Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

1972. Januar 29. DUNÁNTŰLI NAPLÓ 3 Egy helybeli ajánlat: Óvoda húsz hét alatt Hirden épül az első — Wopa-elemekböl gyártja a BVM pécsi gyára Országos jelenség, hogy ke­vés az óvodai férőhely, s a tré­fásnak szánt megjegyzés, mi­szerint nehezebb bejutni az óvodába, mint az egyetemre, sajnos csaknem így igaz. Az óvodaépítés lemaradása — az egyéb ún. járulékos beruházá­sokkal együtt — azóta kísért, amióta o lakásépítés felgyor­sult az új technológiák beve zetésével. Az említettek egyedi jellegük miatt mindmáig ha­gyományos módszerekkel épül­nek, s ebben rejlik lassúságuk, magyarán az, hogy szinte el­képzelhetetlen a lakások és a járulékos létesítmények egyide­jű átadása. Kétségtelen, hogy itt is újítani kell, ha végre utói akarjuk érni magunkat, s mi­nél több gyermeknek akarunk óvodai nevelést biztosítani. Fapanel, gyöngypanel.« Az újításra Pécsett is történ­tek és történnek kísérletek, hi­szen a probléma nálunk is sú­lyos. Egy éve működik az Épí­tők útján a tapanel-óvoda, a Szigeti úton tavalyi adósságát törlesztve építi az első panel- óvodát a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat. A napokban adtunk hírt arról, hogy ű Pécsi Tervező Vállalatnál tervezik az első könnyűszerkezetes óvodát, amelyet még az idén a Kert­városban állítanának fel. S köz­ben tavaly szeptember végén bemutattuk a hernádi Március 15. Tsz országosan kedvező fo­gadtatásban részesített gyöngy- panel-óvodáját, amelyet három­ezer forintos négyzetméteren­kénti költséggel, kéthónapos építési határidővel ajánlanak. Vonzó az ár is, de még inkább az ajánlott gyorsaság. E körül keil keresni o megoldás kul­csát, s ilyesmire — helyben is van kínálat A versenytárs A felsoroltakkal mindenkép­pen versenyezhet az az óvoda­típus, amelyet tanácsi-vállalati együttműködésben Hirden épí­tenek meg ebben az évben. Gyártója a Beton- és Vasbe­tonipari Művek pécsi gyára, amely érvényben lévő óvodai típustervet adaptált gyártmá­nyára, a mezőgazdasági és ipari létesítményeknél kitűnően bevált wopa — hőszigetelt át­szellőztetett — elemekre. A ké­pen is látható százférőhelyes óvoda négy csoport elhelyezé­sére alkalmas az összes kiszol­gáló helyiségekkel együtt. E változatban az épület egy 162 négyzetméteres belső udvart ölel körül, az építmény variáci­ós lehetőségei azonban módot nyújtanak más elgondolások megvalósítására is. S hogy mi­ért mondhatjuk „versenytárs­nak”, orról László Imre, a BVM pécsi gyárának igazgatója tá­jékoztatott: j - Kalkulációnk szerint az el- j ső kapavágástól számított húsz | hét múlva kulcsátadásra kerül- j hét sor. Ebből hat hét az ele­mek szerelésére megy, a többi a belső falazásra, szakipari munkákra. Egy négyzetméterre eső költsége megközelíti a 4 ezer forintot, ami hasonló tech­nológiájú létesítményekhez vi­szonyítva kedvező ár. Az ösz- szehasonlító számításokat most végzik. , Reméljük, hogy az eredmény minket igazol. — Gyártási kapacitás van-e? — A gyártó vonal rendelke­zésre áll bármikor, hiszen csak attól függ, milyen sablonokat futtatunk végig. A lényeg az, hogy a megrendeléstől számí­tott egy hónapon belül az ele­mek szállíthatók, — A gyorsaság tehát biztosí­tott mindenképpen. S az érdek­lődés milyen? — A fonyódi tanáccsal va­gyunk tárgyalásban . .. ságossági számítások a pécsi ajánlat olcsóságát bizonyítják. Érdemes elgondolkodni azon, mennyire fordíthatjuk saját cél­jainkra a helyben jelentkező lehetőséget Hársfai István Három meglepetés „Ennivaló" bemutató Kellemes meglepetés fogadta azokat a vásárlókat, akik csü­törtökön délelőtt betértek a pé­csi Finom falatok boltja Nick udvari helyiségébe: étvágyger­jesztő, ízlésesen és hatásosan elrendezett temékbemutatót lát­hattak az üzlet által árusított hi­degkonyhai termékekből, házi j készítményekből. A bemutató | többszörös meglepetés volt Pongrácz József üzletvezető és o dekoratőr „maszek" kopro­dukciója, amely három újdon- i sággal is megismerteti a pé­csieket: az ízletes tárlaton sze­repelt á vajas tésztába sütött húspástétom, a vajas sajt ugyancsak vajas tésztával és töltött sült virsli. Szombaton há­rom újabb étel-kreáció várja a francia konyha kedvelőit. Ez a termékbemutató ötlet­nek is új: egyszerű, kis üzletek­ben is könnyen megvalósítható, s a forgalmat sem zavarja. Szí­vesen találkoznánk vele más üzletekben is ... Á szakmában maradnak A mezőgazdaságban a tanu­lás, a szakmai továbbképzés évszaka változatlanul a tél. No­vember végétől március köze­péig száz meg száz felnőtt ül be az iskolapadokba, hogy fel­vértezzék magukat azokkal a szakismeretekkel, amelyeket mindennapi munkájuk során ma már nem nélkülözhetnek. A ma mezőgazdasági nagyüzeme egy­re kevesebb munkát tesz lehető­vé a teljesen szakképzetlen em­bereknek, a képzettségi színt minimuma már jelenleg is a be­tanított munkaerő. S ezt a szin­tet is legalább három hónapos komoly tanulás és vizsga után lehet elérni. A téli mezőgazdasági szak­munkásképzés központjai Bara­nyában Siklós, Pécsvárad, Szi­getvár. Ezeken a helyeken fo­lyik a hagyományos megyei szervezésű képzés, amely bent­lakásos, és költségeit a Megyei Tanács évi egymillió forintos hozzájárulással finanszírozza. A képzés másik és egyre jobban terjedő, az előbbinél praktiku­sabb formája a helyi szervezé­sű szaktanfolyam. Egy nagyobb 384000 torintos jövedelem Bevallások után az adóhivatalban Január 11. kedd. A Pécs II. kerületi tanácshivatal pénzügyi osztályán hosszú sor áll, mint az önkiszolgáló üzletek pénztárai­nál csúcsforgalomkor. Az adó­bevallásokat hozták. A következő szobában meg nézik, hogy helyesen töltötték-e ki az íveket, néhány rövid, ud­varias mondat és sorra kerül a következő. Milyen nagyszerű! Leírja az ember a nevét, foglalkozását és r A Munka baranyai témái Mit jelenthetne Pécsett? s Gyártással együtt - féltéte- I lezve a folyamatos munkaszer- I vezést — hat hónapos átfutási idő rendkívül rövidnek számít a j jelenlegi viszonyok között Pél- ! dóul azt jelentheti ez. hogy ha , most útjára indítanák a beru- I házast, szeptemberben már új óvoda várná az első kertvárosi lakók gyermekeit. Nem kis do­log ez! És különben Is. ez a fajta óvodaépítés tehermente­sítené az Építőipari Vállalatot hiszen a szerelést a BVM vé­gezheti, a belső munkákra pe­dig lehetne más építési kapa­citást is találni. Ezzel talán biz­tosítható lenne a rég áhított egyidejűség és talán még az óvodaépítés! programot is meg lehetne gyorsítani, ha a gazda­A BEREMEND! CEMENTMO GÉPÉSZETI SZERELÉSÉHEZ FELVESZÜNK: lakatos, hegesztő, ács-állványozó szak- és segédmunkásokat Kiemelt munkabért, különélés! pótlékot, utazási költséget fizetünk. Napi háromszori étkezést, I. osztályú szállást bizto­sítunk. Minden szombat szabad. Jelentkezés : GÉP ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT KIRENDELTSÉGÉN. Minden héten hétfő déltől szerda 14 óráig. Harkány, Baranya Szálló, porta. A szakszervezeti mozga­lom folyóirata, a Munka idei első számában hét cikk ad számot a Baranya me­gyei szakszervezeti mozga­lomról. A cikkek a megyei terü­letpolitikáról, az árképzés­ről és árellenőrzésről, a munkafegyelemről és mun­kaszervezésről, a nők javuló társadalmi helyzetéről, a munkavédelem eredményei­ről és fogyatékosságairól szólnak. A Porcelángyárból és a Kesztyűgyárból számol be Kovács Lászlóné és Mohos Jánosné a nők gyári helyze­téről és egy sok eredményt elért női szocialista brigád életéről. Bogár József, a Szakszer­vezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára cikkében arról ír, hogy ered­ményes a kapcsolat a Ba­ranya megyei és a Pécs vá­rosi Tanáccsal. Megállapít­ja, hogy az SZMT munkabi­zottságai, a szakmák me­gyei bizottságai és a taná- i csők osztályai között is ja­vul az együttműködés. Bíró Sándor, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottságá­nak titkára azt írja, hogy a jelenlegi árukínálati viszo­nyok közepette a kereske­delemnek nem nagy szere­pe van az árak kialakításá­ban. Ennek legfőbb oka egyes iparágak és terme­lők monopolisztikus helyze­te. Ramelsl Ferencné, az SZMT titkára arról ír, hogy a nő­politikái határozat megvaló­sításához a feladatokat in­tézkedési tervben foglalták össze. Ennek lényeges vo­nása, hogy nemcsak a nő­bizottság, hanem valameny- nyi munkabizottság konkrét feladatot kapott. Ennek nyo­mán intézkedési tervet dol­goztak ki az élet minden területén. Figyelemre méltó a következő megállapítás: „A vállalatok többségében konkrét feladatokat határoz­tak meg az egyenlő munká­ért egyenlő bér elv gyakor­lati végrehajtására”. a többit, végére odakanyaríntja, hogy ennyi az évi jövedelme és kész. — Ennyire azért nem egy­szerű — mondják ugyanitt tizen­öt nap múlva, amikor az invázió már elmúlott. A csúcsforgalom közel hét egész riap tartott és január 15-e volt, amikor a késő délutáni órákban az utolsó adó­bevalló is becsukta az ajtót. — Általános jövedelemadó bevallást 730 személy adott be, közülük 491 iparos és kereske­dő, 239 pedig egyéb jövede­lemmel rendelkezik. Jövedelem- adó bevallásra 112 szellemi foglalkozású kötelezett: orvo­sok, tervezők, magánoktatók — mondja Sabacz Jenő osztály- vezető. Minden adóbevallást felül­vizsgálunk. Január 31-ig’ meg­érkezik az állami vállalatoktól, szövetkezetektől a jelentés, hogy a múlt évben mennyit fizettek kisiparosoknak. Ez fontos tám­pontot ad. Az adókivetés ezután történik. Az idei adóbevallásnál rekord született: egy kisiparos 384 ezer forint jövedelmet jelentett. Ta­valy 221 ezerről számolt be. Az akták évekre visszamenő­en sok mindent bizonyítanak. Elsősorban azt, hogy az adó­zásra kötelezettek többsége becsületesen bevallja jövedel­mét és eszerint adózik. Az 1972-re szóló bevallások is ezt bizonyítják — remélhetőleg, mert még tart a felülvizsgálat. — Nem ritka eset, hogy év­közben jelentkezik az adózásra kötelezett és pótkivetést kap, mert nem várt munkákat kapott. Amellett, hogy ez kötelesség, emberileg is nagyon rendes magatartás — állapítja meg az osztályvezető. Az adózók között is különbö­ző típusok vannak. Egy iparos következetesen minden évben 8—10 ezer forinttal kevesebb ! jövedelmet vallott^ be. Egy szellemi foglalkozású minden j évben 20—25 ezer forint jöve­delmet jelentett be. A pénzügyi | osztály 60 ezer Ft után vetette ki I az adót. Fizetett, az osztályon soha nem látták, fellebbezést nem írt. Még bátrabb tagadó az a kisiparos, aki bevallott | 30 ezret, de megállapítottak nála 124 ezret. A rekordot egy. 1 a város déli részén dolgozó kisiparos tartja, aki 2000 Ft évi jövedelem után akart adózni, de 94 ezret állapítottak meg nála. Idén jobb útra tért, mert tíz­szeresére emelte a kétezret. Vannak várakozók. Tavaly év­közben felülvizsgálták egyik „menő szakma" forgalmát. Alig végeztek az elsőnél, sorra jöt­tek a többiek a pótbevallások­kal. Bizonyítva, hogy nem egye­di jövedelem emelkedésről van 4kó. A hír gyorsan terjed, fő­leg ha pénzről van szó. Az örök fellebbezők számára teljesen mindegy, hogy saját be­vallása. vagy a pénzügyi osz­tály felmérése alapján állapít­ják meg adóját. Fellebbez, hát­ha sikerül alapon. Az akták azt bizonyítják, hogy ma sincs idillikus béke az adózó és az adóztató között, az ellen­tétek azonban már nem a régi­ek, a tények döntenek. Csak­hogy egyesek miért ne próbál­nák meg, régi szokásból, a té­nyek elleni szélmalomharcot? A pénzügyesek mosolyognak az említett eseteken, mint a szak­ma esetlen tréfáin. — Munkánk sok, de bajunk kevés az adózókkal — mondják. — Szót értünk, beszélgetünk, megvitatjuk problémáikat, ha kell, segítünk is. Az adóztatás is alkalmazko­dik az élehez, a jövedelmekhez. Az új reridelelet igazságosab­ban differenciálja az adóköte­lezettséget, segítve azokat az iparosokat, akik a lakosságnak végeznek szolgáltatásokat, javí­tásokat. Azoknak több lesz az adójuk, akik csak új árut állí­tanak elő. Változás, hogy az adózásra kötelezett nem lakó­helyén, hanem telephelyén adó­zik. így könnyebb az ellenőr­zés, a kapcsolat Eddig a szel­lemi tevékenységet végzők több­sége általány alapján fizette adóját. Január 1-től bevallást kellett készíteniük, pénztárköny­vet kellett vezetniök és ennek alapján adóznak. Egy tervező máris jelezte: „Új munkát kap­tam, pótbevallást készítek”. Az is új. hogy január 1-tő! magánkereskedők adóközösség­ben fizetik adójukat. A kisipa­rosoknál erre valószínűleg 1973. január 1-től kerül sor. Köszön József vagy két szomszédos termelő­szövetkezet helyben indítja be a tanfolyamot felkért tanárok­kal, saját költségén és valame­lyik szakmunkás iskola felügye­lete mellett. Ilyen tanfolyamat indított be közösen a szabad­szentkirályi és boksái tsz, ilyen helyi képzés folyik Belvárdgyu- lán, Vasason, Egyházaskozó- ron, Bicsérden, Bükkösdön, Ró­zsafán és Mágocson. A helyi képzés előnye, hogy az állattenyésztésben igen nagy számban dolgozó nők nem kényszerülnek arra, hogy csa­ládjuktól távol töltsenek három hónapot, ami a legtöbb eset­ben megvalósíthatatlan, hanem lakóhelyükön, munka közben — mivel az állattenyésztők munká­ja a reggeli és esti órákra össz­pontosul — elvégezhetik a tan- folyamot. A termelőszövetkezet j munkaidő kedvezményt biztosít. I A képzés minden nap délelőtt . 9-től 1 óráig tart. Az ebből szár­mazó keresetkiesést a tsz-ek megtérítik, Bicsérden például naponta 20 forintot kapnak ilyen címen a tanulók. Az ok­tatás összes felmerülő költsé­geit is a szövetkezet fedezi, az üzemnek épp úgy érdeke a kép­zés, mint a dolgozóé. A tapasz­talat az, hogy ezeket a tanfo­lyamokat benépesíteni is sokkal könnyebb, mint a távol iakat, és ami még annál is fontosabb: a helyben végzett szakmunkások és betanított munkások 90 szá­zaléka meg is marad a szak­májában. Hogy lei az, aki elmegy? A traktorosok egy része, miután oklevelet szereznek a sellyei szakiskola valamelyik tanfolya­mán — ők tanulnak a siklósi és szigetvári várban, gyakorlatra pedig a harkányi, illetve a szi­getvári gépjavító állomásra jár­nak — leteszik a vontatóvezetői vizsgát és elmennek az AKÖV- höz vagy más vállalathoz. Ez főként a múltban volt így, ma már ez is kevésbé jellemző. A divatos szakmák férfiaknál még mindig a traktoros, a növény­védő és növénytermesztő gé­pész szakmák. Tizenkét tanfo­lyamat indít , ezekből az idei szezonban is Sellye. A legnépe­sebbek azonban ma a sertés*- és szarvasmarhatenyésztő tanfolya­mok, itt a hallgatók többsége nő. Ezekből 17 indult, illetve in­dul be az idén. Nem indul ba romfitenyésztő és zöldségter­mesztő tanfolyam, az előbbi érthető, hisz baromfi szakon már telítődött a létszám. A téli képzési szezon közepén járunk. S ha bizonyos területe­ken van is probléma, a lényeg mégis csak az, hogy márciusra újabb 200 okleveles szakmun­kással és mintegy 600 betaní­tott munkással lesznek gazda­gabbak a baranyai termelőszö­vetkezetek. — Rné — NEMZETKÖZI GASZTRONÓMIAI HETEK 1972. január 31-felír. 4-ig Rácleves Erőleves szlovén módra Pirított halszalagok rác módra Csevabcsicsa Sokac vegyes ízelítő Rántott csirke zágrábi módra Göngyölt szarvasszeletek Djuvets Bácskai szármák Csorba csirke Dévér keszeg Dráva menti módra Urüérmák macedón módra Bácskai Urüsze!etek Bélszín szelet Draskovics módra Diós fánk karamell öntettel Juhtúrós ga'uska Fondue szerb módra SZABÓ DEZSŐ konyhafőnök i

Next

/
Oldalképek
Tartalom