Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

1972. január 11. DUN ANTUl I NAPIO 5 A gazdaságosság jegyében átszervezések a Szénbányáknál Összevonták a szászvári bánya- és nagymányoki brikett üzemel — Önálló a Kossuth-bányai gépüzem A Mecseki Szénbányák 1972. január 1-ével közös műszaki és gazdasági vezetés aiá vonta össze a szászvári bányaüzemet és a nagymányoki brikettgyá­rat. Ugyanakkor önálló gazda­sági egységgé szervezte Kos- suth-bánya gépüzemét. Az át­szervezések összhangban van­nak a Szénbányák negyedik öt­éves tervében rögzített elkép­zelésekkel, mely szerint növelni kívánják az üzemek koncent­ráltságát, valamint gazdasági hatékonyságát. A mostani intézkedés részle­teiről Bachmann Mátyás, a Me­cseki Szénbányák gazdasági igazgató-helyettese tájékoztatta lapunkat.- Köztudott hogy a nagymá­nyoki brikett alapanyaga több­ségében a szászvári szén. A termelési kapcsolatok erősíté­sével egyrészt a termelési ka­pacitások ésszerű felhasználá­sát szolgáljuk, másrészt tovább kívánjuk fokozni a brikettgyár­tás gazdaságosságát. Az önál­ló gépüzem megszervezésével a vgllalat gazdaságosságát kí­vánjuk erősíteni. A Kossuth-bá­nyai gépüzem termelési eszkö­zeivel ugyanis sokkal többet le­het produkálni, mint akár Kos- suth-bánya, akár a Mecseki Szénbányák igénye. Az eszkö­zök többműszakos kihasználá­sával idegen vállalatok számá­ra is dolgozhatunk majd. Az elmúlt esztendő végén kezdődött mindkét új bánya­üzem szervezése, mint az igaz­gató-helyettes elmondotta, és január első felében márkisebb- nagyobb zökkenőkkel, de fenn­akadás nélkül működnek. Az összevont bánya- és bri­kettüzem neve: Északi Bánya- és Brikettüzem. Létszáma 968 fő, melyből 694-en a bánya-, I 274-en pedig a brikettüzemben dolgoznak. Az üzem vezetője [ Gyorsok István, a volt szászvári j bánya vezetője. Két külön fő- j mérnök irányításával üzemel a bányaüzem és a gyár. Az előb­bit Papp István, az utóbbit Schlett László irányítja. A veze­tőkönyvelő Endrei György. Az 1972-es év feladatait már az egyesítés jegyében határozták meg, s a negyedik ötéves terv hátralevő négy esztendejének terveit már az új üzem készí­tette el. A volt Kossuth-bányai gép­üzemből szervezett új üzem ne­ve: Központi Gépüzem. Vezető­je Kerekes Ferenc, a nagymá­nyoki brikettüzem volt vezető­je. Főmérnök: Ladányi József, vezetőkönyvelő: Horváth Jó­zsefnél Az üzem létszáma jelen­leg 310 fő, végső kifejlődésé­ben 340-en oldják meg a most kimunkálás alatt levő felada­tokat, az üzem elfoglaltságát ugyanis most még a régi mun­kák biztosítják. L. J. Sokat tehetnek a termelőszövetkezetek is... Bővítésre szorul a szolgáltató tevékenység Ülést tartott a Megyei Tanacs Gazdaságpolitikai 3 zottsaga Csütörtökön tartotta alakulá­sa utáni első ülését a Baranya megyei Tanács Gazdaságpoli tikai Bizottsága. A bizottság — dr. Földvári János elnökletével — munkatervet készített, majd megalakította természetvédelmi valamint munkavédelmi aibi zottságát. A természetvédelmi albizottság vezetője Kiss György, a munkavédelmi albi­zottság vezetője Gallusz József lett. A Gazdaságpolitikai Bizott­ság behatóan foglalkozott a lakosság számára nyújtott szol­gáltatások ügyével és javasla­tokat tett a jelenlegi helyzet ja vitására. * Országos statisztikai adatok szerint Baranya a hatodik he­lyet foglalja el a megyék közü> a szolgáltatósok mennyisége szerinti rangsorolásban. Ez nem rossz. A minisztériumi ipar szol gáltatásai 19,4, a tanácsi ipa szolgáltatásai 5,1 százalékkal emelkedtek 1971, I. felében az azt -megelőző esztendő első hat hónapjának eredményeihez ké­pest, ugyanakkor azonban a A Jelenidő Mózesnéja BÓDIS IRÉN Mózes Imréné az életüket mun­kában szótlanul lemorzsoló em­berek közé tartozik. Küzdelem a családért, szorongó aggódás a szívbeteg férjért — ebben élt le két évtizedet. Gondolatait, sza­vait, vágyait szakadatlan hor­golásaiba fojtja bele a pihenés óráiban. Magányos ember, aki­nek minden rezdülése féltő sze­retet a családért, murrkásasz- szohy, aki ingerült felcsattaná- sokra szelíden válaszol, aki hallgatásaival mindent elmond. A Jelenidő című film Mózes- né szerepét Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Színház művésze ját­szó mély, elhitető erővel. Ne­héz szerep, nem is a leghálá- sabbak közül való. Nincs „nagyjelenete”, szövege is alig. és a kamera is ritkán néz rá „közelben". Alakja többnyire halkan és szerényen húzódik meg a háttérben valaki, vala­kik mellett. — Nagyon megszerettem Mó- zesnét — mondotta a művész­nő, amikor megkerestük a szín­ház klubjában. — Anya és fele­ség vagyok az életben is; na­Hírmagyarázatunk Rendelet a nem lakás céliára szolgáló helyiségek bérletéről A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló egy évvel ezelőtti kormányrendelet hatá­lya kiterjed a nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek bérleté­nek, tehát a termelőmunka foly­tatásához szükséges hivatali, kulturális, enészségügyi, társa­dalmi stb. célra használt helyi­ségek bérletének főbb elveire és általános szabályaira is. Lé­nyeges eltérés van azonban a lakás és a nem lakáshelyiség használatában, s e sajátossá­goknak megfelelő eltéréseket külön is szabályozni kellett. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére ezért hozott a Minisztertanács rende­letet a nem lakás céliára szol­gáló helyiségek bérletéről. Az új rendelet figyelembe ve­szi, hogy a helyiségek általában többféle szakmai tevékenység folytatására alkalmasak, a he­lyiségek jelentős része a közü­leti szervek elhelyezéséről szóló jogszabályok hatálya alá tarto­zik, tehát a bérbeadóknak nincs szerepük abban, hogy milyen szakmai munkát, feladatkört el­látó ''bérlőnek utalják ki a bér­leményt. A helyiség bérlője te­hát nem követelheti a bérbe­adótól azokat a felszereléseket és átalakításokat, amelyek a te­vékenysége gyakorlásához szük­ségesek. Lehetővé teszi viszont a rendelet, hogy a bérbeadót terhelő munkákat elvégezze a bérlő a bérbeadó helyett és költségére. Természetesen mód nyílik arra is, hogy a bérlő — főként a helyiség korszerűsíté­sének költségéből — az összeg 75 százalékát beszámítsa a bér­be. Nem követelhet viszont költ­ségmegtérítést a bérbeadótól a bérlő, ha saját szakmai tevé­kenységének jellege miatt vé­gez különleges építési munkát — díszes fal- és padlóburkola­tot, kirakati portálcserét stb. —, amelyet a bérek költségtartalma miatt nem lehet a bérbeadó kötelezettségévé tenni. Ilyen esetekben a bérbeadó kikötheti, hogy a bérleti jogviszony meg­szűnésekor a bérlő köteles az átadáskori állapotot saját költ­ségén visszaállítani, de hozzá­járulhat ahhoz is, hogy e mun­kálatok költségeinek egy részét beszámítsa a bérlő a bérbe. (A lakásbérletnél ilyen lehető­séget nem enged meg a koráb­bi rendelet.) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek felmondását — ha­sonlóképpen a lakásbérlethez megfelelő cserehelyiség biztosí­tásához köti az új rendelet. Ki­vételt tesz a garázsoknál, ame­lyek bérleményét cserehelyiség biztosítása nélkül is felmond­hatja a tulajdonos abban az esetben, ha maga, vagy közeli hozzátartozója számára szüksé­ges ez a helyiség. A rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. gyobbik lányom egyidős Icá­val, a filmbeli kislányommal. És közülük, munkáscsaládból jöt­tem ... A főiskola elvégzése előtt a Lamport Gyárban dol­goztam. Nagyon jólesett, hogy megkaptam ezt a szerepet, és átélhettem benne egy mai mun­kásasszony érzéseit... Az ed­digiek közt ez a legjelentősebb filmszerepem — és a színpadi Pék Mária mellett — a legked­vesebb anyaszerepem is. Húsz egynéhány éve az Űri muri summáslánya után Az or­vos halála, a Virágvasárnap, a Krebsz az isten című filmek egy-egy emlékezetes, felvillanó epizódfigurája. A legnagyobb művészi élmény azonban o mostani szerepe, a Jelenidő Mózesnéja. Arra kérem, me­séljen a forgatásról. — Szép' volt ez a hat hét az ősszel ... És Bacsó Péterrel együtt dolgozni eszményi fel­adat. Egyetlen egyszer, az első napon adott konkrét instrukciót: „Ez sok, ezt hagyd a színpad- ra!... Itt mindent úgy, mint az életben .. Azután engedte a magam felfogását végigvinni. Úgy érzem, sikerült eltalálni a figurát. Egyetlen vitám volt a társszerzővel, Zimre Péterrel. A film végén a „lagziban” férjem szívrohamot kap. A forgató- könyv szerint kislányom kíséri el a mentővel. Módosult. Kértem, hadd menjek én. Ki hiszi el, hogy ott tudok maradni és tor­tát szeletelek ilyenkor? ... — Partnere nem színész, ama­tőr. Milyennek ismerte meg a forgatás alatt? — Rendkívül szimpatikus és zárkózott ember. Amikor bemu­tatták - „Itt a feleséged na. milyen?...” - szótlanul végig­nézett és azt mondta: „Jó. Na­gyon jó . . .” Amikor megtudta, hogy én is nem függetlenített párttitkár vagyok a munkahe­lyemen, mindjárt volt sok közös témánk. Azt mondta: ezt a filmszerepet azért vállalta el mert úgy érzi jó ügyet, közössé­gi ügyet szolgálhat vele. — Mit érez mostani alakítá­sában a legjellemzőbbnek? — Azt a jelenetet, amikor a férjem szívrohamot kap és egyedül Mózesáé nem veszti el a fejét. Intézkedik, miközben be­felé nyeli a könnyeit... — És most a premier előtt? — Nagyon boldog vagyok. Felhívtak a bemutatóra és meg­kérdezték, milyen színű virág a kedvencem... (w. e.) Segítség a tatabányai bányamentőknek Elismerésre és követésre mél­tó az a segítség, amit az Észak­magyarországi Vegyiművek nyújtott a tatabányai központi bányamentő-állomásnak. Rend­kívül gyorsan és készségesen különleges, poliuretán nevű mű­anyagot bocsátottak a tatabá­nyaiak rendelkezésére. A kü­lönleges szigetelő anyaggal gá­takat építenek a bányamentők a tűz sújtotta 12/a aknában. A műanyag nagy előnye, hogy másodpercek alatt térfogatá­nak harmincszorosára duzzad, tökéletesen szigetel és megaka­dályozza, hogy a metán átszi­várogjon a gátakon. A külön­leges műanyag felbecsülhetet­len segítséget jelent a bánya­mentőknek, mert az ebből ké­szülő gátak védelme alatt biz­tonságos körülmények között végezhetik a bánya felderítését és a helyreállítási munkákat is. Annak ellenére, hogy nyugati importból szerzi be az értékes poliuretánt az Észak-magyar­országi Vegyiművek, eddig már három ízben segítette ki a ta­tabányaiakat, és felajánlották, hogy szükség esetén a további­akban is rendelkezésükre áll­nak. szövetkezeti iparnál 5,8 száza lékos elmaradás volt tapasztal ható. A szövetkezeti szektorba.’ mindenekelőtt az építőipari szolgáltatás csökkent, de a vártnál jóval alacsonyabb volt a méretes tevékenység és az ipari szolgáltatás színvonala. A csökkenő tendencia kifejezésre jut a felvevőhelyek számának visszaesésében is. Mindenek­előtt a mértékutáni és egyedi megrendelést teljesítő felvevő­helyek, a vasipari, faipari javí­tóműhelyek száma csökkent. Ugyanakkor a korábbinál több felvevőhely és műhely működik az autójavító, a háztartási gép­javító, a híradástechnikai és a fodrász szakmákban. 1971. I. félévének végén 770 felvevőhely és műhely üzemelt Baranyában összességében 12,1 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A beszámoló feltárta, hogy a kis­iparosok tevékenysége nélkü lözhetetlen a szolgáltatósok te­rületén is. Azokban a járások­ban és városokban van legelő­nyösebb helyzetben a lakosság, ahol viszonylag magos a kis­iparosok száma. így például kedvezőbbek a szolgáltatások a mohácsi járásban, ahol minden 77, Mohács városban, ahol 82 és Szigetvár városban, ahol 89 lakosra jut egy-egy kisiparos E tekintetben Komló adatai a legrosszabbak, itt 257 lakos közt oszlik meg egy-egy kisiparos tevékenysége. A jelenlegi tervidőszak a szolgáltatások jelentős bővíté­sét irányozza elő. A Gazdaság- politikai Bizottság tagjai a cél elérésének módját keresték és ezzel kapcsolatban ráirányítot­ták arra az óriási tartalékra a figyelmet, amely a termelőszö­vetkezetekben rejlik. A mező- gazdasági szövetkezetek anyagi erőikkel, szakmunkás gárdájuk­kal képesek arra, hogy jelenté­kenyen segítsék a szolgáltatá­sok bővítését, a lakosság javít- tatási igényeinek mind meg­nyugtatóbb kielégítését. Igazuk volt azoknak a bizottsági ta­goknak, okik úgy vélekedtek: mindegy, hogy kik végzik a szol­gáltatásokat, csak a cél a fon­tos, mármint hogy elégedett le­gyen a lakosság. Ha a terme­lőszövetkezetek csatasorba áll­nak, sokkal többet segíthetnek a tanácsok is, ha juttatásaikat elsősorban a szolgáltatást vég ző szektorok számára biztosít­ják. Mivel szolgáltatás nincs szakmunkások nélkül, ezzel is behatóan foglalkozott a bizott­ság. Remélhető, hogy rövide­sen a szolgáltatóipar szakmun­kás utánpótlása is folyamatos lesz. A Gazdaságpolitikai Bízott ság első ülése eredményes volt, mert napjaink egyik legégetőbb kérdésére irányította a figyel­met. H. M. ANYAKONYV PÉCS SZÜLETTEK Molnár Zsuzsanna, Béres Attila* Sipóczki Erika, Spengler Eszter, Ke­resztes Andrea, Vukovics Szí nia, Kó- ródi Judit, Pap Zoltán, Szabó Zol­tán, Rostás Andrea, Fehér Éva, Ér- dösi György, Hofekker Gizella, Bare* | Beáta, Gunszt Gabriella, Csizi Bo° j tond, Nemes Zsolt, Lakatos Éva, Bef- talan László, Kovács Ferenc, Botos Ferenc, Gerencsér Éva, Császár Attí- ! la, Dongó Andrea, Szablics Szilvia* Csendőr Tamás, Samu Ferenc, Tiha­nyi Éva, Tóth Ferenc, Petz Gabrie'la, Kövesdi Szilvia, Trebbin Norbe.t, Zok Rudolf, Bencze Barna, Szabó Zo tán* Szilasi Rita, Molnár Marcell, Hor­váth Gábor, Faubl Nóra, Kollár Má­ria, Rangos Albin, Lőrincz Antal, Tóth Margit, Nikolics Mariann, Bank Gá­bor, Csizmár Anikó, Olajos Csaba, Kovács Anetta, Muth Klára. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Zsarkó Mihály és Balogh Erzsébet, Póth Péter és Nagyfi Mária, dr. Far­kas Ferenc és Pécsi Erzsébet, Frick Sándor és Dávid Agnes, Háhn Tibor és Ignác Anna, Nagy János és Szöl- I lősi Éva, Tóth József és Sonntag Éva, i Járai Ádám és Benyovszky Mária, : Könyves József és Horváth Katalin, | Mesztegnyei András és I lés Cec:lia, Csingár Dömötör és Somonovics Mar- j git, Vincze József és Susek Zsuzsan­na, dr. Kakuszl István és Petschnig Zsuzsanna, Burai János és Ripp An- I na, Czigler János és lukács Irén, Ta- ! kacs Ferenc és Varga Anna, Szabó j Róbert és Gémes Gizella, Turbók I Gyula és Istokovics Magdolna, Füki I Ferenc és Pitko Lujza, Moyer Ferenc I és Bosnyák Éva, Csirke István éS Ka- j vács Erzsébet, Kordé József és Mol- ! nár Mário. MEGHALTAK Prettl János, Egri Jakab, Tóth Ven- delné sz. Sáska Terézia, Péter János- ! né sz. Tex Mária, Szo-nmár Rudolf, j Börzsöny László, Gunpl Adóm, Gö­dör Ferencné sz. Stróbl Borbá'a, Tarr I Istvánná sz. Gecz Erzsébet, Gerber j István, Plézer Péterné sz. Rell Mar- i git, Panta Dezsőné sz. Schlégl Anna, I Ragoncsa István, Udvaráét Mária, j Háber Mária, Fülöp Györgyné sz. ! Tóth Mono, Marczin Ágostonná sz. i Martinkovics Mária, Stier József, ! Horváth Károly, Hosszú Lászlóné sz. Tóth Piroska, Jakobovics György,^ Pé­ter Sándorné sz. Bodnár Erzsébet, Pápai Mihályné sz. Tóth Erzsébet, Szirmai Ferencné, Tóth János, Végh Ferenc, Kozma György, Pooány De­zső, Kiss Mária, Cseh Istvánná sz. Matkovics Mária, Gojcsi István. Fe­kete Szilveszter, Márkus Ferenc, Szép­völgyi Ferenc, Martin Gézáné sz. Baj- no Erzsébet, Keszthelyi Henrikné sz. Bartl Mária, Balázs Mihá'y. Romvári Ferenc, Nagy Sándor, Schobert Im­re, Schaffer János, Körmendi István­ná sz. Kamocsai Mária, Vető Lajos- né sz. Schvevrev Ilona, Radochny Já- nosné sz. Tropfenbaum Anm. Szend- rödl Ferenc, Kasznári Mátyásné sz. Raffai Julianna, Varga Keresztelné sz. Matyók Mária, Árpás Sándor. KOMLÓ SZÜLETTEK Bozsóki Andrea, Mann Norbert, Tóth Tünde, Orsós Aranka, Vitéz La­jos, Farkas András, Prettl Norbert, Rácz János, Rádler László, Bálind Zsolt, Kersák Judit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balogh József és Orsós Julianna, Kovács László és Hartung Mária, Pál Géza és Herb Erzsébet. MOHÁCS SZÜLETTEK Sütő Andrea, Bach Róbert, Sxeme- lácz Éva, Csányi Csaba, Kosztics György, Gárgyán Zsuzsanna, Kánig Nóra, Kovács István, Trunk Ferenc, Mitus Erzsébet, Klesz Attila, Csorbái Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szebényi Gyula és Alabert Erzsé­bet. MEGHALTAK Mamusics István, Urkovi József, j Horling Jánosné sz. Müller Anna, I Jung János. Tízezer pár cipő feláron AZ ÉV ELSŐ NAPJAIBAN JELENTŐS NAGYSÁGÚ ÁRLESZÁLLÍTÁS A CIPÖNAGYKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL lődött a legnagyobb mértékben. Az átlagosan 50 százalékos mértékű ármérséklés néhány modellnél 200—250 forintos ár- csökkentést jelent. A Cipőnagykereskedelmi Vál­lalat intézkedése 1 millió fo­rintos kockázati alapot érint, a felgyülemlett raktárkészletek mi­att azonban a vállalat intézke­dése várhatóan még így is gaz­daságos lesz. Az árcsökkentésben érintett áruk többsége divatos, korszerű termék, a KERMI vizsgálata alapján I. osztályú minősítést kapott. A piac kényszerít. A szokat­lanul enyhe tél pedig meghatá­rozza a piacot. Két mondattal így lehet összefoglalni a Cipő­nagykereskedelmi Vállalat mind­annyiunkat kedvezően érintő in­tézkedésének okát, mely szerint az év első napjaitól 10 ezer pár Cipót, féláron hoznak forgalom­ba Olcsóbb a férfi bunda- és sportcipő, a férfi vágottorrú és még jónéhány divatcipő. A női modellek közül többek között a trotőr-, a velúr, s több tűsarkú divatcipő ára lett olcsóbb. A gyermekcipők közül a leányká­éi C fiú félcipők ára mérsék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom