Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.évfolyam, 10.«ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.januárn.,csütörtök Elhunyt Egri Gyula elvtárs (1923-1972) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Egri Gyula elvtárs, a magyar forradalmi munkás- mozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő 1972. január 11-én szívbénulás következtében váratlanul elhunyt. Egri Gyula elvtárs temetése 1972. január 15-én, szombaton 11 óra 30 perckor lesz Pécsett a Központi temetőben. Az elhunyt elvtársai, barátai, munkatársai és tisztelői 10 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNXÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA A BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ég ott tengtek megyénk * 1 középületein a fekete lobogók, melyekkel Stier Józsefet, a Megyei Párt-végre- hajtóbizottság tagját, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának első titkárát gyászoltuk, amikor újabb döbbenetes hírt kaptunk; meghalt Egri Gyula elvtárs. Negyvenkilenc éves volt Élete elválaszthatatlanul összeforrt a magyar munkás- mozgalommal, pártunk harcaival. Tatabányán született munkáscsaládból. Lakatos- tanonc volt — szinte gyerekfejjel ismerkedett meg családjában és munkatársai körében a kommunista eszmékkel. Apja, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori katonája, a szakszerve- ■ zeti mozgalom szókimondó, aktív harcosa volt. Ebben a csalódban a munkások és az igazság szeretete, az elnyomók, később a fasizmus gyűlölete egy életre szóló, kötelező útravaló volt. Már húszéves korában, tehát 1943- ban, kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal, mely megbízik a fiatal munkásban. Segítik, tanítják, feladatokkal látják el. Először a felvilágosító, bátorító szó erejével harcol — rendszeresen hallgatja a Moszkvai Rádió adásait és a fasiszta propagandával szemben az igazságot terjeszti —, majd a város legjobbjaival felkészülnek arra, hogy akár fegyveres harc órán is megakadályozzák Tatabánya üzemeinek leszerelését, illetve lerombolását. Amikor a várost a szovjet csapatok felszabadították, ott volt azok között, akik elsőként láttak hozzá a romok eltakarításához, az új élet megalapozásához. Ezt a reményteljes, lelkes munkát szakította félbe a fasiszta ellentámadás. A szovjet csapatokkal együttharcoló antifasiszták soraiban ő is ott volt. 1945 márciusában, amikor Tatabánya véglegesen felszabadult, első feladatként a párt vezette, demokratikus ifjúsági mozgalom helyi megszervezésével bízták meg. Ezután pártiskolára küldik, majd ezt követően o tatabányai kommunisták titkáruknak választják meg. A tatabányai Ó-telep egykori párttitkára az elmúlt huszonöt év alatt rendkívül hosszú utat tett meg első pártmegbízatásai színhelyétől, rangban magasra emelkedett, — lélekben és emberségben mindvégig megmaradva a munkásosztály, a párt szerény, önfeláldozó, hűséges katonájának. Városi pórttitkár volt Tatabányán, majd a Heves megyei párt- bizottság titkára lett. 1954- ben a belügyminiszter helyettesének nevezték ki, egy év múlva pedig megválasztották a párt Központi Vezetősége titkárának. Az ellen- forradalom leverése után ismét Egerbe került városi titkárnak. 1962-től, hét évig az MTS elnöke, vállán viselve a magyar sportmozgalom gondjait. Sok helyen dolgozott, sok fontos tisztséget töltött be. Bármilyen munkát bízott is rá a párt, ő azt elfogadta, becsülettel, legjobb tudása szerint elvégezte. Mégis, annak ellenére, hogy születése, ifjúsága Tatabányához fűzte, szíve mélyén a mi megyénket szerette a legjobban. Ha összeszámoljuk, több mint egy évtizedet töltött el megyénkben pártvezetőként. Mohácson kezdte mint pártszervező, amikor azt tervezték, hogy a város melletti mezőn épül majd fel az ország legnagyobb vasműve. Már álltak az első épületek, már közlekedtek o teherautók az új műúton, amikor megváltoztatták a terveket — és őt eiszólították megyénkből. 1952-ben ismét Baranyában van: a Megyei Pártbizottság első titkára. Munkája során ekkor ismeri meg igazán a megyét, ekkor köt életreszóló, elvtársi barátságot Baranya kommunistáival, közéleti vezetőivel, bányászokkal, gyári munkásokkal, falusi dolgozókkal. Harmadszori „hazatérése”: 1958, amikor ismét megválasztják a Megyei Párt- bizottság élére. Gazdag tapasztalatokkal, a megye jó ismerőjeként tér vissza — meg- növekedett lehetőségek közé. A sikeres politikai és gazdasági konszolidáció, a* kedvező nemzetközi légkör Baranyát elindítja a valóban nagyütemű fejlődés útján. Erre az időszakra esik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a bányászat korszerűsítésének megkezdése, az ércbányászat fejlesztése, s ezzel összefüggésben a tömeges lakásépítések kezdete. Pécs és Baranya országos súlya, tekintélye megnőtt. Kiteljesedett tájegységi funkciója, fejlődtek egyetemei és tudományos intézetei — s miután mindezen változások mögött a párt állt, tovább erősödött a kommunisták tekintélye. Nőtt a közéleti demokrácia, a közéleti aktivitás. Ebben az időszakban választják meg először Baranya országgyűlési képviselőjének, s ezzel lehetősége nyílik arra, hogy hazánk legmagasabb államhatalmi szervében is képviselje megyénket. 1969-ben tért. haza végleg. Az ekkor reá váró munka sem volt könnyű: gazdasági életünk reformja új feladatok elé állította a pártmunkásokat. A gazdasági élet pártirányításának új módszereire kellett megtanítani a kommunistákat. Az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek egyeztetése terén óriási feladatok hárultak a pártszervekre. Nem mulasztott el egyetlen alkalmat se, hogy erre figyelmeztesse a kommunistákat, a pártszervezeteket. A becsülettel végzett munka elismerésének szószólója volt. A vezetőket a demokratizmus ki- szélesítésére, a bürokratizmus elleni fellépésre bátorította. Elítélte az egyéni önzést, a harácsolást, a pazarlást — a kommunistákat a példamutató mértéktartásra tanította. Munkája elismeréseként 1950-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdem- rend-et, a Munka Érdemrend arany-fokozatával kétszer is kitüntették. Tulajdonosa volt a Munka Vörös Zászló Érdemrendnek és a Szocialista Hazáért Érdemrend-nek. 1970- berí a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel és a Lenin emlékéremmel tüntették ki. Szerette az embereket, a fiatalokat. Gyakran látogatott meg üzemeket, intézményeket. B Szívesen fogadta a társadal- B mi rendezvényekre szóló meg- fl hívásokat; szeretett beszélgetni a munkáról, a mindennapi gondokról. Egyszerű volt, közvetlen. Nélkülözhetetlennek tartotta az életből szerzett benyomásokat, ismereteket — munkatársai előtt gyakran hangoztatta: tömegkapcsolatok nélkül nem lehet eredményes pártmunkát végezni. Szerény ember volt: pártmunkás, aki nem várta el és nem is tűrte a hajbókolást, a felesleges protokollt. Ismerte és komolyan vette az egyszerű emberek gondjait, vágyait. Szerette Pécset — s minden pécsi gondot magáénak érzett. A lehetőségek határain belül sürgette a város kommunális, szociális gondjainak megoldását. Fontosnak tartotta a szolgáltatások színvonalának állandó javítását, a munkáslakta területek sokirányú fejlesztését, a dolgozó onyák és nők munka- és élet- körülményeinek folyamatos javítását. Kommunistát, pártmunkást gyászolunk. Olyan embert, aki egész életét a köz szolgálatának áldozta. A halál alkotó élete derekán ragadta el — ezérnyi teendő közül. Családjával együtt gyászolják megyénk kommunistái, közvetlen munkatársai, azok a választópolgárok. akik legutóbb is országgyűlési képviselőjükké választották, s mindazok, akik ismerték és szerették. Egri Gyula elvtárs sokat tett Baranyáért — s Baranya sohasem felejti őt el. Mit várnak a miniszter umo't 1972-ben a szoc aiista munkaver en- tőt? A beruházási hatiridi majlarlását, jó mlHisegi lakásokat A minisztériumok a szakszervezetekkel együttműködve most dolgozzák ki irányelveiket, amelyekben a tárca sajátos feladataira hívják fel a vállalatok, a dolgozók figyelmét, kifejtve, hogy az ágazat vezetői 1972-ben mihez kérik a szocialista munkaverseny kibontakoztatását, a dolgozók kezdeményezéseit. Az MTI munkatársai néhány minisztérium vezetőitől megkérdezték, hogy mely területeken számítanak elsősorban a munkaverseny kedvező hatásaira. Segíteni a központi programodat A KGM és a Vasas Szakszervezet főként a központi programok sikeres teljesítéséhez kéri a kollektívák szervezett, jó munkáját. A közúti járműprogramba fektetett milliárdoknak most már nagyobb arányban kell megtérülniük; kibontakozóban van a számítástechnikai program, s a tárca egész sor vállalata a további népgazdasági programok végrehajtásában is erősen érdekelt. A gépek teljesítőképességét, a munkaidőt ma még nem mindenütt használják ki kellőképpen, nem mindenki nyújtja azt, amit képességei alapján el lehetne tőle várni. Ezért a szocialista munkaversenytől mindenekelőtt | a munka- és üzemszervezés erőteljes javítását, a munkafegyelem megszilárdítását várják. A szocialista brigádoktól azt kérik, hogy a kollektívájukba kerülő pályakezdő fiatalokat minél előbb segítsék a 100 százalékos teljesítményhez, s jó szakembereket neveljenek belőlük. Nem kisebb feladat a minőség javítása. Nem formális vállalásokat vár a minisztérium, hanem tényleges önellenőrzést, vagyis azt, hogy a megrendelő, a vásárló elégedett legyen az üzem munkájával. Mindezt egyre fokozódó felelősségérzettel és megfelelő anyagi érdekeltségi rendszer kialakításával lehet elérni. A pontos határidőkért A negyedik ötéves tervben a népgazdaság ipari beruházásainak 45 százaléka a nehézipart fejleszti, ezért ebben az ágazatban főleg a beruházások tervszerű lebonyolításához kérik a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, valamint a Dunai Kőolajipari Vállalat brigádjai máris összefogtak a szénhidrogén- és a petrolkémiai program beruházásainak sikeréért. A Dunai Kőolajipari Vállalat komplex brigádjai például arról gondoskodnak, hogy az előírt határidőre, 1972. november 7-re üzembe helyezhessék a kőolajfeldolgozás egyik kulcsüzemét, a desztillálót, amely évente 3 millió tonna olajat dolgoz fel. A minisztérium felkérésére a Vegyiműveket Szerelő Vállalat szocialista brigádjai az olefinprogram beruházásaira és a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyárának építési-szerelési munkáira koncentrálják erőiket. E munkákhoz, ha kell erőik átcsoportosításával is biztosítják a „zöld utat”. Szállítást program szerint! Valamennyi iparág tervteljesítése nem kis mértékben azon is múlik, hogy a vasúti és a közúti szállítás dolgozói kellő időben el tudják-e juttatni a címzetthez a feladott árut. A beruházási lehetőségek a közlekedési ágazatban is korlátozottak, a meglevő anyagi erőket azonban a lehető leghatékonyabban igyekeznek felhasználni. A dolgozóktól pedig azt kérik, hogy a vagonokat, kocsikat a lehető leggazdaságosabban használják ki, csökkentsék a rakodási időt, az optimális határig fokozzák a vonatok sebességét, gyorsítsák a kocsifor1 dűlőt. Különösen sokat várnak a Volán brigádjaitól, mert az idén újabb négy vasútvonal személy- és teherforgalmát terelik át közutakra. A teherautók vezetőinek, rakodómunkásainak helytállására annál is inkább szükség van, mert a többletfeladat ellenére a Volán az idén csak annyi új gépkocsit tud beszerezni, amennyi a selejt pótlásához elegendő. A Volán Tröszt a minisztérium irányelveit figyelembe véve részletes akcióprogramot dolgozott ki növekvő feladatának teljesítésére, a munkaverseny-mozgalom megszervezésére. Á jó minőség a legfontosabb Az ÉVM és az Építők Szak- szervezete a versenyfeladatok kidolgozásakor mindenekelőtt azzal számol, hogy a korábbinál mérsékeltebb ütemű — 4 százalékos - termelésnövekedés az idén nyugodtabb, körültekintőbb munkát tesz lehetővé. Ezért az ágazat vezetői joggal várják el, hogy a szocialista munkaversenyben lényegesen tovább javuljon a munka minősége. Több vállalatnál már tavaly kibontakozott a mozgalom, amelynek célja, hogy hibátlanul adják át az új lakásokat. A dolgozóktól azt kérik, hogy e kezdeményezést az idén terebélyesítsék országos mozgalommá az egész építőiparban. A jó minőség, az utólagos javítások elmaradásával felszabaduló kapacitások az építkezések ütemének gyorsítását is segítik. A minisztérium igen fontos feladatnak tartja a beruházásokban résztvevő vállalatok együttműködésének jpvítását. Helyesli, hogy a hivatalos munkakapcsolatokon túlmenően szocialista együttműködési szerződéseket is kötnek, ezzel is szilárdítva a beruházók, a tervezők és kivitelezők munkájának tervszerűségét. A Vasas, a Vegyipari és az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége jelezte, hogy a napokban szocialista együttműködési szerződést szándékoznak kötni a beruházások hatékonyságának j növelésére, a kooperáció javí- I tására.
