Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
DUN ANTŰLI NAPLÓ 1972. január 9. Hogyan daraboljuk fel az érákat? Napirenden a lépcsőzetes munkakezdés *■ 287 pécsi vállalat és intézmény előkészítő adatszolgáltatása A pécsiek közlekedésének ** javításáért a Volán járnia? 1-én megtette az első lépést: az év első napjától a csuklós autóbuszok valamennyi ajtaján felszállhatnak a bérletes utasok. A második lépés kevésbé látványos^ kezdeményezője a Városi Tanács munkaügyi osztálya, hatásával pedig talán már az év végén találkozunk. A lépcsőzetes munkakezdésről van szó. megoldásból mindenkinek részt kell vállalnia” — írtuk október 2-1-én abkíól az alkalomból, hogy néhány éves „szünet után ismét napirendre képűit Pécsett a lépcsőzetes mun-, ka kezdés ügye. A korábbi próbálkozások valahol mindig megrekedtek, a szándékot nem i'rkerült valóraváltani. Ma már pedig ott tartunk, hogy lehetetlen tovább halogatni a dolgot. A jelenlegi, megkövesedett munkakezdési időpontok ésszerű széthúzása nélkül hovatovább elviselhetetlen lesz a városban a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időben a közlekedés. Ezért kell kimozdulni a ■kezdjük, de ne velem" kényelmes, de nem éppen közösségi szemléletű álláspontról és közös erőfeszítéseket tenni mind- annyiunk érdekében. NEM KELL FÉLNI TŐLE Nagy általánosságban kerek érákhoz kötődnek üzemekben, intézményekben a munkakezdési időpontok. Sokéves hagyomány ez, sok minden ezekhez az időpontokhoz idomult házon belül és házon kívül, legfőképpen természetesen a munkába- járás. A 6, 7 és 8 órai kezdések előtt löketszerűen indul meg az áradat o város minden részéből a város minden részébe, s éppen ez a baj. Baj! Szó sem volt ilyesmiről addig amíg a város is kisebb volt, a pécsiek is kevesebben voltak. De Pécs ma már nagyváros, a szép kategória előnyeivé) együtt pedig viselnünk kell a hátrányokat is, melyeknek egyike pont az, hogy azonos időpontban igyekszik sokezer ember naponta a munkahelyére nem éppen ideális körülmények között. Hát ezen kellene valahogy segíteni, S a segítséget elsősorban a lépcsőzetes munkakezdés jelentené. Csakhogy ettől sokan viszo- fyognak, s ebben talán pontosan azok a kerek órák a ludasok. Senkinek sem célja, hogy a lépcsőzetes munkakezdéssel emberek tízezreinek a megszokott életritmusát borítsa fel, s valamilyen formában a szabadidőt vámolja meg. Negyedórákról, félórákról van szó csupán, azaz oki eddig 6-kor kezdett, ezután fél 7-kor kezd, a 7-es fél 8-ra jár munkába és így tovább. De, hogy valójában hogyan kell az órákat feldarabolni, azt ma még senki sem tudja. Egyáltalán, az az igazság, hogy nagyon keveset tudunk azon az általános és szubjektív megállapításon túl, hogy a jetenlégi helyzet már tarthatatlan. MINDENT TUDNI AKARUNK- Most azonban olyan lépésre került sor, amitől elvárható, hogy az illetékesek kezébe kerüljön mindaz a tudnivaló, amelynek alapján már érdemben is foglalkozhatnak a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével. 287 pécsi vállalat, intézmény és iskola kapja kézhez ezekben a napokban a Városi Tanács munkaügyii osztó iyától azokat az adatszolgáltató lapokat, amelyeknek válaszai csaknem minden lényeges kérdést tisztázhatnak. A kérdések természetesen a jelenlegi munkakezdés és a közlekedés köré csoportosulnak és az adatok bizonyos mértékig pótolhatnak (de teljes egészében nem helyettesíthetnek) ' egy nagyon költséges utasszámlólpst. A vál- j lelátóknak egyebek között arra is választ kell adniok, hogy a munkakezdés megváltoztatása j hogyan befolyásolná termelési | körülményeiket, energiaigényü- ! két, az intézményeknek arra, hogy az igénybevevő lakosság kapcsolatában hogyan jelentkezne a munkakezdés módosítása. Valamennyi megkérdezett szervtől választ várnak arra. hogy a jelenlegitől eltérő munkakezdés Igényel-e változtatást a gyermekintézményi ellátásban, A DOLGOZÓKRA TÁMASZKODVA • Az adatszolgáltatás alapos elemző munkát kíván a megkérdezettektől. Milyen tanácsokat tud adni ehhez Vörös Károly, a Városi Tanács munkaügyi osztályának vezetője? Legfontosabbnak tartom, hogy az adatszolgáltatást senki ne vegye felesleges zaklatásnak. Meg kell ismernünk a jelenlegi helyzetet teljes mélységében, mert enélkül nem tudunk eiöbbrelépni. Kívánatos, hogy a vállalatok, intézmények a munkába gazdasági szakembereken kívül a szakszervezetet is vonják be, s a munka házon belüli koordinálásával, összeállításával, elemzésével olyan szentély kapjon megbízást, aki a kérdések lényegét tekintve a munka minőségét is biztosítja. Lehetőséget kell adni e személynek a széleskörű közvéleménykutatás megszervezésére és lebonyolítására. Ebben a munkában is támaszkodni kell a dolgozókra, hiszen róluk van szó, £ nélkülük nem dönthetünk. — Az adatszolgáltatás határideje március 1-e. A kiértékelés után kerül sor a javaslatok ösz- szeállítására, majd azok részletes egyeztetésére valamennyi érdekelttel. 1972 végéig bevezetésre alkalmas javaslattal akarunk q felettes' szervek elé állni. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének útján az első lépés megtörtént. Most az adat- szolgáltatókon a sor, hogy a valóságot tükröző adataikkal megtegyék a következő lépést Hársfai István Akik önként vállalták... Ünnepség Mohácson a munkásőrség megalakulásának l 15. évfordulója alkalmából ünnepélyes egységgyűlést tartottak a mohácsi járási Rózsa Ferenc Munkásőr Zászlóalj tagjai és parancsnoki kara, tegnap délelőtt 10 órakor Mohácson a Kossuth filmszínházban. A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelent dr. Nagy József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, Ambrus Lajos, az MSZMP mohácsi járási bizottságának első titkára, Vass István, q munkásőrség megyei parancsnokának első helyettese, valamint a társadalmi szervezetek, intézmények, társ-fegyveres testületek képviselői, a város és a járás vezető személyiségei. A Munkásőrség Országos Parancsnokának 1. számú díszparancsát Vass István ismertette, majd Ambrust Lajos mondott ünnepi beszédet Ezután kitüntetéseket adtak át, úttörők és ifjúgárdisták köszöntötték a megjelent munkásőröket Dr, Nagy József felolvasta a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságától'az Ünnepélyes egységgyűlésre érkezett levelet, amely a megye valamennyi munkásőréhez szólt Fotókiállítás a Tanárképző Főiskolán A mai Jugoszlávia Papp Imre megnyitja a kiállítást A jugoszláviai fotóművészek rangos alkotásai közül 150 képet hoztak Pécsre. Ebből rendeztek kiállítást a Tanárképző Főiskolq nagytermeiben. A fotók hűen ábrázolják azt a fejlődést, amelyet Jugoszlávia az utóbbi negyed században elért. A tárlat megnyitására tegnap -— szombaton délben — került sor. A résztvevők között megjelent Spiro Skendezic, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségi tanácsosa és János Dénes követségi titkár. Ott voltak Pécs város tanácsának képviselői, valamint a Tanárképző Főiskola vezetői, tanárai és hallgatói. Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese mondott megnyitót. Mint bevezetőjében hangsúlyozta, a kiállítás témája szomszédunk* a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bemutatása. Vázolta a jugoszláv nép történelmi harcát, ér. demeit, majd a továbbiakban így folytatta: A felszabadulás utón Jugoszlávia — egykor egyoldalúan mezőgazdasági ország — felhasználva az ásványi kincsek adta lehetőségeket I hető meg — széleskörű ipart épített ki. Megteremtette a vas- és acélkohászatot, timföldgyártást, az alumíniumkohászatot, sokszorosára növelték az energiatermelést, amelynek ma közel kétharmadat vízierőművek szolgáltatják. Az ipar egyéb ágai is gyorsan fejlődtek. Biztosítéka az a tény volt, hogy az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek. — A Jugoszláv Szocialista Köztársaság rendkívül változatos, felszínét, néprajzát és települését tekintve egyaránt. Ezt a változatosságot mutatja be, tárja elénk ez a fotókiállítás művészi eszközökkel. — Helyes kezdeményezés volt a kiállítás megszervezése —- hangsúlyozta Papp Imre —, hiszen szintén szocializmust építő országról van szó. A jugoszláv fotóművészek által készített képek hűen ábrázolják azt o fejlődést, amit Jugoszlávia negyed század alatt elért. Ezután Papp elvtórs megnyltottnak nyilvánította és a megjelentek megtekintették a művészi alkotásokat. A tárlat január 23-ig tekintKEDV ES ELVTARSAKI A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójára emlékezik ma az ünnepi egységgyülés. A Megyei Pártbizottság elismeréssel köszönti a munkásőröket a tényleges és a tartalékos állomány tagjait és a parancsnokokat, akik önként vállalták a néphatalom fegyveres védelmét. Napjainkban, amikor a testület 15 éves jubileumát ünnepeljük, teljes meggyőződéssel valljuk, hogy az 1956-os ellenforradalom — és azóta is a nemzetközi munkásmozgalom számtalan eseménye — olyan tanulságokkal szolgált számunkra, amelyeket mint az új társadalom építői sohasem felejtünk el. Mindezek alapján hangsúlyozta pártunk 1966-os Politikai Bizottsági határozata, hogy „a szocializmus építése korszakában a munkásőrség megtisztelő hivatása, hogy résztvegyen szocialista hazánk, dolgozó népünk hatalmának védelmében a békés alkotó munka biztosításában." Ilyenkor érdemes is és kell is, hogy emlékezzünk azokra a napokra, azokra az elvtársakra, akik 1957 elején a szocializmus védelmében példát mutatva fegyvert fogtak akkor, amikor még az emberek szive és agya tele volt félelemmel, aggodalommal és bizonytalansággal. Ennek a tettnek a történelem során népünk mindig tisztelettel odózik majd. A munkásőrség megalakulása óta mindig kiválóan betöltötte rendeltetését, qlapvető célját. A népi hatalom fegyveres erőivel és testületéivel szoros, testvéri együttműködésben biztosította a munkáshatalom szüntelen védelmét és erősítését. Fáradságos munka révén — szabadidejüket is feláldozva — a munkások és parasztok százai, az értelmiségiek, az idősebbek, a fiatalok és pártonkivüliek Is egyre többen vállalkoztak aira, hogy e társadalmi fegyveres testületben sajátítsák el a hátországvédelmet, a hsgyverlorgatóst. A munkásőrök ott voltak a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél és a nagyüzemek megszilárdításánál, Sokan közülük elsőnek részt vállaltak a szocialista brigádokban, szombati és ünnepi műszakok szervezésében. Nem hiányoztak akkor sem, amikor dolgozó népünk vívmányait fenyegette a jeges á/v/z, vagy más ' természeti katasztrófa. A szükséges mértékbep kivették részüket az országhatár védelmében és néphatalmunk belső rendjének fenntartásában. Mindezekért pártszerveink, állami és gazdasági szerveink, megyénk dolgozóinak nagy elismerése, szeretető övezi a munkás- őröket. Külön Is kőszőntjük az egység most kitüntetett munkásőreit és velük együtt mindazokat, akik a korábbi években részesültek az elismerés különböző formáiban. Ebből az alkalomból kőszőntjük családjukat, hozzátartozóikat, akik megértése, egyetértése szintén részét képezte eddigi sikereiknek, a munkásőrség eredményes tevékenységének. Kedves Elvtársak! Pártunk X, kongresszusa valamennyiünktől lokozott helytállást, a munkában még több következetességet és áldozatvállalást igényel. A munkásőrök akkor tesznek eleget ezen követelményeknek, ha esküjükhöz híven önieláldozóan védik a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, ha munkájukkal és kommunista Smberi magatartással fegyveresen is szolgálják a hazát, a nép hatalmát. További munkájukhoz erőt, jó egészséget és sok sikert kívánunk. Szerezzenek még több becsületei a munkásőrségnek. A Megye! Pártbizottság nevében: Egri Gyula megyei első titkár.'1 N.L A levét felolvasása után került sor a munkásőrség új tagjainak ünnepélyes eskütételér* — szép jelkép volt, amikor a leszerelők nevében átadták a fegyvert a fiataloknak.-KpA barangoló jak és a „futóvendégek" Kilencszpz oina koksz és kőszén Szenes Endre, o Lignimpex vezérigazgatója és B. Z. Nyiko- lajenko, a szovjet Szojuzprom- expod Külkereskedelmi Egyesülés elnöke a Lignimpex székházában ' magánjogi szerződéseket írt alá, qmelyek alapján a szovjet egyesülés 1972-ben 620 000 tonna kokszot és 300 000 tonna kőszenet szállít Magyarországra. Az egyenletesen jó minőségű kohókokszot az Ózdi Kohászai! (Jzems.k és 0 León Kohászati Művek nagyolvasztómüve, a kőszén hagy részét pedig a Dunai Vasmű kokszolómüve használja fel. A Lignimpex egyébként az Idén a szénen és kokszon kívül fát. cellu'-z* é- ■•>- -í 6 .it is Importál a ~r- v: ' A szov jel váilg'ato1: ö ■ i-z :n '07 millió rgbél értékű terméket száll!' tagnak 1972-ben a LignimpexGyuri, a szürke mangobe- majom örül, hogy végre hangokat hall, és azonnal csapkodni kezdi a vasajtót Ez e módszere! Szereti a népszerűséget és ! ha a látogató magától nem téted arra, ezzel az éktelen zajjal hívja fel magára a figyelmet, hogy bemufathqssq tudo- | mányát. Kevesen járnak ilyenkor a Mecseki Allqtkertben, s így Gyuri Is kénytelen ideje javát jól fűtött összkomfortjában * tölteni. Ilyen kivételes ellátás kevés állatnak dukál: a maj- j mokon kívül csak az oroszlánnak és a pumának van saját fűtött lakosztálya, a többi állat [ vagy a telelőben vagy a sza- ■ badban viseli el a zordabb na- ' pokat... Tódornak, a barnamedvének ermészete szerint aludnia kellene ilyenkor, de esze ágában sincs téli álomra hajtani, a fejét. Megszokta, hogy mindennap pontos időben kapja a „kaját”, s arra a következtetésre jutott, hogy semmi értelme álomban, vegetálni, ha ébren naponta jóllakhat. Meg aztán üt vannak a szilveszterkor szü- I letett bocsok, róluk' is gondoskodnia kell. A bocsok számára | egyébként csak következtetni TÉLI ÁLLATKERT A medve nem álmos... — C-vitamin tablettában lehet, a mama egyelőre nem fogad látogatókat. . . Az alig féléves kis jak ezúton is szeretné közölni a látogatók, kai: ő igen jámbor állat, és ha szeret is csatangolni az átlát* kertben, senkit sem fog bántani. Arról pedig igazán nem tehet, hogy ebben a korban hasonlít a kis bölényhez » ez csak a látszat, emiatt igazán kár fejvesztve menekülni. Az történt ugyanis, hogy az érdeklődő természetű kis jak láttán egész csoportok rohantak a vaskapun kívüli biztonságos területre, és kétségbeesetten kiabálták: elszabadult a bölény! Pedig a kis bölény legfeljebb szomszédoló szeret, s hozzájuk is csak akkor látogat el, ha valami fi* nomabb falat van kilátásban... A .Sávénak állandó kimenőig vc\ és ha délelőttönként Klage ti is magát az állatkert körüli erdőben, az étkezési igákét pontosan betartja, olyankor mindig visszajön. Csilla, a vidra is nagy szabadságot élvez. Mindennap, dél körül kiqdós sétára indul a gondozónőjével, barangolnak egy kicsit a Mecsekben. Ä jegesmedvék élvezik a szezont, s bár a budapesti állatkert már szeretné visszavinni a hímet, hetek óta hiába kísérleteznek azzal, hogy a szállító ketrecbe csalják. Ha egyszer jól érzi magát. A kutyaóvoda egyelőre at istállóban van. Ot, gombolyag- nyl puli, három vizsla és hat kuvasz került egy csoportba, s nagyon kedvelik egymás társaságát. Ha megjön a jó idő, a szabadban lesz az óvoda, hogy a látogatók is élvezhessék a vidor kedvű kutyakölykök játékát. A gyerekek kedvencei a majmok és az oroszlán. Mindkét ko'rec előtt hányszor elhangzott már: „apu, vigyük haza!” Nem érdemes hazavinni. Az oroszlán válogatós lett, a kecskehúsra és a birkahúsra rá sem néz, csak a marha- vagy lóhúst kedveli. Abból viszont 7—8 kilót eltüntet naponta, o csontot nem számítva. A majom-menü sem akármilyen, 15-17 féle ételt kapnak egy-egy étkezésre. Mokkacukrot, kekszet, lekváros kenyeret, mézes kenyeret, zöldségféléket, citromot, narancsot Kedvencük a túró, bár ebben megoszlanak a vélemények: a csuklyásmajom például először mindig a kekszet keresi meg, addig hozzá sem nyúl a többi ennivalóhoz. Télen a vitaminról is gondoskodni kell. A C-vita mint tablettában, az A-vitamint por alakbqn nyelik a majmok, és tetszik vagy nem tetszik - csukamájolajat is kapnak... A téli állatkert reklámja oz oroszlán. Az üdülő szállóba ér kező vendégek már. első éjszaka hallhatják a hangját, és másnap feltétlenül tel szokták keresni, Ök és a gyerekek ilyenkor sem hűtlenek az állatkertBár bőven kan táp'álékot, téti ösztöneire hallgatva mégis vígan rágja a fa kérgét a láma hez, ahol mojt csendesebb, nyugodtabb az élet.- A legtöbb problémánk az emberekkel von - mondja Lemle Zoltán, az állatkert vezetője —, kevesen vagyunk, nehéz ide gondozót találni...- f* Kánja L
