Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

\ 1972. január 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ezekben a napokban kell dönteniük Az ipar várja az ifjú szakmunkásokat I A megkérdezettek 60 százaléka a „jó anyagiakat“ részesíti előnyben Sütőiparisták Mohácson? - Bővítik a lányok képzésének lehetőségeit Aki szakmunkásnak akar menni Baranyában és Pécsett, an­nak — egyedül a lányok kivételével — kedvezőek a lehetőségei. Az 1972-ben végző nyolcadikosok közül 3200 (ebből Pécsett 1800) tanulót javasolnak a munkaerő-gazdálkodás szakemberei a szak­munkásképzőkbe. Az ipar pedig ennél sokkal több szakembert is felszívna. Mindenesetre a jövendő szakmunkásoknak ezekben a napokban és hetekben kell dönteniök szándékaikról, hiszen Pécsett január 10—31 között, a megyében pedig január 20 ig gyűjtik be a jelentkezési lapokat. Kedvcsinálás ösztöndíjjal A kedvelt szakmák és a hiány­szakmák már évek óta változat­lanok. Ez az a pont, ahol az egyéni és a népgazdasági ér­dek nem mindig találkozik. Nem oz okoz gondot, hogy a végző­sök közül a szakmunkás-tanu­lóknak jelentkezőket ne tudnák felvenni, hanem az, hogy nem mindig oda, ahova menni sze­retnének. Ennek az igénynek viszont nem lehet engedni, mert az évről évre több százzal csök­kenő Vlll.-osok amúgy sem ké­pesek kielégíteni a népgazda­ság munkaerő éhségét. Csak egy példát: az 1972—73-as tanévben már 2000 fő lesz az eltérés a szakmunkás-tanulónak j jelentkező fiatalok és a válla­latok által igényelt létszám kö- j zött. A városi munkaügyi osztályoz általános iskolákban felmérést j készített a tanulók között. A megkérdezettek 60 százaléka a ,,jó anyagiakat" részesítette j előnyben a szakmák közti vá­lasztásakor. Nem véletlen tehát, ! hogy például az építőipar egyes szakmái, a vasbetonszerelő, ács j és állványozó, épületburkoló, J tehát ahol nem nyílik alkalom I a munkaidő utáni „maszekolás- I ra”, nem örvendenek népsze­rűségnek. Ezt felismerve a vál­lalatok társadalmi ösztöndíja­kat adományoznak az ide je­lentkezőknek (pl. a Baranya megyei Építőipari Vállalat). Egyébként a Mecseki Szénbá­nyák Vállalatnak is több ösztön­díjasa van. A nehéz munkák avagy a nem túl vonzó munkakörülmények is elriasztják egyes szakmáktól a fiatalokat. Egyes szakmákban (öntő, kovács) jelentkezők hiá­nya miatt nem is tudnak beis­kolázni új osztályokat. Itt már idén a képzést, kísérletképpen, periódusosán próbálják megol­dani. Egy-két éves szünet után indítanak újabb osztályokat. Persze, van a hiányszakmák között olyan, amelyről nem, is tudják, hogy teljesen automati­zálva van (tímár), de a „sza­gos" munkahely így is riasztó a jelentkezők előtt. A gipszminta­készítő a nehéz fizikai munkát igénylő munkák közé tartozik, de népszerűtlenségének oka nem is annyira ez, hanem az, hogy nem tudnak munkahelyet változtatni az ide jelentkezők: egyetlen üzemben, a Porcelán­gyárban helyezkedhetnek el. Vannak olyan hiányszakmák, amelyeknél a megszerzett szak­munkás képzettség nem jelent különösebb előnyt. (A sütőszak­mában az okoz problémát, hogy a képzés Kaposvárott folyik. A szülők nem szívesen engedik el messzire gyermekeiket, ,s ráadá­sul a végzősök jórésze ott is marad. Idén Mohácsra kerül a képzés, mivel itt akarják felké­szíteni az új pécsi kenyérgyár fiatal szakmunkásait. Lányokat a fiúk helyébe! Nagy a foglalkoztatási kedv, a munkaerő éhség a vállala­toknál, s ezt ki kell elégíteni, j Az egyik tartalék a leányok fo­kozott bevonása a szakmunkás- j képzésbe. A baranyai egyoldalú iparszerkezet miatt a lányok j csak kevés szakma között vá- j foszthatnak. Arányuk a szak- I munkásképzésben 20—25 száza- j lék. Ezt a közeljövőben 30—35 j százalékra kell növelni, akár [ úgy, hogy az eddig „fiúsnak" tartott szakmákban nőket alkal­mazunk. A megyében évente 800—900 azoknak a száma (s ezek többsége is lány), akik az általános iskola utón otthon mórodnak vagy közvetlenül munkát vállalnak. Ezt a számot is le kellene szorítani legalább 400—500-ra. Az így nyert lét­számot is be lehet vonni a szakmunkásképzésbe. A lányok fokozott bevonása ugyanakkor feladatokat ró a vállalatokra is. Megfelelő szo­ciális létesítményeket (pl. öltö­ző), kedvezőbb munkafeltétele­ket kell teremteniük. A szakmunkás utánpótlás ja­vítását eredményezné az is, ha a vidéken (Komlón, Mohácson, Szigetváron) bővítenék a kép­zést, beleértve a Pécsre ingázó tanulók számának mérséklését is. Jelenleg a pécsi intézetekbe 800 szakmunkástanuló járhat be vidékről. Mohácson például, ahol az üzemek egyre inkább igényelnék az öntőket, illetve az asztalosokat, nem tudnak beis­kolázni új szakmunkásokat, mert a fiatalok többsége Pécsre jár — más szakmákra! A vidéki képzés „megerősítése" egyben felszippantaná azokat a fiatalo­kat is, akik a kedvezőtlen kö­rülmények miatt (út, közlekedés hiánya) inkább otthon marad­tak. Marafkó László Precíz, gyors ügyintézés Leverték a port a Telekkönyvről... Gépi adatfeldolgozásra térnek át — Embert igen, telkeket nem? Meghalt már a nagypapa, a fia is a temetőben nyugszik, az unokák örökölték az ingatlant — a telekkönyvben mégis a nagypapa neve szerepel . . . Óriási restanciával „rendelke­zik'-’ a Telekkönyvi Hivatal, pon­tosabban: rendelkezett. Ez év január elsejétől az egész appa­rátus beolvadt a Földhivatal szervezetébe. Egy évszázados | intézmény alakult át tehát, ; amelynek indokairól, s a kiala­kulóban levő új módszerekről szólt dr. Csernus József, a Ba- I ranya megyei Földhivatal veze­tője. — Nem nehéz az okait kutat- j ni ennek a fúziónak, hiszen ed- i dig két nyilvántartás volt or­szágszerte, egymással párhuza­mosan: az egyik a Telekkönyv, I a másik az Állami kataszter, I vagyis a földnyilvántartás. Síppal, dobbal, tehetséggel Kétezer szereplés Ismerettségünk jó hároméves. Akkori lapomban írtam le elő­ször, Balaton-parbi fellépésük után, hogy „síppal, dobbal, te­hetséggel" járják a falvakat, városokat. Küldetésben. Elhin­teni a fúvószene, a hangszerek élvezetét, az együttmuzsikálás örömét. Azóta a Pécs-gyá (városi úttörőzenekart megismerték a tv-nézők, beszámoltunk hollan­diai sikerükről, újabb szereplé­seikről. 5 most? Kétezer szerep­90 tagú együttes Rendszeres munkával, pró­bákkal, játékkal, új bemutatko­zásokkal telik, életük. Néhány számodat. Évente 180 fellépésük becsületére válna akármelyik hivatásos együttesnek is. Fenn­állásuk óta mintegy 2000 alka­lommal léptek közönség elé. A szociblista társadalmi szertartá­sok népszerűsítése jegyében 500 névadó ünnepségen muzsikál­tak, 1971-ben számos rádió és televíziós felvételt és egy ön­álló filmfelvételt készítettek ve­lük. Hallgatóságuk tömege szinte megmérhetetlen. Mellesleg az együttes ma 90 tagú, 70 az állandó szereplő létszám. A gyerekek kétharma­da alsó tagozatos, és mindösz- sze 8 tanuló VII—Vlll-os. Ez az utánpótlás, a zenekarépítés ko­rábbi elképzeléséből adódik. Eszerint a gyerekek többsége 6—7 évig állandó tagja a sze­replő együttesnek. Rajnai Hen­rik karmester így nyilatkozott róla. — A kicsinek is, akár II. vagy 111. osztályos, ugyanúgy kell tud­nia játszani, mint a többinek. Ez hihetetlenül nagy önfegyel­met, tanulni akarást követel a kis emberkéktől, amit játékos feladatokkal oldunk. A jutalom pedig színes „import" üveggo­lyó . . . Kisebb is, nagyobb is, ki mit érdemel. Nagyon fontos a sikerélmény, mint nevelő erő. Csakúgy, mint maga a muzsika, a szereplések. Van egy első­söm. A környék és a napközi „réme", igazi „ebadta kölyök". Népstatíionbeli szereplésünk utón elmesélte a napköziben: „Tanár néni, én majdnem sír­tam. Az a rengeteg ember mind minket figyelt..." Azóta a gye­rek megváltozott, fegyelmezet­tebb, még otthon is ... Bizony­ság : képesek rá. Úgy tartják, egyedülálló az országban és a műfajban is az amit ez a gyermekzenekar csi­nál. Sok minden változott a programjukban, az eszmei cél, amiért munkálkodnak, azonban ma is ugyanaz, mint kezdetben. A misszió: bebizonyítani, hogy gyerekek képesek — még a nagy basszi/shangszereken, túbán, helikonon is — tisztán zenélni. Érdemes velük foglalkozni. Jó részben az ö propaganda hang­versenyeik után alakult meg itt, Baranyában Szászváron, Boly­ban, Harkányban. Mohácson, Szigetváron, Szentlőrincen a he­Mindkettő lényegében ugyan­azokat az adatokat tartalmaz­ta, a különbség csak annyi volt, hogy a Telekkönyv tartalmazta az ingatlan tulajdonokat is, a kataszter pedig nem. Közhely, de valóban, a „holt lelkek" nyil­vántartása lett á Telekkönyv, nagyon sok az elmaradás az ügyintézésben, s ezt fel kell számolni. Az utóbbi időben már nagyobb súlyt helyeztek erre. Lényegileg a felszabadu­lás óta folyik ez a párhuzamos nyilvántartás, az egyik nyilván­valóan fölösleges. — Miért most került rende­zésre ez a kérdés? — Kormányunk elhatározta, hogy egységesíti a nyilvántar­tást és gépi adatfeldolgozó rendszerre tér át. Ennek az át­szervezésnek 1980-ig be kell fejeződni. Lényeges változásnak ígérkezik: minden állampolgár­nak külön kódszáma lesz, tehát mindenkiről tudják majd az egész országban, hogy hol és mekkora telke, ingatlana van? Akárhol vásárolna, a központi nyilvántartás percek alatt meg-- válaszol majd, elejét vehetik a spekulációnak, szabálytalansá­goknak. S éppen azért most, mert mindennek a feltételei ki­alakultak. — Mit vesz észre az állampol­gár a változásból? — Érzéseim szerint csak any- nyit, hogy ügyeit precízebben, gyorsabban intézik, mint eddig. Nem azt akarom mondani ez­zel, hogy a bíróságok hatáskö­rében nem föleit meg felada­tának a Telekkönyvi Hivatal, megfelelt és jól funkcionált, ha­nem az apparátus kicsi, o mód­szerek ehhez a hatalmas mun­kához már korszerűtlenek, s a bíróságoknak , különben sem „profilja” a tfelekkönyv vezeté­se. Változni pedig alig változik valami, amit az állampolgár észrevehet, hiszen Baranyában az összes telekkönyv a helyén marad. A hivatalok is marad­nak egyelőre a bíróságok épü­letében, hiszen orra legfeljebb az V. ötéves tervben gondolha­tunk, hogy „de facto" is külön váljanak. A nyilvántartás min­denesetre már január 1-től egységes.- Akadtak-e ellenzői a vál­tozásnak? — Mint minden újnak, ennek is. Maradibb nézeteket vajló jogászok a magántulajdont fél­tették: a tulajdonjog „szentsé­ge" megsértését vélték látni a jövőben. Hogyan kerülhet igen magas értékű ingatlan tanácsi nyilvántartásba? Ha az ellen nem emelnek kifogást, hogy az embereket a tanácsokon anya­könyvezik, akkor nem kifogásol­hatják azt sem, hogy a telke­ket, ingatlanokat is a tanácso­kon „anyakönyvezzék" ... Me­lyik ér többet? De a félelem­nek különben sincs semmi alap­ja, a tulajdonosok ugyanúgy, mint eddig, közvetlenül a bíró­sághoz fordulhatnak vélt vagy valós sérelmeikkel, s az tovább­ra is köteles dönteni ügyükben. A Telekkönyv ezután is közhite­lességű, nyilvános és megbíz­ható lesz. Évek múlva az irodák is át­alakulnak, a berendezések kor­szerűsödnek, az ügyintézés frappáns és gyors lesz. Az el­ső lépés megtörtént: leverték a port a telekkönyvekről..,- kp ­A város központjában Az úttörők idei első próbájukat tartják lyi úttörő, tehát a 14 tévén alu­liak fúvószenekara. Az elmúlt évben, 1971-ben az Alföldön és a Dunántúlon járták főleg a na­gyobb községeket, Városokat, hasonló céllal. Ezeken a kon­certeken — .muzsikában — föl­elevenítik az úttörőélet számos kedves részletét: játékos keret­ben fölvillantják az év fonto­sabb ünnepeit, majd koncert­számokból (egyveleg, nyitányok népdalrondó, gyermekdalszvit, nemzetek dalai, táncdallamok stb.) adnak műsort. Repertoár­jukban ezenkívül mintegy 30 nemzeti himnusz, 20—25 induló és több új szám is szerepel. Sokan megütődnek, amikor rázendítenek Theodorakisz nép­szerű Sirtaki-feldoJgozására Miért „kínozzák" — úgymond — őket ezzel? A karmesternek más a véleménye. Az, hogy szabad a gyereket megterhelni — a ze­nepedagógiai határokon belül — nehezebb feladatokkal is. módjával. Jelenleg Suppé Köny- nyű lovasság nyitányát tanulják, amelynek trombitakórusát 8—10 éves gyerekek fújják majd. S megállni itt sem szabad. Művé­szileg többet nyújtani, és nem­csak gyermekzenében — ez a legfontosabb célkitűzésünk most. Persze kották, ehhez írt művek kellenének, amelyek saj­nos ma még késnek... így nemegyszer házilag oldanak meg bizonyos feladatokat. Látványosság — „tepto“ A Népstadionból láttuk elő­ször, hogy a kis úttörő zenészek a tv-képernyőn egyszer csak el­indultak és muzsikálva külön­böző látványos alakzatokat ké­peztek, majd visszatérve menet­zenével vonultak el. Ennek a fúvószenének Nyuga­ton hagyományai vannak. (Ha­sonlót láthattuk a nyáron a svájci gárda zenekartól is.) Ná­lunk viszont még a legrégebbi k. u. k. időkből sincsenek ha­gyományai. A látványos, alak­zatokba rendeződő fúvószene angolul taptoe. Magyar kifeje­zés híján nálunk egyelőre: tep­to. Ennek a meghonosításáról így szólt az együttes karmeste­re: , — Az ötletet Hollandiából hoztuk. A nyugati stílus viszont sajátos katonai parádé hagyo­mányokon alapszik. Tehát nem „átvételről" van szó. Szeretnénk kialakítani ja tepto sajátos ma­gyar formáit. Ezzel próbálkozunk most. Magyar gyermekdalok a zenei anyag: a koreográfia pe­dig virágalakzatok, játékos, ka­leidoszkópszerű figurák. Eddig három ilyen látványos, színes zenekari felvonulást tanultunk meg, kettőt mutattunk be. Az egyik például kifejezetten szo­cialista ünnepségre való: a 'Fel vörösök . . . munkásinduló dal­lamára kialakul egy ötágú csil­lag, s a második dallamnál kü­lönböző alakzatváltásokkal a csillag elkezd forogni .,. Oda kell figyelni... Az,évente 180 fellépés soknak bizonyult, érthetően. Terveik kö­zött most;* a továbbiakban há­rom nagyobb koncert,, fellépés szerepel. És Nagykanizsa, Nyír­egyháza, országjárás, Zánka, Csillebérc . . . Meg természete­sen a muzsikálás, az előadás színvonalának emelése. Almaik közt persze sok egyéb is. Egy biztos. A Pécsi Üttörőze- nekar 14 év alatt bizonyított A zenei nevelés szép küldetését teljesítik, eredményesen..De ami ennél is fontosabb, az, hogy ahol rázendítenek, ott az embe- rék többsége úgy jár, mint én három éve a Balaton parti sé­tányon. Oda kell menni, meg kell nézni, kik játszanak, mert ez jó fúvósmuzsika. Zeneileg árnyalt, hangzáskultúrában és ritmikai* lag csiszolt, szép muzsika. Oda kell figyelni, az előadók élet­korától'függetlenül is... Waüingei Endre Márciusban felavatják Pécs Művészklubját Építészek, muzsikusok, képző- j művészek, írók, színművészek, a I művészeti szervezetek képviselői ■ találkoztok a napokban a Vá­rosi Tanácson, hogy megtekint- j sék és megvitassák — végle- I ges elképzelés szerint —r az Ele- fántos tömb Sallai utcai eme­letén kialakítandó Pécsi Művész­klub belsőépítészeti terveit, el- j képzeléseit. A tervtanácson részt i vett Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei Város Tanácsának elnö- j ke is, aki kezdettől szívesen, jó i meggyőződéssel támogatta a | gondolatot: legyen művészklub- j ja Pécsnek. Ezen a megbeszé- í lésen az első vázlattervek meg­tekintése után is számos jó öt- ! let, javaslat hangzott el, ame- j lyet a tervezők — Deák Lász? Ióné, Csete György, Jankovics Tibor, Deák László, Oltai Péter, Kistelekdi István, a Baranyaterv hat fiatal mérnöke és több más munkatársa is — felhasználnak majd a tervek elkészítésénél. A tervezők és a tervtanácson részt i vevő írók, művészek egyaránt bi- I zakódnak, hogy a rövid idő és az esetleges nehézségek ellené­re is 1972 márciusában a mű- ! vészklub berendezett helyiségeit i megnyithatják. A kérdés előzményeiről annak idején több ízben szóltunk, ösz- szefoglalva: az ügy .érdekében meghozott korábbi vb-határoza- tok alapján a Széchenyi tér, Jókai u., Jókai tér, Sallai u. szö­gében fekvő ún. Elefántos töm­böt (egy másik koncepcióval el­lentétben) nem bontják le, ha­nem. mint a történelmi város- központ egyik jellegzetes épü- ] letegyüttesében —tömbrekonst- j rukcióval — kulturális-idegen­forgalmi középületet alakítanak ki. Mellette szólnak gazdaságos- sági és ésszerűségi szempontok is. A tömb városszerkezetileg is igen exponált helyen áll; közép­pontjában, illetve a K—Ny-i gya­logos forgalom tengelyében Ezen túl műemlékként is jelen­tős, épületei a XIX. sz. eleji-kö- zepi romantikus, illetve a későb­biek eklektikába, szecesszióba hajló stílusjegyűek. A meghívásos tervpályázaton a Baranyaterv hat tervezőmér­nökének munkáját találták leg­jobbnak. Tervezésük — a ma még benn levő lakások szaná­lásával — a tömb hivatalait, üz­letsorát is rangsorolja, a keres­kedelmi szempontot természetes módon alárendelve a városköz­pont kulturális-idegenforgalmi funkciójának. A rekonstrukció fo­lyamán egyebek közt felújítják és emeleti részekkel bővítik az IBUSZ helyiségeit, földszintjén (a háztartási bolt helyén) város- fejlesztési bemutatótermet ala­kítanak ki. Fölötte helyezkedik el a Pécsi Művészklub. öt helyisége lesz a klubnak, a változtatható funkció lehető­ségeivel. Mostani formájában elsősorban a művészek társa­dalmi érintkezését, találkozásait szolgáló helyiségekből és egy kisebb bárhelyiségből ál! a Pé­csi Művészklub, természetesen mindenütt egyedi tervezésű bú­torzattal. Később újabb helyisé­gekkel, kisebb kamarateremmel is bővítik majd. Tanácskozás az óvodai nevelésről Az óvodai nevelés időszerű tennivalóiról kezdődött kétnapos tanácskozás kedden délelőtt a Vili. kerületi Pártbizottság szék- házának nagytermében. Az esz­mecserén — amelyre a Fővárosi Tanács oktatási főosztálya hívta meg a tanácsi és az üzemi óvo­dák vezetőit — dr. Mezei Gyula főosztályvezető tartott vitaindító előadást. Egyebek között el­mondotta, hogy ma a főváros­ban körülbelül 61 ezer az óvo­dáskorú gyermekek száma, 1973—74-re 70—72 ezren lesznek. Az óvodai ellátottság nem mondható túl jónak, hiszen 100 helyre átlag 122 gyermeket kell befogadni, sőt olyan kerületei is vannak a fővárosnak, ahol c névleges száz helyre 145 gyer­mek jut. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom