Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära: 1 farín! Dunántúli napló XXIX évfolyam, 25. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 30., vasárnap Kongresszusra készül a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa január 13-i ülésén úgy határozott, hogy 1972. áp­rilis 26—28-ra összehívja a Ha­zafias Népfront V. kongresszu­sát. A kongresszust megelőzően a Népfront működési szabályza­tának megfelelően újjá választ­ják a népfront különböző szintű bizottságait. A választási gyű­léseken a bizottságoknak be kell számolniok o két kongresz- szus közötti időben végzett mun­káról. A kongresszusra való készü­lődés minden szerv életében je­lentős esemény. A Hazafias Népfront kongresszusának je­lentőségét különösen is aláhúz­za az, hogy olyan testület ta­nácskozása lesz, amely hazánk legnagyobb, legátfogóbb politi­kai tömegmozgalmát képviseli. A kongresszus akkor fogja hiva­tását jól teljesíteni, ha a vá­lasztási gyűléseket úgy készítjük elő, hogy azokon a köz gond­jai iránt érdeklődő állampol­gárok tíz és tízezrei vesznek részt, ha azokon mindenki hall­hatja szavát az országos és a helyi politikát érintő kérdések­ben. A kongresszusra való fel­készülés segítse elő a közügyek iránti érdeklődés és aktivitás még fokozottabb felkeltését, segítse o szocialista demokrácia további erősítését, adjon újabb lendületet nagy nemzeti prog­ramunk, o szocializmus teljes felépítéséhez. Tegye még alkal­masabbá a népfront mozgalmát o szocialista népi nemzeti egy­ség további erősítése, a párt szövetségi politikájának minél eredményesebb szolgálatára. A választások során nagyon fontos, hogy újabb és újabb, a közügyek iránt érdeklődő és közfunkció teljesítésére alkalmas embereket vonjanak be a bi­zottságokba. Az olyan népfront­bizottság. amelynek tagjait más társadalmi funkcióval is meg­bíznak, nem valószínű hogy kel­lő aktivitással tud dolgozni. Kü­lönösen meg kell szívlelni, hogy o pártfunkció kivételével min­den más funkciót arra érdemes és alkalmas ember betölthet. Nehezen képzelhető el, hogy a népfront a népi nemzeti egység fejlesztésében, o pórt szövetségi politikájának gyakorlati megva­lósításában megfelelő aktivitás­sal tudjon dolgozni akkor, ha a bizottságai összetételükben nem telelnek meg o követelménynek. Fordítsunk így figyelmet a mun­kások, o nők és a fiatalok fo­kozottabb bevonására a bizott­ságokba. A munkások nagyobb számú részvétele a népfront­bizottságokban elősegíti, hogy a vezető szerepet betöltő mun­kásosztály közelebb kerül szö­vetségeseihez, hatékonyabbá te^ szi a munkás-paraszt szövetsé­get, amely alapja a népi nem­zeti egységnek, a társadalom különböző rétegei állandó és tartós szövetségének. A nők és a fiatalok nagyobb számú be­vonása a bizottságokba kettős értelemben is indokolt: egyfe­lől mindkét réteg a szövetségi politika számottevő alkotó ele­mét, másrészt a nők és az ifjú­ság körében végzendő hatéko­nyabb népfront munka csak úgy képzelhető el, ha velük együt­tes és nem nélkülük végezzük e munkát. A Hazafias Népfront politikai tömörülés, amelyben a párt ve- zétésével együtt munkálkodnak hazánk legfontosabb társadal­mi és tömegszervezetei. A tár­sadalmi szervezetek, tömegszer­vezetek és különféle mozgalmak úgy részei a népfrontnak, hogy a maguk működési területén végzett munkájukkal illeszked­nek bele a nemzeti egységfront­ba, a közös akciókba. A külön­böző szervezetek és mozgalmak teremtsenek megfelelő képvise­letet a népfront minden szintű bizottságaiban. A bizottságok kialakításánál ezt figyelembe kell venni, a képviseletet fel­tétlen biztosítani kell. Nagyon fontos, hogy bizott­ságok, mely számításba jövő személyekkel a választást meg­előzően beszéljenek, tájékoztat­ni kell, hogy milyen feladatot jelent a népfrontbizottsági tag­ság. Bárkit is csak a tudtával és beleegyezésével lehet java­solni o bizottságba való meg­választásra. ügyelni kell orra is, hogy a javasolt személy a vá­lasztási gyűlésen feltétlen jelen legyen. A választások a demok­ratikus követelményeknek meg­felelően történjenek. Ez azt je­lentig hogy a választást meg­előzően a bizottságok ülést tar­tanok, amelyen megvitatják a négyéves munkáról szóló, a vá­lasztási gyűlésen előterjeszten­dő beszámolót. A beszámolók elkészítéséhez ajánljuk használ­ják fel az Országos Tanács kongresszusi levelét, A beszá­molóval szemben a legfonto­sabb követelmény, hogy o helyi bizottság munkájáról adjon ké­pet, irányítsa a figyelmet a leg­fontosabb politikai kérdésekre, teremtsen vitafórumot, aktivizál­jon a helyi feladatok megoldá­sára. Az Országos Tanács kong­resszusi levele különösképpen a jövő feladatainak meghatáro­zásához ad jó alapot. Az abban foglaltak alapján kell a helyi feladatokat meghatározni. A választási gyűlések nyilvá­nosak, úgy is mondhatnánk, hogy ezek a népfrontmozgalom demokratikus, politikai jogúinak gyakoilásánuk fórumai, amelyen minden állampolgár résztvehet, szabadon kifejtheti véleményét. Fontos tehát, hogy valóban né­pes gyűléseken válasszák meg a helyi bizottságokat, nem he­lyes és nem Is szabad a válasz­tási gyűléseket semmiféle más rendezvénnyel összekötni. A választási munka minden szinten elkezdődött, a tapasz­talatok szerint rendben és jól folynak. A pártszervezetek, a tömegszervezetek, a tanácsok megfelelően segítik. Közös ösz- szefogással úgy véljük, hogy si­keresen oldjuk meg e jelentős politikai feladatot. Sztergár János, ■ Hazafias Népfront megyei titkára. llczél György, Pullai árpád és Jakab Sándor látogatása Baranya megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője szombaton Baranya megyébe' látogattak és a Megyei Pártbizottság vezetőivel tanácskoztak. A tartalomból; Hárman az önállóak közül----------------------------*---------------------------­H ány órát taníthatnak a nyugdíjas pedagógusok? A Dunántúli Tudományos Intézet tervei Szobrászok lesznek Pillantás Afrikára Erich Honecker vezetésével NDK párt- és kormány- küldöttség érkezik Magyarországra A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának meghívására Erich Honeckernek, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével a közeli napokban ba­ráti látogatásra Magyarország­ra érkezik a Német Demokra­tikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről SZOT-delegáció utazott Rómába Gáspár Sándornak, az MSZP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a SZOT titkárságának küldött­sége Rómába utazott. A dele­gáció az Olasz Általános Mun­kásszövetség (CG1L) meghívásá­ra egyhetes látogatást tesz Olaszországban, és megbeszé­léseket folytat a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuá­lis kérdéseiről és kapcsolataink fejlesztéséről. Kulturális delegáció utazott az NDK-ba Dr. Orbán Lászlónak, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettesének vezetésével szom­baton magyar kulturális dele­gáció utazott az NDK-ba, az NDK kulturálisügyi miniszteré­nek meghívására. A gazdasági fejlődés összefoglaló adatai 1971-ben - a IV. ötéves terv első évében - fontos gazdasá­gi feladat volt, hogy a terme­lés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadal­mi munka hatékonysága és o gazdasági egyensúly javuljon, a lakosság életszínvonala emel­kedjék. 1971-ben a népgazdaság ösz- szes termelésének növekedési üteme mind az előző évinél, mind a tervezettnél gyorsabb volt. A fogyasztás és o felhal­mozás együttvéve a hazai ter­melésnél jobban emelkedett, amit az 1970. évinél nagyobb behozatali többlet tett lehető­vé. A népgazdaság helyzete 1971-ben több vonatkozásban javult, A gazdaságpolitikai cél­kitűzéseknek megfelelően és az adott igényekhez való alkal­mazkodás hatására folytatódott a termelés szerkezetének átala­kulása. Javult a munka haté­konysága: a termelés és a for­galom növekedését a korábbi­nál kisebb munkaidőtöbblettel értük el. A nemzetközi munka- megosztásban való részvéte­lünk — többek között a szocia­lista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése révén I - fokozódott. A lakosság jöve­delme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyen­súlyban volt. A korábbiakhoz képest javult az anyagellátás. A gazdasági élet kedvező irányú változásában szerepe volt a gazdaságirányítás javí­tásának, a közgazdasági sza­bályozók fejlesztésének, az ob­jektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló össz­hangjának. Egyes központi, ta­nácsi és vállalati döntések azonban o népgazdaság ki­egyensúlyozott fejlődése elle­nében hatottak, ami leginkább a beruházások és az import tervezettnél gyorsabb növeke­désében, a költségvetési egyen­súly romlásábon nyilvánult meg. Az 1971. népgazdasági terv és teljesítés főbb mutatói 1970-hez képest Nemzeti jövedelem Beruházások (folyóárakon) Foglalkoztatottak száma Ipari termelés Iparban foglalkoztatottak száma Építőipari termelés Építőiparban foglalkoztatottak száma Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági keresők számo Kivitel (folyó árak alapján) ebből: szocialista országokba nem szocialista országokba Behozatal (folyó árak alapján) ebből: szocialista országokból nem szocialista országokból A lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom (folyó árak alapján) Terv % Teljesítés 107 107—108 90 100 mtHiárd Ft ffittiórd Ft 102 101 ■106 105 101,5 99,7 107—108 109—110 103,3 104,7 108 109 98 98 109 108 111 113 105 98 107 119 110 121 102 116 103—105,5 105—106 109—110 109 1971-bon a nemzeti jövede­lem - előzetes számítások sze­rint - 18-20 milliárd forinttal, Szombaton délelőtt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának aulájában 55 nappali tagozaton végzett joghallgatót fogadott doktorrá dr. Szotáczki Mihály dékán, akik hagyo­mányosan ünnepi keretek között dr. Földvári József dékánhelyettes, dr. Judi István dékánhelyettes, dr. Rudolf Láránd egyetemi tanár és dr. Benedek Ferenc egyetemi docens, — az avató bizottság tagjai — előtt tettek fogadalmat. A doktorrá avatottak közül kilencen „summa cum laude", húszán pedig ncum laude” végezték tanulmányaikat 7-8 százalékkal több volt az előző évinél. Az előirányzatnál valamivel nagyobb növekedés meghaladta oz 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz évben elért legmaga­sabb ütemet. A gyors növeke­dést főleg a mezőgazdasági és az építőipari termelés fejlő­dése biztosította, az ipari ter­melés az 1970. évi 7 százalékos növekedés után 1971-ben mér­sékeltebben, 5 százalékkal emelkedett. Ebben munkaszer­vezési, műszaki és egyéb prob­lémák mellett szerepe volt an. nak is, hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar belke­reskedelmi megrendelései. Év­közi adatok szerint, az előző évektől eltérően, 1971 ben a termelő ráfordítások növeke­dése az iparban meghaladta a termelését, a nyereség kevésbé nőtt, mint 1970-ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többletéhez mintegy 7 milliárd forinttal járult hozzá. Az építőipari termelés, az élénk keresletnek megfelelően, a tervezettnél nagyobb mérték­ben (9—10 százalékkal) emel­kedett, az építési igények ma­radéktalan kielégítését azon­ban így sem biztosította. Az építőipar hozzájárulása a nem­zeti jövedelemhez az 1970. évi­nél körülbelül 8 százalékkal, (Folytatás a t. oldalon,) ! A Központi Statisztikai Hivat

Next

/
Oldalképek
Tartalom