Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 1972. Jonuáj 13. A legsürgősebb a közgazdászhallgatók elhelyezése Kollégiumi helyzet Pécsett Új kollégium a Tanárképzőn? Hol laknak a pécsi egyetemisták? Ha egy kontraszttal akar­nék válaszolni, azt is mondhatnám, hogy egy részük olyan épü­letben, amilyen a Rákóczi út-3em utca sarkon áll, ahol joghall­gatók laknak, más részük elegáns, kétágyas szobákban, mint a műszaki főiskolások. Csakhogy az ellentétek nem mindig 'tükrö­zik a valós helyzetet, s az sem biztos önmagában, hogy a mo­dern kollégium egészében megoldja egy felsőoktatási intézmény hallgatóinak elhelyezését. A helyzet reális felmérésénél minden­képpen számolni kell azzal, hányán jogosultak egy intézmény hallgatói közül kollégiumra, hányán vannak valóban diákottho­nokban, s milyen ezeknek a diákotthonoknak az állapota. .Intézményes albérlet" Ha ezt tekintem, akkor min­denképpen a Marx Károly Köz- gadaságtudományi. Egyetem pé­csi, kihelyezett tagozatának di­ákjai vánncfk a legkedvezőtle­nebb helyzetben. Hallgatóink egy része már tavaly is Vasas ll-n, a várostól 12 km távolság­ban lakott. Jelenleg is 51 fiú lakik itt. Meglehetősen nehéz­kes a közlekedés, át kell száll­niuk. 104 lányhallgató a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola régi, Rókus utcai diákotthoná­ban kapott helyet Ha úgy tet­szik, intézményesen „albérlők”. Pillanatnyilag a város felső­oktatási intézményei közül a műszaki főiskola a legirigylés- reméltóbb. Szemre is gyönyör­ködtető, modern, 800 szemé­lyes diákotthon áll a rendelke­zésére, ahova minden kollégiu­mot igénylő hallgatót fel tud­tak venni. Sőt 25 zeneművé­szeti főiskolás is náluk kapott helyet Mégis a jövő Itt sem „felhő” nélküli. Az intézmény főigazga­tójának, Juhász Jenőnek sza­vait idézem: — Annakidején jő! megter­veztük az épületet, mert tud­tuk, hogy hány hallgatóra kell számítanunk. Csakhogy akkor még nem tudtunk arról, hogy mérnök-tanár szak indul majd, a minisztertanácsi határozat szerint 80 fővel. Igaz, mást csak Harminc fő van, szeptem­berben is csak ennyi lesz, de ha teljes évfolyamok lesznek, $ nálunk négy éves képzéssel Míg a hallgatók között egyre növekszik a lányok aránya, addig a kollégiumban elhelye­zésükre ebben az arányban nincs mód. Mindenesetre - értesülésünk szerint — a következő tanévre a város vezetői megoldást ta­lálnak az eayetemisták helyze­tének javítására. A Tanárképző Főiskolát is szo­rítja már a meglevő két kollé­giumi épület. 740 hallgató diák­otthonban, 350 pedig albérlet­ben lakik. Tulajdonképpen jó lenne minden nem pécsi részére biztosítani a diákotthoni elhelye­zést, de 100—150-et mindig el kell utasítani. Ugyanakkor a két meglévő épület között mi­nőségi különbség van. Az 1960- ban épült diákotthonban 4—4 ágyas, közös tanulószobás he­lyiségek vannak, a másik, régi épületben viszont 8—12 diók is lakik egy szobában. A fejlődés is szorongat: az 1^60-as 1100 hallgatóval szem­ben jelenleg 1350 van, jövőre 1400 lesz. A Művelődésügyi Mi­nisztérium is úgy látja egyéb­ként, hogy új, 600 fős kollé­gium oldja meg a gondokat, s akkor a pégi épületet oktatási célokra lehetne felhasználni, ugyanis eredetileg nem is kol­légiumnak épült A főiskola értesülései sze­rint az új kollégium terveit eb­ben az ötéves tervben el kell készíteni, a következőben pe­dig sor kerülhet a felépítésére. Idejében cselekedjünk Utoljára hagytuk a Pécsi Orvostudományi Egyetem át­adás előtt állá impozáns, 400 személyes kollégiumát melynek átvétele majd azt eredményezi, hogy a kollégiumra jogosultak nagyrésze megfelelő helyet kap. A régi, 48-as téri diák­otthon is egyébként az egye­tem birtokában marad. A gondok egy ugrásszerűen fejlődő diákváros gondjai, ez hozzátartozik) a képhez. De idejében kell cselekednünk, nehogy a pillanatnyi gond ké­sőbb beiskolázási feszültsé­gekhez vezessen. Marafkó László A cserdi „köztársaság kell számolni, akkor plusz 320 hallgatóra kell számítanunk. S a .nehéz pécsi kollégiumi hely­zetre való tekintettel 150 he­lyet átadtunk a közgazdasági hallgatóinak, meg a zene­művészeknek. A 800 férőhelyes kollégiumunkban jelenleg 840 ágy van, de ebből 30 kötelező betegágy. Több szobában iro­da, nevelőtanári szoba van. Tehát 772 ágy jut a hallgatók­nak. Jelenleg a hallgatói lét­szám 850 körül van. Mindenkit el tudunk helyezni, mert a pé­csiek kint laknak. Szeptember­től azonban az új elsősökön kívül az építőipari kar 200 hall­gatójára is számítani kell, s itt még nincs kimenő évfdlyam. Ősszel tehát a kiadott 150 fé­rőhelyre szükségünk van. Azért is, mert országos beiskolázású intézmény lévén, szakembere­inkre mindenütt számítanak, nem iskolázhatunk be többet a megyéből jelentkezők közül. Sőt, ha a közgazdaságé hall­gatói ki is mennek, 1973 szep­temberében akkor is gondjaink lesznek, 320 fő jelentkezik, így ki kell raknunk 'olyanokat, akik­nek gyengébb a tanulmányi eredményük. Sajnos, ezek pe­dig az úgynevezett hátrányos helyzetűek, akiknek több segít­ségre lenne szükségük. Mi ter­mészetesen segítenénk egy új kollégium építésében, a tervek elkészítését, és belső munkála­tok végzését a nyári gyakor­lat termelő munkára való fel- használását felajánljuk. A Tanárképző is kinövi ruháját Pfllartathyflog tehát a nagy kérdés Pécsett az, hova lehet­ne elhelyezni a közgazdasági hallgatóit, ahol kedvezőbb kö­rülmények várnák őket A probléma megoldásával a vá­ros vezetői foglalkoznak, s olyan megállopodást próbál­nak keresni, amellyel nemcsak A cserdi templom mellett ba­rátságtalan szurdok hasít a domb hátába. Bezárja az arra- járót, állhatatosan előre kény­szeríti a tekintetet. Amikor fel­érünk a kaptatón, hirtelen sze­münk elé szalad a horizont, ak­kor tárulkozik csak ki az eddig rejtve maradt táj. Magukat kí­náló völgyek, tavaszi csavargá­sok hangulatát idéző, szőlők közt bújó ösvények, boros be­szélgetésekre hívó diófák, messzire fehérlö présházak. Hetvenkét család lakik a Cserdi-Szőlőhegyen, lélekszám szerint többen mint az anyaköz­ségben, Cserdiben. Nincsenek barátságban a fa­luval. A cserdiek azt mondják: beszámozottak. A szőlőhegy külön „köztár­saság". * — Azt mondja az elnökünk, jogtalanul lakunk itt. Miért? Valahol csak lakni kell a sze­gény embernek is, nincs min­denkinek pénze, hogy Szentlő- rincen építsen. Inkább arról be­szélnének, hogy mire fizetjük a községfejiesztési hozzájáru­lást, ha mék egy vacak utat sem tudnak építeni ide, — mondja Ludwig Istvánná, alig fékezett indulattal. 1963-ban még Nagykanizsán éltek. Állami lakásban. Onnan Keresztes pusztára mentek, ott lakást is kaptak, de a nagyka­nizsai lakást nem adták le. „1964-ben minden további nél­kül elvették” —panaszolja Lud- wigné. Keresztes puszta után Pécs következett, albérletben éltek. „Nem tkidtam megszokni az ottani levegőt”. 1965 óta Cserdi-szőlőhegy lakói. A szoba földes, jól beren­dezett. Rádió, lemezjátszó, te­levízió. A férj, akinek kőműves a szakmája, orvoshoz ment, vagy — ahogy a lánya mondta: „magnót venni az öcsémnek”. Miolkovics Józsefek két esz­tendeje laknak a szőlőhegyen. A fiuk kétéves, a kislány há­rom hónapos. — Bolt kellene ide, meg ká­vésát Sokszor a felnőttek is nyakig járnak a sárban, mi lesz és mi lesz a szegény gyerekekkel kérdi” Miolkoylcs Józsefné ták. Cserdi „köztársaságnak" nagy postája van. ♦ Nézzük a történelmét. Egy fél, évszázaddal ezelőtt, — Ko­máromi Antal, a községi tanács elnökhelyettesének tanúsaga szerint — a megyefai kishegyen levő szőlőkben élt vagy négy család. ■ Cserdi-Szőlőhegyen senki, ott csak présházak vol­tak. A település, — bár szétszórt­sága miatt nehéz annak nevez­ni — az 1959—60-as években kezdett benépesülni. A tsz-szer- vezés idején, a királyegyháziak­tól szinte bagóért meg lehetett kapni a kis szőlőparcellákat, présházakat. Egyre-másra köl­töztek oda a családok, kipofoz­ták az öreg présházakat, szo- bát-konyhát, még egy szobát ragasztottak az épülethez, megtelepedtek. Építési engedélye senkinek sincs. Lakhatási engedélye sen­kinek sincs. Egy évtized alatt' szinte a szemünk előtt népesült be a szőlőhegy, mindenféle rendezési- elvet, tervet meg­csúfolva. Villanyt kaptak, közkutakat kaptak, másfélszázezerért, rob­bantani kellett, hogy vízhez jus­sanak. Az eddig általuk befize­tett községfejlesztési adóból a tizedére nem futotta volna. Utat kérnek, villanyhálózat­bővítést kémek, boltot kérnek, telefont kérnek. Pontosabban: követelnek. Az út félmillióba kerülne, vagy még többe, a kisajátítások miatt, a telefonra , a postával közösen megvan a pénz, a bolt­ról egyelőre még nincs szó. A hangadók indulatokat szí­tanak, a jámborabbak rakos­gatják a pénzt, hogy egyszer lemenekülhessenek innen. ^ Jönnek helyükbe újak. Most is van eladó ház, a bevándor­lás nem állt meg. ♦ Baranyát ezernyi gond nyo­masztja az apró falvak miatt, tudatosan is sorvasztjuk az élet- képtelen településeket, hogy a központi helyekre jusson a több pénz, Urbánus körülmények kö­zött élhessenek majd az em­berek. A cserdi szőlőhegyiek az el­lenkezőjét választották, önként és* önkényesen. Tudták, hogy mit Vállalnak, vállalniok kell. A szép vidéket, a kertet, a gya'oglást, az elzártságot. Kár lenne a milliókért/ ame­lyeket a semmire költenénk. Mért a cserdi „köztársaságnak’' már csak évei vannak ... D. Kónya Józse' Tetőponton a zárszámadási előkészületek Az idea és 101 mezőgazda- sági termelőszövetkezet készít Baranyában zárszámadást, ezen kívül egy halászati és két szakszövetkezet - Mecsek Kisól- latteftyésztő, a pécsi szőlő és gyümölcstermesztő szakszövet­kezet, továbbá négy építési FŐVÁLL, a MECSEKTEJ, a BA RANYAMÉK és a BARANYA- TERMÉK. A vízi és vízmű társu lásokat is beszámítva február 20-ig összesen 159 szövetkezet és társulás küldi be felülvizs­gálatra mérlegét a Megyei Bevételi Hivatalhoz, majd a Pénzügyminisztériumba, ahol aztán elektronikai utón készítik el a megyei és országos össze­sítőket \ A határidő - tekintve, hogy addig a mérlegeket jóváhagyó közgyűléseket is meg kell tar­tani — igen feszes, főként ha figyeiembevesszük azt a nagy munkát, amit az idei zárszám­adás elkészítése a termelőszö­vetkezetek számviteli dolgozói­ra ró. Ez az egyébként sem kis feladat most azzal súlyosbo­dott, hogy a termelőszövetke­zetek első ízben készítenek zárszámadást az új egységes mezőgazdasági számlakeret alapján. Ami tehát az állami gazdaságokban rutin feladat az a tsz-ekben, merőben új teendő, amelyhez a kellő gya­korlati tapasztalattal a tsz- könyvelők jórásze még nem rendelkezik. Talán a legna­gyobb problémát az idén első Reflektorfényben a tsz-könyvelők munkája íiben előírt ténylegesen szűkí­tett önköltségen történő érté­kelés jelenti, ez három, négy nap plusz munkát ad a köny­velőknek. Változás történt a jövedelemeloszlásban is, bár az alaprendelet nem változott meg a nagyobb jövedelmek eddiginél progresszívebb adóz- I tatása azonban módosítja a számítások menetét Az elmondottak mellett, az új BTK szellemében a mérleg valódiság követelménye most fokozottan előtérbe került Ha­mis adatok bevallását, s mér­legben szerepeltetését a tör­vény szigorúbban bünteti. A mérlegvalódiság alapját képe­ző jó és pontos leltár készítése ma kulcskérdés s ez fokozott jelentőséget ad a leltározás­nak. Ez a munka az idén Ba­ranyában ( folyamatosan tör­tént, a negyedik negyedévben megtörténtek a 'készletfelvéte­lek is s december 31-ig gya­korlatilag befejeződött a (zár- számadáskészítés alapjául szol­A revizori irodák is segítenék Február 20-ig be kel! fejezni a közgyűléseket gáló leltározás. Nagyon fontos azonban éppen az adatok va­lódisága miatt, hogy a tsz-ek vezetői, az ellenőrző bizottsá­gok ellenőrizzék is a leltáro­zást Ezekben a napokban már minden termelőszövetkezetben a zárszámadás készítésével fog­lalkoznak. Tekintettel a sok új feladatra a területi szövetségek revizori itodái aktívan kapcso­lódnak be a zárszámadások ké­szítésébe. Az ünnepek előtt Harkányban egy három napos tanfolyamot rendeztek a tsz- könyvelők részére e tárgyban, ahol a TOT, a Megyei Tanács, 0 Nemzeti Bank illetékesei ad­tak fontos tájékoztatásokat. A Megyei Bevételi Hivatal a na­pokban rendez Pécsett egyna­pos tanácskozást a tsz-ek fő­könyvelői részére, Itt az év­közi revíziók során tapasztalt mérlegadat bevallási hibákra hívják fel figyelmüket. A tartal­mi hibák mellett sajnos sok még a formai hiba is, amely nagyon megnehezíti a két évvel ezelőtt i bevezetett elektronikus adatfel­dolgozást. A számösszegek, fo­rintok után kitett pontok, voná­sok a komputer részére esetleg nem ugyanazt jelentik. A vo­nás a gépnek mínusz jel, s így nem a gép bűne, ha az adatot falsul hozza ki. Több tanfolya­mot rendeztek e tárgyban is az idén fontos, hogy a könyve­lők komolyan vegyék a mérleg külső formáját a számítóköz­pont csak így tudja gyorsan visszaszolgáltatni a feldolgozott adatokat Gyakran nem egységes az új pénzügyi szabályok értelmezése sem, pedig ezeket még a mér­legek elkészítése előtt tisztázni kell. Amelyik tsz főkönyvelő ilyen problémával találja magát szemben, azonnal jelezze a Be­vételi Hivatalnál szóban vagy írásban s megkapja a helyes vá'aszt. Az említett problémák miatt az idén januáf vége előtt alig­ha lehet számítani a zárszáma­dási közgyűlések megkezdésére. Rné a szegény gyerekekkel? — kérdi Miolkovics Józsefné. Pécsről jöttek, albérletből. „A férjem nem tudta megszok­ni a várost. Meg aztán itt min­den megterem a ház körül'. Is­merték a körülményeket, az utat, a sarat, a távolságot, mégis kiköltöztek. „Tudtuk mire jövünk, de mié/t fizetjük akkor a 250 forintot,"ha semmit sem kapunk?” 1 A másik asszony, aki tizenhá­rom éve él itt, mindenben megerősíti, út, bolt... A fia négy és féléves most várja a második gyereket. Wolf Sándorék mindketten Pécsre járnak dolgozni. Az öre­gekkel együtt nyolcán élnek a csöppnyi házban amelyhez hoz­záragasztottak egy konyhát. — A lányomék számítanak innen elmenni — mondja a mama, Pedegl Jánosné, — mi megszoktuk már. A lányáék ti­zenhárom éve lakják a hegyet, az öregeket két esztendeje hoz­ták ki. Asszony kaptat fel a dűlő- úton, a vállára erősített jókora batyuval. Kenyér, sör, liszt, mo­sószerek. — Rengetegen laknak itt présházban. Az öregek lassan megunják, elköltöznek, jönnek helyükbe a fiatalok, ők még nem tudják mire, — mondja Mihály Ferencné, ■— Jó lenne máshol élni', — sóhajtja, — de a házat any- nyiért nem tudjuk eladni, a gyerekek meg nem akarnak szerezni. Szórakoznak, öltöz­ködnek. Pedig együtt könnyeb­ben eljutnánk innen. Panaszszava nincs, nem hánytorgatja fel az utat, a községfejlesztési adót, nem vá­daskodik. Őslakos. * A cserdi „köztársaság" több­ször nyújtott be ultimátumot: bővítsék a villanyhálózatot, az egymástól távol álló, szétszórt házak mindegyikébe jussón el az áram, építsék meg a köve^ utat, nyissanak boltot, legalább az egyik házba kapcsolják be a telefont. ,. írtak a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak, a Nép:' szabadságnak, a Dunántúli Naplónak, a Minisztertanács­nak. Feljelentették a bükkösdi közös községi tanácsot, — oda tartoznak közigazgatásilag, — a járási tanácshivatainál, a Me­gyei' Tanácsnál és még ki tudja hol. Levelezések, személyes be­szélgetések, vizsgálódások, ak­i a kőzgadasógi gondjai, hanem a jogászhallgatók jobb elhelye- j zése is megvalósulna. A jogász­kollégiumban ugyanis 106 hely i van, az igény pedig megköze- j lítőleg 200 ienne. A kíyülmara- ! dók jelenleg albérletben lak- j nak. A kollégisták esetében j belső nehézségek is vannak. !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom