett. Igaz, néhány bevezető gondolat így is elkelt volna beköszöntő gyanánt a házigazda, a Doktor Sándor Művelődési Központ részéről. Az ügy, a közönségtámogatás, a hagyományteremtés érdekében. A jövő érdekében, minthogy erősen hiszem: a fejolvasó szín­pad megkezdődött Pécsett. Sánta műve valóban, szinte kínálja magát a pódiumszín­padra. Csdekményessége szinte nincs: összetevői egyértelműen gondolati elemek színpadi meg­jelenítései, monológok és dia­lógusok váltakozása, szuggesz- tív erejű, szikrázó lösszecsapó- sai. Politikai töltésű vitadráma, és ez nemcsak műfaji megha­tározó itt. Nemcsak a hitviták izzó gyűlöleté és csillogóan szellemes replikáinak légkörét idézi meg a szerző. A politikai viták előttünk robbannak — és bennünk folytatódnak. A szerző­vel és önmagunkkal, a mi hitünk tudatában, a társadalmi hala­dás olyan kérdéseiről, mint a forradalmak, a háborúk szere­pe, a nép érdekei; az ész, ér­telem, igazság holléte és az állásfoglalás, az emberi szín­vallás szükségszerűsége. Sánta drámája tisztességes, de nem problémamentes. Többfélekép­pen értelmezhető, épp ezért vi­tára ingerlő alkotás, Rendkívül érdekes formai építkezéssel. Az író eay éjszaka a szobájában megidézi, és egymásnak ugrat­ja a huszita háborúk négy jel­legzetes alakját. Egy papot, egy parasztot és egy-egy katonát a „barikád” két oldaláról. A kul­csot ehhez a drámai építkezés­hez és magához a műhöz is a 3. felvonásban adja meg. És né­zetem szerint az erősen paraho­lisztikus drámai vita eszmei-poli­tikai hangsúlyát is itt fejteti meg velünk, egyetlen szóval: min­dennél gyűlöletesebb az ember hallgatása a társadalmi lét, a fejlődés, a politikai hovatartozás nagy kérdéseiben,­Fényes Márta tudatos rende­zői vonalvezetéssel helyezte az előadás súlypontját erre a gon­dolatra. öt szereplőjével együtt igen nehéz feladatra vállalkoz­tak. Hiszen egy-két apró szce­nikai jelzéstől és jelzett moz­gástól eltekintve egyedül az írott szó előadása itt az egyet­len eszközük. És hozzá, nem is oratorikusan. A gondolati cse­lekmény természetes menetéből adódóan szereplői állnak, ül­nek, fölkelnek stb. Néhol* ez a jelzett mozgás soknak tűnt. vagy feleslegesnek. (Pl. egy kézben tartott mappából „puskázva” elég körülményes fenyegető át­kokat szórni partnerünkre). Egé­szében mégis a felolvasott szö­veget előadott szövegnek, a művet jp ritmusú, belső ihleté­sű, harmonikusan egységes drá­mának érezhettük Györy Emil, Holl István, ifj. Kömives Sándor, Linka György és Mendelényl Vilmos előadásában. A felolvasó színház jó úgy, az Éjszaka bemutatója színvonalas produkció. Kár, hogy nem írha­tom még ide, milyen műveket várhatunk folytatásképpen. A közönség igényét ugyanis nem­csak felmérni célszerű, de meg­teremteni és (újra és újra) fel­ébreszteni is szükséges. (w. e.) A színpadon: Holl István, Mendelényi Vilmos és ifi. Kömives Sándoi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom