Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
'•*%* Vílég proletárjai, egyesüljetek! Ara: SQ fillér Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 9. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 12., szerda Az állampolgár igen — a politika soha A legutóbbi időkben olyan intézkedés-sorozatot látunk a kormány, az állami és gazdasági vezetés munkájában, amely bizonyos mértékig válasznak is tekinthető a közvélemény által sürgetett számos kérdésre. Azok a határozatok ugyanis, amelyek a gazdasági életet terhelő ballasztok csökkentését szolgálják, vagy amelyek határozottabb körvonalat adnak a szocialista társadalompolitikának, mintegy „visszaigazolásai" a közvélemény észrevételeinek. Fock Jenő miniszterelnök, a KISZ kongresz- szusán mondott beszédében ismételten megrősítette, hogy ,,o fejlődés akadályait elhárító egészséges türelmetlenség nagy ösztönzőerőt jelent". S nem vitás, hogy az ilyenfajta türelmetlenséget a vezetés közéletünk egyik tényezőjének ismeri el. A politikus, a közgazdász talán pontosabban fejezi ki magát, tudományosabban . határol körül egy jelenséget, mint az egyszerű állampolgár. Rátapint * a bajok ökonómiai lényegére — mint például az erőforrásokat szétforgácsoló túlzott beruházás, a szellemi és fizikai munka alacsony hatásfokú felhasználása, az üzemi és termelés igazgatási szervező munka elégtelenségei, a manipulációk lehetőségei. Az egyszerű állampolgár azonban saját, mindennapi tapasztalataiból indul ki. Abból ítéli meg, hogy milyen a közlekedés, mit kap az üzletekben és mennyiért, van-e folyamatos munka a műhelyben, és kijavítják-e bérlakásának tetejét. ha becsorog az eső. Statisztikái ismeretek nélkül is elmondja, hogy ő maga milyen árváltozásokat észlel, s ügyei- gondjai intézése közben hatékony igazgatással, vagy bürokráciával találkozik-e. Mindennapi tapasztalatai alapján dicsér és elismer, vagy türelmetlen, sőt felháborodik. Az a tény azonban, hogy az állampolgár nemcsak megnyilvánul, hanem megnyilvánulásai egyre inkább közüggyé, politikai tényezővé válnak — jó jele a demokráciának. Jó jel, hogy komoly vezetők válaszolnak kérdéseire, s hogy nem veszik zokon esetleges tájékozatlanságát, egyéni elfogultságát, s hogy egyáltalán — joga van személyes ta- pasztalatpi alapján türelmetlennek lenni. Persze, egy'kicsit más a helyzet, ha túl megyünk egy ember személyes tapasztalatainak körén, s ítéletünket általánosabban akarjuk meghatározni a dolgokról. Mert a politika már milliók tapasztalatainak összegeződése, azok kvintesszenciája, s itt már igen felelősen kell' eljárni, ha az egyéni türelmetlenséget vagy felháborodást társadalmi méretűvé rajzoljuk. Itt már mindenekelőtt a realitás követeltetik meg. Vagyis csak azt a türelmetlenséget lehet elismerni egészséges ösztönző erőnek, amely valóságismerettel párosul, s amely nem habozik ugyan semmi olyan kérdés napirendre tűzésében, amely-- ben meg kell és meg lehet keresni a megoldást, de éppígy ismeri és elismeri a lehetőségek korlátáit is. Mire gondolunk? Arra, hogy a jelenleg vitatott társadalmi és gazdasági kérdések között sokszor megtévesztő összevisszaságban keverednek strukturális eredetű, csak hosszú távon megoldható problémák olyan napi ügyekkel, amelyek ésszerű és gyakorlatias döntésekkel viszonylag gyorsan megoldhatók. Ez a keveredés idézi aztán elő azt a bizonyos zavart, hogy illúziók támadnak, vogy csalódások; reálisan megközelíthető kérdések túlságosan is távolinak tűnnek, s korszaknyi feladatot pedig mór holnap akarunk rendezni. De ne menjünk túl messzire. Vajon nem egy sajátos — és megengedhető — társadalmi türelmetlenség nyilvánult-e meg abban a mohóságban, amely a beruházások „elszabadulásához" vezetett? Nyilvánvaló, hogy a tervező és irányító szerveknek kellett volna jobban látni a realitásokat és lehetőségeket. Mégis, azt kell mondani, hogy a helyzet kialakulásának nem jelentéktelen eleme éppen a spontán türelmetlenség volt. De ez csak egy példa, mert az igények és tehetőségek e-llent- mondósa még igen, hosszú távon egyik legnagyobb és legfeszítőbb problémánk marad. A magas ütemű iparfejlesztés esztendeiben például számos új gyár és egész iparvárosők jöttek létre, s az elmúlt évtizedben rendkívül gyors volt a vidék iparosodása is. De napról-napra érezzük, hogy kellő erőforrások híján, nem oldódott meg az úgynevezett infrastruktúra , párhuzamos korszerűsítése. Vagyis nem fejlődött ugyanilyen arányban az úthálózat, az energia- ellátás, a hírközlés, a lakossá’gi szolgáltatás. Ugrásszerűen nőtt az áruellátás és áruválaszték is egy évtized alatt, de elégtelen az üzlet és raktárhálózat, az elosztás gépezeté. S természetes. hogy az ilyen helyzet mindennapos problémákat idéz elő az emberek hétköznapjaiban is. Ilyen összefüggésekben gondolkodva azonban senki nem állíthatja azt, hogy e problémák gyorsan és kielégítően megoldhatók, mert ez meghaladja az ország rendelkezésére álló erőforrásokat és képességeket Nemkülönben vagyunk nagy horderejű társadalompolitikai feladatokkal is. Meg kell-e változtatnunk azokat a jövedelem- és bérarányokat, amelyek se a szocialista elveket nem tükrözik megfelelően, se a jobb mun-, kát nem ösztönzik kellően? Nincs vita ezen, s mint célt, már az új gazdaságirányítási rendszer bevezető időszakában kitűztük. Mégis, nyilvánvaló, hogy egy struktúra módosítása bonyolult közgazdasági és társadalompolitikai megközelítést kíván, s itt csak nagyon meggondoltan, jól előkészített lépésekkel lehet haladni. Hasonló a helyzet a mai árrendszerünk megítélésében is. Jóllehet, a fogyasztó szempontjából, s a napi politika szintjén ma komoly gondunk az indokolatlan vogy burkolt áremelkedések megakadályozása, a minőség javítása, a választék bővítése, de ezzel együtt még hosszútávú és igen nagy horderejű feladat az egész árrendszer közelebb hozása a reális termelési értékhez. E nélkül ugyanis szó sem lehet reális számításokról és helyes gazdasági mérlegről. Mindenki tudja azonban, hogy ebben se lehet tanácsadó a türelmetlenség, amely elsietett lépésre késztet. Vagyis azt kell mondani: az állampolgár szent joga, hogy negatív tapasztalatai miatt türelmetlen legyen, s természetesen nyilvánuljon meg. A figyelem, amely észrevételeit és megjegyzéseit'követi, soha nem lehet elég nagy. S az is nagyon kívánatos, hogy tapasztalatai visszatükröződjenek a vezetés intézkedéseiben. Ez a demokrácia dialektikája, s erre az okosnak hallgatnia kell. De az egyensúlyt csak úgy lehet megtartani, ha ez a türelmetlenség a politikai realizmus talaján él és hat. Mert az állampolgárnak joga van türelmetlenkedni, a politikának azonban soha. Rózsa László 180 lakás, reumatológiai utókezelő, sportszálló Előkészületben Újmecsekalja építésének befejező szakasza Amióta a pécsi lakásépítkezések súlypontja más városrészekre helyeződött ót, úgy lassult meg az építkezés tempója Újmecsekalján. Itt az elmúlt másfél évtizedben városnyi városrész épült, sokezer lakással, most pedig a befejező szakasz előkészítése folyik a még beépíthető, de ez idő szerint még nem szabad területen. Az Építők útján lévő általános iskolától délre lévő terület beépítési terveinek elkészítésére a Baranya megyei Tervező Vállalatnak adott megbízatást a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Az elgondolás szerint egy tömbben három darab 60 lakásos, tízszintes lakóépület épülne itt a hozzákapcsolódó ABC- áruházzal és cukrászdával (ezek társberuházója a pécsi ÁFÉSZ lenne), valamint egy szolgáltatóházzal, amelyben ifjúsági klub részére is biztosítanának helyet. A lakóépületek tervei két változatra készülnek: panel és alagútzsalus technológiára, s az olcsóbb variáció kerül megvalósításra. Hb az utóbbi bizonyul olcsóbbnak, akkor a városrész új szír .olttnl gazdagodik. Az 53 négyzetméteres alapterületű, kétszobás lakásokat vállalati támogatással, szövetkezeti alapon vásárolhatják meg a MÉV dolgozói. Az építkezést 1974-ben el lehetne kezdeni, ha a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az ott lévő anyagtelepét, beton- és aszfaltüzemét kiköltöztetné erről a területről. Ha erre nem kerül sor, az építkezés jócskán áthúzódhat az ötödik ötéves tervidőszakra. A Veress Endre út északi oldalán, a rendelőintézet mellett tervezik megépíteni társadalmi összefogással a reumatológiai utókezelő intézetet. Erről évek óta szó van, idetelepítését a rendelőintézet közelsége mindenképpen indokolja, az építkezés megkezdésének időpontja azonban egyelőre bizonytalan. Nem valószínű, hogy ebben a tervidőszakban sor kerül rá. Ugyanígy bizonytalan a tervezett sportszálló építése is, holott ezt az épülő sportcsarnok majdani jelenléte indokok- ja már most is. Feltehetően nagy nemzetközi és országos versenyeknek ad otthont majd a pécsi sportcsarnok is, az ideérkező versenyzők megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell, s erre legalkalmasabb a közeli sportszálló lehet, ami turista- szállóként idegenforgalmi célo- | kot is szolgálhat. Szólni kell még egy harmadik fontos közintézményről, ami nélkül nem fejezhető be Üjme- csekalján a városépítés. A kezdetben kultürcentrumként emlegetett, s utóbb már „csak" ; filmszínházként számontartott J kulturális létesítményről van szó, amelynek építési területét j már évekkel ezelőtt bekerítették, mintegy közeli kezdést j ígérve. Most tovább bizonytalanodott a létesítmény sorsa, s I felvetődött, hogy ha már mozi úgy sem lesz (mert ugyan ki is finanszírozna ilyen beruházást?), lakásépítésre kellene igénybe venni e területet. Ezt kétszer is meg kell gondolni. A városrész tervezett centrumába mindenképpen odakívánkozik a kulturális célokat szolgáló intézmény, amire egyébként az igény is megvan. A tartalomból: jelenünk demokratizmusa filmen (3. old.) Pécs-baranyai sikerek a kazincbarcikai fesztiválon (3. old.) ß Magyar Nemzeti Sank elnökének tájékoztatója a hitelpolitika kérdéseiről (5. old.) Ugat a beteg (5. old.) Közgazdasági élet (6. old.) Megvalósul a hütőprogram 1975 végéig egymillió literes lesz a BEK hűtőkapacitása Bővülnek a bolti szolgáltatások A jelenlegi tervidőszak az első, amelyre h'űtőprogramot és gépesítési tervet készítettek a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál. A tervezet szerint, durván számítva hat millió forintot fordítanak hűtőgépek, hütővitrinek, hűtőpultok és a bolti szolgáltatások bővítéséhez szükséges őrlőberendezések vásárlására 1975 végéig. A vállalat életében különösen a hűtőprogram nagy jelentőségű. A BÉK-nek 370 boltja van, ezek közül 340 az úgynevezett hűtő-igényes üzlet. Az egységek hűtőgépekkel történt felszereltségét jól szemlélteti két adat: 1965-ben 429, 1970-ben 631 hűtőberendezés működött a boltokban. A berendezések számát 1975 végéig 780-ra emelik. A tavalyelőtti és az 1975 végére tervezett gépek száma közötti 149-es különbség korántsem fejezi ki a kapacitásbeli eltérést. A program szerint ugyanis nemcsak darabszámra növelik az állományt, hanem űrtartalomra is. A boltok forgalmától függően csaknem mindenütt nagyobb kapacitású hűtőszekrényre cserélik ki a meglévőket, 150 literestől 2500 literesig. Az ABC áruházak eddig kivétel nélkül hűtőkamrákkal épültek, ez lesz a tendencia a jövőben is. Sőt, megkezdik a mélyhűtőkamrák építését. Az első mélyhűtőkamrát az újmecsekaljai ABC áruház kapja, s az ötéves terv időszakában további nyolcat építenek. Ezzel lehetségessé válik, hogy mélyhűtött árukból egyre többet tároljanak a nagyobb boltok. A hűtőprogram megvalósítása egyébként 4 772 000 forintos beruházást igényel. Ezzel a befektetéssel 1975 végére 1 millió literes lesz a BÉK boltjainak hűtőkapacitása, s átlagosan minden boltba kettőnél több hűtőberendezés kerül. A szolgáltatások szélesítését szolgálja a gépesítési terv, melynek teljes megvalósulása ugyancsak 1975 végére várható. I Erre a célra 1 470 000 forintot _______________1 _________________ s zándékoznak költeni. Kávé, mák-, dió- és hús-őrlőből 115- öt használtak 1965 végén a BÉK boltjaiban, 1970-ben 299-re gyarapodott az állomány. 1975- ben 455 darab kisgépük szolgálja a vevők kényelmét. A tervidőszak végére tehát nemcsak' á forgalmas boltokban, hanem a kevésbé látogatottakban is lesznek különféle darálók. Ami a szolgáltatások továbbfejlesztését illeti, a jelenlegi 24 mellett további nyolc boltban vezetik be a reggeliztetést. A háziasszonyok helyzetének megkönnyítése céljából ismételten felhívják a boltvezetők figyelmét, hogy a 200 forint feletti vásárlásoknál díjtalanul szállítsák haza a vásárlók csomagjait. Most dolgoznak azon a körlevélen, amelyben a hús- . boltok kivételével minden üzlet számára kötelezővé teszik az előrendelések felvételét.,Az előrendelés alapján készen kapja meg csomagját munkából hazamenet a vevő, s még a pénztárnál való sorbanállástól is mentesítik. A BÉK szép eredményeket, ért el a hűtőprogram első esztendei feladatainak teljesítésében. 1971-ben a tervezett kilenccel szemben 19 hűtőgépet vásároltak. Pullai Árpád hazaérkezett Chiléből Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, aki az MSZMP képviseletében részt vett a Chilei Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein, kedden este hazaérkezett Santiagóból Budapestre. A sásd! ÁFÉSZ vásárosdombói színesfém öntödéje 200 tonna nyersanyagból idén 8 millió forint értékű öntvényt gyárt. Ezekből is a legnagyobb tételek a véméndi tsz marhaistállóinak aluminium rácsai, erőgépekhez készülő tömítötárcsák, különböző alkatrészek a Ganz-Villamossági Müvek bajai gyáregységének és tokozott árammérő berendezések. A képen; tisztítják az öntvényeket ______j _______ Erb János felvétele I ZRAELI TÁMADÁS LIBANON ELLEN Izraeli alakulatok lépték ót a keddre virradó éjjel a libanoni határt és megtámadtak két olyan települést, amely hírek szerint az El Fatah támaszpontjául szolgál. M És a filmszínház?
