Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1972. Januí r 29. Az új kutyasztár Sikerrel mutatta be a te­levízió Mikszáth Kálmán: A fekete város cimü regényé­ből forgatott filmsorozatát. A televíziós adoptáció egyik jelenetéről, amelyet két al­kalommal is láthattunk - az első rész utolsó és a má­sodik rész első perceiben — azóta is sok szó esett. A vetítést követően töb­ben keresték meg személye­sen és telefonon a film ren­dezőjét. Zsurzs Évát a kér­déssel: valóban megölte-e Egri István a szép magyar vizslát? Voltak bizakodób­bak, akik afelől érdeklőd­tek, hogy kigyágyul-e sebei- j bői Fityke? Mert Fityke né­ven vonult be a köztudatba s egyesapásra sztár iett. E gyors karrier nem is j meglepetés: Fityke „käme- j ra közelben" nőtt fel, apja szép sikereket ért el a mii- \ vész pályán. Fityke apja leg­utóbbi szerepét Lengyel ló- j zset Igéző című írásából ké szült televíziójátékban ala­kította, nagy közönségsiker­rel. Valóságos löszereo volt. Egyébként Fityke testvérei is A fekete városban mutat­koztak be a közönségnek, ők kísérték a löcseieket a tragikusan végződő újévi vadászatra A vizsla család Szigethy Kálmán idomár tu­lajdona s a filmgyár gödöl­lői telepén él. Rendkívül fe­gyelmezett kutyák s mint Zsurzs Éva elmendta, egyes- egy edül csak gazdájuknak hajlandóak engedelmesked­Módosultak a nyugdíjszabályok A parancsnok utasítására elhagyják a hajók a pihenőt Jégtörők a Dunán A jég most csak apró kis táb­lákban érkezik valahonnan fentről, Ausztriából vagy a Csallóközből. A víz nyugodt - nagyon is, hiszen alig van a Duna medrében valami. Kétol­dalt fehérük a part: nemrégen még ott, a fák alámosott gyö­kerei alatt üldögéltek a horgá­szok . . . A hajó nyugodt dohogással halad az árral szemben. Mesz- szire látni a parancsnoki hídról a ködbetűnő parti erdőket, a vízen csivitelő, lármás madárse­reget. Kérdezem a kapitányt — Mihalovits Károlyt — meddig ha­józik napsütésben, meddig tart a jégtelen jóidő? — A vízen hamar megválto­zik minden — mondja —, tegnap kétszer ennyi jég zajlott, hol­l A hullámok nyomán apró darabokra töredeznek a Jégtáblák Fotó: Erb János nap lehet, hogy alig lesz. De egy kis hóesés már komoly je­get csinálhat. . . Valamikor az ötvenes évek elején kezdték a Dunán a jég­védelmet, a jégtörést. A hon­védség — flottilla — ágyúnaszád­jait használták fel erre a célra. Később „polgári” hajókat alakí­tottak át, megerősítették az or­rukat, megpáncélozták őket. Még később már jégtörő hajó­kat építettek. Masszív hajók, bordáik hosszantiak, ez a dunai hajóknál nem divat. Az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ságnak jelenleg tizenegy nagy és három kisebb jégtörője van, nevük csak a kicsiknek akadt a nagyobbakat számozták. A bajaiak hosszú Duna-sza- kaszon dolgoznak. Dunaföldvár- tól a határig, de a határtól Vu- kovárig mintegy száz kilométer­nyire a közös jugoszláv—magyar megállapodás értelmében szánt­ják a jeget a magyar jégtö­rők. Hajóséiet. A Jégtörő X. már nagy hajó, tizennyolc fős sze­mélyzettel dolgozik. Barátságos szalon, televízió, kényelmes ka­binok, külön ebédlő. A gépház­ban két hatszáz lóerős Diesel­motor dolgozik. Az idegen, aki­nek ide tilos a bemenet, meg- illetődve nézi a hatalmas szer­kezetet, amely magától üze­mel. Vastag kábeleken érkez­nek a parancsok fentről: las­san, előre, megállj . A motor mindent tud, szót is fogad. Kezelői éjjel-nappal kéz­nél vannak, hiba tehát nem le­het. Sokszor hetekig tart a szol­gálat, esőben, ködben. Ködben is hajóznak, mert a radar biz­tonságos mozgást tesz lehetővé. Előfordul viszont, hogy kény­szerpihenőre térnek. Nevetve mesélik el, hogy néhány eszten­deje budapesti újságírók ér­keztek, felszálltak a hajóra, az­tán elindultak lefelé. Valahol Baja alatt egyszerűen befagy­tak, se előre, se hátra — a har­madik napon törte ki őket egy másik jégtörő flotta. Richter Józsi bácsi, aki három éve ment nyugdíjba a vízügy­től, igen találóan azt mondta: — Tudja, ez éppen olyan, mint a tűzoltók . . . Azok is ál­landóan készenlétben kell, hogy legyenek, és azoknál is tulajdonképpen az a jó, ha nin­csen semmi baj. Ha nem kell sokat dolgozniok. A jég nagy bajt csinálhat, volt is már pél­da, gondoljon a jegesárakra, ami ellen húsz-harminc évvel ezelőtt még úgy védekeztünk, hogy emeltük a gátakat kétol­dalt. A jégtáblák felrakódnak egymásra, fölöttük a víz felduz­zad, s ez a folyamat addig tart, amíg a folyó kilép a medréből. Az árvíz szörnyű dolog, nem is szeretek beszélni róla. Hát ezt előzik meg a jégtörők. A parancsnoki hídon egyelő­re csak a rádiós hangja hallat­szik. „Tízes jelentkezik, tízes je­lentkezik a készenlétnek. El­hagytuk Dunaszekcsőt, jelenleg a foknál vagyunk. Utasítást ké­rek. Vétel . . Az utasítás meg is jön, a ha­jóknak Bajára kell menniük. A két kisebb hajó is megkapja a rádióüzenetet — mindegyik ösz- szeköttetésben áll a másikkal — s így vonalba sorakoznak, in­dulnak a vizen felfelé. Napfény csordul, elömlik a vízen, végigsímogatja a tájat. A Diesel-dohogás lassan elhal, a hajók messze járnak. Vakító fehér oldaluk azért még sokáig látszik. Az utolsó kanyar előtt még egy utolsó, bizonytalan in­tegetés — aztán a hajó eltűnik, maradnak a szárcsák, sirályok, a biztos part, a folyó méltósá- gos nyugalma, és a recésszélű jégtáblák, amelyek unott foly­tonossággal haladnak valahon­nan Ausztriából vagy a Csalló­közből túl a határra, olvadá­sig ... Kompís Péter ham o\ytal an royaf Asszonytársaim I Eddigi írásaimból — ha oI vosták — kiderült, hogy én mindig nőpárti vagyok. Még ha néha kiöltöttem is a nyelvem, akkor is! Most az egyik leg­fontosabb női kérdésben, a férj befogásában — már úgy értem, munkára fogásában — szeret­nék hasznos tanácsot adni. Gondolják el! Nincs könnyeb­ben elrontható valami, mint a férfi, ha már férj-. Az elején ké­nyeztetni kell és a gondolatát is lesni. Ez egy ideig megy is! De mire munkára kellene fogni a palit, addigra elkanászkodott. öreg férjeknél látszik ez meg leginkább! Vagyis, ha egyszer a nő elszúrta a kalapács nyelét, akkor a férfilélek olyan, hogy az egyszer megszerzett pozíció­ját többé vissza már nem adja. Úton, útfélen hallom a pa­naszkodást: — Az én féjjem nem segít semmit! — Az a lusta disznó még a szemetet sem viszi le! Tanács kezelő asszonyok számára — Az a tróger képes mindig éjszakánként hazajönni, míg én | itt megszakadok a munkában. — Azokat a büdös kölyköket j is egyedül nevelem! I Ha az émbei nem is tudja, I hogy a férjről van szó, minden további nélkül rájöhet, mert az asszonyok még a főnöküket sem képesek olyan lelkesen szidni, mint a férjüket, (Többnyire nincs is velük annyi baj!) Tehát ismétlem mégegyszer! A férj az elején elromlik. Ez el­kerülhetetlen. Együtt jár a női lélekkel, meg a házassággal. De van egy eset, amikor fogható. Ez az első gyerek. Ilyenkor a pasasnak lelkifurdalása van, mert végül is a kalamajkát ő okozta és lelkiismeretfurdalás esetén sok mindent lehet vele csinálni. Először kezébe kell nyomni a szatyrot, hogy menjen bevásá­rolni. Ezt a legtöbb lérj öröm- | mel csinálja, mert munkának néz ki, de nem az. Alibi meló. Ha az állapotunk és férjünk lelkiismeretfurdalása nő, akkor rá lehet mutatni a konyhában a cementre, hogy mossa fel. Ké­sőbb nagyon ügyesen haszno­sítható már fürdőkád sú'olásnál, mosásnál, padlóketélésnél. Két­ségtelen, hogy az elején gyá- moltalankodni fog, de azzal mit se törődjenek. Nem olyan hülye, mint amilyennek látszik! Intelligens, és harmadszorra már jól csinálja. Az elején még benne van a természetes dac. A gyerek születésekor még verebet is lehet fogatni vele. Nem az öröm, hanem a lelki­furdalás miatt. Nagyon ügyes találmány ilyenkor a Mózes-kosár. Az egyik fülét a férjnek kell fogni. Mii­ért? Ki fogja? Ha ebben az állapotban az­után sikerül megtartani - már­pedig csak akaraterő kell hoz­zá — akkor nagyon hasznos, házias, mosáshoz értő ezermes­ter férjre sikerül szert tenni, akiről még az autóbuszban sem lehet rosszat mondani, hanem példaképp emlegetni az autó­busz közönsége, a Szülői Mun­kaközösség, és a Nőbizottság előtt. Most valaki megkérdezhetné, hogy ha ilyen jótanácsot tudok adni, velem mi van? Hát kérem én most már ezt a tanácsot nyugodtan adhatom, mert annak idején nem volt, aki a feleségemnek ezt a jóta­nácsot adta volna, nem voltak olyan bölcs emberek, mint én, úgy hogy elromlottam. Amint már tetszettek hallani és emlékezni rá, az elromlott pasasokkal viszont semmit sem lehet már kezdeni. Szőllősy Kálmán Sorozatunkban tájékoztatást adunk az ösztönző nyugdíjpótlékról, o nyug­díjfolyósítás korlátozásával kapcsola­tos változásokról, a családi pótlék módosításáról. Ha olvasóinknak ez ismertetett rendeletekkel kapcsolatban kérdésük lenne, kérjük közöljék szer­kesztőségünkkel. Közérdekű problé­mákra lapunkban szívesen válaszo­lunk. A NY UGDIJFOLY ŐSIT AS SZÜNETELÉSE Az öregségi nyugdíj folyósí­tását SZÜNETELTETNI KELL ar­ra a NAPTÁRI HÓNAPRA. amelyben a munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjas foglal­koztatásának ideje a naptári év folyamán a FOGLALKOZTATÁSI KERETET MEGHALADJA Továbbá a naptári év ezt kö­vető minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. A rokkantsági nyugdíj egy­formádat — üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alapján megállapított rokkantsági nyug­díj felét — kell folyósítani arra a naptári 'hónapra, amelyben a | munkaviszonyban álló rokkant- j sági nyugdíjas Foglalkoztatásá- i nak ideje a naptári év folyamán I a foglalkoztatási keretet meg- ! haladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hó­napjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. Ilyen esetben a rokkantság fokára tekintet nélkül a III. cso­portba tartozó rokkant részére jóró nyugdíj megfelelő hánya­dát kell folyósítani. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A nyugdíjas köteles munkál­tatójával minden olyan tényt és adatot közölni, amelyre a nyug­díjas — nyilvántartó lap kiállí­tásához és vezetéséhez szükség van. Az a munkáltató, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, il­letve kivételes nyugellátásban részesülő személyt munkaviszony keretében foglalkoztat vagy egyébként díjazás ellenében munka végzésével bíz meg, kö­teles az erre a célra rendszere­sített nyilvántartó lapot naptá­ri évenként kiállítani és vezetni. Nyugdíjas nyilvántartási lap nélkül öregségi, rokkantsági nyugdíjast, illetve kivételes nyugellátásban részesülő sze­mélyt foglalkoztatni nem lehet. A munkáltató köteles a nyug­ellátást folyósító szervhez be­jelenteni, ha a nyugdíjas fog­lalkoztatásának ideje a foglal­koztatási keretet meghaladja. A bejelentésnek tartalmazni kell a nyugdíjas a) nyugellátásának folyósítási törzsszámát; b) nevét; c) születési idejét (év, hó, nap), anyja leánykori nevét; d) lakcímét. A bejelentésen fel kell tün­tetni az irányadó foglalkozta­tási keretet, illetőleg keretösz- szegeket és azt, hogy a nyug­díjas melyik hónapban lépte túl. Azt is közölni kell, hogy a ! nyugdíjas foglalkoztatása to- i vábbra is fennáll-e, vagy mi- j kor szűnt meg. : Abban az esetben, ha a nyug­! díjas a naptári év folyamán ! megbízás alapján díjazást vett I fel, a keretösszeg túllépése ese­tén közölni kell azt is, hogy a I naptári hónapban . kifizetett együttes összeg mennyivel ha­ladja meg az irányadó keret­összeget, A bejelentést a nyugdíjassal is alá kell íratni. A nyugdíjas nyilvántartólapot vezető munkáltató köteles a nyugellátást folyósító szervnek bejelentést tenni, ha a nyugdí­jast a naptári évnek az irány­adó foglalkoztatási keret, vagy keretösszeg túllépését követő időtartama alatt munkaviszony ban, vagy bedolgozóként fog­lalkoztatja, illetőleg megbízót alapján díjazásban részesíti. Nem kell bejelentést tenni arról a nyugdíjasról, akit az irányadó foglalkoztatási keret, illetőleg keretösszeg túllépése után olyan munkakörben fog lalkoztatnak, amelynek tartamá ra a nyugdíjat munkaviszonyra tekintet nélkül folyósítani kell, VÁLTOZÁSOK A CSALÁDI PÓTLÉKNÁL Az alábbiakban a családi pótlékra vonatkozó új rendel­kezéseket ismertetjük és az egyes rendelkezésék után uta­lunk arra, hogy az érintett dol­gozóknak van-e valamilyen ten­nivalójuk. 1972. január. 1. napján lépett életbe az 50/1971. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet, melynek ér­telmében január 1-től kezdő­dően gyermekenként 100 forint­tal emelkedik a HÁROM és TÖBBGYERMEKES családok, to­vábbá az egy- és kétgyermekes egyedülálló dolgozók és vak házaspárok, valamint az egy és két testi vagy szellemi fogya­tékos gyermeket eltartó csalá­dok részére járó családi pótlék összege. Az életbelépő új szabályok szerint 1972. január 1-től az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő; Két gyermek után 300 Ft Három gyermek után 810 Ft minden további gyermek utón gyermekenként 270 Ft Az egyedül álló, illetőleg vak dolgozó esetén: Egy gyermek utón 240 Ft Két gyermek után 540 Ft Ennél több gyermek után gyermekenként 270 Ft Az a dolgozó, aki egy testi vagy szellemi fogyatkozásban, illetőleg betegségben szenvedő gyermeket tart el, havi 240 Ft összegű családi pótlékra jogo­sult. Abban az esetben, ha a dol­gozó két gyermek után jogosult családi pótlékra, ezek közül azonban az egyik, vagy mind két gyermeke testi vagy szellemi fogyatkozásban, illetőleg beteg ségben szenved, részére családi pótlék havi 540 Ft összegben jár. A családi pótlék összegének emelése a termelőszövetkezeti tagokra is vonatkozik. A termelőszövetkezeti tagnak egy naptári hónapra 1972. ja­nuár 1-től a következő összeg­ben jár a családi pótlék: Két gyermek után 200 Ft. Három gyermek után 660 Ft. Minden további gyermek után gyermekenként 220 Ft. Az egyedülálló, továbbá a vak termelőszövetkezeti tagnak, akinek házastársa, illetve élet­társa is vak; Egy gyermek után 220 Ft. Két gyermek után 440 Ft Ennél több gyermek után gyermekenként 220 Ft összegű családi pótlék jár. Egy testi, vagy szellemi fo­gyatkozásban vagy betegség­ben szenvedő gyermek után a termelőszövetkezeti tagot havi 220 forint családi pótlék illeti meg. Ha a termelőszövetkezeti tag két gyermek után jogosult családi pótlékre, de ezek közül egyik, vagy mindkét gyermek testi vagy szellemi fogyatkozás­ban, illetőleg betegségben szen­ved, két gyermek után összesen havi 440 forint összegű családi pótlékra jogosult. A családi pótlék emelését a folyósító szervek hivatalból hajt­ják végre, a dolgozóknak e te­kintetben intézkedni nem kell. Lakosság és üzemek, figyelem! A Baranya megyei Autó- és Motorjavító Szövetkezet szállítási részlege vállalja a háztartási tüzelőolaj házhoz szállítását — nagyobb mennyiségben vidékre is — vasár és ünnepnapokon is! Megrendelhető: Pécs, Zsolnay Vilmos utca 42. szám alatt Telefon: 15-50/331 mellék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom