Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

1972. január 6. 5 DUNÁNTÚL! NAPLÓ Csaknem iéliD lüÉrd fenni megtakarító iergaiomáiteretéssel Több mint 600 kilométer gazdaságtalan vasútvonalat szüntettek meg A kör'ekedéspolitikai koncep­ciónak szerves része a gazda­ságtalan vasútvonalak és vasút­állomások forgalmának meg­szüntetése, illetve áttere'ése közútra. Az utóbbi három év eredményei a program helyes­ségét, népgazdasági »szükséges­ségét igazolják. A 12 évre tervezett teljes program összesen 2240 kilomé­ternyi kisforgalmú vasútvonal — normál és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasút — forgalmának közútra terelését irányozta elő. Ezzel együtt 65 körzeti vasútállomás kiépítésé­vel, mintegy 300 forgalomfelve­vő és iparvágány-forgalmú állo­más kialakításával, valamint 298 kisforgalmú vasútállomás megszüntetésével számoltak. Három év alatt 616 kilométer­nyi vasútvonalat szüntettek meg, s ezekről a személy- és a te­herforgalmat a közhasználatú autófuvarozás vette át. A 12 éves program 26,2 százalékát valósították meg eddig, valami­vel többet, mint amennyit 1971 végéig eredetileg előírtak. A forgalom-átterelés évi 8,2 mil­lió utast és 905 000 tonna árut érint. A program 1968—1971. évi végrehajtása — a megszű­nő vasútvonalak felújításának feleslegessé válása s a felsza­baduló vasúti állóeszközök ér­tékével számolva a .forgalom­átterelésekkel kapcsolatos út­építések, korszerűsítések, több­letjárművek költségével is — csaknem félmilliárd forint be­ruházási megtakarítást hozott a népgazdaságnak. A program végrehajtásának eddigi legfontosabb tapasztala­Több műtrágyát kap idén a mezőgazdaság Kigyulladt a fény a bakterházban.. ta, hogy a megszüntetett kis forgalmú vasútvonalak helyett indított autóbuszjáratokon a magasabb viteldíj ellenére is többen futaznak, mint korábban a vonatokon. A népgazdaságban kialakult beruházási feszültség átmeneti­leg érinti a program végrehaj­tását is, ezért az 1972. évi terv csaknem 20 százalékkal kisebb az eredetileg előírt ütemnél. Ebben az évben mindössze négy normál nyomközű vasútvonal teljes és egy gazdasági vasút­vonal részleges forgalmának át­terelését tervezik. A normál nyomközű vonalak hosza 81 kilométer, évi forgalmuk 1,4 mil­lió utas és mintegy 450 000 ton­na áru. Az idei intézkedések ha­tása évi 11,8 millió forint meg­takarítás. 1971- ben a mezőgazdasági nagyüzemek 971 000 tonna mű-s trágya hatóanyagot használtak fel, ami azt jelenti, hogy az egy hektárnyi területre jutó ha­tóanyagból 17 százalékkal töb­bet használtak fel, mint 1970- ' ben. 1972- re az ipar és a keres­kedelem azt ígéri, hogy tovább javul a műtrágya és növény- védőszer-ellátás. A gazdaságok az elmúlt évinél hozzávetőleg 9 százalékkal több talajerőpót­ló, anyagot kapnak, és ezzel arányosan javul majd az egy hektárnyi területre jutó ható­anyag mennyisége is. A hazai üzemek — hatóanyagban szá­molva — 575 000 tonnányi mű­trágyát szállítanak és jelentős mennyiségű importra is sor ke­rül. Az idei műtrágya „prognó- zis"-ból arra lehet következtet­ni, hogy nitrogén-műtrágyából továbbra is kínálati helyzetben marad a kereskedelem. 7 48 ezer tagot tartanak nyilván Baranyában A Vöröskereszt Idei programra Elkészült a Vöröskereszt Ba­ranya megyei szervezete 1971. évi munkájának értékelése, va­lamint az 1972. évi programja Baranyában 545 Vöröskereszt szervezetben 39 ezer felnőttet és 9 ezer iskoláskorút, összesen 48 ezer személyt tartanak nyil­ván. A szervezetben 4000 vá­lasztott tag dolgozik, és a fel­adatok megvalósítása céljából 5000-6000 aktivista működik rendszeresen önzetlen, segítő szándékkal. Az 1972. évi programtervezet­ről Balázs Józsefné a következő tájékoztatót adta: — Elsőként említem az egész­ségügyi nevelést. -Mintegy 1000­Erősödik a mezőgazdasági termelő i és a feldolgozok partneri kapcsolata Szerdón a MÉM-ben az élel­miszeripar feladatairól rendez­tek országos tanácskozást az iparág vezetői; az értekezleten ott volt dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Dr. Lénárt Lajos miniszterhe­lyettes értékelte, hogy o váha- latok középtávú tervei mennyi­ben felelnek meg a központi előirányzatoknak. Az élelmiszer- és fagazdasági üzemek a kö­zéptávú tervek elkészítésénél helyesen mérték fel az adott­ságokat és a lehetőségeket nem értékelték túl erejüket, és úgynevezett alátervezés is csak elvétve fordult elő. Mindent egybevetve, a vállalati tervek összességükben „hozták” a köz­ponti előirányzatokat, néhány területen azonban ellentmondá­sos helyzet alakult ki, s emiatt további egyeztetésre lesz szük­ség. A miniszterhelyettes rámu­tatott: néhány iparágban — pél­dául o konzerv-, cukor- és'bőr­iparban nagyobb alapanyag­felhasználásra számítanak', mint amilyet a mezőgazdasági nagy­üzemek terveztek, tehát a kö­vetkező években csak akkor kaphatnak elegendő nyersanya­got, ha a termelőkkel még egy­szer egyeztetik, hogy valójában mekkora szállítmányokra van ki­látás. Ez a helyzet azonban nem jellemző, ugyanis a termelők és a feldolgozók egyre tuda.tosab ban számítanak egymásra, az esetek döntő többségében jó1 ismerik egymás lehetőségeit és ennek megfelelően alakítják ki a terveket és a középtávú prog­ramokat is. A vállalatok közül a borom f'ipari üzemek 'tervezték a leg­dinamikusabb fejlődést. A kö­zéptávú tervek összesítésekor kitűnt, hogy a mennyiségi elő­irányzatok nem sokkal külön­böznek a következő évekre vár­ható igényektől, az árutermelés szerkezeti összetétele azonban csak r’-—b-n fe1^' meg a köve­teim '.n/tl: ’í!;. A következő években ugyanis több hízott és pecsenyelibára lenne szükség és az export-szempontokat is fi­gyelembe véve, növelni kellene az úgynevezett nagytestű ba- romfik tartását. A vállalati beruházásoknál az üzemek egyre inkább saját for­rásaikra támaszkodnak, mindent egybevetve 6 százalékkal na­gyobb értékű beruházásokat akarnak megvalósítani 1975-ig, mint amennyivel a minisztériumi t.ervek számoltak. Az értekezleten dr. Dimény Imre miniszteri zárszavában elé­gedetten beszélt orról, hogy a termelők és a feldolgozók kap­csolata az elmúlt évben jelen tősen elmélyült és — a közép­távú tervek ismeretében — a következő években ez mégin- kább így lesz. 1972-ben és a következő években is arra van szükség, hogy — a termelők és a feldolgozók együttműködésé­nek fokozásával — az élelmi szergazdasóg üzemei és válb- latai az eddiginél jobban ki­használják a meglevő lehetősé­geket és feltárják a tartaléko­kat. 1500 egészségügyi előadást szervezünk megyénk községei­ben, üzemeiben és a városi lakóterületeken. Az előadások­ból néhányat említek: miként előzzük meg a betegségeket milyen a korszerű családterve­zés, ismertetjük az alkohol és a dohányzás káros hatását. — Száznyoltvan tanfolyam megtartásárp készülünk. Több­ezer ember részvételére számí­tunk, akik ismereteket szerez­nek a korszerű elsősegélynyúj­tásról. Ebben a programban szervezzük az anyák iskoláját, valamint a családi élet iskolá­ját. — Terveink között szerepel a korszerű betegslfátás ismeretei­nek magyarázósa, s ezen belül a véradók szervezése. Ugyanis Baranya megye egészségügyi intézményei 1972-ben gyógyító munkájukhoz 6 ezer 900 liter vért igényelnek. E jelentős mennyiségű vér vételéhez 21 ezer óldozatvóllaló ember se­gítségét kérjük. Az önkéntes véradók szervezését a Vörös kereszt vállalta mbgára, — Munkánk jelentős részét kép’ezí az ifjúság egészségügyi nevelése. Kétszáz iskolában 9000 vöröskeresztes tagot tar­tunk számon, 1972-ben szeret­nénk elérni, hogy valamennyi általános, közép- és szakmun­kásképző iskolában, illetve in­tézetben megalakuljanak az if­júsági VöröskereSzt csoportok. Az ifjúság részére — az egész ségügyi szervezésük céljából — 300 különböző tanfolyamot tar­tunk. Az idén is lesz számos ve­télkedő, melynek győztesei ér­tékes jutalmat kapnak. — Tovább folytatjuk ez évben is a hagyományos tisztasági mozgalmat, a környezet egész­ségessé tétele érdekében. — Programunkat január 14-én terjesztjük a Vöröskereszt me­gyei vezetősége ülése elé, ahol megtárgyalják, és jóváhagyják célkitűzéseinket — fejezte be tá­jékoztatóját Balázs Józsefné. N. I. A fenyők majd magasra nőnek...­A vezetékek csillognak még, s az oszlopok tövéből a mere­dek domboldalon vékony erek­ben mossa le az eső az agya­got. Gyalog lehet ide csak fel­jutni, vagy szekéren — a csa­pást lassan benövi a fű -, de amióta az alagutat építik Aba- ligetnél, s az utat a bukkanó mögött lezárták, ritka vendég erre a fogat... A bakterház előtt kis kert. Nemrégiben trá­gyázhatták talán kukorica te­rem majd benne. Kissé odébb három, pöttömnyi fenyő áll. A sínek alig öt méterre mennek el az ablak alatt: balról mesz- szire látni, átellenben a kanyar hamar elnyeli a talpfákat. Jó levegő van. Érdemes meg­állni, megszívni a tüdőt. . . Az­tán már csak át kell lépni a sí­neken, s a szolgálati lakás, tél­rágta lugasába ér az ember, majd még egy lépés, s ala­csony konyha, gyerekzsivaj, s öltözetén restellkedő háziasz- szony fogad ... A tűzhelyen le­ves fő, odébb az asztal sarkán lábosban palacsintának kike­vert tészta, benne kanál. Kéz­zel kivarrott falvédő, kiságy,, zsúfolt kred*nc, a polcon rá­dió ... A szobaajtó kilincse mpgától kipattan. Erzsiké ősszel már iskolába megy. Haja fiúsra nyírt, szeme barna-bogárszem — álmodozó. Mozdulatai — a felnőtteké. Ta­lán soha sém fogja megérteni1, hogy miért is jöttek el ők öt- vöskónyiból, miért cserélték fel szülei Somogy dombjait a Me­Rendszeresen elieniirzik az új árakat Az árváltozások életbelépés© után néhány üzletben vitára adott okot, hogy a vásáriókat nem tájékoztatták megfelelőin. A Belkereskedelmi Minisztérium­ban ezzel kapcsolatban elmon­dották: változatlanul érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint az ármódosításokat a ter­mékeken fel kell tüntetni. A mos­tani árváltoztatás előtt ismétel­ten/felhívta a minisztérium a vál­lalatok figyelmét: a boltokban a változásokat vagy magán az árun, vagy külön állapokon, pla­kátokon kell a vásárlók tudomá­sára hozni, hogy a reklamációk­nak elejét vegyék. Miután a ház­tartási 4S vegyicikkek körében ez­úttal egész sor termék lett ol­csóbb, a Budapesti Vegyianyag- kereskedelmi Vállalat — az eg'sz országra érvényes — külön bolti árlapokat nyomtatott. A megyei tanácsoknak és a budapesti vál­lalatoknak mintegy harmincezer ilyen plakátot adtak ki. Egyéb­ként ennek hiányában is minden vállalat, bolt vezetője köteles a ( megváltozott árakról félreértbe- < tétlenül, megfelelően tájékoztat- ) ni a vásárlókat. Az árváltozások végrehajtását ) a minisztérium illetékes főosztá- lyai és árosztálya ellenőrizték, s S érvényesülésüket ezután is figye- ( lemmel kísérik. A fővárosi és a meg'/ei • tanácsok kereskedelmi osztályai, valamint a kereskede!- i felügyelőségek ugyancsak rendszeresen tartanak árellenőr­ző vizsgálatokat az üzlethálózat­ban. csekkel. Azt mondja, jobb Volt a nagypapánál.' Igaz, nem fél már a dübörgő dieselektől, s mikor egy vasparipa megrázza a kis ház egyetlen szobáját, oda sem figyel. Ezt már meg­szokta. Csak a szomszédgyere- kek ne hiányoznának ennyire., Bár ha leszalad a dombolda­lon, a nagy sárga házban meg­találja Marikát, a barátnőt. Együtt járnak majd az abalige- tí iskolába . .. Azért nem fél egyedül sem, volt már ő sokat távol. Fenn q Szabadsághe­gyen, a rokonoknál levegővál­tozáson, a szanatóriumokban. Már lassan két éve, hogy itt vannak a 110-es őrháznál, s azóta alig betegeskedik. Reg­gelente a kanalas orvosság az ébresztő - az asztma már mó­lóban ... * Recsek Vendel, az apa, ne­hezen találja a szavakat. Sze­retné megköszönni a vasútnak, amit érte tettek. Sorolná a ne­veket: Szabó elvtárs, a Vargha, meg a Fülöp, meg ki is volt még olyan jóember az igazga­tóságon .. .? Annak a negye­diknek már elfelejtettem a ne­vét, pedig nem lett volna sza­bad. Gondolt már arra is, hogy borítékkal keresi fel őket, de hát mit tudna ő fizetni, s va­jon megfizethető-e mindaz, amit kapott. .. Talán öt éve kezdődött. Or­vostól orvosig, szanatóriumtól szanatóriumig vitték Erzsikét. S a gyógyszerek már egyre .keve­sebbet segítettek. Másfél hó­nap volt talán a leghosszabb idő, amikor a kislány egyhu­zamban otthon lehetett. A gaz­dag udvarház, az öregkor ál­ma, az a kicsi szőlő, amit meg tudtak venni ötvöskónyiban, nem adta meg az igazi örömöt. A gyereknek levegőváltozásra volt szüksége, tiszta, hegyi le­vegőre, Akkor aztán elhatároz­ták, hogy a férfi bemegy az Pécs, januőr 5 én, délután, a harkányi űtrét igazgatóságra és előadja k£- réséj.- Mikor hazajöttem, kérdi az aszony, mi van? Mondom, lásd, jó hogy vasutas vagyok, Re­ménykedjünk ... Az új honfoglalás eleinte ne­hezen ment. A barátok, oz is­merősök elmaradtak, o bakter­házban a petróleumlámpa di­vatja járt. A villanyvasalót pa- razsasra cserélték át — „de sok- j szór kiégettem a ruhákat”, szól I közbe az asszony -, fészerbe került a mosógép, dísznek a rá­dió . . . Alig egy hete, hogy itt I voltak, húsvétkor ismét csak ful­ladni kezdett Erzsiké. Hát hiába volt minden . . .? Mire összepakolták, hogy levi­gyék az orvoshoz, jobban lett. i Égy óra múlva már fel akart j kelni, azt mondta, éhes. Két esztendeje ennek. Erzsi- : ke azóta nem volt kórházban... A falu kissé messze van. !n- : nen lelátni Husztótra. Jó em­berek laknak errefelé: már lak- , ziba is hívták őket. Talán csak j tisztességből, talán azét, hogy jelét adják - befogadják őket. Itt született már Katica — örök- I mozgó, tizenhét hónapot cipel magával meg egy vörös cicát... , Vettek tehenet, tej kell a gye- | rekeknek. Most ellett meg a diszáó is, van liba, tyúk — ta­valy még pulykát is tartottak, j Jó íze van annak! Kukoricát . termelnek, málnát telepítettek, j Tudja mindenki: Szorgos em­berek laknak errefelé . . , Most karácsonyra megjött1 a másik öröm is. December 23-án háromne- i gyed egy után öt perccel ki- I gyulladt a villany a bakterház­ban ... Az ünneplők hamar el- j mentek. Ók meg csak járkáltak le, s fel — hogy találhatták vol- j na helyüket? - kapcsolgatták | a lámpákat. Az asszony előke- | rítette a mosógépet, s még az j este kimosott. A férfi meg a tv antennáját igazgatta . .. * Újév délelőttjén felment o csalód a dombra - hazajött a 19 éves nagyfiú is -, s csodál­ták, hogy messze, a túlsó he­gyen, a bányatorony körül mi­lyen fehér minden. Szép fehér. Csak néhánv zöld foltot festet­tek be'e a fenyőfák . . . Elláttak az alagútig is. Ha elkészül, bi­zonyára fe'szedik a régi síne­ket, a diesélek elkerülik a Re- ’ csek-portát, Mert ők — van vil­lany már - itt maradnak vég­leg ... Az apa talán kap vala­milyen mis munkát a közelben. Persze, csak a vasútnál . . . A három kis fenyőfa pedig idővel magasra nő. Alájuk asz­talt visznek padokkal, s nyár- estén, ha, c«e-H 'esz, talán ide­hg!lo*-.T ", 'j',d a vOnatkerekek csattogása . . . Kozma Ferenc * v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom