Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 24. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 29., szombat A tartalomból: Óvoda húsz hét alatt 384000 forintos jövedelem A szakmában maradnak Vágyak és realitások | Program — fiataloknak Shakespeare és üvegcserepek | Jégtörők a Dunán Az épülő Pécsi Műszergyár Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor Pécsett, a Technika Há­zában tartotta ülését Dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront megyei elnöke beszá­molt a bizottságnak a megyei elnökség elmúlt évi munkájá­ról, majd Sztergár János megyei titkár a Hazafias Népfront bi­zottságainak munkájáról, tevé­kenységéről adott számot, ismer­tette a Népfront V. kongresszu­sára való felkészülés politikai és szervezeti feladatait. A bizottsági ülés — melyen megjelent és felszólalt Bocz József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára — úgy határozott, hogy a Nép­front megyei küldöttértekezletét március 29-én, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában tartják - 300 küldött részvéte­lével. Fock Jenő fogadta a jemeni külügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken az Országház-, ban fogadta Mohammed Saleh Aulagi-t, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság külügyminiszterét. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter és Ahmed Saleh Al-Shair, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete. Péter János külügyminiszter a nap folyamán hivatalában i fogadta jemeni kollégáját és kíséretét. A Jemeni Népi Demok- ratikus Köztársaság külügyminisztere látogatást tett Benkei András belügyminiszternél is. A magyar államférfiak és a jemeni külügy- j miniszter megbeszélései szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. ; Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították a honvédelmi hozzájárulást A Népkőztársiaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szó­Tiszta égbolt a környéknek Ideálisabb munkakörülmények Műszaki fejlesztés a Pécsi Porcelángyárban A múlt esztendőben már hí­rül adtuk: elkészült a várva várt beruházási program, amely a negyedik ötéves terv végéig 240 millió forintos rekonstruk­ciót, magasabb műszaki szín­vonalat, jobb és gazdaságosabb termékeket, ideális munkakörül­ményeket ígér a Pécsi Porce­lángyárnak, tiszta égboltot a környéknek. A rekonstrukcióhoz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hozzájárult 40 mil­lióval. a kamatmentes hitelt 8 év múlva kell visszafizetni. Ezt az összeget már el is költötték, korszerű gépeket rendellek az NSZK-ból. A gépek tavasszal érkeznek. Beállításuk több fajta és jobb minőségű porcelán- szigetelő gyártását teszi lehe­tővé. Az idén 270 tonna nagy méretű szigetelő készül a gyár­ban. Ezeket a termékeket o Ganz Villamossági Művek építi be transzformátoraiba és küldi nyugati exportra. Mivel a Por­celángyár jelenleg távolról sem képes kielégíteni a Ganz igé­nyeit, o nagy keresletre való te­kintettel az elkövetkezendő években a nagy méretű por­celán-szigetelők gyártását fej­lesztik fel. A negyedik ötéves terv végére már 800 tonna árut hoznak piacra. Több jut a Ganz­nak és sor kerülhet a szigete­lők közvetlen exportjára is. MEGKEZDŐDÖTT A BT ADDISZ ABEBA I ÜLÉSSZAKA Hailé Szelasszié etióp csá­szár megnyitó szavaival meg­kezdte munkáját a Biztonsági Tanács Addisz Abeba-i ülés­szaka. Szelasszié beszédében felszólította a világ országait, hogy a kolonializmus és o faji politika puszta elítélésén és el­utasításán túlmenően foganato­sítsanak konkrét intézkedéseket e politika képviselői ellen. ló 1959. évi 26. számú törvény- erejű rendeletét. Az Elnöki Tanács megtárgyaj- , ta és tudomásul vette a belügy­miniszter jelentését oz 1971. évi honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátási ügyek döntésre való előkészítéséről. Továbbá megtárgyalta és elfo­gadta az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyék in­tézésének múlt évi tapasztala­tairól. Végül az Elnöki Tanács egyéb folyamatban lévő ügyeket tár­gyalt. * A honvédelmi hozzájárulásról szóló jogszabály mentesítette a honvédelmi hozzájárulás alól a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó és nyugdíjhozzájáruiással adózta­tott mel lé k j ö ved el meket. Az ilyen forrásból származó jövedelmek egyes esetekben meghaladják a munkabért és egyéb nyugdíjjáruiék alá eső jövedelmeket. A kiemelkedő jö­vedelmek szabályozásával! össz­hangban szükségessé vált a honvédelmi hozzájárulásról szó­ló törvényerejű rendelet módo­sítása. Az Elnöki Tanács által elfo­gadott módosítás előírja, hogy a jövőben az ilyen jövedelmek csak aikkor mentesülnek a hon­védelmi hozzájárulás alól, ha azok nem haladják meg a nyugdíjjárulék alá eső évi kere­setet. Az épülő Pécsi Műszergyár első ütemének beruhá zási összege 27 millió forint. Ennek az összegnek 50 százaléka már 1971 végére beépült. Jelenleg belső kőműves munkákat végeznek a szerelő- csarnokban, a szociális épületekben, készülnek a végleges víz-, csapadék-, szennyvíz- és távfűtő vezetékek, egy tűzi víztározó, és a gyár telepének útjai. Az építőipari vállalat március 31-re szán­dékozik elkészülni az épületekkel, hogy a megfe lelő vállalatok megkezdhessék a belső szerelést. A képen: az épülő távfűtővezeték, háttérben a szociális épülettel. Jövedelmezőbb zöldségtermesztést Baranyában Szakemberek tanácskozása Mohácson Győr és Miskolc után tavaly nyáron Pécs volt az ország legdrágább zöldségpiaca. Ezt a statisztikákból számították ki az átlagárak alapján. A zöldborsót 10 forintért, a zöldbabot 14 fo­rintért, a zöldpaprikát 8—10—12 forintért árusították, s ezek az árok bizony nincsenek arányban a kiskeresetű fogyasztók vásárló­erejével. A drágaság fő oka az ellátatlanság, a megye szükség­letének mintegy 50 százalékát az ország más részeiből kell be­szerezni, ami tetemes többletköltséget rak az árura. A megoldást a megyén belüli önellátás jelentené, ehhez azonban a baranyai zöldségtermesztést ki kell mozdítani jelenlegi mélypontjáról. Ennek mikéntjéről tanácskoz­tak tegnap Mohácson a Városi Tanács nagytermében a zöld­ségtermesztésben érdekelt me­zőgazdasági üzemek és válla­latok vezetői, szakemberei, mintegy kétszáz résztvevő. Az érdeklődést az ágazat fejlesz­tésére hozott kormányintézke­dések és az ellátásért érzett felelősség váltotta ki, s most az üzemek tervkészítésének idősza­kában az az igény, hogy egy vitatott ágazat fejlesztési lehe­tőségeiről termelők és forgal­mazók egymást kölcsönösen tá­jékoztassák, A több mint két­órás, helyenként igen heves vi­tában tizennégyen szólaltak fel. Elsőként Baracs József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője, aki sokoldalúan elemez­te a megye zöldségtermeszté­sének helyzetét, rámutatva arra a sajnálatos tényre, hogy a megye csak 82 százalékban el­Új épületbe kerül az ének-zene tanszék Tovább bővül a Tanárképző A Pécsi Tanárképző Főiskola új szárnyépületét a második fél­évben már birtokukba veszik a hallgatók. Ezzel azonban még nem fejeződik be a főiskola fej­lesztése. A negyedik ötéves terv­ben újabb bővítésre kerül sor. Kilenc és fél millió forint érté­kű fejlesztés eredményeképpen az ének-zene tanszék új épület­be költözik, de bővül a műszaki tanszék és új műhelyt építenek az asztalosok részére. Ezek közül kétségtelenül az ének-zene pavilon a legjelentő­sebb beruházás. A kétszintes épület a jelenlegi legalsó kézi­labda edzőpálya helyére kerül. A kétszintes pavilonban tanári szobák, zongora szobák és elő­adóterem kap helyet. Az elő­adóterem olyan akusztikájú és hangszigetelésű lesz, hogy hang­versenyek rendezésére is alkal­mas. Távfűtését a jelenlegi B- épűletből kapja. A műszaki tanszék bővítésé­vel új gyakorlati termeket, la­boratóriumokat és tanári szo­bákat nyernek a meglévő épület mellett Az asztalosműhelyen kívül szociális létesítmények és előkészítő műhely is létesül a főiskola hátsó szárnyánál. Mind a három bővítési mun­kát a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat végzi. látott, a 7000 vagonos friss- és konzervzöldség-igénnyel szem­ben mindössze 5580 vagon zöld­séget termel meg. Az egy főre eső mpgyei fogyasztás így igen alacsony, a kívánatos 100 kiló­val szemben csak évi 80—85 kiló. Míg országosan a szántó- terület 2,5 százalékán, addig Baranyában csak 1,5 százalé­kán termelnek zöldséget. E mellett a baranyai termésátla­gok 17,5 százalékkal alacso­nyabbak az országos átlagnál. Fejenként 22 kilóval több zöld­séget fogyaszthattunk volna, ha legalább az országos átlagter­mést elérik az üzemek. Ez ta­valy 950 vagonnal több árut és 28 millió forinttal magasabb bevételt jelentett volna részünk­re. Ez rontja az ágazat jövedel­mezőségét, de rontja a terület felaprozottsága, az alacsony, mindössze 15 százalékos szak­munkás-ellátottság, a szakem­berhiány is. Megoldásként a hagyomá­nyos tájkörzeteknek megfelelő­en minimum 200—250 hektáros koncentrált zöldségtermö terü­letek kialakítását javasolta, mint perspektívát, amely azon­ban csak fokozatosan érhető el. Addig is azonban a meg­lévő területeket kell növelni; s az ösztönzők igénybevételével fejleszteni, de gyors és haté­kony eredményt hozhat a ház­táji zöldségtermesztés felkaro­lása is. A forgalmazó és ellátó szervek feladata segíteni az ágazat fejlesztésével kapcsola­tos törekvéseket. A tanácskozás vitájában Har­matos József, a mohácsi Uj Ba­rázda Tsz főagronómusa szólalt fel elsőként, rámutatva, hogyan tették üzemükben jövedelmező központi ágazattá a zöldség- termesztést. Ágazatuk nyeresé­ge 86 százalékos költségszint mellett minden megtermelt 100 forintból 14 forint .nyereséget érnek el. Az idén a fóliás ter­mesztés mellett 60—80 holddal növelik szántóföldi zöldségter­mő területüket is. Ezután azok a termelők kér­tek szót, akinél a fejlesztés problémát jelent Dr, Tamc.su József, a szabadszentkirályr tsz főkertésze az alacsony, önköltí. ség alatti termelői árakat kifo­gásolta, Szűcs Sándor, a bölyi tsz főkertésze a kertészeti mag­vak magas árait és gyenge mi­nőségét bírálta, ritkán kapnak másodosztályúnál jobb vetőma­got. Szabó Mátyás bolyi tsz- elnök a termelőre és fogyasz­tóra egyaránt hátrányos túlzott kereskedelmi árrést tette szóvá. Öbert Béla, szabadszentkirályi tsz-elnök a Komlói Kerttársulás­hoz hasonló városi zöldöveze­tek létrehozását szorgalmazta, mint leggyorsabb megoldást. Frank József, a Növényvédő Ál lomás képviselője az állomás által kidolgozott — és más me­gyékben (Győr és Békés) már kipróbált gyors védekezési módszerek alkalmazását java­solta. Bernáth Béla, a Sziget­vári Konzervgyár igazgatója fel­vázolta a gépesítési lehetősé­geket, s felajánlotta a gyár I ,,besegítését" az olcsó városi friss zöldségellátásba, ehhez azonban a kereskedelemnek hűtőpultokat kellene beállító nia, amelyekben a zsenge zöld borsó, vagy zöldbab megőrz frisseségét. Továbbá közölte hogy a gyár a főbb cikkeknél ez évben 30—35 százalékkal magasabb átvételi árakat fizet. Fodor Imre, o BARANYAMÉK igazgatója az idei termelői árakról szólva kijelentette, hogy azok meg fogják haladni a konzervgyár árait, A felszólalók kilencven száza­léka az ágazat fejlesztése mel­lett foglalt állást. Sok konst­ruktiv javaslat hangzott el. Ezek összegezése során dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnök- helyettese hangsúlyozta, a fej­lesztést előírni nem lehet, senici nem kívánja, hogy az üzemek ráfizetéssel állítsák elő a zöld­séget, de a jövedelmezőség feltételei sok helyen adottak, Ä Megyei Tanács mindent meg­tesz, hogy ez a fontos kérdés mielőbb megoldódjon. A részt­vevők ezután megtekintették a mohácsi Új Barázda Tsz 36 000 négyzetméteres felületű fólia­telepét. I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom