Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. január 4. A régi városrész utcaneveit ne változtassuk meg! Újra az utcanevedről Nemrégiben cikket irtom a pécsi utcanevekről, a város „élő emlékezetének" nevezve az évtizedeken, sőt, századokon át változatlan utcaneveket. Nos, örvendetes, hogy a város mai lakóinak emlékezete is jő — ragaszkodásuk a patinás nevekhez azt bizonyítja, hogy szeretik ezt a várost. Azok a levelek, amelyeket olvasóktól kaptam, egyértelműen kifejezik: ne bontsuk meg Pécs történelmi városmágjának utca- elnevezéseit. A régi városrészhez, annák sajátos arculatáhof! történelmi légköréhez nemcsak a műemlékházak, hanem az utcanevek, ezek különlegessége, múltat idéző, néha már-már megfejthetetlen eredetű hangzása is hozzátartozik. A történelmi városrész egyik utcájának eredeti elnevezésével kapcsolatban egyébként érdekes magyarázattal szolgált Vór- kőnyi Nándor. A Petrezselyem utcáról (a mai Aradi vértanúk útja) van szó. A Hunyadi útba torkolló utca nevét feltehetően ui-'ért változtatták meg, mert a „zöldségfélét" nem sajnálták a szabadságharc vértanúiért. Csakhogy a Petrezselyem elnevezés létrejötte maga i§ történelem. A város története! A szó eredete pedig a következő: a várkapitány Szili Péter volt, s ebben az utcában volt á háza. Régi szokás szerint, akkor az utcát is róla nevezték el. Amikor német lakosság költözött ide, Szili Pétert Peter Szili-nek kezdték mondani, megfordítva a nevet. Egyébként az összeolvadt alak azonos a német „petersil" — „petrezselyem” jelentésű szóval. A XIX. században, a visszama- gyarosítások korában ezért „Petrezselyem”-re „magyarosították". Tehát eredetileg korántsem a levesbe főzhető növényről volt szó. Kár ennek a -patinás utcanévnek, az eltűnéséért .is. Dahfcs Viktor olvasónk (Páfrány utca 33/b) levelében csatlakozik ahhoz a véleményemhez, hogy kár volt a Vörösmarty utca megváltoztatásáért, sőt, hozzáfűzi, hogy a Pozsony utca átkeresztelése a nem sokat mondó Jogász utcára sem volt. szerencsés. Az olvasói levelek azt is bizonyították, hogy a patinás utcanevekhez tapadó helytörténeti emlékeket máig őrzik az itt élő emberek, s sajnos, nem egyszer ezek csak akkor kerülnek elő, mikor az utcanevet meg akarják változtatni. Pedig jó lenne, ha minél több olyan hely- és utcanevünk maradna meg, miit a Bafókány (azonos a „Balkán" — „kert" jelentésű, török szóval) vagy -a Dömörkapu („Demir- kapu" — „Vaskapu", ugyancsak török eredetű), avagy a ,,Kis- piricsizma" (feltehetően nem „Kis Piroska csizmája", hanem a „Piricseszme” török szóból). (Marafkó) NYÚLTELÉP A nyulak. Lakásuk takaros. Tizennégy í méter hosszú,' csaknem öt tné- . tér széles, palatetős „tömbház", negyvennyolc tenyészállat — a . papák és a mamák - no meg a gyerekek, a háromszázfős ■ szaporulat lakják. Fehérek valamennyien. Izgatottan mozgatják az orrukat: hallani ismerős és idegen han- , gokat. Új-zélandiak. Másfél éve laknak itt. Akkor hozták ide az elsőket Pécsi Gé- záék, akkor szánták magukat I arra, hogy nyulakat tenyéssze- i nek. Miért? A végén kiderül. A kezdet mindenesetre „biz- I tató” volt. A szaktanácsadó — ! dr. Csikváry László állatorvos — lecseréltette velük az egész ál- j lományt. Hatezer tiszta ráfize- ; téssel indultak. Szakkönyvek, szakfolyóiratok | tanulmányozása, a gödöllői ku- j tatái ntézetböl szerzett tenyészállatok, kokcidiózis vizsgálatá- ! hoz mikroszkóp, istáIiótakarítás, j. önetető, önitató rendszer beépítése — munka akadt elég, , amit két kézzel kell megfogni, : de komoly szellemi tevékenysé- j get is be kellett fektetni, hogy j másfél év alatt eljussanak idáig. A románok — tenyésznyulat kérnek tőlünk — innen viszik az I anyák nagyrészét. Négyszáz tenyésznyulat adott exportra a I szakszövetkezet, ezt ' a mennyiséget 14 temyészteleprő! választották ki. Pécsi Gézáék telepéről 143 darabot vittek. Egyetlen ; nyúl maradt itthon: nem felelt meg. Zömök fej, kis fül, tömött testalkat — ezek az új-zélandi jótulajdonságai. Csámpi dán fehér, tulajdonképpen nem „jó | nyúl”, mellső lába* kifelé áll, fókajárású, füle hosszú,: pofája megnyúlt. De hatvanegy gyereket nevelt fel egy évben. Pityu j egykedvűen ácsorog a földön, ahová kivették. Nem nagyon érdekli, hogy férfiúi teljesítmé- : nyeirő! beszélünk! A nyújházba csak fehér .’köpenyben léphettem be. Cipő- j met fertőtlenítő. oldatba keiTett | mártanom. .Megbámultam az önetetőket: üvegfálúak,- mindjárt látni, ha. nem fogy az ab- ; rak. Akkor valami baj van. A ! víz csőhálózaton vonul végig a I ketreceken, szelepeken jön az , itóka, ha a nyúl megbóködi az — Baján befejezték a Türr István Múzeum belső felújítását, i s megkezdték a három neszből [ álló új állandó kiállítás rendezését. A tárlat egyes részei a j Bácska vidék néprajzát, a múzeum legújabb régészeti kincseit, valamint a nagymúltú Baja várostörténetét mutatja be. A néprajzi anyagon be'ül külön érdekesség lesz a népviseleti szoba ; a több-nemzetiségű Bács- l ka színpompás népviseletének j bemutatója. Az állandó tárlat | régészeti termében a madaras! Roxolán sírmező másfél évezredes leleteit 'állítják ki. A nagyszabású bácskai kiállítást 1972 ■ tavaszán nyitják meg. I orrával. Állítólag okosak, egy óra alatt megtanulják a mód- I jót. A nyulak itt, Gyárváros fölött, I összkomfortban laknak. Szeretik és óvják őket. „Amikor elhagyja a fészket, kijön eléd a rácshoz, ismerkedik a világgal, rettentő aranyos. Nem iehet nem szeretni őket. Neve van mindnek, a gyerekek is imád- | ják őket. És mindegyiket külön I meg kell vizsgálni: fülrühes-e, hasmenéses-e, ezt másképpen nem lehet, csak szeretettel . . A nyulak jó! érzik magukat. • Tűnődtek az elején: vajon baromfival, gombával faglalkoz- | zanak? Végigböngészték az irodalmat, megkeresték a tapasz- I tolt tenyésztőket, termesztőket, végül a nvúl mellett döntöttek, j Megkeresték a Mecsek Kisállat- tenyésztő Szakszövetkezetét. Ute tartozik: a szobábon, még reggel, a zongora melletti kis- ! asztalnál beszélgettünk Pécsi Gézává'. Szavait idézem, amikor azt írom: „Hogy mennyi segítséget ad a szövetkezet, azt csak eqy kezdő tenyésztő tudja : elmondani. Olyan, mint egy család. A kollektíva kiforrott, nagyszerű emberekből ál! ösz- sze. Hadd mondjak két nevet. ; Mátrai lózsef bányász és Mé- I szórós Bertalan nyugdíjas pe- : dagógus személyesen eljöttek, irányítottak, tanácsaiakkal rendkívül nagy szolgálatot tettek. I Ök már húsz esztendeje nyúl- tenyésztők. De voltak itt sokan mo£ok is. A szaktanácsadó főállatorvos sokszor félnapot is | eltölt velünk a ketreceknél, és »ie írja meg, de bizony megmutatta, hogyan kell megvizsgálni a nyúlbogyót, milyen? Van-e baj? Felboncoltuk a nyulakat, úpv mutatta meg, milyen az enteritis, mi idézi elő, mivel i lehet megelőzni? Kapjuk a tápot, ideszállítják, gyógyszere- j két, fertőtlenítőszereket, folyóiratokat. Enélkül nem is tudtunk volna nekivágni a dolog,- I nak ...” • És á miért. Újból az asztal mellett folyt a szó, engem szin- j te csak az foglalkoztatott: mi késztette ezt a pedagógus-há- I zaspárt, hogy nyulakat tenyész- [ szén? Balatoni villa vágya? Az öreg Opel kicseréése Mercédeszre? Vagyongyűjtés? Nem hoz akkora jövedelmet. Nagy nehezen lyukadtunk ki odáig, hogy elmondták: egy jó fizetésnek megfelelő havi jövedelem, a, nyulazás. De fantasztikusnak tűnő eredményeket mutatnak fel. A tenyésznyula- kon kívül több mint ezer nyu- lat adnak le évente. De ez csak a legmagasabb szakszerűséggel mehet így. Dolgozik az egész csalód, papa, mama és a két gyerek. A gyerekek. Itt a válasz a miértre. Pécsiné otthon van, ő a „főnyulász”, és neveli a tizenkét éves Gézát, s a tízéves Ritát. Az ő fizetését hivatott pótolni a nyulászásból származó jövedelem. Ügy mondták: „megtaláltuk a számításunkat ..." I A gyerekek. Géza nagy parolát adott reggel, amikor megérkeztünk a szákszövetkezet fő- agronómusával, Rita pedig két csattanós puszit. A „nagyfiú" hetedikes, kitűnő tanuló, fagot- tozik, sőt autót is tud már vezetni. Rita bemutatta tudományát a zongoránál: a tavalyi országos Bartók verseny győztese volt. Tízéves. Öértük van minden, rövid ottlétem alatt meggyőződhettem c csa'ódi harmóniáról, az egyetértésről, a szeretetről, ami Pécsiékné! állandóan jelen van. S az sem közömbös: szeretnek a gyerekek dolgozni. Tud- | ják, hogy nincs nyaralás: nincs vasárnap — a nyuók mind1-: esznek, a baj mindia leselkedik. Szeretik az állatokat, köze! jutnak a természet dolgaihoz. . máris tud’ík azt. hogy mibe kerül egy kiló tán, mennvi nyereség van egy kiló húson? Egy pedagógus házaspár korszerű nyúltelepén jártam, s 401- nézve a közvetlen hasznosságon, hogy egyrészt exportképes „árut" tenyésztenek, másrészt anyagiakban sem járnak rosz- szul, két gyerek képességei bontakozhatnak ki, amelynek - vajon banális-e a kifejezés? - társadalmi hasznossága egyelőre felbecsülhetetlen. Hát ezért tenyésztenek nyula- kqt Pécsiék. A nyilak természetesen mit sem tudnak mindebből: jól érzik magukat, esznek dz önetetőből, isznak az önita- tóból. Csak azt érzik, hogy itt őket is szeretik . . . Kampis Péter Taxin utazik . a vezérigazgató • S Egyetlen gépkocsi vásárló- í> l so nélkül 21 autóval bővült > [’< a Volán-taxi állomány. AVo- s Ián Tröszt ugyanis — vezér- ( igazgatói utasításra — vala- mennyi személygépkocsiját > átadta taxi-s :olgálaíának. £ Január elsejétől mindazok, I akik a trösztnél vállalati kó- 5 esi használatára jogosultak } — beleértve a vezérigazga- tót is — Volán taxival, vagy í Volán XX-es kocsival közle- < kednek, s útjukat minden \ esetben kifizetik. Az ideié- / kesek — számukra mégha- ) tározott értékű — csekket <í kaptak, azzal fizetnek, s ha < ez elfogy, csak saját pénzű- < kért utazhatnak. A tröszt az 5 új módszert valamennyi vő/- S tolatnak ajánlotta. * Komolytalan rovat Minlefciy hórommillióvol teljesítette túl 30 millió forintos tervét 1971-ben o Pécsi Fómipori Vóllaiot. A lóncüremben 1100 tonno lánc készült, amelynek nagy résié exportra került. Képünkön; láncüzemi automatagép. Közép-Európa legjobb A hideg idő eljött, a kályhás nem. A kandalló hármat köhögött, &mi benne volt kiköpte és békésen elhalálozott. Odahaza kitört a pánik. KályK&s körökben ismeretlenek lévén, nekiestek a telefonkönyvnek. Még most is keresnék, ha egy barátjuk nem segít rajtuk: — Te kályhást keresel öregem? Tedd le ezt a könyvet! Van egy kályhásom! Cccc! — Mibe kerül? — Majdnem ingyen! Ezermester! Nem tanult kályhás ugyan, de lángész! Közép- Európa legjobb kályhása! A megadott cím Közép-Európa legjobb kályhásat jó hangulatban találta. Szemügyre vette. Szikár volt, szürkeszínű, sovány, bozontos szemöldökű. Nem lengte körül a varázs, ami hírneve után várható volt. Mindegy! —- nyugtatta meg magát. Többen nem sikerültek valami különösképpen és végül is elég sokra vitték. Legyen nyugodt, holnap estére minden rendben lesz. Rá sem fog ismerni a kályhájára! — mondta búcsúzáskor. Ez a kijelentés kissé kétértei- .’ mű volt, de nem aggódott. 1 I Másnap pontosan megjelent a kályhás. Nagyon mereven nézett maga elé. és ahhoz képest, hogy Közép-Európa legjobb kályhása vol't, feltűnően dülöngélt. — Hol az a kályha? —- kérdezte . teljesen feleslegesen, mert az ott volt az orra előtt. — Na na! Ne vacakolj! — intette az egyik széket, amely túlságosan közel botolgott hozzá. A házigazda lelke mélyén az i a sejtelem kezdett gyökeret ver- I ni, hogy még Közép-Európa ! legjobb kályhásának sem illenék ilyen mozgékony állapotban kályha ki- és beszerelését alkalmaznia, de nem mert ünneprontó lenni. A továbbiakat csak röviden ismertetem. Közép-Európa legjobb kályhása nekiugrótt a kályhának. Az ádázul ellenállt. Dühödten birkóztak. Már-már j úgy látszott, hogy a küzdelem I döntetlen lösz, de o kályha | egyszerre elgyengült és tolláit I 1 kezdte hullatni. Először csak I Kié a koponya a fejedelmi sírban? Nem mindennapi érdekességé antropológiai vizsgálatot fejezett be dr. Saád Andor a miskolci Herman Ottó Múzeum megbízásából. Több más szakember közreműködésével igyekezett fényt deríteni arra a kérdésre: kiknek a csontjait rejti a szerencsi református templomban lévő fejedelmi sír? A templomban lévő vörösmárványból készitett tumbában temették el 1609. január 2.1-én Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet. Az első Rákóczi-fejede- lem történelmi tetteit Miskolci Csulak István református prédikátor kéziratban fennmaradt diáriuma őrizte meg az utókor számára. Ezt vésték fel a fiai által állított tumbára is. A templomba temették el Rákóczi Zsigmondion kívül második feleségét, Gerendi Annát, valamint a család több tagját is. A sírt a Szerencset 1644-ben elfoglaló császárpárti Eszterházi zsoldosai feldúlták és kirabolták. A szétszórt csontokat csak később. gyűjtötték össze és helyezték el a tumbában — minden válogatás nélkül. A csontmaradványokat dr, Saád Andor és munkatársai először kor, azután nem szerint válogatták szét. így sikerült különválasztani egy női csont- i váz megmaradt darabjait, ame- j lyet Gerendi Anna maradva- i nyoiként azonosítottak. Ugyancsak különválogattak egy 60 év körüli, 168 centiméter magas, erőteljes testalkatú Jéiil csont-részeit is. Ezeket az egy^ kori források egybevetése alapján Rákóczi Zsigmond földi maradványaiként fogadták el. Hátra volt még a tumbában talált koponya — „rejtélyének" megfejtésé. A koponyán négy, kardvágásoktól származó sértj' lést találtak, közülük az egyik az egész csontot átvágja. A'z egykori vitéz ezt a súlyos sérülést is kiheverte. A korabeli feljegyzések sehol sem említik, hogy Rákóczi Zsigmond ilyen súlyos fejsérülést szenvedett volna. A fennmaradt és Erdélyben vert 10 dukátos aranytalléron Rákóczi képmása a fejedelmet magas, egyenes homlokú, szépen ívelt orrú és hosszú arcélű férfiként ábrázolja. Az erdélyi érem-metszők élethű megjelenítését ismerve, a kutatók ezt az ábrázolást hitelesnek fogadták el. Ezzel szemben a sírboltban talált koponya embertani jellegzetességei • ettől teljesen elütőek: alacsony, széles arc, kifejezetten hátradőlő homlok. Az antropológiai összevetések alapján megállapították, hogy a sírban napjainkig meglévő koponya ne* Rákóczi Zsigmondé, de hogy kié, arra nem találtak magyarázatot. Ki, mikor és hová? Magatehetetlen ember a fal tövében... Egy Ittas ember Pécsett nemrég a Kossuth Lajos utcában éjjel összeesett. Az éjjeliőr vette észre,, telefonált a rendőrségnek, akik a fal tövébén ma- gatehetetlenül fekvő férfit a de- toxikáló állomásra szállították. Hiába volt a segítség, még a gyors orvosi beavatkozás seré tudta éleiét megmenteni. Az alkohol végzett vele. Ehhez hasonló eset szerencsére ritkán történik. De az már gyakoribb, hogy ittas emberek dülöngélnek, ösz- szeesnek azt utcán. Hiába kérdezik őket, szólni sem tudnak, — lassan elalszanak". Hagyni kell, majd kialussza magát, látni rajta, hogy részeg” — mondja az egyik járókelő. „Dehogy kell hagyni, szólni kell a rendőrségnek”, -r— mondja egy másik, „A rendőrség nem szállítja kályhása egy cserép esett le, de az mindjárt két darabra is omlott. — Na, ezt majd hátra tesz- szük, ahol nem látszik! — nyugtatta meg önmagát.' Később már annyi olyan cserép gyűlt össze, amelyik csak hátulról felelt meg az esztétika követelményeinek, hogy a házigazda sejteni kezdte, ennek nagyon kicsi eleje és nagyon tekintélyes háta lesz, mint a női estélyi ruhák szemérmetle- nebbjének. Az öreg, autodidakta kályha- művész kétségkívül nem volt fi- j nomlelkű ember. Ezenkívül ká- ! romkodott is, néha meg elővett* | egy lapos üveget és megoia- .[ jozta magát. . I Körülbelül egy időben lettek kész a kályhával. Akkor odatévedt a házigazdo elé és büszkén mondta: —- Ez munka volt, mi? Tudja, egy kályhás két napig is elpiszmogott.volna ezzel? Ebben igaza volt. Soha ilyen gyorson életében nem látott még kályhát megcsinálni. És abban is, hogy nem igen ismert rá a kályhára. Szőllősy Kálmán el, a mentőket kell hívni” — így a harmadik.... Végülis, m! lesz a szerencsétlennel? Az első kérdés: ki szállítsa el? Ha súlyosan mérgezett alia; atban van, akkor a mentő. Gyakori, hogy a rendőrség URH-autója is „betegszállító kocsivá" alakul. A taxis nem vállalja szívesen, — k| fizeti meg a fuvardíjat? Meg aztán mi van akkor, ha például az URH-autót a részeg beszény- nyezí? Ki takarítsa ki? HalTot- tam már emiatt a rendőrautó vezetőjét is panaszkodni. Teljesen igaza van. Valami úton- módon az ittas ember mégis elszállításra. kerül. De a vita úgyszólván minden ehhez hasonló esetben felújul. A jobbik esetben — ha este hét óra után kell ittas embert szállítani — a detoxikáló állomás fogadja a beteget, Az állomáson este hétkor kezdődik a szolgálat. És napközben? Tény az, hogy végeredményben nincsen egyetlen intézmény sem, amely délelőttől este 7-ig hivatalosan venné gondozásba az alkohol miatt magával tehetetlen embert. Rendezni kellene ezt a visz- szás helyzetet. A legnagyobb kérdésre, a hová?-ra kell elsősorban választ adni. Legcélszerűbbnek látszik a detoxikáló : állomás „non stop” nyitvatartá- sa. Itt megfelelő szakemberek, orvosok állnak rendelkezésre,— tudnak hathatós segítséget nyújtani. A ki szállítsa? — kérdésre is az említett megoldásból adódna válasz. A detoxikáló állomás rendelkezzen egy külön erre a célra üzemben tartott gépjárművel. Nem vitás: a megoldás pénzbe kerül. De előbb-utóbb napirendre kell tűzni ezt a témát, az élet — kénytelen, kelletlen — követeli. Ez is hozzátartozik az alkoholizmus elleni küzdelemhez. l-r) — Sárga, 7 hónapos botor kan kutya elveszett. Cím: Tolbuhi.n u. 165. <*) — Találtam egy kb. 6—9 hónapos boier kölyköt. Kérem a tulajdonosát. hogy Pécs, I. kér. Szabó l. ü.i’t'4. alatt sürgősen vegye ót (*)